Napi Gazdaság, 2013. május (23. évfolyam, 84-104. szám)

2013-05-31 / 104. szám

JEGYZET AZ OLDALT TÁMOGATTA • BUKIK AZ OLAJ KÖZPONTI BANKJA? Az elmúlt évek közel-keleti eseményei, elsősorban az úgynevezett arab tavasz, teljesen átrajzolták a régió erővi­szonyait. Azokban az országokban, amelyeknek nem volt elég olajbevételük, a tömegtüntetések hamar forradalomba torkollottak. Más országokban (ideig-óráig) meg tudták aka­dályozni a felkelést, úgy, hogy saját politikai hatalmuk fenn­tartása érdekében a kormányok többet költöttek a lakosság támogatására. Szaúd-Arábia eddig ez utóbbi csoportba tar­tozott, viszont egyre több szó esik arról, hogy vajon képes lesz-e hosszú távon is olajpénzzel fenntartani a társadalmi békét. Korántsem egyszerű Szaúd-Arábia helyzete. Költségveté­si kiadásai évente átlagosan 12 százalékkal emelkedtek az utóbbi tíz évben. Az olajár, amely mellett az ország költség­­vetése egyensúlyban van, mára már körülbelül hordónként 80 dolláros szintre nőtt, szemben a tíz évvel ezelőtti mintegy 30 dollárral. Mindez részben a népességnövekedéssel függ össze: a szaúdi lakosság száma ugyanis az utóbbi időben évi mint­egy 2 százalékkal nő. A lakosság elégedettségének folyama­tos fenntartásához a kormánynak érezhető ütemben tovább kell növelnie a reáljövedelmeket. Mindeközben - csupán a lakosság bővülése miatt - egyébként is tovább emelkedik a költségvetési egyensúlyhoz szükséges olajár. És bár sokunk képzeletében Szaúd-Arábia valószínűleg máig úgy él, mint egy rendkívül gazdag olajállam, addig az egy főre jutó GDP ma már nem sokkal magasabb, mint Szlovákiában (vásárló­erő-paritáson számolva). A szaúdiak az egyetlen nagy OPEC-tagország, amely (eddig legalábbis) hajlandó volt a termelését az árak stabilizálása ér­dekében változtatni, az "olajpiac központi bankárjának" szere­pét játszva. Jelen helyzetben Szaúd-Arábia hozzávetőleg napi 2 millió hordóval tudná visszavágni az exportját anélkül, hogy költségvetése deficitessé válna - de ez a mozgástér jó eséllyel megszűnik az állami kiadások emelkedése miatt. Történik mindez olyan helyzetben, amikor drasztikus át­alakulásban vannak a nemzetközi olajpiacok és nagy eséllyel Szaúd-Arábiának csökkentenie kellene a kitermelését. Kíná­lati oldalról egyre inkább felfutni látszik a palaolaj, amelynek kitermelésében tavaly az USA-ban következett be a nagy át­törés. Észak-Amerika olajkitermelése ugyanis napi 1,2 millió hordóval nőtt 2012-ben, míg a világ olajkereslete csak 0,8 millióval (1 százalékkal) és a következő évekre is hasonló szá­mok várhatók. További fontos fejlemény az olcsó gáz térnye­rése, ami már el is kezdte kiszorítani az olajat a közlekedési szektorból - elsősorban Kínában és az USA-ban, ahol már megjelentek a cseppfolyós földgázzal üzemeltetett kamio­nok. Az olajkereslet növekedése sem lesz annyira erős tehát, mint amilyennek korábban tűnt. Mindemellett hosszú távon más OPEC-országok (így Irak, Irán) is növelhetik termelésüket, ami még inkább sarokba szorítja a szaúdiakat. A hivatalos iraki tervek hatalmas, napi 10 millió hordó addicionális termeléssel számolnak 2020-ra, bár reálisabbnak tűnik a 2 millió hordó/napos bővülés. Emel­lett ha valaha feloldják az iráni embargót, azzal is jelentősen megemelkedne a kitermelés: 1 millió hordó/napot tenne ki már csak az is, ha az embargó bevezetése előtti termelési szintre állna vissza Irán. Szaúd-Arábia nem akarja (és nem is lesz képes) lenyelni az OPEC-en belüli és azon kívüli terme­lésnövekedést hosszabb távon, így viszont az OPEC gyakor­latilag széteshet. A globális