Napi Gazdaság, 2012. augusztus (22. évfolyam, 148-168. szám)

2012-08-02 / 148. szám

i nagyberuházás , nagy rász­­eg nyithatná Icsy György­öt, hogy mi­vel dolgozik jöjjenek, bár Magyar­ok számára abb és újabb ge van ezért fel aláírandó innovációs működésre, zvétel növe­ldt munka­i-fejlesztési­­ Budapesti ,gatási lkán kapott a futását .­viselőként -fidelitas ii képviselő, ti minisz­­szóvivője erelnökség­­ra. - Folyamatosak az erre vonatkozó tárgyalások. A kínai miniszterelnök a közelmúltban Varsóban világossá tette, hogy elsősorban a határokon átnyúló közép-európai ré­giós projektek számíthatnak a befektetők figyelmére. Ki kell használnunk azt, hogy az európai terjeszkedéshez egy elosztóközpontra van szüksége a kínai cégeknek, vagyis fontos a régiós együttműködés, de egyéniben is versenyzünk. Most a munkahelyteremtés a legfontosabb szempont - A beruházások megítélésénél a munkahelyterem­tés vagy a magas hozzáadott érték számít? Vannak-e preferált ágazatok?­­ Most elsősorban munkahelyteremtésre van szük­­ség, így ez a fő szempont, de a hozzáadott érték ma­gas szintje is fontos. Preferált ágazatok nincsenek, de nem véletlenül mondjuk, hogy termelési központtá akarunk válni és hozunk kifejezetten ezt a szektort erősítő szabályokat.­­ A nekirugaszkodás közepette a kötött segély­hitelek, mint a hazai cégek külpiaci tevékenységét támogatni hivatott konstrukciók rendszere, leülni látszik.­­ Tény, hogy az elmúlt időszakban nem voltak épp felfutó ágban, de ezt megint csak a világgazdaság ál­talános állapotára vezetem vissza. A Mehibbel és az Eximbankkal átnézzük a segélyhitel-megállapodások listáját, így a nyár végén már javaslatot tehetünk arra, hogy miként alakítsuk a jövőben ezt a rendszert. Arra kell fókuszálni, hogy azok a vállalatok, amelyek így esélyt kapnak, ott is tudjanak maradni a piacon. A befektetők elégedettek Magyarországgal­ ­ A Bloomberg által nemrégiben megkérdezett multicégek vezetői arról panaszkodtak, hogy kiszá­míthatatlan a gazdaságpolitika, túlságosan nagy terhet jelentenek a különadók. Önnek mik a tapasztalatai? - A múlt héten jártam Washingtonban, és többek közt a GE, a Citibank, a Delphi és az Oracle vezetőivel találkoz­tam. Jólesett hallani a gazdasági környezetre vonatkozó elégedettségüket. Vannak olyan vállalatok ma Magyar­­országon, amelyeknek a méltányos közteherviselésre irányuló kormányintézkedések miatt nagyobbak lettek a terhei. Akad, amely kampányt is vezényelt ellenünk Brüsz­­szelben, de a vállalatok döntő többsége - mindenekelőtt a termelésben működők - elégedettek a körülményekkel. Ez abból is leszűrhető, hogy amíg a miniszterelnök személyes munkatársa voltam másfél hónappal ezelőttig, minden hé­ten akadt legalább egy-két olyan program, amikor külföldi cég bővítését, új munkahelyek létesítését jelentették be. Amikor az Opel, a Mercedes vagy az Audi elindítja vagy bővíti termelését egy országban, nem beszélhetünk arról, hogy hiányozna a befektetői bizalom.­­ Ezek a befektetői döntések az előző kormány idején születtek meg.­­ Ezeket folyamatban szemlélem, hiszen nyilvánvaló, hogy egy befektetésről döntő cégvezető nem négyéves ciklusokban gondolkodik. - Említette a Citibankot is, pedig a bankok nem tartoz­nak épp az adórendszer-változtatások nyertesei közé. - A Citibankkal is nagyon jó hangulatú találkozóm volt, de az is igaz, hogy a cég azon bankok közé tartozik, amely nyereséges volt az elmúlt három évben is. ÁDÁM VIKTOR A NAP SZTORIJA A NAPI GAZDASÁG 2012. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK Akadálytalanul jöhet az eximhitel A magyar­országi kis-­­­­­ö­zépvállalatok (kkv-k) expi lehetőségeinek támogató érdekében a kormányzat fogadta a nemzetgazdasá tárca álláspontját, miszert a támogatott exporthitel költségvetési előirányzata felülről nyitott legyen már a 2013-as költségvetési évben - mondta Nátrán Roland, az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. vezérigazga­tója a Napi Gazdaság ex­portfinanszírozásról szóló üzleti reg­gelijén (Napi Gazdaság, 2012. június 29.). Véleménye szerint a keretnyitásra azért van szükség, mert a kormányzat valóban stratégiai célként fogalmazta meg a szektor exportlehetőségeinek bővítését és így már előzetesen azt lehetett látni, hogy a szektorban jóval komolyabb a fejlődési potenciál, mint amivel a meglehetősen konzervatív költségvetési tervezet számolt. M­érhető termékkínálat át­­ása