Napi Gazdaság, 2013. szeptember (23. évfolyam, 168-188. szám)

2013-09-16 / 178. szám

0 A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ A KKV-K TÁMOGATÁSÁRÓL TÁRGYALT AZ ECOFIN Varga Mihály szerint az Európai Beruházási Bank is növelhetné a kis- és középvállal­kozások (kkv) forrásait. A nemzetgaz­dasági miniszter az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) pénteki vilniusi tanácskozása kapcsán beszélt erről, ahol a kkv-k finanszírozásának fej­lesztését vitatták meg. A vitát az indokolja, hogy szerte Európában kevés a forrás ennek a szférának a finanszírozására, holott a gazdasági jelentőségük nagy - mondta a miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Hozzátette: Magyarországon például a foglalkoztatottak kétharmadának a kkv-szektor ad munkát. A forrásszűke egyik oka, hogy az uniós országok bankjaiban növekszik a nem teljesítő adósok aránya, így nő a kötelező tartalékolás - közölte Varga Mihály, aki a magyar gyakorlatot ismertette a tanácskozáson. Ennek lényege, hogy álla­mi bankokon keresztül jut finanszírozáshoz a kkv-szféra. HALASZTANÁK A NEMZETI MOBILFIZETÉSI RENDSZER INDULÁSÁT A nemzeti mobilfizetési rendszer idén szeptember 30-ára tervezett indulásának 2014. július 1-jére halasztását javasolja a fideszes Láng Zsolt a parlamenthez pénteken benyújtott törvénymódosítási indítványában. A képviselői önálló indítvány indoklása szerint a nemzeti mobilfizetési rendszer 2014. július 1-jei kötelező beveze­tésével együtt ezen időpontig engedi működni a már létező piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás emellett lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer - párhuzamosan a már létező piaci megoldásokkal - a kizárólagossági időszak előtt is működhessen, ezzel is elősegítve a hatékony alkalmazkodást az új rendszer bevezetéséhez, valamint a közszolgáltatók, piaci viszont­eladók és az azt igénybe vevők felkészülését. Az indoklás szerint a kormány 2013 nyarán úgy döntött, hogy a mobilfizetési rendszert kiszolgáló informatikai infrastruktúrát az elektronikus útdíjrendszer továbbfejlesztésével kell kialakítani. Ezáltal egyrészt elkerülhető a hasonló célú párhuzamos rendszerek kifejlesztése, másrészt köny­­nyebben összekapcsolhatók a két rendszer szolgáltatásai is. AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓSSÁG 450 MILLIÁRD FORINTRA CSÖKKEN Az adósságkonszolidációt követően az önkormányzatok adósságállo­mánya 450 milliárd forintra csökken. Az állam 1997 önkormányzat és tíz többcélú kistérségi társulás 690,3 milliárd forintos adósságát vállalta át tavaly év végén és az idei év első felében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére. A tárca összesítése szerint­­ Az állam 1997 önkormányzat és tíz többcélú kistérségi társulás 690,3 milliárd forintos adósságát vállalta át az állam a múlt év végén 1700 ötezer lakosúnál kisebb település 73,3 milliárd forint és tíz többcélú kistérségi társulás 400 millió forint összegű adósságát fizette vissza. Az állam az idei első félévben kormányren­deletben nevesített 14 - szintén ötezer főnél kisebb lakosságszámú - önkormányzat 10,3 milliárd forintos, valamint öt - az adósságrende­zési eljárását idén lezárt - település 700 millió forintra rúgó adósságát előtörlesztette. Átvállalta továbbá 278 ötezer főnél nagyobb lakosság­­számú önkormányzat 605,6 milliárd forint összegű adósságát. Csak a családi adókedvezményt használják A személyi jövedelemadó adókedvezményei mára elveszítették jelentőségüket. A családi adóalap-kedvezmény mellett csak a futottak még kategóriába tartoznak az öngondoskodást támogató kedvezmények. A személyi jövedelemadóra