Napi Gazdaság, 2013. szeptember (23. évfolyam, 168-188. szám)
2013-09-16 / 178. szám
0 A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ A KKV-K TÁMOGATÁSÁRÓL TÁRGYALT AZ ECOFIN Varga Mihály szerint az Európai Beruházási Bank is növelhetné a kis- és középvállalkozások (kkv) forrásait. A nemzetgazdasági miniszter az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) pénteki vilniusi tanácskozása kapcsán beszélt erről, ahol a kkv-k finanszírozásának fejlesztését vitatták meg. A vitát az indokolja, hogy szerte Európában kevés a forrás ennek a szférának a finanszírozására, holott a gazdasági jelentőségük nagy - mondta a miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Hozzátette: Magyarországon például a foglalkoztatottak kétharmadának a kkv-szektor ad munkát. A forrásszűke egyik oka, hogy az uniós országok bankjaiban növekszik a nem teljesítő adósok aránya, így nő a kötelező tartalékolás - közölte Varga Mihály, aki a magyar gyakorlatot ismertette a tanácskozáson. Ennek lényege, hogy állami bankokon keresztül jut finanszírozáshoz a kkv-szféra. HALASZTANÁK A NEMZETI MOBILFIZETÉSI RENDSZER INDULÁSÁT A nemzeti mobilfizetési rendszer idén szeptember 30-ára tervezett indulásának 2014. július 1-jére halasztását javasolja a fideszes Láng Zsolt a parlamenthez pénteken benyújtott törvénymódosítási indítványában. A képviselői önálló indítvány indoklása szerint a nemzeti mobilfizetési rendszer 2014. július 1-jei kötelező bevezetésével együtt ezen időpontig engedi működni a már létező piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás emellett lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer - párhuzamosan a már létező piaci megoldásokkal - a kizárólagossági időszak előtt is működhessen, ezzel is elősegítve a hatékony alkalmazkodást az új rendszer bevezetéséhez, valamint a közszolgáltatók, piaci viszonteladók és az azt igénybe vevők felkészülését. Az indoklás szerint a kormány 2013 nyarán úgy döntött, hogy a mobilfizetési rendszert kiszolgáló informatikai infrastruktúrát az elektronikus útdíjrendszer továbbfejlesztésével kell kialakítani. Ezáltal egyrészt elkerülhető a hasonló célú párhuzamos rendszerek kifejlesztése, másrészt könynyebben összekapcsolhatók a két rendszer szolgáltatásai is. AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓSSÁG 450 MILLIÁRD FORINTRA CSÖKKEN Az adósságkonszolidációt követően az önkormányzatok adósságállománya 450 milliárd forintra csökken. Az állam 1997 önkormányzat és tíz többcélú kistérségi társulás 690,3 milliárd forintos adósságát vállalta át tavaly év végén és az idei év első felében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére. A tárca összesítése szerint Az állam 1997 önkormányzat és tíz többcélú kistérségi társulás 690,3 milliárd forintos adósságát vállalta át az állam a múlt év végén 1700 ötezer lakosúnál kisebb település 73,3 milliárd forint és tíz többcélú kistérségi társulás 400 millió forint összegű adósságát fizette vissza. Az állam az idei első félévben kormányrendeletben nevesített 14 - szintén ötezer főnél kisebb lakosságszámú - önkormányzat 10,3 milliárd forintos, valamint öt - az adósságrendezési eljárását idén lezárt - település 700 millió forintra rúgó adósságát előtörlesztette. Átvállalta továbbá 278 ötezer főnél nagyobb lakosságszámú önkormányzat 605,6 milliárd forint összegű adósságát. Csak a családi adókedvezményt használják A személyi jövedelemadó adókedvezményei mára elveszítették jelentőségüket. A családi adóalap-kedvezmény mellett csak a futottak még kategóriába tartoznak az öngondoskodást támogató kedvezmények. A