Napi Gazdaság, 2012. június (22. évfolyam, 104-124. szám)

2012-06-01 / 104. szám

A kereslethiány miatt enyhül a hitelszigor Az idei első negyedévben a lakossági és a vállalati hitelfeltételek is szigorodtak, a ténylegesen kemé­nyebb feltételeket megfogalmazó bankok aránya azonban céges oldalon jóval kisebb, mint az egy évvel ezelőtti felmérésben, de a lakossági oldalon is csökkent a szigorításról beszámoló hitelintézetek aránya - derült ki az MNB idei első hitelezési felmé­résének eredményeiből. A lakossági oldalon a lakás­hiteleknél a bankok nettó 9, a fogyasztási hiteleknél pedig 18 százaléka szigorított, előretekintve azonban a lakáscélú és a fogyasztói hiteleknél is a felté­telek enyhítését prognosztizálják. A hitelintézetek a hitelek iránti kereslet gyorsuló csökkenését tapasztalták a felmérés idején: az előző kutatáshoz képest - a vég- BHIHHRF törlesztés után - közel felére zu­­­­hant a lakáscélú kölcsönök iránti ■ éj érdeklődés, de a fogyasztási hitel- WBWfc kereslet is ötödével esett. Miután a hitelintézetek célja a "normális" kereslet és kínálat fenntartása, a visszaesés is oka lehet annak, hogy a bankok enyhítésben gondolkod­nak. A bankok közel harmada en­nek ellenére a fogyasztási hitelek keresletének további csökkenésére számít a következő hat hónapban, a jelzáloghite­leknél azonban már elérhette a piac a mélypontot, a szereplők bővülést várnak. Vállalati oldalon az MNB szerint a hitelkínálat csökkenése volt a fő oka annak, hogy a bankok tovább szigorítottak feltétele­iken. Beruházási hitelek iránt a pénzintézetek közel harmadával alacsonyabb érdeklődést mértek, bár hasonló mértékben megugrott a likviditási kölcsö­nök iránti kereslet. nagy László Nándor ► Áprilisban a lakosság 30,8 milliárd forintnyi devizahiteltől szabadult meg, a forinthitelek állománya 4,3 milliárddal emelkedett. Az MNB adatai szerint a vállalatok forintban nettó hi­telfelvevők voltak (az állomány 33 milliárddal bővült), devizában pedig 35 milliárdos állo­mánycsökkenéssel nettó törlesztők. A jegy­bank szerint a jelzáloghitelek kamata 12-33 bázisponttal emelkedett márciushoz képest, a személyi hitelek átlagos kamatlába pedig 2,37 százalékponttal, 28,55 százalékra esett, százaléka szigorított a fogyasztási hiteleken Az önerős és a teljes egészében uniós pénzből finanszírozott pro­jektekhez is előleget biztosítana a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy gyorsítsa a pályáza­ti pénzek felhasználását. A nyer­tes projektek az összeg 30 száza­lékához juthatnának, amivel 6 hónapon belül kell elszámolniuk, és ehhez "csak" bankgaranciára lenne szükség - többek között ezt javasolja a kormánynak az NFÜ az uniós pénzek felhaszná­lásának gyorsítása érdekében. Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen az ebben a ciklus­ban rendelkezésre álló 8,2 ezer milliárd forint uniós forrás 95 százalékát lehívni, mihamarabb be kell indítani azokat a fejlesz­téseket, amelyekre a pályázók már elnyerték a forrást, de a projekt beindítását képtelenek finanszírozni. Az NFÜ számítá­sai szerint 700 milliárd forintnak kell a rendszerbe kerülnie (az ön­erők vagy a projekt elindításához szükséges likviditás miatt) ah­hoz, hogy az álló projektek bein­duljanak. Az állami-önkormány­zati projektek 240-250 milliárd forint likviditást igényelnek. Az NFÜ felülvizsgálja azon projekteket, amelyek már szer­ződéssel is rendelkeznek, a likvi­ditási problémák miatt azonban nem teljesültek. Az ügynökség hamarosan átfogó képpel rendel­kezik majd arról, hogy mely ese­tekben kell elállni a projekttől. Javaslatainak elfogadásában bízva az NFÜ 95 százalékos lehívási teljesüléssel számol, jóllehet Matolcsy György nem­zetgazdasági miniszter szerint "gyenge" az uniós forráslehívás. Az intézmény egyelőre nem kapott megkeresést annak kap­csán, hogy a nemzetgazdasági tárca alá kerülne. NAPI -------------------------------­ Gyorsítana a lehíváson az NFÜ ► Az NFÜ felállított egy túlvállalási rendszert, ami ugyan­csak a lehívási arányok teljesüléséhez szükséges. Az úgyne­vezett túlvállalási mutatószám minden keretprogramban más, van, ahol már a szétosztott összeg 60, máshol azonban csak a 85 százalékánál látszik a "bebukásra" esélyes projek­tek mennyisége. A számokból láthatóvá válik, mennyivel érdemes túlvállalni, azaz a keretösszegen felüli összegre szerződést kötni a fejlesztőkkel. A NAP BELFÖLDÖN A NAPI GAZDASÁG 2012. JÚNIUS 1-2., PÉNTEK-SZOMBAT Milliárdok járhatnak vissza a cégeknek decemberig Az adóhatóság téves jogértelmezése miatt 25-30 milliárd forinttal több adót fizettek be a társas vállalkozások 2006-ban. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a pénz az év végéig szerezhető vissza. Több tíz milliárd forint felesleges társasági adót fizettek be azon vál­lalkozások, amelyek az APEH hibás jogértelmezése szerint nem érvénye­sítették a helyi iparűzési adó utáni adóalap-kedvezményüket. A társasági adóról szóló törvény 2004 és 2009 kö­zött lehetővé tette, hogy az adózók a befizetett helyi iparűzési adóval (hipa) csökkentsék adóalapjukat. Előbb csak a felét, majd 2006-tól a hipa teljes ösz­­szegét le lehetett vonni, ha a cégnek nem volt adótartozása. Becslések sze­rint 25-30 milliárd forint is visszajárhat a költségvetésből az érintett cégeknek, ha mindegyikük utólag érvényesíti az adóalap-kedvezményt. Az adótartozás fogalmát 2007 no­vemberéig egyszerűen definiálták, az esedékesség után be nem fizetett adó tartozott e körbe - akár egy-két ezer forintos késedelmek is. Később azonban - 2007 novemberében - be­vezették a nettó adótartozás fogalmát, ezzel megszűnt az a helyzet, hogy néhány ezer forintos tartozás miatt nem lehet kihasználni az adóalap­csökkentést akkor sem, ha más szám­lán túlfizetésben volt a cég - mondta lapunknak Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere. Az adóhatóság értelmezése szerint a nettó adótartozás fogalmát 2007-re lehetett először alkalmazni, ám több cég is panasszal fordult a bíróságok­hoz, így ezt végül visszamenőleges hatállyal lehet érvényesíteni. Az adóhivatal az elvesztett pereknek megfelelően visszavonta korábbi jogértelmezését, annak indoklását azonban nem közölte, így sokan csak most szembesülnek azzal, hogy a 2006-os társaságiadóalap-csökken­tés még megmenthető - a korábbi évekbeli azonban az ötéves elévülés miatt már nem. Az eljárások lefoly­tatásának határideje ez év december 31-e, ehhez azonban Fekete szerint a cégeknek augusztus végéig meg kell kezdeniük a szükséges eljárást. A korábban nem érvényesített adókedvezmény visszaszerzésére két út áll rendelkezésre: ha a 2006-os évet már érintette APEH- vagy NAV-ellenőrzés, akkor felügyeleti intézkedést kell kérni. Nem ritka, hogy az ellenőrzések - utólag jogta­lannak minősíthető - büntetéssel zá­rultak, hiszen a cégek érvényesítették az adókedvezményt, amit a hatóság jogtalannak talált. Ilyen esetben egyértelműen visszajár az adóbírság és érvényesíthető a kedvezmény is, ezt azonban a cégeknek kell kezde­ményezniük. PAPP ZSOLT ► Amennyiben nem zajlott ellenőrzés az érintett cégnél, egy önellenőrzéssel lehet az eljárást elindítani. Visszatartó erő lehet ugyanakkor, hogy a cégek általában jogos követelésük ellenére sem kockáztatnak meg egy lezárt adóévre vonatkozó eljárást, Fekete Zoltán Titusz szerint ezért minden esetben egyedileg kell mérlegelni. Nemzetgazdasági kockázatot jelenthet az új földtörvény koncepciója? Érthetetlen, hogy miért a koncepciót, és nem a két hét múlva parlamenti tárgyalásra szánt jogszabályt bocsátották társadalmi vitára - mondta a Napi Gazdaság érdek­lődésére Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő, korábbi államtitkár. Négy hét ráadásul ke­vés az évtized agrárpolitikáját meghatározó szabályozás megtárgyalására - utalt Gőgös az új földtörvény nyárra tervezett elfogadá­sára. A tervezet pozitív elemei között szere­pel az országos bérletidíj-plafon meghatá­rozása, a birtokméret-maximumok differenciálása azonban kockázatos lehet - tette hozzá. Az értékek a tulajdonos kiléte mellett az alapján is változhatná­­► A koncepció megvalósítása a gazdasági társaságok termelési értékének és a foglal­koztatottak számának jelentős csökkené­séhez vezethet, a költségvetés évi 50-100 milliárd forinttól búcsúzhat - hangsúlyozta Horváth Gábor­­nak, hogy milyen művelési ágba tartozik egy földrészlet, illetve az is számítana, hogy melyik járásban helyezkedik el. A törvény a hatósági engedélyezésen keresztül aka­dályozná meg a településenkénti tulajdoni monopóliumok kialakulását, ragaszkodva az 1200 hektáros korláthoz. A koncepció jelen formájában homá­lyos megfogalmazásokkal és ellentmon­dásokkal van tele, megvalósíthatatlan, számos ponton ütközik az alaptörvénnyel és európai uniós szabályokkal is - véli Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. A földvásárlás, bérbe­adás kötelező engedélyezése bizonyos esetekben ütközhet a tulajdonnal rendelkezés szabadságával, az állami birtokpolitikai elvek megvalósítójaként megjelenő földalap aktív földpiaci szerepe, illetve a kisajátítási jogosultsága pedig Horváth szerint felveti a támogatási jogosultságok államosításának lehetőségét is. Kiss Melinda Katalin

Next