vonatkozó nyilvá­nosságra került adatok szerint a magánszemélyek összesen több mint 200 milliárd forint értékben érvényesítettek adókedvezményeket. A kép azon­ban csalóka, egyetlen kedvezmény, az adóalapot csökkentő családi kedvezmény dominált. Ezt több mint 1,1 millió magánszemély vette igény­be átlagosan nagyjából egymillió forint értékben. Ha­vonta ez nagyjából 14 ezer forinttal csökkentette az adót egy-egy magánszemélyre vetítve. A többi ked­vezmény vagy sokkal szűkebb réteget érintett, vagy az érvényesített összeg volt csak töredéke a családinak. Beszédes, hogy az összes többi, egyébként nem adóalapot, hanem adót csökkentő kedvezmény feleannyi adózót vonzott, mint a családi, értékben pedig valamivel több mint tizedét tette csak ki. A 19,9 milliárd forint adókedvezményt 554 ezer fő vette igénybe, ebből a legnépszerűbb az önkéntes pénztári befizetések sor volt, 417 ezren érvényesí­tettek összesen hétmilliárd forintot - ez átlagosan a 17 ezer forintot sem érte el. A nyugdíj-előtakarékossági számlák után járó kedvezményt igénybe vevők köre és az érvénye­sített összeg évek óta nagyjából állandó, 33 ezren kapnak összesen 2,7 milliárd forint visszatérítést. Egy főre vetítve jóval nagyobb tétel a súlyos fo­gyatékosság révén érvényesíthető kedvezmény, ezt 88 ezren vették igénybe egyenként 53 ezer forint értékben. Szintén jelentősebb tétel a la-Nem sokkal cizelláltabb a kedvezményrendszer a társasági adóban sem. A nagy fejlesztési kedvezmények kifutásával lényegében két nagyobb tétel maradt: a sporttámogatásokért járó és a fejlesztési. Előbbi tavaly 38,8 milliárd forintot tett ki, utóbbi 33,6 milliárdot. Emellett az előadómű­vészek és a filmalkotások támogatása emelhető ki, a kettő együtt több mint tízmilliárd forint volt. A TÁRSASÁGI ADÓ FŐBB ADATAI (MILLIÁRD FORINT) káscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó jóváírás, ezt 30 ezren vették igénybe, összesen 3,1 milliárd forint értékben. Ez gyorsan kikophat az szja-rendszerből, hiszen ilyen kedvezményt már csak az évekkel ezelőtt megkötött támogatott hitelek után lehet igénybe venni, új alanyok itt már rég nincsenek. A legnagyobb nyesés a kedvezményekben az­ adójóváírás megszüntetése volt, ezt 2011-ben még 3,3 millióan vették igénybe 360 milliárd forint értékben. Ez a rendszer azonban megszűnt az egykulcsos szja bevezetésével. Ennek tükrében egyáltalán nem volna meglepő, ha felmerülne az szja adókedvezményeinek kivezetése, s csak a családi kedvezmény maradna meg. A rendszer áramvonalasabb lenne, a szociális célú - súlyos fogyatékosság miatt járó - kedvezményeket pedig a szociális transzfereken keresztül lehetne kipótol­ni. Az öngondoskodás intézménye ismét pofont kapna a pénztári kedvezmények megszüntetésével, ugyanakkor a kormány nyugdíjintézkedései nem is az öngondoskodás irányába mutatnak. F. SZABÓ EMESE ► Két évvel ezelőtt még több mint hárommillióan vették igénybe az adójóvá­írást, ez volt a legerősebb kedvezmény 2011 2012 Bevallások száma, ezer 409 400 Értékesítés árbevétele 71 387 70 584 Költségek, ráfordítások 73 548 72479 Adózás előtti eredmény 2218 2 906 Kedvezmények : 140 92 Fizetett adó 290 318,8 Forrás: NAV AZ SZJA FŐBB ADATAI (MILLIÁRD FORINT) 20112012 .....v'rrrr.................................................................v*T............... Bevallást benyújtók száma: ezer fő 4495,2 4463,8 Összevont jövedelem 8034,4 8527,4 ebből munkaviszonyból származó jövedelem 7242 7670,4 Összevont jövedelem adója 1096,9 1245,6 Elkülönülten adózó jövedelem 551,7 575,6 Elkülönülten adózó jövedelem adója 96,1 100,9 Összesen fizetett adó 1204,5 1356,9 Forrás: NAV Nem csak az autógyártás húz Az idei hetedik hónapban év/ év alapon - kiigazítatlanul szá­molva - 4,8 százalékkal nőtt a magyar ipar termelése a nem túl jól sikerült május-június után.