Napi Gazdaság, 2011. szeptember (21. évfolyam, 170-190. szám)

2011-09-12 / 177. szám

A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2011. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ HAMARABB MÓDOSUL A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLY Már október elsejétől hatályba lépne az az új szabály, amely építési munkáknál 80 helyett 150 millió forintos értékhatárig lehetővé teszi a nem nyilvános, hirdet­mény közzététele nélküli eljárások lebonyolítását - írta a Napi Gazdaság Online. Ebben az esetben elegendő a beszerzőnek legalább három vállalkozást felkérni ajánlattételre, amelyek közül kiválasztja a nyertes kivi­telezőt. Az erről szóló módosító indítványt a fideszes Hörcsik Richárd nyújtotta be a parlamentnek, a javaslat általános vitáját pedig az Országgyűlés honlapján talál­ható információk szerint ma kezdhetik el a képviselők. Az úgynevezett háromajánlatos, egyszerű eljárásra vonatkozó szabályo­kat az építési beruházások esetében még "csak" 80 millió forintig már idén januártól bevezette a kormány, a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzéseken való részvételének támogatására hivatkozva pedig a 2012. január elsején hatályba lépő közbeszerzési törvénybe is átemelte - azonban már 150 millió forintos értékhatárral. (Az áru- és szolgáltatásvá­sárlási beszerzéseknél ugyanakkor jövőre is változatlanul 25 millió forint marad az összeg a háromajánlatos eljárásoknál.) ® ^ - 150 millió forintra emelkedhet az értékhatár LASSULT A KÜLKERESKEDELEM BŐVÜLÉSE Júliusban a magyar cégek kivitele euróban 6,6 százalékkal, az import 3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A növekedés kedvező hír, üteme azonban számottevően elmarad az első félévi átlagtól. Az első becslés szerint júliusban a kivitel értéke 1658 milliárd forintot (6198 millió eurót), a behozatalé pedig 1558 milliárd forintot (5824 millió eurót) tett ki. Idén júniusban az export 3,1 száza­lékos éves szintű bővülése mellett az import 3,8 százalékkal nőtt a KSH végleges adatai szerint, májusban a kivitel euróban számolva még 20,5, a behozatal pedig 15,6 százalékkal haladta meg a bázist. A külkereskedelmi mérleg az év hetedik hónapjá­ban 100 milliárd forint aktívumot mutatott, ami az egyenleg 53 milliárd forintos javulását jelenti az előző év azonos időszaká­hoz képest. Az előzetes adatok szerint az év első hét hónapjá­ban a kivitel értéke 12 403, a behozatalé pedig 11 267 milliárd forint volt. A kivitel euróértéke 17, a behozatalé 14 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 1136 milliárd forint aktí­vumot mutatott, ami az egyenleg 321 milliárd forintos javulását jelenti a tavaly január-júliusi értékhez viszonyítva. Féken maradtak az árak augusztusban Némileg emelkedik az infláció augusztusban, de az alapfolyamatok kedvezőek - vélik elemzők. A chipsadó és a jövedéki terhek emelése sem fogja vészesen feltolni az infláció pályáját, ami még erősebb lejtmenetbe kezdhet jövőre.­ ­ Az olcsóbb nyers élelmi­szerek hatása beépül a feldol­gozott termé­kek árába is A júliusi rekordalacsony, 3,1 százalékos infláció után némileg megugrik a pénzromlás üteme, a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint 3,4 százalékra emelkedhet a drágulás mértéke a KSH holnap megjelenő statiszti­kájában. A jó hír azonban az, hogy az augusztusi magasabb szám mögött szinte kizárólag a bázisha­tások állnak, tavaly a nyár utolsó hónapjában csökkent az áram ára, ami a bázisból kiesve feljebb tolja a fogyasztói árindexet. Ezt leszá­mítva kedvező fejlemények állnak az infláció alakulása mögött. Foly­tatódik az élelmiszerek árának csökkenő tendenciája a hónap során - mondták egybehangzóan a szakértők. Ezen felül jó hír, hogy az üzemanyagok sem drágultak erősen a hónap­ban, ugyan július végén emelkedtek az árak, ezt azon­ban tompította az augusztus köze­pi árcsökkenés, a hónap végi újabb emelések pedig már a szeptemberi statisztikában je­lentkeznek majd. Mindezeken, túl "unalmasnak" ígérkezik a fo-fo­gyasztói árindex - véli Török Zol­tán, a Raiffeisen elemzője. A szezonális hatások miatt a ruházati cikkek