Napi Gazdaság, 2013. október (23. évfolyam, 189-210. szám)
2013-10-01 / 189. szám
NEM TUDOTT CSŐDEGYEZSÉGET KÖTNI A RAABVILL Miután nem sikerült csődegyezséget kötni, felszámolási eljárás indulhat a hitelezőkkel szemben több mint 1,5 milliárd forint adósságot felhalmozó Raabvill Kft.-vel szemben. Az egyezség azért hiúsult meg, mert a hitelezők - döntően térségbeli alvállalkozók-nem tudták elfogadni azt az ajánlatot, amely szerint pénzt ugyan nem kaptak volna, ám rájuk engedményeznék a társaság követeléseit. Az építőipari cég idén májusban azt követően jelentett csődöt, hogy egyre ____ súlyosabb likviditási gondjai miatt nem tudta kifizetni mintegy kétszáz alvállalkozóját, amelyeknek több mint 800 millió forinttal tartozik. A társaság emellett mintegy 700 millió forint adósságot halmozott fel elsősorban külföldi beszállítókkal szemben. Májusban a Raabvill azt közölte, azért nem tud fizetni, mert megrendelőivel szemben mintegy 2 milliárd forint követelése áll fenn. 1 KÉT TENDERT NYERT A WEST HUNGÁRIA BAU KAPOSVÁRON Egyetlen érvényes, 235 millió forintos ajánlatával a többek közt a budapesti CET kulturális központot is kivitelezőként jegyző West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte azt a közbeszerzési pályázatot, amelyet a Dunántúl legnagyobb lakóépületének, a 330 lakásos Sávház rekonstrukciójának második ütemére írt ki a tulajdonos önkormányzat. A még az ősszel elkezdődő munkák során öt új liftet építenek be a több száz méter hosszú tízemeletes házba, egyet pedig akadálymentesítenek, de megújul az épület teljes szellőzési és fűtési rendszere is. A program első, nemrég befejeződött ütemében már közel 350 millió forintot költöttek az épületre, kicserélték többek közt a lakások nyílászáróit és elkészült a homlokzati szigetelés is. Ugyancsak a West Hungária Bau nyerte el azt a tendert (229 millió forintos ajánlattal), amelyet egy városrehabilitációs program keretében környezetrendezési munkák elvégzésére írt ki a város. 15 éve olvasom. A hír mindenkié A NAP BELFÖLDÖN A NAPI GAZDASÁG 2013. OKTÓBER 1., KEDD Kisebb leépítéssel is nullszaldós lehet a dunaújvárosi vasmű Évi 60-70 millió dollár (mai árfolyamon mintegy 15 milliárd forint) megtakarítással számolt az ISD Dunaferr Zrt. abban a szcenárióban, amelyben az iparági legjobb gyakorlatnak megfelelő szintre csökkentették volna az alkalmazottak számát. A Napi Gazdaság birtokába került dokumentumok szerint a magyarországi vállalat jelenlegi létszáma mintegy háromszorosa az ágazati legjobb gyakorlatnak, az egyelőre elvetett forgatókönyv szerint három év alatt 40- 50 százalékkal csökkentették volna e különbséget 2-2,5 ezer fő elbocsátásával (ez a létszám 25-35 százaléka), hogy elérjék a nullszaldós működést. Úgy tudjuk, végül az augusztusban bejelentett 1500 fős leépítéssel is megvalósíthatónak látszik a veszteségek lefaragása, egyelőre senhél nagyobb elbocsátásra nem készül a vállalatcsoport, amely 33 milliárd forint üzemi és 29,2 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel zárta az elmúlt évet. Az elemzés szerint a kontinens piacán versenyképes gyárnak legalább évi 2 millió tonna kapacitásúnak és 35 évnél fiatalabbnak kell lennie - a dunaújvárosi vasmű I. kohója évi 650- 700 ezer tonna, all. egység pedig 1,3-1,4 millió tonna kapacitású, az üzem 59 éves. (A hírek szerint ezt megelőzően is készült egy olyan középtávú stratégia Dunaújvárosban, amelyben legfeljebb Fonás: cégtörbe 3 ezer fő foglalkoztatásáról és egy kohó működéséről volt szó.) A Dunaferr méretéből adódóan sem képes versenyezni a nagy volumenű rendelések költséghatékony kiszolgálásában, ezért tradicionálisan a kisebb ügyfeleket célozta, rövid határidős és jó minőségű termékekkel. Szakértők szerint az értékesítést mindenképpen növelni kell a kedvezőbb fajlagos és alacsonyabb állandó költségek érdekében (a vasmű már tavaly története legmagasabb kibocsátását érte el). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztusban kezdeményezett tárgyalásokat a Dunaferr tulajdonosaival a cég megvásárlásáról, a tulajdonosok akkor jelezték, készek azonnali hatállyal megkezdeni a konzultációs folyamatot. Jevgenyij Tankilevics cégvezető azonban úgy nyilatkozott, nem javasolja a vasmű eladását - azaz láthatóan az orosz félnek sem áll feltétlenül érdekében a tranzakció, értéket az adhat az üzemnek, hogy az EU területén működik, a masszívan veszteséges vállalat önmagában nem számítana jó befektetésnek. Az eladás helyett ezért leginkább valamilyen, a nemzetközi példákon alapuló állami segítségben bízhat az anyacég, amelyben - egyes vélemények szerint az orosz-ukrán gázvita nyomán is - az elmúlt időszakban az orosz tulajdonos vette át az irányítást. Jeszák tamÁs ► Több országban is találni példát az acélipar állami támogatására, a US Steel kassai gyára kapcsán például Szlovákia és az amerikai cég írt alá megállapodást arról, hogy az állam támogatja a cég környezetvédelmi és energiaköltségeit (miután a tulajdonos ki akart vonulni a vállalatból), az amerikaiak cserében ötéves továbbműködtetést vállaltak. Szerbiában 1 dollárért vette át az állam a US Steel gyárát és 5500 munkahelyét. Horvátországban a szintén amerikai CMC decemberben zárta be a sisaki acélművet, itt a kormány próbálja megmenteni az ezer munkahelyet az üzem eladásával vagy továbbműködtetésével. Az olasz ILVA Taranto 12 ezer alkalmazottal működik, korábban bírósági határozat született leállításáról (környezet- és egészségkárosítás miatt), a kormány azonban felülbírálta a döntést, az üzemet pedig az előírásoknak megfelelően felújították. Az ArcelorMittal francia üzemében két nagyolvasztót állítottak le a veszteségek miatt, itt 3300 munkahely van veszélyben, a hírek szerint azonban sikerült szakmai befektetőt bevonni. Az ArcelorMittal algériai üzemében a kormány többségi tulajdonossá vált 140 millió euró állami támogatással, Ausztráliában pedig bőkezű - pályázaton alapuló - támogatási rendszer működik a szektorban. BÉRKÖLTSÉG