­­ A Reuters-konszenzus erre az évre 1,6, jövőre pe­dig 3,7 százalékos bővülést vár az ágazat egészére, míg a munkanapokkal kiigazí­tott mutató 2,5 százalékos pluszt jelez - derül ki az előzetessel egyező részletes KSH-adatokból. Júniushoz képest az egyhavi tel­jesítmény 0,3 százalékkal erősö­dött. A hét hónap egészében az ágazat teljesítménye még mindig elmaradt az egy évvel korábbitól, de már csak 0,7 százalékkal. Az ipari export az év első hét hónapjában 2,2 százalékkal, míg júliusban 7,2 százalékkal emel­kedett 2012-höz viszonyítva. Az ágazat belföldi értékesíté­se január-júliusban 3,4 száza­lékkal csökkent, júliusban 0,9 százalékkal nőtt 2012-höz ké­pest. Júliusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben regisztráltak termelésbővülést, a további három alágban 0,3 és 7,3 százalék közötti csökkenést mértek. A járműgyártás kibo­csátása 12,9 százalékkal nőtt. A kivitel mellett - júniushoz hasonlóan - az iparág hazai el­adásai is bővültek az alkatrészek iránti kereslet növekedése miatt. Az élelmiszeripar termelése 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, itt a haj­tóerőt a 24,5 százalékkal bővülő egyéb gyümölcs-, zöldségfel­dolgozás, -tartósítás jelentette. Júliusban - idén már másodszor - a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a szá­mítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: az alág kibo­csátása 7,3 százalékkal esett, az iparágon belül a meghatározó súlyú ágazatok mindegyikében csökkent a termelés. NAPI GAZDASÁG (KIIGAZÍTATLAN, SZÁZALÉK) 29 ......................­....... tWd­vKSH Megugrott a hitelkereslet a növekedési hitelprogram miatt Fontos a növekedési hitelprogram foly­tatása - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Krisán László, a Széchenyi kártya prog­ramot működtető Kavosz Zrt. vezérigaz­gatója. A hitelprogram első pillérének eredményeit visszaigazolja a társaság nemrégiben készült felmérése, amely szerint a kis- és középvállalkozások 78 százaléka tervez valamilyen beruházást és 90 százalékuk venne igénybe hitelt is a megvalósításhoz. A hitelkereslet bővülésében ez egyértelműen utolérhető, hiszen egy évvel ezelőtt még csak a cégek 42 százaléka gondolkodott fejlesztésben és az akadályok között elsősorban a magas hitelkamatokat és a túlzó fe­dezeteket jelölték meg. A hitelprogram meghirdetésével párhuzamo­san a Kavosznál is megugrott a kamattámogatott Széchenyi Beruházási Hitel iránti kereslet: időará­nyosan 27 százalékkal nőtt az igénylések, valamint 39 százalékkal a kihelyezett hitelek összege ebben a termékben. E tapasztalat birtokában Krisán László szerint elmondható, hogy az ötszázalékos kamattámogatás mellett elérhető, 50 milliós maximum hitelke­rettel bíró Széchenyi Beruházási Hitel jó kiegészítője a jegybanki programnak a kisebb hitelekben gondolkodó és azokat igénylő mikro- és kisvállalkozói körben. A Kavosz felmérése szerint a hitelfelvételt tervező mikro-, és kisvállalkozások 92 százaléka 50 millió forint alatti összegű hitelt venne igénybe, ennek kapcsán a szakem­ber örvendetesnek látja, hogy a finomhangolás után vélhetően jelentős mértékben csökken majd a növekedési hitelprogram első pillére esetében nagyjából 100 milliós egy szerződésre jutó hitel­összeg. Az is rendkívül fontos, hogy új beruházások, projektek állnak az MNB programjának fókuszá­ban - véli Krisán László. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR A Széchenyi kártyát 39 százalékkal többen keresték

Next