már megkezdődött: cmbank áprilisban v­­­itta el az exportképes alkotások forgóeszköz­­nszírozási programját, amely a programhoz csatlakozó kereskedel­mi bankokon keresztül a piacon a legolcsóbb finanszírozási lehetősé­get kínál. A 2­ 5 éves futamidőre 40 ezer és 10 millió euró közötti hitelösszegben egyenlő részletben tör­ténő tőketörlesztéssel bíró termék nem pusztán a kkv-k számára elérhető, hiszen minden, 15 milliárd forint alatti árbevé­tellel rendelkező vállalkozás igényelheti. Ami bizonyos, hogy a legolcsóbb finan­szírozást jelenti, hiszen a refinanszírozás kamatfelára az euróban folyósított hite­leknél 1,49 százalékos, dollárrelációban pedig 1,39 százalékos jelenleg. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR ► Az immár közvetlenül az NGM alá integrált, egységes vezetéssel mű­ködő Eximbank és Mehib a termékstruktúráját is jobban összehangolja majd - ígérte a közös vezérigazgató. Bizonyos területeken - például az előfinanszírozott termékeknél - az Eximbank a jövőben önállóan is kí­nálja majd termékeit, ám Nátrán hangsúlyozta: az Eximbank leginkább a kereskedelmi bankok refinanszírozójaként jelenik meg a piacon. A tervek szerint gyorsítják a keretmegállapodások megkötését a kereskedelmi bankokkal, hogy versenysemleges helyzetet teremtsenek a piacon. A kü­lkertöbblet már aligha nő tovább... Idén májusban már a forintban mért kivitelnél sem haladta meg a behoza­tali értéket a KSH-adatsor, az ötödik hónapban ugyanis az export forintér­téke 12,7, az importé pedig 13 száza­lékkal bővült a tava­lyi bázishoz képest, euróban számolva a kivitel 1,9, a behoza­tal pedig 2,1 száza­lékkal lett nagyobb, jó hír viszont, hogy a volumenindex az előbbi esetében 4,4, az utóbbinál pedig 2,8 százalékos bővü­lést mutatott. A tegnap publikált részletes adat szerint 2012 májusában a ki­vitel 2064 milliárd forintot (7,01 milli­árd euró), a behozatal 1859 milliárd forintot (6,31 milliárd euró) tett ki. Az erős május ellené­re az idei első öt hónapban a kivitel euróalapon 0,9 százalékkal csökkent, a behozatal pedig 0,5 százalékkal nőtt, az eltérő bázis miatt azonban a mérleg havi többlete 701 millió euró lett - szemben a múlt év májusi 698 millióval. Idén január-májusban a külkereskedelmi többlet 2,83 milliárd eurónál tart, ami 425 millióval alacsonyabb a 2011-es azo­nos időszakinál. Idén január-májusban a forintban mért árszínvonal az import­nál 9,6, az exportnál 7,1 százalékkal emelkedett, így a cserearány 2,3 száza­lékkal romlott. A kilátásokat meghatározza, hogy a beruházás és a belső fogyasztás is rosszul áll - igaz, így nem szalad el az import, az export pedig teljesen a külső konjunktúrától függ. Idén po­zitív elmozdulás az élelmiszer-ipari termékek kivitelében volt, amihez a ked­vező mezőgazdasági terméseredmények mellett a tartósan gyengébb forintárfo­lyam is hozzájárult. A hazai szolgáltatás­exportot a külső ke­reslet lassulása mel­lett a Malév csődje is mérsékelte. Egyelőre nem látszik, hogy a Mercedes kecskemé­ti gyártása mennyit javít a mutatókon, illetve milyen mér­tékben ellensúlyozza más iparágakban működő üzemek le­állását. Jó hír, hogy a nyersanyagárak visszaesése nyomán a következő hó­napokban javuló cserearányokra lehet számítani. Összességében továbbra sincs ve­szélyben a masszív külkereskedelmi aktívum, ám éves értéke a 2011-es 6,9 milliárd eurós csúcstól valószínűleg egyre távolabb kerül. A Reuters júliusi konszenzusa szerint a piac 2012-re már csak 6,1 milliárd eurós többletet vár, holott egy hónappal korábban még 6,7 milliárdot árazott. Ráadásul a 2013-as várakozás is már csupán 6,6 milliárdra rúg, ez 1,1 milliárddal kisebb a júniusi konszenzusnál. napi ► Az árufőcsoportok közül a gépeknél tavaly június óta tart a híradás­­technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumenének vissza­esése, míg számottevő a bővülés az energiafejlesztő gép és berendezés kivitelénél. A feldolgozott termékeknél a gyógyszerek exportja több mint tizedével bővült, míg két számjegyű volt a növekedés a szakmai tudo­mányos ellenőrző műszerek és a szerves vegyi termék importjában. Az energiahordozók importvolumene - az árak 25 százalékos növekedése mellett - alig változott az előző évhez képest. Az élelmiszereknél két számjegyű volt a bővülés a gabona exportvolumenében, főleg a holland és a német értékesítéseknek köszönhetően. KÜLKEREGYENLEG (MILLIÓ EURÓ) 900 -----­

Next