Napi Gazdaság, 2013. október (23. évfolyam, 189-210. szám)

2013-10-10 / 196. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK ROGÁN: INGYENES LESZ A KÁRTYÁS FIZETÉS Jövő héten benyújtják a parlamentnek azt a javaslatot, amely eltörli a kártyás fizetések utáni tranzakciós illetéket és ingye­nessé teszi a havi kétszeri pénzfelvételt 150 ezer forintig - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a A tranzakciós adó bevezetése után " megugrott a bankolás költsége kormány lesöpörte az asztal­ról Varga Mihályék bankok­nak kedvezőbb javaslatát. A nemzetgazdasági miniszter korábbi hírek szerint egy olyan javaslatot dolgozott ki, amely kötelezővé tette volna a bankokban az alapszámla bevezetését, a kedvezmények pedig csak az alapszámlásokra vonatkoztak volna. Korábban azonban már érkeztek arról hírek, hogy a Fidesz vezetése a Nemzet­­gazdasági Minisztérium javaslatát a bankok lobbijának tekinti, mivel az kisebb veszteséget okozott volna a pénzintézeteknek, mint Rogánék ötlete. A tranzakciós adó bevezetése miatt meg­ugrottak a bankolás költségei, a kormány az adócsökkentéssel saját intézkedését korrigálná - véli az Index. Nyári kamatemelésre számít az ING Jövő év közepétől a monetáris politika változására lesz szükség. Ez magában hordozza a kamatkondíciók szigorodását, ami előkészíthet egy kamatemelési periódust. Az ING vezető elemzője is osztja a jövő évi kétszázalékos gazdasági növekedésről szóló véleményeket. A monetáris élénkítés fenntartása ma még indokolt, ám 2014 közepétől a jegybanki po­litika megváltoztatására lesz szükség - véli Balatoni András, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint a monetáris politika az elmúlt időszakban sikerrel élénkí­tette a magyar gazdaságot, a jövő év második . Az IMF kedden publikált, Magyar­­országra vonatkozó előrejelzései azt tanúsítják, hogy a szervezet tévesen méri fel a magyar gazdaság teljesítmé­nyét - véli a Nemzetgazdasági Minisz­térium. A gazdasági folyamatok alaku­lása arra mutat, hogy a GDP a második félévben is emelkedik, így az IMF idei évre adott 0,2 százalékos előrejelzése jelentősen alulbecsli a gazdaság idei évi várható teljesítményét, felétől azonban a kamatkondíciók szigorítása várható. Az MNB év végéig 3,2 százalékra is csökkentheti az alapkamatot, majd a követke­ző év első felében várhatóan nem nyúl hozzá. A szakember szerint az irányadó rátát opti­mális esetben már 2014 második negyedév­ében emelni kellene, hogy egy jól előkészített, fokozatos emelkedés valósuljon meg. Az MNB növekedési hitelprogram első eredményei már láthatók - véli az elem­ző. A kihelyezett hite­lek mennyisége - a fo­lyószámlahiteleket nem számítva - kimutatható­an nőtt. A program évi 80-120 milliárd forintos terhet jelent a büdzsének és tovább csökkentheti a banki profitabilitást, ám az ING szakértője egyik tényezőt sem tekinti elvi­selhetetlennek. Balatoni kevés növeke­dési potenciált lát a magyar gazdaságban: a lehetséges növekedés mértékét 2014- ben 2 százalékra, 2015-ben 0,5-1,2 százalékra becsü­li. Bár az infláció jelenleg a kormányzati prognózis kontroll alatt áll, a kereslet dezinflációs hatása a jövőben gyengül. Az ipari kapacitá­sok kihasználtsága várhatóan nő, az export mostani helyzetét meghatározó negatív kibocsátási rés 2014 végére fokozatosan bezárul. A forint lassan gyen­gülhet a következő hat hónapban, majd 2014 második felében - a várt kamatemeléssel párhu­zamosan - erősödhet. A nemzetközi klíma nagy befolyással lesz az árfo­lyamra és a kamatszintre, de Balatoni szerint a jegy­banknak csak akkor kell majd beavatkoznia, ha a forint euróval szembeni árfolyama hirtelen 310 fölé emelkedik, mivel az már a 2,4 százalékos inflációs célt is veszélyeztetné. BALOG TAMÁS A MAGYAR GDP VÁLTOZÁSA (SZÁZALÉK) 6 -----­- ► A jelen­legi állás szerint 3,2 százalékra csökkenhet az alapka­mat REÁLBÉREMELÉST ÉS KÖZÉPTÁVÚ BÉRFEJLESZTÉSI TERVET AKAR AZ MSZOSZ A 2014-es minimálbérről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdését és érdemi reálkereset-emelkedést szeretne a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). A konföderáció szövetségi tanácsa állásfoglalásában a minimálbér és a garantált bérminimum esetében egységesen 6 százalékos, illetve a keresetek 4,5 százalékos növekedé­sét tartja szükségesnek. Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a kötelező legkisebb bér 104 ezer, a bérminimum 121 ezer forint legyen 2014- ben, és ragaszkodnának ahhoz is, hogy legyen országos bérajánlásról szóló megállapodás. Ismeretes, hogy a Liga Szakszervezetek a köz­elmúltban 103 390 forintos minimálbért, 120 270 forintos garantált bérminimumot, illetve 4,5 százalékos bérajánlást javasolt 2014-re. Az MSZOSZ emellett kezdeményezi azt is, hogy a létminimum és a minimálbér nettó összege közötti különbség csökkentése érdekében középtávú felzárkóztatási megállapodás jöjjön létre a szociális part­nerek között. A konföderáció szerint csak így csökkenthető a dolgozói szegénység, illetve érhető el, hogy a magyar munka a teljesítmények elismerése mellett értékén legyen megfizetve. Azokban az ágaza­tokban, ahol veszélyes helyzeteket okozott az alacsony bérek miatti elvándorlás, azonnali béremelést kell megvalósítani. szigorítják az Épületek ENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEIT Csak közel nulla energiaigényű középületre adható építési engedély 2019 első napjától, minden más épületre 2021. január 1-jétől kötelező ez az előírás - derül ki az épületek energetikai jellemzőit tartalmazó, 2006-os rendelet módosításának terve­zetéből. A javaslat egyúttal definiálja a közel nulla energiaigé­nyű épület fogalmát. Ez nem úgy szól, hogy évente és négy­zetméterenként hány kilowatt energia kell a működtetéshez - mint például a passzív háznál -, hanem csak a költségoptima­lizált energiahatékonyságra utal. Emellett előírja, hogy az éves energiaigény egynegyedét - megújuló energiaforrásból - az épületen, illetve a telken belül kell előállítani. A költségoptima­lizált energiahatékonyság azt jelenti, hogy az energiamegtaka­rító beruházásnak legkésőbb az épület élettartamának végéig meg kell térülnie. A tervezet melléklete szigorítja az épület­­szerkezetek hőátbocsátási tényezőjét. Ez azt mutatja, hogy a szerkezeten - egységnyi idő alatt - mennyi energia halad át, ha a két oldala között­­ Kelvin-fok a különbség. Minél kisebb ez a szám, annál jobb hőszigetelő az épületszerkezet. AZ ADÓSSÁGSZABÁLY KORREKCIÓJÁT JAVASOLJA AZ ÁSZ Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja, hogy az államadósság szá­mítása az uniós módszertan alapján történjen, a mutatók módszertanai legyenek nyilvánosak, szakmai megfelelőségük, nemzetközi harmonizáci­­ójuk intézményesen biztosított - mondta Pulay Gyula felügyeleti vezető az ÁSZ tegnapi konferenciáján. Az ÁSZ azt is javasolja a kormánynak, hogy a jelenleg JHHMftt. érvényes adósságképlet helyett a nominális adósság összegének növekedését legfeljebb az árindex ter­vezett változásának megfelelő mértékben engedé­lyező szabály lépjen hatályba, az adósságmutatót középtávra, éves célokként meghatározva is rögzítések a költségvetési törvényben, a jog­szabályok pedig tartalmazzák teljeskörűen az adósságszabály érvényesülésében kivételt képező tényállások tartalmi és eljárási szabályait. Az adósságszabály érvé­nyesülésének év közbeni biztosítása érdekében jogszabály rögzítse, hogy törvényben meghatározott határidőn belül a kormány féléves tájékoztatást ad, továbbá érdemben válaszol a Költségvetési Tanács nyilvános vélemény­­nyilvánítására, illetve intézkedéseket tesz annak javaslatára - mondta Pulay. Csak Pleschinger Gyula vágott volna kisebbet Az MNB monetáris tanácsá­nak (MT) szeptember 24-i ka­matdöntő ülésén hatan (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György és Matolcsy György) az újabb húsz bázispon­tos vágás mellett szavaztak, míg Pleschinger Gyula beérte volna tíz bázisponttal, így alakult ki a 3,6 százalékos alapkamat - derült ki a tegnap publikált rövidített jegyző­könyvből. Az MT szerint a gazda­ság szabad kapacitásainak mérté­ke és dezinflációs hatása, valamint a külső környezet bizonytalansá­ga jelentheti a monetáris politika számára a fő kockázatot. Ha a ter­melőkapacitások a becsültnél csak kisebb mértékben sérültek, akkor a potenciális kibocsátás pályája magasabban húzódhat, a gazda­ság ciklikus pozíciója nyitottabb lehet. