Napi Gazdaság, 2013. február (23. évfolyam, 23-42. szám)

2013-02-01 / 23. szám

­ A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2013. FEBRUÁR 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT Paksról nem indul nemzeti konzi Jóllehet az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti munkamegbeszélés után elhangzottak sok újdonságot nem tartalmaztak, jelzés értékű lehet a magyar küldöttség összetétele. Magyarország számít Orosz­országra energiarendszere bő­vítésében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Moszkvában egynapos látoga­tásán, míg Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy orosz cégek készek részt venni magyar energiaipari beruházásokban. A magyar küldöttségnek tagja volt Matolcsy György nemzetgazda­sági, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési és Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitká­ra és Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hatvan évre terveznek A nyilvánosságra hozott álta­lánosságokkal szemben vélhető­en konkrétumokról is szó eshe­tett a paksi atomerőmű bővítése kapcsán a megbeszéléseken. A pályázati kiírás egyelőre nem jelent meg - bár Kovács Pál, az NFM szakállamtitkára ősszel ar­ról beszélt, hogy várhatóan 2012 végén, 2013 elején megjelenik a tender. Ellenzéki vélemények sze­rint már eldőlt, hogy a Roszatom vezetésével orosz cégek végezhe­tik a főbb munkálatokat. Tény, hogy az államtitkár a Roszatom rendezvényén jelentette be, ha­marosan kiírják a pályázatot, a társaság pedig már irodát is nyi­tott Budapesten (ennek vezetője pedig az MVM Zrt.-től tavaly távozott Bács Zalán lett kö­rülmények között piaci alapon nem megvalósítható a finanszí­rozás. Az új, harmadik generá­ciós blokk(ok) összteljesítménye 1000-1600 megawatt lehet, 60 éves élettartammal, a termelés 2025-2030 körül indulhat. Komplex szindikált hitel kell Az MVM önrészét osztalék el­különítése, hitelfelvétel, zárt vagy nyilvános kötvénykibocsátás, illetve a telephely apportba adása révén lehet előteremteni. A banki hitelrész biztosítására is több lehe­tőség van, a leginkább valószínű opció a komplex szindikált hitel. Multilaterális pénzügyi intézmé­nyek (például Európai Befektetési Bank), valamint exporthitel-ügy­nökségek is szerepet kaphatnak. Emellett a Build-Own­ Transfer (BOT) struktúra is szóba jön, e szerint a szállító finanszírozná az építést, majd a megtermelt vil­lamos energiából való bizonyos részesedés átadásával törlesztenék a hitelt. Egy elemzés szerint az is felmerült, hogy az áramfogyasz­tókkal előre finanszíroztassák a beruházás legalább egy részét. Nem várható népszavazás kiírása A nyilvánosság és a szakmai vita hiánya miatt erősen kritizál­ják a kormányt civil szervezetek és ellenzéki pártok is. A bővítés­ről még 2009-ben konszenzusos döntés született a parlamentben, a kormány pedig 2012 nyarán kiemelt fontosságú beruházássá nyilvánította a projektet. Bár korábban Gyurcsány Ferenc, majd legutóbb az AT­V-ben Bajnai Gordon volt miniszterelnök is azt mondta, érdemes lenne népszava­zást tartani a bővítésről, a dolgok állása szerint e kérdésről nem kérik ki az emberek véleményét a nemzeti konzultáció keretében. Az LMP szerint a magyar gaz­daság energiafüggősége tovább romolhat az alku eredményeként, miután Magyarország a paksi fű­tőelemeket jelenleg is Oroszor­szágból importálja és a földgáz nagy részét is onnan szerzi be. Az sem