Napi Gazdaság, 2011. szeptember (21. évfolyam, 170-190. szám)

2011-09-01 / 170. szám

A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Az infrastrukturális fejlesztések rontotta Csúnya meglepetést okozott a tegnap publikált beruházási statisztika: a KSH adatai szerint a második negyedévben 6,5 százalékkal zuhantak a nemzetgazdasági beruházások és negyedéves alapon is 2,4 százalékkal csökkent a volumen. A mínusz önmagában nem volt meglepő - főleg a kiábrándító GDP-adatok fényében -, ám ekkorára nem nagyon számítottak a szakér­tők. Az első negyedévben ugyanis csak 1,1 százalékkal csökkent a volumen, negyedéves alapon ráadásul már megindult a bővülés. Ezek alapján csak pár százalékos visszaesést vártak az elemzők. Az összkép abból a szempontból változatlan, hogy az építőipar to­vábbra is katasztrofálisan gyenge, míg a feldolgozóipar erős, 20 szá­zalék feletti bővülése miatt a gép- és berendezésberuházások plusz­ban tudtak teljesíteni - az is igaz viszont, hogy az első negyedévben a feldolgozóipari beruházások még majdnem ennek duplájával emelkedtek. Ágazati bontás szerint már vilá­gosabb, hogy mi is okozta a vártnál nagyobb visszaesést. A már említett építő­iparon túl a szállítás, raktározás majdnem 30 százalékos zuhanása a fő felelős. Ebbe a kategóriába tartoznak az autóút, autópálya, vasúti és városi személyszállítási beruházá­sok is - ezt másként nem is lehet értelmezni, mint hogy az állami infrastrukturális fej­lesztések leálltak, holott ezek mögött komoly EU-s pénzek húzódnak meg. A másik említésre méltó ágazat az infor­máció, kommunikáció volt. A szektor ugyan nem rendelkezik nagy súllyal, ám a majdnem 40 százalékos mínusz annak a fényében külö­nösen meglepő, hogy mind a három mobil­­szolgáltató a tavasz folyamán kezdett bele há­lózatbővítő fejlesztéseibe. Ezeket a harmadik negyedévben fejezik be, de a második három hónapban már jelentkezniük kellett volna - a háttérben elszámolási okok állhatnak. A KSH folyamatosan számolja el a negyedéveken át­ívelő beruházásokat - tájékoztatta lapunkat Lindele Miklós, a statisztikai hivatal szak­értője. Az elszámolás így a beszállítóknak, kivitelezőknek kifizetett számlák alapján történik - tette hozzá. Ennek alapján nem zárható ki, hogy a kifizetések nem történtek meg, és a harmadik negyedévben jelennek meg a statisztikában. Kisebb tételt jelentettek a komolyabb növekedést mutató ágazatok, az egészség­ügy, a szakmai, tudományos tevékenység, vagy a művészet, szórakoztatás. Itt néhány fejlesztés volt uniós forrásokból - például kórház-rekonstrukciók vagy egyes egyetemi kutatólabor-beruházások. A feldolgozóipar jó állapotban van, a nagy meglepetés az infrastrukturális be­ruházások oldaláról érkezett - mondta lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A jövő szempontjából fő kérdés is, hogy ezek a fejlesztések mikor indulnak el. A vasúti beruházásokra például 600 milliárd forint van félretéve - hozta fel a példát a szakértő. Ha ezek a fejlesztések nem indulnak meg, akkor komoly negatív szá­mok várhatók a beruházásoktól a következő negyedévekben, de még szerencsés esetben is alacsonyabb lesz a pálya a korábban vártnál. A harmadik negyedév ebben az esetben enyhe mínuszt hozhat, míg az utolsó három hónap már enyhe emelkedést, így összesen mínusz 1-1,5 százalék között lehet majd a teljes év beruházási volumen vál­tozása, ami lényegesen rosszabb a koráb­ban vártnál - tette hozzá a Takarékbank szakértője. A csalódást