személyi jövedelemadóra vonatkozó nyilvánosságra került adatok szerint a magánszemélyek összesen több mint 200 milliárd forint értékben érvényesítettek adókedvezményeket. A kép azonban csalóka, egyetlen kedvezmény, az adóalapot csökkentő családi kedvezmény dominált. Ezt több mint 1,1 millió magánszemély vette igénybe átlagosan nagyjából egymillió forint értékben. Havonta ez nagyjából 14 ezer forinttal csökkentette az adót egy-egy magánszemélyre vetítve. A többi kedvezmény vagy sokkal szűkebb réteget érintett, vagy az érvényesített összeg volt csak töredéke a családinak. Beszédes, hogy az összes többi, egyébként nem adóalapot, hanem adót csökkentő kedvezmény feleannyi adózót vonzott, mint a családi, értékben pedig valamivel több mint tizedét tette csak ki. A 19,9 milliárd forint adókedvezményt 554 ezer fő vette igénybe, ebből a legnépszerűbb az önkéntes pénztári befizetések sor volt, 417 ezren érvényesítettek összesen hétmilliárd forintot - ez átlagosan a 17 ezer forintot sem érte el. A nyugdíj-előtakarékossági számlák után járó kedvezményt igénybe vevők köre és az érvényesített összeg évek óta nagyjából állandó, 33 ezren kapnak összesen 2,7 milliárd forint visszatérítést. Egy főre vetítve jóval nagyobb tétel a súlyos fogyatékosság révén érvényesíthető kedvezmény, ezt 88 ezren vették igénybe egyenként 53 ezer forint értékben. Szintén jelentősebb tétel a la-Nem sokkal cizelláltabb a kedvezményrendszer a társasági adóban sem. A nagy fejlesztési kedvezmények kifutásával lényegében két nagyobb tétel maradt: a sporttámogatásokért járó és a fejlesztési. Előbbi tavaly 38,8 milliárd forintot tett ki, utóbbi 33,6 milliárdot. Emellett az előadóművészek és a filmalkotások támogatása emelhető ki, a kettő együtt több mint tízmilliárd forint volt. A TÁRSASÁGI ADÓ FŐBB ADATAI (MILLIÁRD FORINT) káscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó jóváírás, ezt 30 ezren vették igénybe, összesen 3,1 milliárd forint értékben. Ez gyorsan kikophat az szja-rendszerből, hiszen ilyen kedvezményt már csak az évekkel ezelőtt megkötött támogatott hitelek után lehet igénybe venni, új alanyok itt már rég nincsenek. A legnagyobb nyesés a kedvezményekben az adójóváírás megszüntetése volt, ezt 2011-ben még 3,3 millióan vették igénybe 360 milliárd forint értékben. Ez a rendszer azonban megszűnt az egykulcsos szja bevezetésével. Ennek tükrében egyáltalán nem volna meglepő, ha felmerülne az szja adókedvezményeinek kivezetése, s csak a családi kedvezmény maradna meg. A rendszer áramvonalasabb lenne, a szociális célú - súlyos fogyatékosság miatt járó - kedvezményeket pedig a szociális transzfereken keresztül lehetne kipótolni. Az öngondoskodás intézménye ismét pofont kapna a pénztári kedvezmények megszüntetésével, ugyanakkor a kormány nyugdíjintézkedései nem is az öngondoskodás irányába mutatnak. F. SZABÓ EMESE ► Két évvel ezelőtt még több mint hárommillióan vették igénybe az adójóváírást, ez volt a legerősebb kedvezmény 2011 2012 Bevallások száma, ezer 409 400 Értékesítés árbevétele 71 387 70 584 Költségek, ráfordítások 73 548 72479 Adózás előtti eredmény 2218 2 906 Kedvezmények : 140 92 Fizetett adó 290 318,8 Forrás: NAV AZ SZJA FŐBB ADATAI (MILLIÁRD FORINT) 20112012 .....v'rrrr.................................................................v*T............... Bevallást benyújtók száma: ezer fő 4495,2 4463,8 Összevont jövedelem 8034,4 8527,4 ebből munkaviszonyból származó jövedelem 7242 7670,4 Összevont jövedelem adója 1096,9 1245,6 Elkülönülten adózó jövedelem 551,7 575,6 Elkülönülten adózó jövedelem adója 96,1 100,9 Összesen fizetett