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs és reál­­gazdasági folyamatok egyaránt lehetőséget adnak a monetáris kondíciók további lazítására - olvasható a dokumentumban. Egyikük felhívta a figyelmet a magyar állampapír-piaci hozam­görbe meredekségének emelke­désére, ami véleménye szerint jelezheti a kamatcsökkentési cik­lus folytatásával kapcsolatos piaci aggodalmakat is (ő valószínűleg Pleschinger Gyula volt - a szerk.), ezért kisebb vágást javasolt. A többiek szerint azonban az újabb húsz bázispontot alátámasztja az előző kamatdöntés óta a hozam­görbe hosszú oldalán tapasztalt hozamcsökkenés is, így nem lát­ták indokoltnak a kamatvágás mértékének csökkentését. NAPI GAZDASÁG Jön a luxusadó 2014-ben Luxusadóra bizonyosan kell számítani 2014-től a személyi jövedelemadó átalakítása azon­ban legfeljebb találgatás lehet Varga Mihály tegnapi televíziós nyilatkozata után. A nemzetgaz­dasági tárca vezetője elmondta, az egykulcsos szja hatását na­gyon nehéz pontosan számolni, de még egy évet biztosan kap a rendszer. Ez azt jelentheti, hogy 2015-től akár vissza is térhet a kétkulcsos vagy ennél több kulcsot alkalmazó rendszer. Ez nem meglepő, hiszen Szlovákia is visszatért az egykulcsosról a progresszív adózásra. A luxusadó bevezetését 2011 óta ízlelgeti a kormány, mostanra érketett meg az elképzelés a kivi­telezést illetően. A luxustermé­kek meghatározása ugyancsak nehéz, nem is csoda, hogy halo­gatták az adó bevezetését. Annyi már bizonyos, hogy nem az áfába épül bele, az adót termékkörökre határozzák meg. Varga megemlí­tette a jövedéki adót mint lehet­séges megoldást, ami miatt szűk lenne a luxustermékek csoportja - lényegében az alkoholra és a cigarettára korlátozódna. Természetesen ezen túl is megtoldható az adóztatás egy új adónemmel, amely tételesen tartalmazza a luxustermékeket. Kérdés, mennyire lesz önmegtar­tóztató a kormány, nem mindegy ugyanis, hogy hányfajta termék kerül az adó hatálya alá, s hogy ahhoz kapcsolódik-e majd ér­tékhatár. A korábbi luxusadó, amelyet 2006-ban vezettek be, nem hozott nagy bevételt a költ­ségvetésnek: a százmillió forint feletti ingatlanok és drága autók, repülők, hajók után fizetendő adóból egymilliárd forint jött be. Az ingatlanokat érintő passzust az Alkotmánybíróság törölte 2008 decemberében, a maradé­kot pedig 2010-ben radírozta ki az Országgyűlés. NAPI GAZDASÁG ­ Ezer nő nyugdíjazását támogatja az NGM A Nemzetgazdasági Minisztéri­um hozzásegítené a 40 év szolgá­lati időhöz azokat a legalább hat hónapja álláskereső, 55 év feletti nőket, akiknek már csak egyévnyi munkaviszony hiányzik a nyug­díj megszerzéséhez - jelentette be Czomba Sándor, a tárca foglalkoz­tatáspolitikáért felelős államtitkára. A Nők 40 elnevezésű program ke­retében a verseny- és közszférabeli munkaadók számára a bruttó bér és a járulékok teljes összegét megtérítik amennyiben a célcsoportba tartozó tartós munkanélkülit alkalmaznak. Az elérhető támogatás 10 hónapra a bruttó bér és járu­lékok 100 százaléka - tekintettel azonban arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretében, ha tartós munkanélküli foglal­koztatását vállalja a munkáltató, akkor 100 ezer forintig teljes szo­ciális hozzájárulás kedvezményt érvényesíthet, ebben a programban csak a 100 ezer forint fölötti bért terhelő járulékokat térítik. További korlát, hogy a támogatás mértéke a garantált bérminimum 125 száza­léka lehet maximálisan, jelenleg ez havi 142 500 forint. Ezért cserébe további két hónap támogatás nélküli foglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak. Egy ilyen munkahely után maximum 1,5 millió forint támogatást adnak tíz hónapra a munka­adóknak, akiknek legfeljebb 300 ezer forint­jukba kerül munkahelyenként a foglalkozta­tás a további két hónapra. A program 2013. október 15-től 2014. december 31-ig tart, ezen belül a programba vonásra és a prog­ram terhére történő kötelezettségvállalásra kizárólag ebben az évben - november 1-jétől december 31-ig - van lehetőségük a munkál­tatóknak a területileg illetékes munkaügyi központoknál. A program finanszírozásá­hoz rendelkezésre álló keret 1,54 milliárd forint, ebből mintegy ezer nő foglalkozta­tásához járulhatnak majd hozzá. Az NGM­­ jelenleg az első munkahelygaran­­cia-programban több mint nyolcezren vesznek részt, lakhatási támogatásra pedig az indulás óta eddig 1100 szer­ződést kötöttek, várakozása szerint főleg Budapesten és Pest megyében, illetve a dunántúli régióban lesz a legtöbb érintett a programban. NAPI GAZDASÁG

Next