Napi Gazdaság, 2012. március (22. évfolyam, 44-63. szám)

2012-03-01 / 44. szám

O A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK RÉG NEM LÁTOTT MENNYISÉGBEN VONTÁK KI BETÉTJEIKET A HÁZTARTÁSOK milliárd forinttal többet törlesztettek a háztartások A magyar háztartások 2006 augusztusa óta nem látott betétkivonást hajtottak végre januárban: 202 milliárd forintnyi betétet vettek ki a bankokból - derült ki az MNB statisztikáiból. A trendet részben magyarázza a deviza­jelzáloghitelek végtörlesztése, amelynek köszönhetően szeptember vége óta közel ötödével csökkent a családok devizás jelzáloghitel-tartozása, de minden bizonnyal hatással volt rá az IMF-tárgyalások bejelentését követő betétpánik is. A forintalapú lakáshitelből végtörlesztők átlagosan 12,5 százalékos hiteldíjjal szembesültek, olyan lakossági hitelt pedig alig folyósítottak a bankok, amit aztán ne végtörlesztésre használtak volna fel a családok - írta a Portfolio.hu. Tranzakciós alapon minden korábbi­nál nagyobb összeggel, 348,1 milliárd forinttal törlesztet­tek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, ezt a devizahitelek tekintetében tapasztalt 475,7 milliárdos nettó törlesztés okozza. □ 34? ­ Átment a budapesti büdzsé, áprilisban módosíthatják A közgyűlésekre jellemző adok-kapokkal indult a tegnapi ülés is, amelyen bejött a papírforma, és végül elfogadták a főváros költségvetését. Tarlós István főpolgármester a napirendi pontok elfogadása után, de a büdzsé részletes tár­gyalása előtt elismerte, hogy az idei kétségkívül nagyon szigorú költségvetés. A BKV helyzete több mint húsz éve megoldatlan, ám Budapest nem odázhatja tovább az ügyet. A 2012-es évet meghatározó pénzügyi terv kidolgozásakor a fővárosi tömegközlekedés megmentése volt az elsődleges cél. A kormányzat által kért koncepció "többedik változa­ta" ezért ennek tükrében ké­szült el. Tarlós István elismerte, hogy a főváros működése az eddigieknél is jóval keményebb feltételek mentén fog megva­lósulni, a közlekedési vállalat működéséhez szükséges több­letforrásokat így is nagyon ne­héz lesz "elővarázsolni”. Utóbbi kijelentésével a főpolgármester a büdzsé áprilisi esetleges mó­dosításának is megágyazott. A számok ismeretében Bagdy Gábor főpolgármester-helyet­tes is "kényszer szülte" költ­ségvetésnek nevezte az ideit, amelynek fókuszában a köte­lező feladatok, a ténylegesen megvalósuló fejlesztések és az "eldugott" pénzek megtalálása áll. A büdzsé ettől függetlenül is elszállhat a potenciális kockázatok - például a 4-es met­ró beruházása vagy a már előfinanszírozott több tíz milliárdos uniós projektek­­ miatt. A BKV-val kapcsolatban Bagdy elmondta: a fő­város annyi pénzzel járul hozzá a közlekedési vállalat megmentéséhez, amennyivel tud, ez a folyamat már el is kezdődött. A 9 milliárd fo­rint hitelt Budapest kifizeti, további forrásokat keres és reményei szerint talál is. (A költség­vetés elfogadása után a közgyűlés egy újabb, állami garanciavállalás melletti 11 milliárd forintos hitel­­felvételt is megszavazott.) ► A költségvetési bevéte­­­­leket csaknem 300 milliárd, a kiadásokat pedig 376 milliárd forintban határozták meg (Napi Gazdaság, 2012. február 24.). A nagyjából 77 milliárdos deficitből 51 milli­­árdot az előző évek pénzma­radványából finanszíroznak, a többit pedig az előző évek­ben megkötött keretszer­ződések alapján lehívható, fejlesztési célú hitelből fede­zik. A fővárosi önkormányzat bevételi és kiadási főösszege 387 milliárd forint. A költségvetés vitája során Hor­váth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője súlyos szavakkal illette a főváros vezetését, szerin­te a benyújtott büdzsé Budapest "csődköltségvetése, egy olyan fércmunka", amely felszámolja az alapvető közszolgáltatásokat. Havas Szófia képviselő a Napi Gazdaságnak ezzel egyetértés­ben a 2010-es, 553 milliárd forint főösszegű költségvetéssel hoza­kodott elő. A korábbi évek gya­korlatával szemben a most erősen megnyirbált bevételi tételekkel (iparűzési, idegenforgalmi adók, parkolás) igencsak ne­héz lesz az önkormányzati törvényben foglalt közfeladatokat ellátnia a fővárosnak - tette hozzá a képviselő. Tóth Kata WARREN BUFFETT: „A legjobb könyv, amit a befektetésekről valaha írtak!" Újra kapható 2011 gazdasági sikerkönyve! nmnmn 4 „...olvassák és tanuljanak belőle . ' J!