Napi Gazdaság, 2013. május (23. évfolyam, 84-104. szám)
2013-05-31 / 104. szám
JEGYZET AZ OLDALT TÁMOGATTA • BUKIK AZ OLAJ KÖZPONTI BANKJA? Az elmúlt évek közel-keleti eseményei, elsősorban az úgynevezett arab tavasz, teljesen átrajzolták a régió erőviszonyait. Azokban az országokban, amelyeknek nem volt elég olajbevételük, a tömegtüntetések hamar forradalomba torkollottak. Más országokban (ideig-óráig) meg tudták akadályozni a felkelést, úgy, hogy saját politikai hatalmuk fenntartása érdekében a kormányok többet költöttek a lakosság támogatására. Szaúd-Arábia eddig ez utóbbi csoportba tartozott, viszont egyre több szó esik arról, hogy vajon képes lesz-e hosszú távon is olajpénzzel fenntartani a társadalmi békét. Korántsem egyszerű Szaúd-Arábia helyzete. Költségvetési kiadásai évente átlagosan 12 százalékkal emelkedtek az utóbbi tíz évben. Az olajár, amely mellett az ország költségvetése egyensúlyban van, mára már körülbelül hordónként 80 dolláros szintre nőtt, szemben a tíz évvel ezelőtti mintegy 30 dollárral. Mindez részben a népességnövekedéssel függ össze: a szaúdi lakosság száma ugyanis az utóbbi időben évi mintegy 2 százalékkal nő. A lakosság elégedettségének folyamatos fenntartásához a kormánynak érezhető ütemben tovább kell növelnie a reáljövedelmeket. Mindeközben - csupán a lakosság bővülése miatt - egyébként is tovább emelkedik a költségvetési egyensúlyhoz szükséges olajár. És bár sokunk képzeletében Szaúd-Arábia valószínűleg máig úgy él, mint egy rendkívül gazdag olajállam, addig az egy főre jutó GDP ma már nem sokkal magasabb, mint Szlovákiában (vásárlóerő-paritáson számolva). A szaúdiak az egyetlen nagy OPEC-tagország, amely (eddig legalábbis) hajlandó volt a termelését az árak stabilizálása érdekében változtatni, az "olajpiac központi bankárjának" szerepét játszva. Jelen helyzetben Szaúd-Arábia hozzávetőleg napi 2 millió hordóval tudná visszavágni az exportját anélkül, hogy költségvetése deficitessé válna - de ez a mozgástér jó eséllyel megszűnik az állami kiadások emelkedése miatt. Történik mindez olyan helyzetben, amikor drasztikus átalakulásban vannak a nemzetközi olajpiacok és nagy eséllyel Szaúd-Arábiának csökkentenie kellene a kitermelését. Kínálati oldalról egyre inkább felfutni látszik a palaolaj, amelynek kitermelésében tavaly az USA-ban következett be a nagy áttörés. Észak-Amerika olajkitermelése ugyanis napi 1,2 millió hordóval nőtt 2012-ben, míg a világ olajkereslete csak 0,8 millióval (1 százalékkal) és a következő évekre is hasonló számok várhatók. További fontos fejlemény az olcsó gáz térnyerése, ami már el is kezdte kiszorítani az olajat a közlekedési szektorból - elsősorban Kínában és az USA-ban, ahol már megjelentek a cseppfolyós földgázzal üzemeltetett kamionok. Az olajkereslet növekedése sem lesz annyira erős tehát, mint amilyennek korábban tűnt. Mindemellett hosszú távon más OPEC-országok (így Irak, Irán) is növelhetik termelésüket, ami még inkább sarokba szorítja a szaúdiakat. A hivatalos iraki tervek hatalmas, napi 10 millió hordó addicionális termeléssel számolnak 2020-ra, bár reálisabbnak tűnik a 2 millió hordó/napos bővülés. Emellett ha valaha feloldják az iráni embargót, azzal is jelentősen megemelkedne a kitermelés: 1 millió hordó/napot tenne ki már csak az is, ha az embargó bevezetése előtti termelési szintre állna vissza Irán. Szaúd-Arábia nem akarja (és nem is lesz képes) lenyelni az OPEC-en belüli és azon kívüli termelésnövekedést hosszabb távon, így viszont az OPEC gyakorlatilag széteshet. A