Napi Gazdaság, 2012. május (22. évfolyam, 83-103. szám)

2012-05-23 / 98. szám

© A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. MÁJUS 23., SZERDA ISMÉT FIZET OSZTALÉKOT A MASPED A 64 éves múltra visszatekintő Masped Zrt. tegnapi közgyűlésén a részvénye­sek ötszázalékos osztalék fizetéséről döntöttek. Az elfogadott anyavállalati mérleg 960 milliós (túlnyomó részben ingatlan­bérbeadásból származó) árbevétel mellett 411 milliós adózott eredményt mutat. A 17 leányvállalat konszolidálása utáni mér- í­t-hiá­leg 16,2 milliárdos (zömmel szállítmányozásból szárma-­­­zó) árbevétel mellett 883 milliós üzemi és 208 millió ■ ''jw.­ forintos adózott eredményről ad számot. A társaság jegyzett tőkéje 2,55 milliárd forint, saját tőkéje mindkét mérleg szerint meghaladja a 8,5 milliárdot. A társaság negyedik éve sikeresen halad a reorganizáció útján - emelte ki Kautz István elnök-vezérigazgató. Az idei tervek szerint tovább egyszerűsödik a holding szerkezete, az ingatlan- és pénzügyi (lízing) üzletágtól végleg megválnak, a balatonfüredi Annagóra aquapark a remények szerint idén már eredményesen működhet. Júniusi tárgyaláskezdetről beszélt Varga Piaci elemzők szerint nem hangzott el újdonság Varga Mihály tegnapi bizottsági meghallgatásán, személye továbbra is inkább neutrális az IMF-tárgyalások kimenetelére, ám a kormány stratégiája még rejthet újdonságokat. Tegnap az Országgyűlés gazdasági és informati­kai bizottsága hallgatta meg Varga Mihályt, majd támogatta miniszteri kinevezését. A kormánypárti képviselők igennel szavaztak, míg az ellenzékiek tartózkodtak. A meghallgatáson Varga megismételte, hogy a kormány egy elővigyázatossági megállapodásra tö­rekszik, vagyis pénzt nem feltétlenül kíván lehívni. A hitelösszeg mérete az ország 2-3 éves finanszíro­zási igényével lehet egyenlő. A kormány célja a meg­állapodással, hogy erősödjön a piaci bizalom, amivel csökkenthetővé válik az államadósság finanszírozási terhe, ugyanis az adósságszolgálatra jelenleg túl sokat, a GDP mintegy 4-4,3 százalékát fordítja Ma­gyarország - emelte ki Varga, aki abban bízik, hogy júniusban lezárul az ország ellen folyó túlzottdefi­­cit-eljárás, ezt követően pedig megkezdődhetnek a tárgyalások a nemzetközi hitelszervezettel. Valószínűleg a költségvetés kamatkiadására gon­dolt adósságszolgálat alatt a miniszter, aminek csök­kentése nemcsak kívánatos szándék, hanem éppen a magas finanszírozási teher miatt kell az IMF-hez fordulni - mondta lapunknak Keszeg Ádám, a Raiffeisen szakértője. A devizaadósság finanszíro­zási költsége 7 százalék fölé kúszott, ami túlságosan drága, IMF-megállapodással ennél sokkal olcsóbb lehetne az adósságszolgálat - tette hozzá. Keszeg szerint a piacoknak pozitív hír Varga megbízása, hiszen ő köztudottan közel áll a miniszterelnökhöz, ám személye önmagában semleges. A hangsúly a kormánydöntéseken van, ezzel kapcsolatban viszont Varga semmi újat nem mondott a bizottsági meg­hallgatáson. Keszeg szerint a miniszternek kicsi lesz a befolyása ezekre a döntésekre, ugyanis azt tovább­ra is a végrehajtó hatalom csúcsán a miniszterelnök hozza meg, a felelősség is az övé. Keszeg arra számít, hogy nyáron elindulnak a tárgyalások. Árokszállási Zoltánt, az Erste Bank elemzőjét meglepte Varga ezzel kapcsolatos nyilatkozata, mivel köztudottan a bizottság már zöld jelzést adott a tárgyalásokra. A szakember