okozó második negyedévi GDP-adatok mögött a most közzétett beru­házási statisztika állt, sőt egyes egyéb kom­ponensek még jobbak is lehettek, kiindulva a gyenge tegnapi adatokból - véli Samu János, a Concorde szakértője. Ha a tegnapi adat megmaradt volna az előző negyedév egy százalék körüli mínuszánál, akkor a teljes második negyedéves GDP nem 1,5, hanem 2 százalék fölötti bővülést mutathatott volna - érvelt az elemző. (A második negyedéves részletes GDP-adatokat jövő csütörtökön teszi közzé a KSH.) Fontos kérdés, hogy mi az oka az inf­rastrukturális beruházások ilyen mértékű zuhanásának - az első negyedévben "csak" 12,5 százalékkal esett a szállítás, raktározás­ig -, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a feldolgozóipari bővülés lassult. A következő negyedévekre ezek ismeretében jelenleg nagyon nehéz előrejelezni, kifejezet­ten nagy ugrások sem zárhatók ki, jelentős a volatilitás - tette hozzá az elemző. ÁDÁM JÁNOS A beruházások százalékkal csökkentek a második negyedévben□ összesen a jep berendezés, járml feldolgozoip.n szállítás r.ilvtjHo/.is m.i.ipan­agytttok építőipai szálláshely szolgáltatás,Vendéglátás információ, kommunikáció­­s mezőgazdaság, erdőgazdálkodás villamosenergia-, gáz-,gőzellátás Egyre olcsóbban kel el a magyar ipari export Idén júliusban az ipar belföldi értékesítési árszintje az előző havihoz mérten 1,2, az egy évvel korábbival össze­hasonlítva 3,4 százalékkal emelkedett, a kivitel esetében a két érték mínusz 0,3, illetve mínusz 4 százalék - adta hírül a KSH. A forint ugyanis egy hónap alatt az euróhoz mér­ten 0,3, a dollárhoz képest 1,1 százalék­kal gyengült; a 2010. júliusban jegyzett árfolyamokkal ösz­­szevetve az előbbivel szemben 5,7, az utób­bival pedig 15,7 szá­zalékkal erősödött, így a két ellentétes folyamat eredőjeként az ipari termelői árak júniushoz képest 0,3 százalékkal növeked­tek, míg egy év alatt egy százalékkal mér­séklődtek. Belföldön újabb jelentős drágulás volt a hónapban a kőolaj-feldolgo­zásban (+6,1 százalék), alapvetően a beszerzési árak, vala­mint az üzemanyagárak emelkedése miatt. Az átlag feletti ütemet mértek még a villamos berendezések gyártásában (+2,7 százalék) és a kohászatban (+1,3 százalék) is. Ár­csökkenés volt júliusban a vegyianyag-gyártásban (-1,5 százalék) és a gyógyszergyártásban (-0,4 százalék). NAPI UGRÁSRA KÉSZEN AZ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK Sok cég készül már az élénkülésre A Bosch egyik legnagyobb sza­bású 2010-2011-es hazai beruhá­zása a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. új gyártócsarnokának felépítése, az 5,5 milliárd forintból megva­lósuló létesítményt szeptember végén adják át. A vállalatcsoport 2009-ben Magyarországon 14 milliárd, 2010-ben 21 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre (a walesi járműalkatrész­üzeméből Magyarországra tele­pítve a gyártást, Napi Gazdaság, 2010. április 21.). A csoport, ezen belül a Budapesti Fejlesztési Köz­pont fejlődése tette szükségessé az új Bosch-központ építését a fővárosban; a munkálatok idén nyáron kezdődtek el, a csaknem hatmilliárd forintba kerülő lé­tesítményt várhatóan 2013-ban adják át. Az elmúlt években stagnáló be­ruházásokról számolt be lapunk­nak Alter Róbertné, a Kunplast Karsai Zrt. vezérigazgatója. Az autóipari beszállító a legszüksé­gesebb fejlesztésekre korlátozta magát, néhány tíz milliós össze­gekkel. Idén azonban már nőtt a vállalat aktivitása a várhatóan 