ír­ónők is, nekem két évtizede van­­ karnyújtásnyira a polcomon. •' . . . z sokat és haszonnal forgattam ez Olvasson bele és vásárolja meg: www.intelligensbefekteto.hu A könyv megjelenését támogatta: Médiapartner: — PRIVATE napi Cy Otp Treasury banking ( J «“«*■«*« $ Qtplxmk ^ KÉTSZÁZMILLIÁRDOS MEGYEI TARTOZÁST VETT ÁT AZ ÁLLAM Az állam az év elején 757 volt megyei, illetve fővárosi önkor­mányzati intézményt vett fenntartásba, amelyek működ­tetésével összesen 189 milliárd forintos tartozást is magára vállalt - közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazság­ügyi miniszter egy képviselői kérdésre adott válaszában. Az állam megyénként átlagosan 9,94 milliárd forint tartozást örökölt, a legkisebb, 2,37 milliárd forintos kintlévőség Győr- Moson-Sopron megyéből, a legnagyobb, 19,1 milliárdos pedig Pest megyéből származik. Az állam legnagyobb számban oktatási intézményeket vett át, összesen 240-et, egészségügyi intézményből 66-ot vont fenntartása alá. Gazdálkodási, környezetvédelmi és vízügyi intézményből 220 került az államhoz, szociális, gyermek- és ifjúságvédel­miből 147, közművelődésiből pedig 84. Navracsics arra nem tudott válaszolni, hogy az állam mekkora vagyont vett át a megyéktől, illetve a fővárosi önkormányzattól, mivel ezek felmérése még nem fejeződött be. MEGVAN A CIB ÚJ Fabrizio Centrone lett a CIB Bank új vezérigazgatója - közölte a bank. Centrone 2009 szeptembere óta a CIB olasz anyabankja, az Intesa Sanpaolo nemzetközi leánybankok divíziójának közép-kelet-európai régiójáért fele­lős vezetője volt, a magyarországi, a szlovákiai és a szlovéniai CIB-et felügyelte. Az új vezérigazgató 1998 októberében csatlakozott a bankcsoporthoz, korábban vezette az Intesa Sanpaolo dél-földközi-tengeri és ázsiai, illetve amerikai térségi divízióját, ezenkívül több banknál és vállalatnál az igazgatóság tagjaként dolgozott. A leköszönt vezérigazgató, Tomas Spury a román Erste-leány BCR élére távozott, őt 2009 tavaszán nevezték ki a CIB élére, hazánkba válságmenedzserként a szlovák Vseobecná Úverová Banká vezetői posztjáról érkezett. Az új Mt. csapdájába kerülhet a BKV Ezen a héten ugyan naponta egyeztetnek a szakszervezetek és a munkaadó a BKV új kollektív szerződéséről, nagyon lassan közelednek az álláspontok. A hét közepéig csak a hét végén lejáró régi kollektív szerződés egyes fejezeteit sikerült átte­kinteni, és kisebb engedménye­ket tett mindkét fél - mond­ta lapunknak Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke. A munkaadó lényegében véve minden, az új Munka törvénykönyvétől (Mt.) eltérő, a jogszabályban kötelező elemként megjelöltektől külön­böző pontot szeretne kiirtani a szerződésből - számolt be Gu­lyás még azokat is, amelyek nem járnak többletköltséggel. A szakszervezetek pedig nem ér­tik, hogy miért kellene kollektív szerződésként aláírni a Munka törvénykönyvét, amit egyébként is kötelező alkalmazni. Komoly problémákhoz vezet majd, ha nem sikerül időre megállapodni, mivel ha lejár a régi szerződés, akkor az Mt. szerinti foglalkoz­tatási rendre kellene áttérni, de ehhez még hiányoznak a szük­séges munkaszervezési intéz­kedések. A kollektív szerződés lejárta miatt jelentősen emelkedhet az elvárt béremelésre szoru­ló dolgozók száma, miután új megállapodás