Napi Gazdaság, 2012. január (22. évfolyam, 1-22. szám)

2012-01-02 / 1. szám

o A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ Új jegybanktörvény: nem ez a harc A sarkalatos jogszabályok újabb remekeként pénteken elfogadta a parlament az új jegybanktörvényt, amely január 1-jétől hatályos. Mivel a honatyák csak részben fogadták meg az ECB véleményét, a már csak a köztársasági elnök aláírására váró jogszabály minden bizonnyal változik még a jövőben. A parlament pénteken 293 igennel - az MSZP és az LMP képviselői nélkül - elfogadta az új, január elsejétől hatályos jegybanktörvényt. A jogszabállyal szemben nehéz olyan kritikát megfo­galmazni, hogy az valamilyen uniós jogszabályba ütközik - mondta még a végszavazás előtt Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke. Véleménye szerint ez a jogszabály a jegybankot és a monetáris taná­csot, azok függetlenségét egyaránt javítja. Értel­mezésében az MNB védelmét az is erősíti, hogy a jegybanktörvény az eddigi feles jogszabály helyett kétharmados lesz. Az alaptörvény átmeneti ren­delkezéseibe bekerült szabály csak lehetőséget teremt az MNB és PSZÁF összevonásá­ra - fogalmazott Rogán, aki szerint ha a kormány Simor András jegybankelnök man­dátumának 2013. március 2-i lejárta előtt ilyen lépésen gondolkodott volna, akkor például az új jegybanktör­vényben megtehette volna. A kormány nem kíván élni e lehetőséggel Simor mandátumának vége előtt, azután azonban igen - derült ki a fideszes politikus szavaiból. Korábban az országgyűlés az Európai Központi Bank (ECB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavo­nását levélben kérte Orbán Viktor kormányfőtől az Európai Bizottság elnöke. A honatyák az új jegybanktörvényhez pénteken még gyorsan meg­szavaztak két, zárószavazás előtti módosítót is, amelyek tovább pontosították azokat a részeket, amelyeket az ECB kifogásolt és a magyar kormány hajlott is a változtatásra. A végső verzióban benne maradt azonban két, az ECB által problémásnak talált szabályozás: így lesz harmadik jegybanki alelnök, illetve két fővel, kilencre nő a monetáris tanács (MT) tagjainak száma. Az MT jogköre szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javasla­tára határozzon az alelnökök hatásköréről. Állam­fői kinevezés helyett továbbra is az országgyűlés választhatja meg az MT tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül. (A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti.) Az ECB azt is javasolta, hogy mivel a döntési jogkörök egy része az elnöktől az MT-re száll, hasznos volna az új rendszer felállásáig egy átmeneti időszakot biztosítani - a megszavazott törvény azonban nem tartalmaz ilyet és döntő része 2012. január 1-jén hatályba lép. A gazdasági bizottság indítványára a törvény azt is deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötele­zettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe. Ráadásul pénteken a parlament elfogadta az MNB és a PSZÁF jövőbeli összevonásának lehe­tőségét kimondó másik jog­szabályt is. Eszerint ameny­­nyiben úgy rendelkezik róla egy sarkalatos törvény, a két szervezet feladat- és hatás­köreit általános jogutódként egy új szervezet láthatja el, melynek elnökét a köztársa­sági elnök nevezi ki, alelnökei pedig a PSZÁF és az MNB - a törvény hatálybalépé­sekor hivatalban lévő - elnökei lesznek. Ezzel kapcsolatban az ECB 2011. december 22-én pub­likált véleményében úgy vélte, az új intézménynek gyakorlatilag el kell látnia a jegybanki feladatokat, ahhoz hasonló függetlenség mellett (ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy az MNB olvasztja magába a PSZÁF-et), valamint az alkotmányos törvényja­vaslat "kétségeket kelt az MNB elnökének személyi függetlenségét illetően is". Így a honatyák nem voltak fogékonyak az MNB szavaira. A jegybank ugyanis még péntek délelőtt, a végszavazást megelőzően közleményt adott ki, amely szerint az új jegybanktörvény, valamint az MNB-re vonatkozó átmeneti rendelkezéses jogszabály erősíti a gazdasági környezet kiszá­míthatatlanságát, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit. Az új jogszabályok ugyanis együttesen összeegyeztethetetlenek a jogbiztonság elvével és lehetőséget teremtenek arra, hogy a kormányzat saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyama­tát - továbbá az uniós joggal is összeegyeztethe­tetlenek. DOMOKOS LÁSZLÓ AZ MNB MT JELENLEGI TAGJAI Mandátum vége Simor András (elnök) 2013. március 2. Karvalits Ferenc 2013. március 26. Király Júlia 2013. július 2. Bártfai-Mager Andrea 2017. március 20. Gerhardt Ferenc 2017. március 20. Cinkotai János Béla 2017. március 21. Kocziszky György 2017. április 4. Forrás: MNB I► Orbán Viktor kormányfő pénteken levélben tájékoztatta José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról, hogy az országgyűlés elfogadta az