Napi Gazdaság, 2012. január (22. évfolyam, 1-22. szám)
2012-01-02 / 1. szám
o A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ Új jegybanktörvény: nem ez a harc A sarkalatos jogszabályok újabb remekeként pénteken elfogadta a parlament az új jegybanktörvényt, amely január 1-jétől hatályos. Mivel a honatyák csak részben fogadták meg az ECB véleményét, a már csak a köztársasági elnök aláírására váró jogszabály minden bizonnyal változik még a jövőben. A parlament pénteken 293 igennel - az MSZP és az LMP képviselői nélkül - elfogadta az új, január elsejétől hatályos jegybanktörvényt. A jogszabállyal szemben nehéz olyan kritikát megfogalmazni, hogy az valamilyen uniós jogszabályba ütközik - mondta még a végszavazás előtt Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke. Véleménye szerint ez a jogszabály a jegybankot és a monetáris tanácsot, azok függetlenségét egyaránt javítja. Értelmezésében az MNB védelmét az is erősíti, hogy a jegybanktörvény az eddigi feles jogszabály helyett kétharmados lesz. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe bekerült szabály csak lehetőséget teremt az MNB és PSZÁF összevonására - fogalmazott Rogán, aki szerint ha a kormány Simor András jegybankelnök mandátumának 2013. március 2-i lejárta előtt ilyen lépésen gondolkodott volna, akkor például az új jegybanktörvényben megtehette volna. A kormány nem kíván élni e lehetőséggel Simor mandátumának vége előtt, azután azonban igen - derült ki a fideszes politikus szavaiból. Korábban az országgyűlés az Európai Központi Bank (ECB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktor kormányfőtől az Európai Bizottság elnöke. A honatyák az új jegybanktörvényhez pénteken még gyorsan megszavaztak két, zárószavazás előtti módosítót is, amelyek tovább pontosították azokat a részeket, amelyeket az ECB kifogásolt és a magyar kormány hajlott is a változtatásra. A végső verzióban benne maradt azonban két, az ECB által problémásnak talált szabályozás: így lesz harmadik jegybanki alelnök, illetve két fővel, kilencre nő a monetáris tanács (MT) tagjainak száma. Az MT jogköre szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről. Államfői kinevezés helyett továbbra is az országgyűlés választhatja meg az MT tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül. (A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti.) Az ECB azt is javasolta, hogy mivel a döntési jogkörök egy része az elnöktől az MT-re száll, hasznos volna az új rendszer felállásáig egy átmeneti időszakot biztosítani - a megszavazott törvény azonban nem tartalmaz ilyet és döntő része 2012. január 1-jén hatályba lép. A gazdasági bizottság indítványára a törvény azt is deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe. Ráadásul pénteken a parlament elfogadta az MNB és a PSZÁF jövőbeli összevonásának lehetőségét kimondó másik jogszabályt is. Eszerint amenynyiben úgy rendelkezik róla egy sarkalatos törvény, a két szervezet feladat- és hatásköreit általános jogutódként egy új szervezet láthatja el, melynek elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, alelnökei pedig a PSZÁF és az MNB - a törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő - elnökei lesznek. Ezzel kapcsolatban az ECB 2011. december 22-én publikált véleményében úgy vélte, az új intézménynek gyakorlatilag el kell látnia a jegybanki feladatokat, ahhoz hasonló függetlenség mellett (ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az MNB olvasztja magába a PSZÁF-et), valamint az alkotmányos törvényjavaslat "kétségeket kelt az MNB elnökének személyi függetlenségét illetően is". Így a honatyák nem voltak fogékonyak az MNB szavaira. A jegybank ugyanis még péntek délelőtt, a végszavazást megelőzően közleményt adott ki, amely szerint az új jegybanktörvény, valamint az MNB-re vonatkozó átmeneti rendelkezéses jogszabály erősíti a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit. Az új jogszabályok ugyanis együttesen összeegyeztethetetlenek a jogbiztonság elvével és lehetőséget teremtenek arra, hogy a kormányzat saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyamatát - továbbá az uniós joggal is összeegyeztethetetlenek. DOMOKOS LÁSZLÓ AZ MNB MT JELENLEGI TAGJAI Mandátum vége Simor András (elnök) 2013. március 2. Karvalits Ferenc 2013. március 26. Király Júlia 2013. július 2. Bártfai-Mager Andrea 2017. március 20. Gerhardt Ferenc 2017. március 20. Cinkotai János Béla 2017. március 21. Kocziszky György 2017. április 4. Forrás: MNB I► Orbán Viktor kormányfő pénteken levélben tájékoztatta José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét arról, hogy az országgyűlés elfogadta az jegybanktörvényt és elküldte a jogszabály teljes szövegét