világos teljesen, milyen munkamegosztásban dolgozik az előkészületeken a kormány­­bizottság, a minisztériumok, illetve az MVM. A kormánybi­zottság létrehozása, a határidők kijelölése és egyéb intézkedések alapján úgy tűnhet, a kormány elégedetlen volt a tempóval, ezért rásegített a folyamatra. LESZÁK TAMÁS-MAJOR ANDRÁS gép és szállítóeszköz­­ feldolgozott termék energiahordozó nyersanyag élelmiszer 10000 9000 import­­ export 2008 import­­ export 2009 import export 2010 import export 2011 import export M­agyar-orosz forgalom (millió dollár) ezer milliárd forint lesz a paksi számla A magyar kormány nem árasztja el információkkal a köz­véleményt, egyelőre még a vár­ható költségekről sem lehet sokat tudni, az MVM Paks II. Atom­erőmű Fejlesztő Zrt. projektcég tavaly év végi bemutatkozó saj­tótájékoztatóján például közelítő becslés sem hangzott el. Külön­böző becslések 3-5 ezer milliárd forint közé teszik a beruházás várható értékét. A forrásigény­ről az ajánlatok beérkezése után lehet nyilatkozni Nagy Sándor, a projektcég vezérigazgatója szerint, azonban a szakmában többen úgy vélik, a jelenlegi kö- ~ © Legalább 3~ SZÖUL IS RAJTRA KÉSZ ► A piacon ugyan többen is "lefutottnak" vélik a leendő paksi tendert és az orosz Roszatom győzelmét valószínű­sítik, a dél-koreai Kepco is egyre nagyobb erővel készül a várakozások szerint hamarosan megjelenő kiírásra. Dél-Ko­­reában jelenleg 23 atomerőművi blokk működik, összesen 18,7 gigawatt teljesítménnyel, ami az áramigények közel harmadát fedezi. Az első külföldi építést az Egyesült Arab Emírségekben nyerte el a dél-koreai cég (amely több európai, például finn vagy török tenderen is indul). A­z arab országban négy reaktor épül, összesen 20 milliárd dollár (mintegy 4300 milliárd forint) értékben. Dél-Korea az év elején kezdett ko­molyabb lobbitevékenységbe Magyarországon (bár eddig is a potenciális pályázók között tartották számon), úgy tudjuk, az "ajánlatok" között szerepel a két ország közötti gazdasági aktivitás potenciális élénkítése, vagyis akár újabb, illetve a kivitelezésben a magyar vállalatok nagyobb részvételé­re vonatkozó vállalás is (az egyik illetékes szerint az, hogy Korea "messze van", önmagában azt jelenti, hogy például egy esetleges orosz kivitelezővel szemben jelentősebb arányban támaszkodik majd az itthoni cégek tevékenységére). Leginkább hitellel segítheti az állam a Dunaferrt Az ISD Dunaferr Zrt. tavaly való­színűleg tovább növelte a 2011-es több mint 20 milliárd forintos mérleg sze­rinti veszteségét. Szakértők és a válla­latvezetés is egyetértenek abban, hogy égető szükség van az átszervezésre. Ennek jele, hogy a múlt év folyamán teljesen átalakult a zrt. vezetése, utal­va arra, hogy az orosz tulajdonos új irányban gondolkodik. Jevgenyij Tankilevics cégvezető 2012-ben egy munkásgyűlésen jelezte, elkerülhe­tetlen a létszám-optimalizáció, ami elsősorban adminisztratív és vezetői munkaköröket érint majd. A cél egy fenntartható méretű, versenyképes, modern gyár kialakítása, optimális termelési struktúra, valamint haté­kony létszám mellett - hangsúlyozta Tankilevics. Kérdés, hogy e folyamatban milyen szerepet játszhat a magyar kormány - fogalmazott lapunk kérdésére egy iparági szereplő. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős ál­lamtitkára tavaly nyáron még meg­lehetős optimizmussal nyilatkozott a Dunaferr kapacitásbővítő beruházásának átadóján, a politikus akkor úgy fogal­mazott: a vállalat - ukrán és orosz befektetői hátterével - "mintapéldája" a korábban Matolcsy György nemzet­­gazdasági miniszter által megfogalmazott keleti nyi­tásnak, hiszen a válság "fel­értékeli régi barátainkat". Az államtitkár lapunk kérdésé­re akkor azt mondta, hogy az exportfinanszírozásban a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Ex­porthitel Biztosító Zrt. fi­nanszírozási szolgáltatásaira is számíthat a vasmű. Az állam ez­zel párhuzamosan - akár stratégi­ai partnerséggel, akár részleges "beszállással" - szorosabbra is fűzheti a viszonyt a csoport­­szinten mintegy hétezer embert foglalkoztató vállalattal. Erre utalhat, hogy korábban felme­rült, a magyar kormány a többségi Dunaferr-pakett eladására kívánja rábeszélni Moszkvát - akkor egy potenciális és meg nem nevezett, de a piacon a dél-koreai Poscoval azonosított befektető érdeklődését lebegtették meg. Később azonban kiderült, hogy nagy eséllyel nem állt ilyen szereplő és szándék a kommu­nikáció mögött, sokkal in­kább a magyar állam "gon­dolkodhatott" a vásárláson. Dorkota Lajos, a Fejér Me­gyei Kormányhivatal veze­tője a Magyar Nemzetnek novemberben azonban már arról beszélt, hogy vásárlás­ról nincs, "minden eszköz­zel" való állami segítségről azonban lehet szó a vasmű kapcsán. Akkor biztatónak nevezte, hogy a vállalatnál korábban bejelentett 800 fős leépítésből "semmi sem lesz", decemberben azonban leállt a zrt. lőrinci meleghenger­műve, a 256 ottani dolgozó egyelőre állásidőn van, úgy tudjuk, végleges sorsukról később születik döntés. napi ► Az elmúlt öt évben 50 millió tonna acél "tűnt el" az európai piacról, az Eurometal adatai sze­rint 2012-re - öt év alatt - a teljes volumen 184 millió tonnáról 132 millió tonnára esett (2011 -ben 145 millió tonnát regisztráltak). Az európai acélkibocsátás a tavalyi első háromnegyed évben 4,6 százalékkal csökkent, a lát­szólagos acélfelhasználás pedig 9 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest - a világ acél­felhasználása azonban közben 1,8 százalékkal emelkedett. a cégcsoport AZ ISD DUNAFERR KONSZOLIDÁLT ADATAI (MILLIÁRD FORINT) 2007 2008 2009 2010 2011 Nettó árbevétel 278,9 334 192 258,12 300,62 Exportaránya (%) 54 61 59 65 67 Üzemi eredmény 42,1 35,1 -27,4 -1,7 -4,7 Mérleg szerinti eredmény 33,2 2,8 -31,06 -8,47 -20,36 Forrás: cégközlés Több mint 3 ezer embernek ad munkát Sok mé£ az agrár Magyarország a rendsze­rben szinte teljesen elhanya következtében el is vesztett piacai túlnyomó részét. T évtizednek kellett eltelnie, egyáltalán a politikusok­­ kezdjék, majd lassacskáz­nak az egyeztetések az ági szorosabbra fűzéséről és ez kivétel azért van: negyed s a szarvasmarha-szaporítón táló Agrota-2L Kft., évtized csalatai vannak az elsősor forgalmazással foglalkoz Kft.-nek, míg az utóbbi­é jelentősebb a csirke- és a p (főként a Master Good Kft. Zrt. révén). A sertéságazatban rossz Az épp csak meginduló i­­ításokat követően bedő húsüzem, de a Pápai Hús sem lehet egyszerű megtar mostani nehézségei mellett Zrt. elsősorban prémium­­ portál. A cégek dolgát nehe kevés az itthoni feldolgoz, különösen az orosz partn nyelt mennyiségekhez kép probléma a zöldség-gyomo­latban is. A magyar fél­tél ráadásul az időjárás sem se A magyar-orosz gazd bizottság mezőgazdaság pártjában a héten az oros­zági miniszterhelyettessé Leonyidovics Csernogo jegyzőkönyv és a folytatódó

Next