szerint fordulatot nem a bizottsági eljárás, hanem a magyar parlament hozhatna a jegybanktör­vény elfogadásával, amiről viszont az IMF jelezte, hogy ezen feltétel teljesítése még hátravan. Árokszállási szerint sem hangzott el sok újdonság Varga Mihály meghallgatásán, személye ugyanakkor fontos, mert járatos a közpénzügyekben. A kormány látható szándéka pedig az, hogy kész helyzet elé ál­lítsa a nemzetközi hitelezőket a jövő évi költségvetés megkezdett benyújtásával, vagyis a stratégia része, hogy minél kevesebbet kelljen engedni az IMF-nek. Árokszállási ezért elnyúló tárgyalási folyamatra szá­mít, ami ősz előtt nem érhet véget. GERŐCS TAMÁS ► Rontotta a magyar gazdaság idei évre várható teljesítményét az OECD kedden megjelent friss prognózisában. A nemzetközi szervezet 1,5 szá­zalékos visszaesést vár a márciusban publikált 0,6 százalékos zsugorodás helyett, míg jövőre változatlanul 1,1 százalékos növekedést jelez. A negatív gazdasági kilátások ellenére viszont ja­vuló költségvetési egyenlegre számít a szervezet, amely szerint idén 3, jövőre 2,9 százalékos lehet a GDP-arányos államháztartási hiány, ez a korábbi­nál kedvezőbb költségvetési folyamatokat jelez. A gazdasági növekedést az export vezérli, míg az idei zsugorodást a gyenge belső kereslet okozza. Utóbbi csak fokozatosan tér magához 2013-tól - fogalmazott az OECD. (A szervezet nemzetközi prognózisát lásd a 6. oldalon.) I -r. |. |. fi­s . is Egyszeri növekedés az életbiztosítási piacon Lényegében egy helyben jár a ma­gyar biztosítási piac: a Mabisz statisz­tikái szerint a hazai biztosítók díjbevé­tele 242,1 milliárd forint volt, ami 2,2 százalékos bővülést jelent. Ha viszont azt nézzük, hogy a klasszikusan nem túl sok tényleges biztosítási fedezetet adó egyszeri és eseti díjas életbizto­sítások állományának 5,2 milliárdos növekedése lényegében - 300 millió híján - lefedi az egész piac éves bővü­lését, nincs sok örömre ok. Az életbiztosítások az egyszeri díjas konstrukciók 11,7 százalékot megha­ladó bővülésének köszönhetően ugyan 4,18 százalékos emelkedést mutatnak, ám a folyamatos díjas életbiztosítás­okból három negyedévi bővülés után 700 millió forintnyi díjbevétel szi­várgott el. Ennek következtében az életági díjbevételnek 44 százaléka a forró pénzként számon tartott egyszeri konst­rukcióból szár­mazik - erre a mértékre leg­utoljára 2008 vé­gén volt példa. "Örömünnepet" ülhet ugyanakkor a nem életbiztosítási üzletág: 2008 vége óta először az idei első negyedévben nem csökkent a piaci díjbevétel éves összevetésben - más kérdés, hogy a 0,33 százalékos növekedés nyomában sincs a fogyasztói árindexnek, azaz a biztosítók most is arra kényszerültek, hogy ne érvénye­sítsék díjaikban az inflációs hatáso­kat. Mindeneset­re ez az adat arra azért jó volt, hogy a nem életbizto­sítási ág díjbevé­tele ismét többségbe, 50,9 százalékra kerüljön az összpiaci díjbevételen belül. Ami plasztikusan látszik, az a kgfb-díjak masszív csökkenése: az első negyedévben a biztosítók 35,3 milliárd forintot szedtek be (baleseti adó nél­kül) az ügyfelektől, ha ennél gyengébb első negyedévet keresünk, egészen 2005-ig kell visszamenni, ám az ösz­­szehasonlítás itt is sántít, hiszen 7 éve még lényegesen kisebb volt a féléves és éves díjfizetést választók aránya, ami most még az első idei adatvétel száma­it szépíti. Ami ugyanakkor jól látszik az adatsorból: a nem életág ilyen díj­bevétel-dinamika mellett képtelen lesz feldolgozni a biztosítási adó jelentette terheket. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR BIZTOSÍTÓI DÍJBEVÉTEL (MRD FT) teljes piac Életbiztosítás Nem élet 2010.03.31. 245,20 118,06 127,66 2011.03.31. 236,96 114,13­ 127,13 2012.03.31. 242,14 118,90 123,23 Forrás: Mabisz TERMÉKVISSZAHÍVÁS Az Energofish Kft. az Energoteam 19+18 LED akkumulátoros, tölthető kézilámpa termékét - cikkszáma: 74990028 -áramütés és sérülés okozásának veszélye miatt azonnali hatállyal visszavonja a forgalomból. Az Energofish Kft. tájékoztatja a Tisztelt Vásárlókat, hogy a fenti terméket a vásárlás helyén visszaveszik és annak ellenértékét ugyanott adják vissza. ELKAPKODTÁK A MUNKAHELY­­TEREMTŐ­ PÉNZEKET A tízmilliárd forintos keretösszegnél nagyobb értékben érkezett be igény a kormány februárban nyitott munkahelyte­remtő pályázatain - írta a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján az Origó. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiírt, munkahelyteremtő beruházásokra for­dítható pályázaton nagyobb volt az igény, mint a keretösszeg. A vissza nem térítendő támogatással új gépek, műszaki eszközök, technológiák beszerzését, új létesítmények építését valósíthatják meg a nyertesek, cse­rébe nemcsak új munkahelyeket teremte­nek, hanem a meglevő állományi létszámuk megtartását is vállalják. Tavaly 381 vállalko­zás nyert el összesen 5 milliárd forintot, és ebből 3100 új munkahelyet létesítettek. AZ NGM KORLÁTOZNÁ A KÉSZPÉNZFORGALMAT A parlamentnek most benyújtott törvényjavaslat a vál­lalkozások közötti készpénzfizetést havonta és szerző­désenként 5 millió forintban korlátozza, a rendelkezés 2013. január 1-jén lépne hatályba, és az új szabályokat az ezt követően teljesített kifizetésekre kell alkalmazni - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. A közlemény szerint, ha elfogadja a parla­ment, kellő felkészülési idő áll majd rendelkezésre az új jogszabály betartásához, és az összeghatárt viszonylag magas összegben állapították meg, ezért a jogkövető vállalkozások esetében fennakadást az új szabályo­zás nem okoz. A vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozása szakmai körökben évek óta ismert javaslat - a témával a Napi Gazdaság 2012. május 22-i számában is foglalkoztunk -, ami sok szakember szerint eszköze lehet a feketegazdaság visszaszorításának, továbbá a gazdasági, gazdálkodási folyamatok átláthatóbbá tételének - véli az NGM. A cégek közti készpénzfizetés korlátozására 2009-ben rövid ideig élt egy rendel­kezés, ám a 250 ezer forintos összeghatár túl alacsony volt, a parlament hatályon kívül helyezte. millió lehet a kész ! pénzhasználat ! Havonta ! BELENYÚLNAK A NYUGDÍJBA Sehol nem tart a kormány az egyéni számlákkal A kormány a magánnyugdíjpénztárak felszámolásáról szóló kormányrende­letben többek közt azzal tette vonzóvá ajánlatát 2010-ben, hogy a visszalépő magánpénztári tagoknak beígérte az egyéni számlák kialakítását, mondván, a magánpénztáraktól elvitt megtakarí­tásaikat egyéni számlán kell jóváírni. A magánnyugdíjpénztárak kvázi felszámo­lása egy évvel ezelőtt befejeződött, azóta a visszalépő 2,9 millió pénztártag újra száz százalékban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert gazdagítja. "A társadalombiztosítási nyugdíjrend­szerre vonatkozó részletszabályok