olajkínálat jelentős bővülése, illetve az olajke­reslet csökkenő növekedési üteme miatt a következő év­tizedben az átlagos olajár valószínűleg alacsonyabb lesz, mint az elmúlt pár évben volt. Az átállás viszont nem lesz zökkenőmentes. Az utóbbi években számos ország hozzá­szokott a magas olajbevételekhez, egyre magasabb olajár mellett tudják csak egyensúlyban tartani költségvetésüket. Alacsonyabb bevételek mellett valószínűbbek lesznek a za­vargások, forradalmak az exportőr országokban, ami az olaj­árak ideiglenes megugrásához vezethet. Az tehát biztosnak látszik, hogy az olajárak továbbra is nagyon változékonyak lesznek... ► Az oldalt szerkesztette: Leszák Tamás, leszaktamas@napi.hu ZSOLDOS ISTVÁN ► a Mol-csoport vezető közgazdásza NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A NAPI GAZDASÁG 2013. MÁJUS 31.-JÚNIUS 1., PÉNTEK-SZOMBAT Az USA-ban versenytársak osztják meg energiamegtakarítási ötleteiket Több tucat amerikai vállalat és több mint száz állami intézmény megosztja egymással az energiatakarékosságra kidolgozott módszereit. Az ötletbörzét a kormány szervezi, a cél a kollektív bölcsesség csatasorba állítása az energiafelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Amikor az egyik kali­forniai szálloda vendégei elhagyják a szobát, az ajtóba épített mágneses érzékelő utasítja a fűtést vagy a lég­kondicionálót szabályozó termosztátot, hogy csök­kentse vagy engedje kissé emelkedni a hőmérsékle­tet. Amikor visszatérnek, a rendszer visszaállítja az eredeti értéket. Ez a prog­ramozható termosztát az egyike azoknak a berende­zéseknek, amelyekkel tavaly óta javítják az épületek energiafelhasználásá­nak hatékonyságát. Emellett mozgásérzékelő­ket telepítettek a lépcsőházakba és az ital- és ételautomatákba, hogy vegyék minimumra a világítást, amikor nem jár a lépcsőkön senki, illetve nem áll vevő az automata előtt. Évente ötmillió dollárt spórol a vállalat közműkiadá­sain ezekkel az egyszerű átalakításokkal, az új rendszerek telepítésének költsége három éven belül megtérül - állítja Bob Holesko, a szállodát birtokló HBI Hotel 8c Resorts hotel­üzemeltető vállalat elnökhelyettese. Holesko elmondása szerint nehezen szánták rá ma­gukat, hogy beszálljanak a kormány infor­mációcsere-programjába, mert féltették ver­senyelőnyt kínáló költségcsökkentő ötleteiket, ám rájöttek, hogy a legjobb módszerek megosztásával többet nyerhetnek, mint amit veszítenek. A HBI Hotel 8c Resorts az egyike annak a három tu­cat cégnek - köztük a Best Buy, a Macy's és a Staples kiskereskedelmi láncoknak és a General Electric gépipa­ri óriásnak­­, amelyek nem csupán azt vállalták, hogy 2020-ra ötödével mérsék­lik energiafogyasztásukat, hanem ezenfelül megoszt­ják egymással ezzel kapcsolatos titkaikat. A 2011 decemberében indított programot az energiaügyi minisztérium koordinálja, amely 110 iskolát, egyetemet, helyi önkormányza­tot, köztük Atlanta, Chicago, Los Angeles és Seattle helyhatóságát kapcsolta be az ötletbör­zébe. A résztvevők ötven projektet indítottak, amelyek segítségével a program első évében 2,5 százalékkal csökkentették ingatlanjaik egy négyzetméterre eső energiafelhasználását és 1,1 milliárd dollár magántőkét vontak be a megta­karítások támogatására. A résztvevők legjobb megoldásait egyfajta szövegkönyvben gyűjti össze és bocsátja rendelkezésükre a miniszté­rium. Anyagi támogatást ebben a programban nem adnak. Az USA-ban az energiafelhasználás haté­konyságának javítása azok közé a kivételes ügyek közé tartozik, amelyekben egyetértés van a politikai elit két oldala között. A