is. Tájékoztatást adott arról is, hogy a jogalkotási folyamat során az országgyűlés figyelembe vette az ECB javaslatait és azok döntő többségét beépítette a jogszabályba. A magyar álláspont szerint az új jogszabály összhangban áll az uniós joggal és előírásokkal. Levelében a kormányfő azt is világossá tette, hogy a jelenlegi jegybankelnök mandátumának ideje alatt nem áll a kormány szándékában élni az MNB és a PSZÁF összevonására vonatkozó lehetőséggel. Magyarország a saját lábába lő? Az új jegybanktörvényt és az IMF-tárgyalások kilátását is elemezte pénteki szerkesztőségi blogjában a Financial Times. Kester Eddy szerint a külföldi befektetők talán nem értik meg Magyarországot, de azt többé-kevésbé tudják, hogy mi számít kockázatos befektetésnek, és Magyarországot egyre inkább annak tekintik. Úgy látja, a külföldi befektetők arra kíváncsiak, hogy Orbán Viktor kormányfő mikor fogja megérteni őket. Idézi a londoni Spiro Sovereign Strategy ügyvezetőjét, aki szerint Orbán nyesegetheti a jegybank szárnyait a gazdasági növekedés elősegítéséért, ez a módszer mégsem működik majd. Vagyis Magyarország a saját lábába lő gazdasági értelemben, mégpedig egy géppisztollyal - zárul a blogbejegyzés. A CNBC gazdasági hírcsatorna péntek délelőtti élő műsorában is elővette Magyarországot. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője szerint az államnak 2012-ben 5 milliárd euró külső forrásra lesz szüksége. Egyelőre van elég forrása, körülbelül két negyedévre, addig "játszhatja a játékát a piacokkal" - vélekedett a szakértő, aki szerint Budapest csak egy "igazi válság" után fogja elfogadni az EU és IMF feltételeit. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint ha Európa vezető döntéshozóinak választaniuk kellene, hogy kit támogassanak nemzetközi hitelcsomaggal, akkor azokat fogják támogatni, ahol tiszteletben tartják az alapvető európai értékeket. NAPI Orbán nem aggódik A Valutaalap forrásai támogatást adnának Magyarországnak és akkor nagyobb biztonságérzettel vágunk bele az előttünk álló időszakba, de ha "nem jön létre megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a közrádióban. Véleménye szerint a 2012-es magyar költségvetés figyelemre méltó alkotás. Pontos menetrend nincs, de a tervek szerint január elején megkezdődnek a tárgyalások, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak - fogalmazott a kormányfő. A jegybanki szabályozás rendkívül érzékeny terület, az európai közfelfogás szerint a jegybankot szinte szakrális függetlenség kell hogy övezze - mondta Orbán, aki szerint az új magyar jegybanktörvény megfelelő, azokban a pontokban, ahol vita van az ECB-vel, kész megvívni a jogi csatát. Az uniós jegybank 15 javaslatot fogalmazott meg, ebből a parlament gazdasági bizottsága 13-at be is fogadott, a fennmaradó kettőnél Budapest kitart a maga igaza mellett. A kormányfő szerint az új szabályozás megfelelően szolgálja a magyar gazdaságot, valamint javítja a kormány és a jegybank együttműködését. A bankokkal való megállapodásról úgy fogalmazott: "azt nem mondom, hogy happy enddel zárult", az még odébb van, "majd ha mindenki elhagyta a hajótöröttek tutaját, akkor mondhatjuk azt, hogy happy end". Adatai szerint december 23-ig 87 ezer család már végtörlesztett, 178 ezer család jelentette be az igényét. A közszféra végtörleszteni akaró dolgozóinak január elején újabb levelet küld, amelyben tájékoztatást ad arról, mit kell tenniük az állami segítséggel kapcsolatban. A kormány kitalált egy olyan pénzügyi megoldást, amellyel minden állami alkalmazottnak segíteni tud - mondta Orbán. NAPI AZ EURÓ/FORINT PÉNTEKEN 316,0 309,0 -------17:00 Forrás: Reuters 22:00 Fellegi újra Fellegi Tamás, az EU/IMF-tárgyalások nélküli miniszter január első felében járt réseket folytat Washingtonban a Nemzet (IMF) Magyarországért felelős szakember Lagarde vezérigazgatóval, valamint az igazaival - jelentette be a miniszter sajtóirodája legáció a hivatalos tárgyalások tartalmát és álláspontot kizárólag a tárgyaló feleket megvitatni és lefolytatni. Ezzel Christoph az IMF magyar misszióvezetője szavaita delegációvezető a Reutersnek a múlt héten jött, hogy az Orbán-kormánynak alapvő kérdésekről kellene tárgyalnia, ha azt az IMF-programról folytatott megbeszéléseke érjenek el. Mivel Magyarországnak nincs finanszírozási igénye, egy ilyen megállapot elővigyázatosságiként kezelni. A program e munkálatai azonban nem folytatódhatnak amíg a kormány nem jelzi, hogy hajlandó léti (SAB) hitelről tárgyalni, ezért nem az döntés arról, hogy kezdődjenek-e - és ha hivatalos tárgyalások az IMF által támogat– véli Rosenberg (Napi Gazdaság, 2011. dece Fellegi állásfoglalása szerint az IMF r és oksítandó pénzügyi konstrukció formájáról? n