árai csök­kennek, a szolgáltatásoknál pedig gyenge drágulás képzelhető el, de a tartós fogyasztási cikkek és az energia árában nem várható vál­tozás. A következő hónapokban a Takarékbank elemzője. Az inf­láció pályáját azonban ez is csak pár tized százalékponttal emeli meg, ami így a szakértő szerint 3,3 százalék körül alakulhat de­cemberben. Januártól folytatódik a fogyasztói árindex esése, tavaly decemberben in­dult meg ugyanis egy üzemanyag­­ár-emelési hullám, amely február­márciusig tartott, illetve az olcsóbb nyers élelmiszerek hatása fokozato­san beleépül a fel­dolgozott termé­kek árába is - tette hozzá az elemző. Az év végére né­mileg feljebb ara­szol az infláció, ár­sokk azonban nem lesz a jövedékiadó­emelések miatt - véli hasonlóan a Raiffeisen szakértője. Egyedül a gázolaj jövedéki terheinek emel­kedése fog egyszerre berobbanni, a szeszes italok és dohánytermékek tehernövekedése csak elnyúlva jelentkezik majd. A chipsadótól a Napi Gazdaság-konszenzus Forrás: KSH ► Jövőre 3,1 százalék körül alakulhat az éves infláció, márciustól pedig már eléri a jegybanki célszintet a drágulás üteme - fogal­mazott Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki ennek ellenére sem lát lehetőséget a kamatvágásra. A lépés az infláció oldaláról mindenképp indokolható lenne, ráadásul a svájcifrank-kitettség is nagyban visszaesett az árfolyamrögzítés miatt, a kockázati környezet azonban továbbra sem engedi meg az enyhítést. A Magyarországgal kapcsolatos bizalmat ráadásul visszaveti és a kockázatokat erősíti a Lázár János-féle pénteki, fix árfolyamos hiteltörlesztési javaslat - tette hozzá a Raiffeisen elemzője. az élelmiszerárak tovább segítik az infláció mérséklődését, ezt némi­leg ellensúlyozza a chipsadó és a novemberi jövedékiadó-emelések - hangsúlyozta Suppan Gergely, sem vár robbanást Török, mivel az ezzel sújtott termékeknek nem nagy a súlya a statisztikai hivatal által mért kosárban. ÁDÁM JÁNOS (SZÁZALÉK) 2005.1. 2011. Vikii Bizonytalan helyzetben egyensúlyoznak a malmok Kiszámíthatatlan, hogy a vi­lággazdasági kockázatok és az esetleges tőzsdei spekuláció miatt hogyan alakulnak majd a búza- és a lisztárak, ezért to­vábbra is nagy a bizonytalanság ► Kevésbé pozitívan ítéli meg a magyar malom­ipari ágazat a gázolaj jövedéki adójának eme­lését, a növekvő fuvaro­zási költség ugyanis az alapanyagok, a liszt és végső soron a kenyér árát is megemelheti­ a hazai malomiparban. A cégek pedig legfeljebb egy-három havi készleteket vásárolnak - mondta a Napi Gazdaságnak Poór Zol­tán, a PannonMill Zrt. elnök-vezérigazgatója. A hazai búzapiacon jelen­leg ugyan kiegyensúlyo­zott a fizikai kereskedés - bár minden idők leg­magasabb, tonnánként 50 ezer forintos induló árával kellett számol­niuk a malmoknak -, az irányadó párizsi tőzsdei ár azonban már jó ideje tonnánként 200 euró körül jár. Érvek pedig az emelkedés és a mér­séklődés mellett egy­aránt találhatók. A liszt feldolgozói átadási ára az utóbbi időben csökken, jelenleg már a kiszereléstől függően kilogram­monként 80-90 forint is kedvezőnek számít a piacon. Kérdés persze, hogy ez meddig ma­rad így. A termelők egyelőre kivárnak az értékesítéssel ár­emelkedésben bízva - amire meg is van az esélyük, főleg ha folytatódik a lengyel, osztrák és szlovén ke­reskedők malmibúza­felvásárlása, így tény­leg kérdéses lehet, hogy tavasszal mekko­ra mozgástere marad a szintén ezt az alapanyagot kereső hazai malmoknak. A PannonMill sa­ját, a malmai vonzáskörzetében mintegy 200 ezer tonna búza mintázásával végzett felmérése szerint az állomány kétharma­da malmi minőségű. Idén a toxinokkal nincs probléma, a szárazabb idő miatt azonban a kisebb sikér- és fehérjetartalom jelenthet kihívást a feldolgozók­nak. Az ukrán búza pedig any­­nyival nem olcsóbb, amennyivel vizsgálataik szerint gyengébb minőségű. Az ágazat helyzetét emellett a feketekereskedelem és az áfacsalások is nehezítik, ezért csak támogatni tudjuk a kormány terveit az áfabeszedés hatékonyságjavításáról - fogal­mazott Poór Zoltán. KISS MELINDA KATALIN Már a 90 forintos lisztár is kedvezőnek TÁVOZIK AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLAMTITKÁR Nyitrai Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkári poszt­ja helyett a Miniszterelnökség egyik bizalmi pozícióját kapja - számolt be az Index. Orbán Viktor kormányfő Hajdúszoboszlón jelentette be, hogy Nyitrai a jövőben a nemzeti konzultációk szervezésével és kormányzati szintű személyzeti ügyekkel foglalkozik. A politikus ügyében egy hónapja robbant ki szokatlan párbaj két kor­mánypárti napilap között, a Magyar Hírlap­­ az államtitkár eltávolítását jósolta, a Magyar Nemzet viszont több nagy terjedelmű cikkben védte őt - emlékezte­tett a portál. Az Index úgy tudja, az NFM-ben nem töltik be az eddigi infokommunikációs vezető helyét. A miniszterelnök a Fidesz-KDNP kép­viselői előtt ismertette, hogy Garamvölgyi László, az Országos Rendőr­főkapitányság egykori szóvivője a kormány rendőrségi és közbiztonsági ügyekért felelős kommunikációs vezetője, Czomba Sándor, a nemzet­­gazdasági tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára pedig a kormány munkaügyekért felelős kommunikációs megbízottja lesz - írta az Index. Cáfolja az adócsalási vádakat a Vasvári Baromfi Egymilliárd forintos szövevényes áfa­manipulációt leplezett le az elmúlt héten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), bejelentése szerint egy ukrán-magyar bűnszervezet sertésfelvásárlás és hús­forgalmazás közben követte ezt el fiktív számlákkal és hamis fuvarlevelekkel. A sertések Hollandiából áfamentesen ér­keztek Magyarországra, és két közbülső átvevőn keresztül kerültek a tényleges megrendelőhöz. A többlépcsős be­szerzés az uniós származást leplezte, a fiktív számlákkal pedig azt a látszatot keltették, hogy az állatok magyar el­adótól valók. A számlák áfatartalmát a cég - jogosulatlanul - visszaigényelte az adóhatóságtól - állította a NAV.­­ A több mint tíz éve működő Vasvári Baromfi évi 20 milliárd fo­rintos forgalmat bonyolít Magyar­­országon, két hazai üzeme több mint 700 embernek ad munkát. A cégcsoport termékeinek több mint 70 százalékát külföldön értékesíti, közlése szerint tavaly több mint félmilliárd forintot fizetett be adók és járulékok formájában. Az érintett cég mindezt cáfolja. A Vasvári Baromfi Kft. szerint nem tör­tént áfacsalás, mert a szállítmányokat külföldön értékesítették - ennek bizo­nyítására pedig minden dokumentumot bemutattak az adóhatóságnak. Kollár Károly, a társaság ügyvédje elmondta, a belföldi forgalomban megvásárolt élő állatokat a feldolgozás után ténylegesen és hiánytalanul külföldre szállította és ott értékesítette a cégcsoport. A sertés­hússzállítmányok a Rail Cargo, majd az ukrán állami vasúttársaság közre­működésével a külföldi célállomásokra megérkeztek. Az ügyvéd állítja, az áruk kilépését minden alkalommal ellenőriz­ték mind a magyar, mind az ukrán vám­szervek, a termékek jellegéből adódóan pedig mindkét állam végzett hatósági állatorvosi ellenőrzést is. NAPI ADATSAROK-BELFÖLD FONTOSABB MAGYAR ADATOK A HÉTEN JEGYBANKI INSTRUMENTUMOK VOLUMENE Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés Dátum Megnevezés Időszak Előző érték szeptember 12. KSH mezőgazdasági árak január-július 41,4% (január-június) MNB a rezidens kibocsátású értékpapírok adatai kibocsátói és tulajdonosi bontásban július n.a. az MNB statisztikai mérlege (előzetes) augusztus n.a. szeptemberi. KSH fogyasztói árak augusztus 3,1% (július) szeptemberié. KSH távközlés, internet II. negyedév n.a. szeptemberi. KSH ipar július­­1,4% (június) MNB a fizetési kártya üzletág Magyarországon I. félév n.a. MNB napi átlagos forgalom a rezidens hitelintézetek jelentései alapján a magyar devizapiacon augusztus n.a. szeptember 16. KSH építőipar július -13,9% (június) KSH létszám és kereset a nemzetgazdaságban január-július n.a. Kéthetes MNB kötvény állománya szeptember 7. 4422,90 milliárd forint Összes egynapos jegybanki betét szeptember. 49,35 milliárd forint A tartalékköteles hitelintézetek MNB-nél vezetett számláinak egyenlege szeptember 8. 487,54 milliárd forint A hitelintézetek havi tartalékkötelezettsége szeptember 459,86 milliárd forint Forrás: MNB

Next