globális olajkínálat jelentős bővülése, illetve az olajkereslet csökkenő növekedési üteme miatt a következő évtizedben az átlagos olajár valószínűleg alacsonyabb lesz, mint az elmúlt pár évben volt. Az átállás viszont nem lesz zökkenőmentes. Az utóbbi években számos ország hozzászokott a magas olajbevételekhez, egyre magasabb olajár mellett tudják csak egyensúlyban tartani költségvetésüket. Alacsonyabb bevételek mellett valószínűbbek lesznek a zavargások, forradalmak az exportőr országokban, ami az olajárak ideiglenes megugrásához vezethet. Az tehát biztosnak látszik, hogy az olajárak továbbra is nagyon változékonyak lesznek... ► Az oldalt szerkesztette: Leszák Tamás, leszaktamas@napi.hu ZSOLDOS ISTVÁN ► a Mol-csoport vezető közgazdásza NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A NAPI GAZDASÁG 2013. MÁJUS 31.-JÚNIUS 1., PÉNTEK-SZOMBAT Az USA-ban versenytársak osztják meg energiamegtakarítási ötleteiket Több tucat amerikai vállalat és több mint száz állami intézmény megosztja egymással az energiatakarékosságra kidolgozott módszereit. Az ötletbörzét a kormány szervezi, a cél a kollektív bölcsesség csatasorba állítása az energiafelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Amikor az egyik kaliforniai szálloda vendégei elhagyják a szobát, az ajtóba épített mágneses érzékelő utasítja a fűtést vagy a légkondicionálót szabályozó termosztátot, hogy csökkentse vagy engedje kissé emelkedni a hőmérsékletet. Amikor visszatérnek, a rendszer visszaállítja az eredeti értéket. Ez a programozható termosztát az egyike azoknak a berendezéseknek, amelyekkel tavaly óta javítják az épületek energiafelhasználásának hatékonyságát. Emellett mozgásérzékelőket telepítettek a lépcsőházakba és az ital- és ételautomatákba, hogy vegyék minimumra a világítást, amikor nem jár a lépcsőkön senki, illetve nem áll vevő az automata előtt. Évente ötmillió dollárt spórol a vállalat közműkiadásain ezekkel az egyszerű átalakításokkal, az új rendszerek telepítésének költsége három éven belül megtérül - állítja Bob Holesko, a szállodát birtokló HBI Hotel 8c Resorts hotelüzemeltető vállalat elnökhelyettese. Holesko elmondása szerint nehezen szánták rá magukat, hogy beszálljanak a kormány információcsere-programjába, mert féltették versenyelőnyt kínáló költségcsökkentő ötleteiket, ám rájöttek, hogy a legjobb módszerek megosztásával többet nyerhetnek, mint amit veszítenek. A HBI Hotel 8c Resorts az egyike annak a három tucat cégnek - köztük a Best Buy, a Macy's és a Staples kiskereskedelmi láncoknak és a General Electric gépipari óriásnak, amelyek nem csupán azt vállalták, hogy 2020-ra ötödével mérséklik energiafogyasztásukat, hanem ezenfelül megosztják egymással ezzel kapcsolatos titkaikat. A 2011 decemberében indított programot az energiaügyi minisztérium koordinálja, amely 110 iskolát, egyetemet, helyi önkormányzatot, köztük Atlanta, Chicago, Los Angeles és Seattle helyhatóságát kapcsolta be az ötletbörzébe. A résztvevők ötven projektet indítottak, amelyek segítségével a program első évében 2,5 százalékkal csökkentették ingatlanjaik egy négyzetméterre eső energiafelhasználását és 1,1 milliárd dollár magántőkét vontak be a megtakarítások támogatására. A résztvevők legjobb megoldásait egyfajta szövegkönyvben gyűjti össze és bocsátja rendelkezésükre a minisztérium. Anyagi támogatást ebben a programban nem adnak. Az USA-ban az energiafelhasználás hatékonyságának javítása azok közé a kivételes ügyek közé tartozik, amelyekben egyetértés van a politikai elit két