Napi Gazdaság, 2012. március (22. évfolyam, 44-63. szám)
2012-03-01 / 44. szám
O A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK RÉG NEM LÁTOTT MENNYISÉGBEN VONTÁK KI BETÉTJEIKET A HÁZTARTÁSOK milliárd forinttal többet törlesztettek a háztartások A magyar háztartások 2006 augusztusa óta nem látott betétkivonást hajtottak végre januárban: 202 milliárd forintnyi betétet vettek ki a bankokból - derült ki az MNB statisztikáiból. A trendet részben magyarázza a devizajelzáloghitelek végtörlesztése, amelynek köszönhetően szeptember vége óta közel ötödével csökkent a családok devizás jelzáloghitel-tartozása, de minden bizonnyal hatással volt rá az IMF-tárgyalások bejelentését követő betétpánik is. A forintalapú lakáshitelből végtörlesztők átlagosan 12,5 százalékos hiteldíjjal szembesültek, olyan lakossági hitelt pedig alig folyósítottak a bankok, amit aztán ne végtörlesztésre használtak volna fel a családok - írta a Portfolio.hu. Tranzakciós alapon minden korábbinál nagyobb összeggel, 348,1 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, ezt a devizahitelek tekintetében tapasztalt 475,7 milliárdos nettó törlesztés okozza. □ 34? Átment a budapesti büdzsé, áprilisban módosíthatják A közgyűlésekre jellemző adok-kapokkal indult a tegnapi ülés is, amelyen bejött a papírforma, és végül elfogadták a főváros költségvetését. Tarlós István főpolgármester a napirendi pontok elfogadása után, de a büdzsé részletes tárgyalása előtt elismerte, hogy az idei kétségkívül nagyon szigorú költségvetés. A BKV helyzete több mint húsz éve megoldatlan, ám Budapest nem odázhatja tovább az ügyet. A 2012-es évet meghatározó pénzügyi terv kidolgozásakor a fővárosi tömegközlekedés megmentése volt az elsődleges cél. A kormányzat által kért koncepció "többedik változata" ezért ennek tükrében készült el. Tarlós István elismerte, hogy a főváros működése az eddigieknél is jóval keményebb feltételek mentén fog megvalósulni, a közlekedési vállalat működéséhez szükséges többletforrásokat így is nagyon nehéz lesz "elővarázsolni”. Utóbbi kijelentésével a főpolgármester a büdzsé áprilisi esetleges módosításának is megágyazott. A számok ismeretében Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes is "kényszer szülte" költségvetésnek nevezte az ideit, amelynek fókuszában a kötelező feladatok, a ténylegesen megvalósuló fejlesztések és az "eldugott" pénzek megtalálása áll. A büdzsé ettől függetlenül is elszállhat a potenciális kockázatok - például a 4-es metró beruházása vagy a már előfinanszírozott több tíz milliárdos uniós projektek miatt. A BKV-val kapcsolatban Bagdy elmondta: a főváros annyi pénzzel járul hozzá a közlekedési vállalat megmentéséhez, amennyivel tud, ez a folyamat már el is kezdődött. A 9 milliárd forint hitelt Budapest kifizeti, további forrásokat keres és reményei szerint talál is. (A költségvetés elfogadása után a közgyűlés egy újabb, állami garanciavállalás melletti 11 milliárd forintos hitelfelvételt is megszavazott.) ► A költségvetési bevételeket csaknem 300 milliárd, a kiadásokat pedig 376 milliárd forintban határozták meg (Napi Gazdaság, 2012. február 24.). A nagyjából 77 milliárdos deficitből 51 milliárdot az előző évek pénzmaradványából finanszíroznak, a többit pedig az előző években megkötött keretszerződések alapján lehívható, fejlesztési célú hitelből fedezik. A fővárosi önkormányzat bevételi és kiadási főösszege 387 milliárd forint. A költségvetés vitája során Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője súlyos szavakkal illette a főváros vezetését, szerinte a benyújtott büdzsé Budapest "csődköltségvetése, egy olyan fércmunka", amely felszámolja az alapvető közszolgáltatásokat. Havas Szófia képviselő a Napi Gazdaságnak ezzel egyetértésben a 2010-es, 553 milliárd forint főösszegű költségvetéssel hozakodott elő. A korábbi évek gyakorlatával szemben a most erősen megnyirbált bevételi tételekkel (iparűzési, idegenforgalmi adók, parkolás) igencsak nehéz lesz az önkormányzati törvényben foglalt közfeladatokat ellátnia a fővárosnak - tette hozzá a képviselő. Tóth Kata WARREN BUFFETT: „A legjobb könyv, amit a befektetésekről valaha írtak!" Újra kapható 2011 gazdasági sikerkönyve! nmnmn 4 „...olvassák és tanuljanak belőle . ' J!