jegybanktörvényt és elküldte a jogszabály teljes szövegét is. Tájékoztatást adott arról is, hogy a jogalkotási fo­lyamat során az országgyűlés figyelembe vette az ECB javaslatait és azok döntő többségét beépítette a jogszabályba. A magyar álláspont szerint az új jogszabály összhangban áll az uniós joggal és előírásokkal. Levelében a kormányfő azt is világossá tette, hogy a jelenlegi jegybankelnök mandátumának ideje alatt nem áll a kormány szándékában élni az MNB és a PSZÁF összevonására vonatkozó lehetőséggel. Magyarország a saját lábába lő? Az új jegybanktörvényt és az IMF-tárgyalások kilátását is elemez­te pénteki szerkesztőségi blogjában a Financial Times. Kester Eddy szerint a külföldi befektetők talán nem értik meg Magyarországot, de azt többé-kevésbé tudják, hogy mi számít kockázatos befektetésnek, és Magyarországot egyre inkább annak tekintik. Úgy látja, a külföldi befektetők arra kíváncsiak, hogy Orbán Viktor kormányfő mikor fogja megérteni őket. Idézi a londoni Spiro Sovereign Strategy ügyvezetőjét, aki szerint Orbán nyesegetheti a jegybank szárnyait a gazdasági nö­vekedés elősegítéséért, ez a módszer mégsem működik majd. Vagyis Magyarország a saját lábába lő gazdasági értelemben, mégpedig egy géppisztollyal - zárul a blogbejegyzés. A CNBC gazdasági hírcsatorna péntek délelőtti élő műsorában is elővette Magyarországot. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője szerint az államnak 2012-ben 5 milliárd euró külső forrásra lesz szüksége. Egyelőre van elég forrása, körülbelül két negyedévre, addig "játszhatja a játékát a piacokkal" - vélekedett a szakértő, aki sze­rint Budapest csak egy "igazi válság" után fogja elfogadni az EU és IMF feltételeit. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint ha Európa vezető döntéshozóinak választaniuk kellene, hogy kit támogassanak nemzetközi hitelcsomaggal, akkor azokat fogják támo­gatni, ahol tiszteletben tartják az alapvető európai értékeket. NAPI Orbán nem aggódik A Valutaalap forrásai támogatást adnának Magyarországnak és akkor nagyobb biztonság­­érzettel vágunk bele az előttünk álló időszakba, de ha "nem jön létre megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reg­gel a közrádióban. Vélemé­nye szerint a 2012-es magyar költségvetés figyelemre méltó alkotás. Pontos menetrend nincs, de a tervek szerint ja­nuár elején megkezdődnek a tárgyalások, amelyek fonto­sak, de nem húsbavágóak - fogalmazott a kormányfő. A jegybanki szabályozás rendkívül érzékeny terület, az európai közfelfogás szerint a jegybankot szinte szakrális függetlenség kell hogy övez­ze - mondta Orbán, aki szerint az új magyar jegybanktörvény megfelelő, azokban a pontok­ban, ahol vita van az ECB-vel, kész megvívni a jogi csatát. Az uniós jegybank 15 javaslatot fogalmazott meg, ebből a parlament gazdasági bizottsága 13-at be is fogadott, a fennmaradó kettőnél Budapest kitart a maga igaza mellett. A kormányfő szerint az új szabályozás megfe­lelően szolgálja a magyar gazdaságot, valamint javítja a kormány és a jegybank együttműködését. A bankokkal való megálla­podásról úgy fogalmazott: "azt nem mondom, hogy happy enddel zárult", az még odébb van, "majd ha mindenki el­hagyta a hajótöröttek tutaját, akkor mondhatjuk azt, hogy happy end". Adatai szerint de­cember 23-ig 87 ezer család már végtörlesztett, 178 ezer család jelentette be az igényét. A közszféra végtörleszteni aka­ró dolgozóinak január elején újabb levelet küld, amelyben tájékoztatást ad arról, mit kell tenniük az állami segítséggel kapcsolatban. A kormány kitalált egy olyan pénzügyi megoldást, amellyel minden állami alkalmazottnak segíteni tud - mondta Orbán. NAPI AZ EURÓ/FORINT PÉNTEKEN 316,0 309,0 -------­1­7:00 Forrás: Reuters 22:00 Fellegi újra Fellegi Tamás, az EU/IMF-tárgyalások nélküli miniszter január első felében járt réseket folytat Washingtonban a Nemzet (IMF) Magyarországért felelős szakember Lagarde vezérigazgatóval, valamint az igaz­­aival - jelentette be a miniszter sajtóirodája legáció a hivatalos tárgyalások tartalmát és álláspontot kizárólag a tárgyaló felek­et megvitatni és lefolytatni. Ezzel Christoph az IMF magyar misszióvezetője szavaita delegációvezető a Reutersnek a múlt héten jött, hogy az Orbán-kormánynak alapvő kérdésekről kellene tárgyalnia, ha azt az IMF-programról folytatott megbeszéléseke érjenek el. Mivel Magyarországnak nincs finanszírozási igénye, egy ilyen megállapot elővigyázatosságiként kezelni. A program e munkálatai azonban nem folytatódhatnak amíg a kormány nem jelzi, hogy hajlandó­­ léti (SAB) hitelről tárgyalni, ezért nem az döntés arról, hogy kezdődjenek-e - és ha hi­vatalos tárgyalások az IMF által támogat– véli Rosenberg (Napi Gazdaság, 2011. dece Fellegi állásfoglalása szerint az IMF r és ok­sítandó pénzügyi konstrukció formájáról? n

Next