adó 1204,5 1356,9 Forrás: NAV Nem csak az autógyártás húz Az idei hetedik hónapban év/ év alapon - kiigazítatlanul számolva - 4,8 százalékkal nőtt a magyar ipar termelése a nem túl jól sikerült május-június után. A Reuters-konszenzus erre az évre 1,6, jövőre pedig 3,7 százalékos bővülést vár az ágazat egészére, míg a munkanapokkal kiigazított mutató 2,5 százalékos pluszt jelez - derül ki az előzetessel egyező részletes KSH-adatokból. Júniushoz képest az egyhavi teljesítmény 0,3 százalékkal erősödött. A hét hónap egészében az ágazat teljesítménye még mindig elmaradt az egy évvel korábbitól, de már csak 0,7 százalékkal. Az ipari export az év első hét hónapjában 2,2 százalékkal, míg júliusban 7,2 százalékkal emelkedett 2012-höz viszonyítva. Az ágazat belföldi értékesítése január-júliusban 3,4 százalékkal csökkent, júliusban 0,9 százalékkal nőtt 2012-höz képest. Júliusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben regisztráltak termelésbővülést, a további három alágban 0,3 és 7,3 százalék közötti csökkenést mértek. A járműgyártás kibocsátása 12,9 százalékkal nőtt. A kivitel mellett - júniushoz hasonlóan - az iparág hazai eladásai is bővültek az alkatrészek iránti kereslet növekedése miatt. Az élelmiszeripar termelése 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, itt a hajtóerőt a 24,5 százalékkal bővülő egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás jelentette. Júliusban - idén már másodszor - a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: az alág kibocsátása 7,3 százalékkal esett, az iparágon belül a meghatározó súlyú ágazatok mindegyikében csökkent a termelés. NAPI GAZDASÁG (KIIGAZÍTATLAN, SZÁZALÉK) 29 ............................. tWdvKSH Megugrott a hitelkereslet a növekedési hitelprogram miatt Fontos a növekedési hitelprogram folytatása - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Krisán László, a Széchenyi kártya programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója. A hitelprogram első pillérének eredményeit visszaigazolja a társaság nemrégiben készült felmérése, amely szerint a kis- és középvállalkozások 78 százaléka tervez valamilyen beruházást és 90 százalékuk venne igénybe hitelt is a megvalósításhoz. A hitelkereslet bővülésében ez egyértelműen utolérhető, hiszen egy évvel ezelőtt még csak a cégek 42 százaléka gondolkodott fejlesztésben és az akadályok között elsősorban a magas hitelkamatokat és a túlzó fedezeteket jelölték meg. A hitelprogram meghirdetésével párhuzamosan a Kavosznál is megugrott a kamattámogatott Széchenyi Beruházási Hitel iránti kereslet: időarányosan 27 százalékkal nőtt az igénylések, valamint 39 százalékkal a kihelyezett hitelek összege ebben a termékben. E tapasztalat birtokában Krisán László szerint elmondható, hogy az ötszázalékos kamattámogatás mellett elérhető, 50 milliós maximum hitelkerettel bíró Széchenyi Beruházási Hitel jó kiegészítője a jegybanki programnak a kisebb hitelekben gondolkodó és azokat igénylő mikro- és kisvállalkozói körben. A Kavosz felmérése szerint a hitelfelvételt tervező mikro-, és kisvállalkozások 92 százaléka 50 millió forint alatti összegű hitelt venne igénybe, ennek kapcsán a szakember örvendetesnek látja, hogy a finomhangolás után vélhetően jelentős mértékben csökken majd a növekedési hitelprogram első pillére esetében nagyjából 100 milliós egy szerződésre jutó hitelösszeg. Az is rendkívül fontos, hogy új beruházások, projektek állnak az MNB programjának fókuszában - véli Krisán László. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR A Széchenyi kártyát 39 százalékkal többen keresték