hiányában az Mt. szerinti alacsonyabb műszak­­pótlékokkal számítják majd a márciusi béreket - azt viszont már bejelentette a cég, hogy visszamenőleg megadják az el­várt béremeléseket. Arról még nincs információja sem a cég­vezetésnek, sem a szakszerve­zeteknek, hogy hány dolgozót érinthet a cégnek többletköltsé­get okozó probléma. NAPI Az idén is növekedésre számít a Syngenta Az idén legalább ötszázalékos bevételnövekedésre számít a Syngenta Magyarország, miután az elmúlt évben 29 milliárd fo­rintos árbevételt ért el, ami 8-10 százalékkal haladta meg a 2010-es eredményeket. Ezenfelül a cég mezőtúri vetőmagüzeme is eredmé­nyesen zárta az évet, az idén pedig - a mintegy 7,5 milliárd forintos beruházás befejezését követően - várhatóan mintegy 6 milliárd forintot fizet majd ki a vetőmagtermelő magyar partnereknek. A vetőmagüzem termelése 80 százalékával a közép-európai vetőmag­igényeket fedezi, a fennmaradó hányadból a magyar piacot szolgálja ki. A gazdák termelési kedve jó, a jövedelmi helyzetük is stabil, és egyre többen közülük megtérülő beruházásként kezelik a prémi­um vetőmagok vásárlását - hangsúlyozta Czigány Tibor ügyvezető igazgató. Ezért a piaci viszonyok függvényében akár ennél nagyobb forgalombővülés is előfordulhat. Ehhez a 2012-re tervezett, infláció feletti áremelések hatása is hozzájárul majd. napi Tűzcsapok miatt államosítanák a fővárosi vízművet A fővárosi közgyűlés tegnap zárt ülésen tárgyalta a Fővárosi Vízművek Zrt. külföldi befekte­tők kezében lévő 25 százalékos részvénycsomagjának vissza­vételéről szóló előterjesztést, amely a "Mandátum kiadása a Fővárosi Vízművek Zrt. rész­vényeseivel kötött befektetési jogviszonyok megszünteté­sére" címet viselte. A német RWE-csoport, illetve a francia Suez Environnement 1997-ben szerzett részesedést a buda­pesti vízszolgáltatóban (közös cégük a Hungária Víz Zrt.), a tegnapi előterjesztés alapján a főváros a tűzvédelmi előírások megsértése miatt mondaná fel a szerződést a nemzetközi tulajdonosokkal. A dokumen­tum a tűzcsapok rendbeho­zatalára a menedzsmentszer­ződésben vállalt kötelezettség nemteljesítésével indokolja a lé­pést. Az eset egyes vélemények szerint a pécsi vízmű helyzetére milliárd forint emlékeztet, a város 2009 szep­temberében többek között azért bontott szerződést a vízművel, mert a szolgáltatást túlságo­san drágának találta. Később az önkormányzat és az általa alapított Tettye Forrásház Zrt. birtokba vette a pécsi vízművet és átvette működtetését. A befektetők 1997-ben 16,5 milliárd forintot fizettek a bu­dapesti vízmű részvénycsomag­jáért, az előterjesztés elfogadása felhatalmazást ad a főpolgár­mesternek, hogy azonnali ha­tállyal (március 2-i határidővel) felbontsa a szerződést. Ezzel a fővárosnak (szervezeti és mű­ködési szabályzata alapján) vé­teli joga nyílik a tulajdonrészre, úgy tudjuk, ennek vételárát a privatizáció során fizetett ösz­­szeg, illetve a befektetőknek 14 év alatt kifizetett (az előbbivel megegyező) változó menedzser­díjak különbségeként - azaz gyakorlatilag nulla forintban - határozza meg. A Népszabad­ság szerdai számában arról írt, hogy egy vagyonértékelés során 55-60 milliárd forintot érhet a konzorcium tulajdonrésze. Az RWE-Suez konzorcium ki­sebbségi tulajdonosként kezdet­ben évi 3,5-4 milliárd forintot kapott menedzserdíjként, ez ké­sőbb több mint egymilliárddal csökkent. Az Fn24 úgy tudja, a külföldi tulajdonosok mára be­lemennének e díj csökkentésébe, beérnék valamivel egymilliárd feletti összeggel is, ám a főváros ezt is sokallja. Megegyezés hiá­nyában pedig jöhet a szerződés felbontása. Az érem másik olda­la, hogy a fővárosnak nemcsak a vásárlásra, vélhetően a vízmű működtetésére sem áll rendelke­zésére elegendő forrás. NAPI : Valamivel 1 feletti összggel is kiegyeznének

Next