2012 második felében induló projektekhez szükséges beren­dezések beszerzésével. Hosszabb távon - a céliparágak fellendülé­sében bízva - nagyobb volumenű beruházást is tervez a Kunplast Karsai, ehhez egy kétszer 3500 négyzetméteres új csarnokot építenének három év alatt. Az idén 50 éves társaságnak sokszor már korlátot jelent épületei kora - fogalmazott a vezérigazgató. A beruházás értéke megközelítheti az egymilliárd forintot, amihez pályázati pénzeket is el akarnak nyerni. A Hajdú Hajdúsági Ipari Zrt. tavaly zárta le kétéves, mintegy 800 millió forintos beruházási programját, amely főleg a meg­újuló energiához kapcsolódó tartályok gyártását érintette - tudtuk meg Novotni István ve­zérigazgatótól. A társaság idén kisebb, új termékek megjelené­sével kapcsolatos beruházásokat hajt végre, két-három éves táv­latban pedig legalább az egyéb­ként jellemző évi 200-250 millió forintos fejlesztésekkel számol. A cégcsoportba tartozó Hajdú Inf­rastruktúra Zrt.-nél júniusban zárult a villamosenergia-rendszer 205 millió forintos modernizálá­sa - tette hozzá Novotni. Az ipari parkba betelepülő cégek száma egyelőre nem emelkedett, de az érdeklődés megélénkült. A 2008-2009-es válságidő­szak óta folyamatos fellendülést tapasztal a Hajdú Autótechnika Ipari Zrt., amely jelenleg kapaci­tása 80-85 százalékán működik milliárd forintért - mondta a Napi Gazdaságnak Harsányi József vezérigazgató­­helyettes. Idén várhatóan az árbe­vétel, a gyártott darabszám és a felhasznált alapanyag szempont­jából is meghaladják a 2007-es évet. A társaság az elmúlt három évben 300-350 millió forintért megújította szerszámüzemét, így az alkatrészek mellett gyártóesz­közök és szerszámok előállítására is alkalmassá vált. Harsányi úgy véli, főként ennek köszönhető a jelenlegi megrendelésállomány. A vállalat idén 500-600 millió forintos pályázati alapú fejlesz­tésben keretben gondolkodik, önerőből 150-200 millió forintos beruházási csomag valósulhat meg. A vezérigazgató-helyettes szerint a középtávú tervek első­sorban a nagyobb hozzáadott ér­tékű munkák végzésére irányul­nak, ezen a területen tarthatónak látszik az évi 200 millió forint körüli beruházási volumen. Komoly fejlesztésben gondolko­dik a főként autóipari beszállító­ként működő, magyar tulajdonú Fémalk Fémöntészeti és Alkat­részgyártó Zrt., amely 2014-ig megduplázná jelenlegi kapacitását egy összesen ötmilliárd forin­tos beruházási csomaggal. Mint Szentes Zsolt gazdasági vezető lapunknak elmondta, a társaság 2009 óta folyamatos bővülést ta­pasztal, a 2010-es rekordárbevételt pedig idén meg is haladhatják. A jelenleg 330-340 saját dolgozót foglalkoztató Fémalk 2014-ig mintegy 200 fővel bővítené mun­kavállalói számát. Idén közel hárommillió euró értékben haj­tanak végre gépi beruházásokat, emellett 1,8 millió euró értékben a bővítéshez szükséges ingatlant is megvásárolják - utóbbi később alkalmas lehet a cég teljes terme­lésének befogadására. LESZÁK TAMÁS © A Bosch 6 épít új központot BEFÉKEZTEI Ez ne­ m távközlési­­ sok arányát tek az átlagból, az is az árbevétel teszik ki a bér nemzetgazdas duplája. A hozi­gáltatók az elrm rendre 130-151 ruháztak be 1 - 60 százalék építve a belföld infokommunik (ikt) szektor be­lemzően több , a nemzetgazdas­zálaiban pedig ral­ súlyt képvi Informatikai, T­ronikai Vállalk A gui A Hankook u­gyarországi bei Az első ütem ér - ezek év szerin formációt Rog­­szág Kft. komm millió euró eg a nemzetgazda rácalmási gyár

Next