lakások, épületek, vállalati ellátási láncok energiafo­gyasztásának csökkentését támogató törvényt egy-egy demokrata és republikánus politikus jegyzi és kétpárti támogatással terjesztették a kongresszus elé. KOMÓCSIN SÁNDOR Az első évben százalékkal csökkent a résztvevők energiafelhasználása a REUTERS (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) 2,5 ► A Walgreens gyógyszer-kereskedelmi vállalat 29 tetőablakot alakított ki köz­pontjában, amelyek alatt a nap mozgását követő, számítógéppel vezérelt napele­meket és tükröket helyeztek el. Az előb­biek áramot termelnek, az utóbbiak több fényt vezetnek be az épületbe, csökkent­ve a világítási szükségletet. A vállalat a hálaadásra fejezi be annak az áruházá­nak az építését, amely a tervek szerint éppen annyi energiát termel majd, amennyit felhasznál. Az üzlet tetejére 250 napelemet telepítenek, ezek mellett két szélturbina és geotermikus energiát kinyerő kutak termelik majd a fűtési és a hűtési energiát. Az Alcoa alumínium­gyártó óriás és a Kohl's kiskereskedelmi vállalat ösztönző rendszert vezetett be, amelyben az alkalmazottak bérezése részben attól függ, hogyan járulnak hoz­zá az energiamegtakarításhoz. Nem lesz semmi a baltikumi atomerőműből A balti államok hét éve készül­nek arra, hogy közös nukleáris erőművet építenek Litvánia te­rületén, de az észt energetikai vállalat, az Eesti Energia pro­jektmenedzsere, Andres Tropp szerint a legújabb elemzések azt mutatják, hogy a projektnek nincs realitása. Biztosak benne, hogy a tervet fel kell adni - írta a Baltic Business News. Az észt gazda­sági minisztérium mostanáig támogatta az erőmű megépítését, ám partnereinek ennek ellenére lehettek gyanúi, miután a Verslo Zinios litván üzleti lap korábban arról cikkezett, hogy ha az észtek kilépnének a konzorciumból, a lengyelek foglalhatnák el a he­lyüket. A litván politikusok igye­keznek meggyőzni Varsót, hogy térjen vissza­­ Lengyelország, miután nem tudtak megállapod­ni az erőmű áramának jövőbeni elosztásáról, évekkel ezelőtt kivált a projektből. A tervezett erős Ignalina, az EU be 2009-ben bezárt at mű helyszíne szólt, lengyelek korai­k után tavaly sikerü­ladni egy közös sz­ai tervet, amely­­ a vállalkozásba százalékot vállaln Litvánia, 22 szá­zalékot Észtor­szág és 20 százalékot Lettország, a maradék 20 százalék pedig a kivitelezőre, a japán-amerikai Hitachi stratégiai befektetőre jut­na. Legkorábban 2015-ben kezd­tek volna hozzá az építéshez. Lengyelország a kiválás óta saját területén szándékozik nukleáris erőművet építeni, azonban ennek évről évre zuhan.­­ nem kizárható e­zek a közös baltr­­ojekthez, annak léte, hogy ez szö­gesen ellentétes lenne a varsói kormány ener­getikai prog­ramjával. Továb­bi bizonytalansá­gi tényező, hogy a nukleáris fejlesztést szorgalmazó jobbközép kormány megbukott Litvániában, és mint a news2biz Lithuania írta, az új, baloldali kormány még nem döntötte el, hogy támogatja-e az 5-7 milliárd eurós beruházást. Az energiaügyi miniszter által vezetett munka­­csoport ugyan nem foglalt állást a projekt leállítása mellett, de a támogatás feltételéül szabta, hogy széles körű, többpárti megállapo­dást kössenek az erőmű építéséről, illetve hogy a regionális partnerek megerősítsék részvételi szándéku­kat. A tavaly év végén hivatalba lépett kormány miniszterelnöke, Algirdas Butkevicius első intéz­kedései egyikeként felfüggesztette a terv végrehajtását, majd idén áprilisban újraindította azt, azzal a feltétellel, hogy csökkenteni kell a költségeit - írta a Business New Europe. BARABÁS T. JÁNOS

Next