írónők is, nekem két évtizede van karnyújtásnyira a polcomon. •' . . . z sokat és haszonnal forgattam ez Olvasson bele és vásárolja meg: www.intelligensbefekteto.hu A könyv megjelenését támogatta: Médiapartner: — PRIVATE napi Cy Otp Treasury banking ( J «“«*■«*« $ Qtplxmk ^ KÉTSZÁZMILLIÁRDOS MEGYEI TARTOZÁST VETT ÁT AZ ÁLLAM Az állam az év elején 757 volt megyei, illetve fővárosi önkormányzati intézményt vett fenntartásba, amelyek működtetésével összesen 189 milliárd forintos tartozást is magára vállalt - közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy képviselői kérdésre adott válaszában. Az állam megyénként átlagosan 9,94 milliárd forint tartozást örökölt, a legkisebb, 2,37 milliárd forintos kintlévőség Győr- Moson-Sopron megyéből, a legnagyobb, 19,1 milliárdos pedig Pest megyéből származik. Az állam legnagyobb számban oktatási intézményeket vett át, összesen 240-et, egészségügyi intézményből 66-ot vont fenntartása alá. Gazdálkodási, környezetvédelmi és vízügyi intézményből 220 került az államhoz, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmiből 147, közművelődésiből pedig 84. Navracsics arra nem tudott válaszolni, hogy az állam mekkora vagyont vett át a megyéktől, illetve a fővárosi önkormányzattól, mivel ezek felmérése még nem fejeződött be. MEGVAN A CIB ÚJ Fabrizio Centrone lett a CIB Bank új vezérigazgatója - közölte a bank. Centrone 2009 szeptembere óta a CIB olasz anyabankja, az Intesa Sanpaolo nemzetközi leánybankok divíziójának közép-kelet-európai régiójáért felelős vezetője volt, a magyarországi, a szlovákiai és a szlovéniai CIB-et felügyelte. Az új vezérigazgató 1998 októberében csatlakozott a bankcsoporthoz, korábban vezette az Intesa Sanpaolo dél-földközi-tengeri és ázsiai, illetve amerikai térségi divízióját, ezenkívül több banknál és vállalatnál az igazgatóság tagjaként dolgozott. A leköszönt vezérigazgató, Tomas Spury a román Erste-leány BCR élére távozott, őt 2009 tavaszán nevezték ki a CIB élére, hazánkba válságmenedzserként a szlovák Vseobecná Úverová Banká vezetői posztjáról érkezett. Az új Mt. csapdájába kerülhet a BKV Ezen a héten ugyan naponta egyeztetnek a szakszervezetek és a munkaadó a BKV új kollektív szerződéséről, nagyon lassan közelednek az álláspontok. A hét közepéig csak a hét végén lejáró régi kollektív szerződés egyes fejezeteit sikerült áttekinteni, és kisebb engedményeket tett mindkét fél - mondta lapunknak Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke. A munkaadó lényegében véve minden, az új Munka törvénykönyvétől (Mt.) eltérő, a jogszabályban kötelező elemként megjelöltektől különböző pontot szeretne kiirtani a szerződésből - számolt be Gulyás még azokat is, amelyek nem járnak többletköltséggel. A szakszervezetek pedig nem értik, hogy miért kellene kollektív szerződésként aláírni a Munka törvénykönyvét, amit egyébként is kötelező alkalmazni. Komoly problémákhoz vezet majd, ha nem sikerül időre megállapodni, mivel ha lejár a régi szerződés, akkor az Mt. szerinti foglalkoztatási rendre kellene áttérni, de ehhez még hiányoznak a szükséges munkaszervezési intézkedések. A kollektív szerződés lejárta miatt jelentősen emelkedhet az elvárt béremelésre szoruló dolgozók száma, miután új megállapodás