oldala között. A lakások, épületek, vállalati ellátási láncok energiafogyasztásának csökkentését támogató törvényt egy-egy demokrata és republikánus politikus jegyzi és kétpárti támogatással terjesztették a kongresszus elé. KOMÓCSIN SÁNDOR Az első évben százalékkal csökkent a résztvevők energiafelhasználása a REUTERS (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) 2,5 ► A Walgreens gyógyszer-kereskedelmi vállalat 29 tetőablakot alakított ki központjában, amelyek alatt a nap mozgását követő, számítógéppel vezérelt napelemeket és tükröket helyeztek el. Az előbbiek áramot termelnek, az utóbbiak több fényt vezetnek be az épületbe, csökkentve a világítási szükségletet. A vállalat a hálaadásra fejezi be annak az áruházának az építését, amely a tervek szerint éppen annyi energiát termel majd, amennyit felhasznál. Az üzlet tetejére 250 napelemet telepítenek, ezek mellett két szélturbina és geotermikus energiát kinyerő kutak termelik majd a fűtési és a hűtési energiát. Az Alcoa alumíniumgyártó óriás és a Kohl's kiskereskedelmi vállalat ösztönző rendszert vezetett be, amelyben az alkalmazottak bérezése részben attól függ, hogyan járulnak hozzá az energiamegtakarításhoz. Nem lesz semmi a baltikumi atomerőműből A balti államok hét éve készülnek arra, hogy közös nukleáris erőművet építenek Litvánia területén, de az észt energetikai vállalat, az Eesti Energia projektmenedzsere, Andres Tropp szerint a legújabb elemzések azt mutatják, hogy a projektnek nincs realitása. Biztosak benne, hogy a tervet fel kell adni - írta a Baltic Business News. Az észt gazdasági minisztérium mostanáig támogatta az erőmű megépítését, ám partnereinek ennek ellenére lehettek gyanúi, miután a Verslo Zinios litván üzleti lap korábban arról cikkezett, hogy ha az észtek kilépnének a konzorciumból, a lengyelek foglalhatnák el a helyüket. A litván politikusok igyekeznek meggyőzni Varsót, hogy térjen vissza Lengyelország, miután nem tudtak megállapodni az erőmű áramának jövőbeni elosztásáról, évekkel ezelőtt kivált a projektből. A tervezett erős Ignalina, az EU be 2009-ben bezárt at mű helyszíne szólt, lengyelek koraik után tavaly sikerüladni egy közös szai tervet, amely a vállalkozásba százalékot vállaln Litvánia, 22 százalékot Észtország és 20 százalékot Lettország, a maradék 20 százalék pedig a kivitelezőre, a japán-amerikai Hitachi stratégiai befektetőre jutna. Legkorábban 2015-ben kezdtek volna hozzá az építéshez. Lengyelország a kiválás óta saját területén szándékozik nukleáris erőművet építeni, azonban ennek évről évre zuhan. nem kizárható ezek a közös baltrojekthez, annak léte, hogy ez szögesen ellentétes lenne a varsói kormány energetikai programjával. További bizonytalansági tényező, hogy a nukleáris fejlesztést szorgalmazó jobbközép kormány megbukott Litvániában, és mint a news2biz Lithuania írta, az új, baloldali kormány még nem döntötte el, hogy támogatja-e az 5-7 milliárd eurós beruházást. Az energiaügyi miniszter által vezetett munkacsoport ugyan nem foglalt állást a projekt leállítása mellett, de a támogatás feltételéül szabta, hogy széles körű, többpárti megállapodást kössenek az erőmű építéséről, illetve hogy a regionális partnerek megerősítsék részvételi szándékukat. A tavaly év végén hivatalba lépett kormány miniszterelnöke, Algirdas Butkevicius első intézkedései egyikeként felfüggesztette a terv végrehajtását, majd idén áprilisban újraindította azt, azzal a feltétellel, hogy csökkenteni kell a költségeit - írta a Business New Europe. BARABÁS T. JÁNOS