ki­dolgozása folyamatban van, melynek során az érintett tárcák között rendszeres egyeztetés zajlik" - válaszolta ezzel kap­csolatos kérdésünkre az NGM, további információval csak ennek lezárulása után tud a tárca szolgálni. A tényleges hely­zetről a napokban kinevezett új emberi­­erőforrás-miniszter nyilatkozott. Balog Zoltán a kinevezése előtti meghallgatáson a szociális bizottság ülésén elárulta, hogy bár folyik az adatok feldolgozása, ebben a ciklusban biztosan nem végeznek az egyé­ni nyugdíjszámlák létrehozásával. Közben fordulat látszik a kormány álláspontjában, ugyanis míg az elmúlt években hozott döntések arra utaltak, hogy a virtuális egyéni számla irányába mozdult el - amit Magyarországon svéd modellként vagy NDC rendszernek is hívnak­­, az NGM szakértői anyaga sze­rint a az egyéni számla képezi a nyugdíj­nyilvántartás alapját. A rendszer lényege a járulékfizetés ideje alatt összegyűjtött pontok, a mindenkori átlagbér, illetve a várható élettartam képezik a nyugdíj megállapításának alapját. A pontrendszer alapján mérhetővé válik, hogy az átlaghoz képest mekkora befizetésekkel rendelke­zik a biztosított. A javaslat abban az értelemben min­den korábbi szakmai elképzelésen és konszenzuson túlmutatóan nyúlna bele a nyugdíjrendszerbe, hogy pluszpontok­kal - így plusznyugdíjjal - jutalmazná a gyermekvállalást. Túl azon, hogy az esz­köz vélhetően a legkevésbé sem ösztönöz újabb gyermek(ek) vállalására, túlmegy azon az elven, hogy a nyugdíjrendszer­nek biztosítania kell a gyermekneveléssel eltöltött időt. PAPP ZSOLT Elmaradnak az idei evabevételek a várttól Áprilisban 289,3 milliárd fo­rint többlettel zárt az állam­­háztartás, így a négyhavi hiány 228,2 milliárd forintra esett, ami az egész évre engedélyezett 576,2 milliárdos deficitcél 39,6 százaléka - közölte a részletes adatokat az NGM. Az áprilisi többlet jelentős részben a meg­ugró áfabevételeknek köszönhe­tő. Az első négy hónapban 200 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi szintet, az idén eddig így már 955,89 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe. A nagymértékű bevételnövekedés két fő okra vezethető vissza: az április 20-án esedékes havi és ne­gyedéves befizetések magasabb összegére (ebben szerepet játszott az áfakulcs emelkedése), valamint az áfakiutalási határidő 45-ről 75 napra emelése miatt. Az elmúlt évhez viszonyított áfabevételi többletből mintegy 85-90 milliárd forintot magyaráz a visszautalási határidő módosulása. Az eva feltételeinek és mér­tékének szigorításával csökkent ezen adóbevétel: az első négy hó­napban 33,9 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, szemben a tavalyi 41,1 milliárd forinttal. A kisebb evabevételekért a költ­ségvetés bőven kárpótolta magát áfa- és szja-fronton. Banai Péter Benő, a tárca helyettes­ államtit­kára szerint a költségvetés idei evabevételei akár 40-50 milliárd­­dal is elmaradhatnak a tervezett 225 milliárd forinttól. A pénzügyi szervezetek 2010- ben bevezetett különadója - azaz a bankadó - soron áprilisban -25,6 milliárd forint szerepel. A negatív bevétel hátterében a bankok végtörlesztéshez kap­csolódó veszteségének 30 szá­zalékára vonatkozó adó-vissza­térítés áll. Ebben a hónapban az érintett adózóknak így nem volt fizetési kötelezettségük, amivel a költségvetés bankadóbevételei január-áprilisban 20,4 milliárd forintra estek. napi

Next