hiányában az Mt. szerinti alacsonyabb műszakpótlékokkal számítják majd a márciusi béreket - azt viszont már bejelentette a cég, hogy visszamenőleg megadják az elvárt béremeléseket. Arról még nincs információja sem a cégvezetésnek, sem a szakszervezeteknek, hogy hány dolgozót érinthet a cégnek többletköltséget okozó probléma. NAPI Az idén is növekedésre számít a Syngenta Az idén legalább ötszázalékos bevételnövekedésre számít a Syngenta Magyarország, miután az elmúlt évben 29 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 8-10 százalékkal haladta meg a 2010-es eredményeket. Ezenfelül a cég mezőtúri vetőmagüzeme is eredményesen zárta az évet, az idén pedig - a mintegy 7,5 milliárd forintos beruházás befejezését követően - várhatóan mintegy 6 milliárd forintot fizet majd ki a vetőmagtermelő magyar partnereknek. A vetőmagüzem termelése 80 százalékával a közép-európai vetőmagigényeket fedezi, a fennmaradó hányadból a magyar piacot szolgálja ki. A gazdák termelési kedve jó, a jövedelmi helyzetük is stabil, és egyre többen közülük megtérülő beruházásként kezelik a prémium vetőmagok vásárlását - hangsúlyozta Czigány Tibor ügyvezető igazgató. Ezért a piaci viszonyok függvényében akár ennél nagyobb forgalombővülés is előfordulhat. Ehhez a 2012-re tervezett, infláció feletti áremelések hatása is hozzájárul majd. napi Tűzcsapok miatt államosítanák a fővárosi vízművet A fővárosi közgyűlés tegnap zárt ülésen tárgyalta a Fővárosi Vízművek Zrt. külföldi befektetők kezében lévő 25 százalékos részvénycsomagjának visszavételéről szóló előterjesztést, amely a "Mandátum kiadása a Fővárosi Vízművek Zrt. részvényeseivel kötött befektetési jogviszonyok megszüntetésére" címet viselte. A német RWE-csoport, illetve a francia Suez Environnement 1997-ben szerzett részesedést a budapesti vízszolgáltatóban (közös cégük a Hungária Víz Zrt.), a tegnapi előterjesztés alapján a főváros a tűzvédelmi előírások megsértése miatt mondaná fel a szerződést a nemzetközi tulajdonosokkal. A dokumentum a tűzcsapok rendbehozatalára a menedzsmentszerződésben vállalt kötelezettség nemteljesítésével indokolja a lépést. Az eset egyes vélemények szerint a pécsi vízmű helyzetére milliárd forint emlékeztet, a város 2009 szeptemberében többek között azért bontott szerződést a vízművel, mert a szolgáltatást túlságosan drágának találta. Később az önkormányzat és az általa alapított Tettye Forrásház Zrt. birtokba vette a pécsi vízművet és átvette működtetését. A befektetők 1997-ben 16,5 milliárd forintot fizettek a budapesti vízmű részvénycsomagjáért, az előterjesztés elfogadása felhatalmazást ad a főpolgármesternek, hogy azonnali hatállyal (március 2-i határidővel) felbontsa a szerződést. Ezzel a fővárosnak (szervezeti és működési szabályzata alapján) vételi joga nyílik a tulajdonrészre, úgy tudjuk, ennek vételárát a privatizáció során fizetett öszszeg, illetve a befektetőknek 14 év alatt kifizetett (az előbbivel megegyező) változó menedzserdíjak különbségeként - azaz gyakorlatilag nulla forintban - határozza meg. A Népszabadság szerdai számában arról írt, hogy egy vagyonértékelés során 55-60 milliárd forintot érhet a konzorcium tulajdonrésze. Az RWE-Suez konzorcium kisebbségi tulajdonosként kezdetben évi 3,5-4 milliárd forintot kapott menedzserdíjként, ez később több mint egymilliárddal csökkent. Az Fn24 úgy tudja, a külföldi tulajdonosok mára belemennének e díj csökkentésébe, beérnék valamivel egymilliárd feletti összeggel is, ám a főváros ezt is sokallja. Megegyezés hiányában pedig jöhet a szerződés felbontása. Az érem másik oldala, hogy a fővárosnak nemcsak a vásárlásra, vélhetően a vízmű működtetésére sem áll rendelkezésére elegendő forrás. NAPI : Valamivel 1 feletti összggel is kiegyeznének