Napi Gazdaság, 2013. október (23. évfolyam, 189-210. szám)

2013-10-01 / 189. szám

NEM TUDOTT CSŐDEGYEZSÉGET KÖTNI A RAABVILL Miután nem sikerült csődegyezséget kötni, felszámolási eljárás indulhat a hitelezőkkel szemben több mint 1,5 milliárd forint adóssá­got felhalmozó Raabvill Kft.-vel szemben. Az egyezség azért hiúsult meg, mert a hitelezők - döntően térségbeli alvállalkozók-nem tudták elfogadni azt az ajánla­tot, amely szerint pénzt ugyan nem kaptak volna, ám rájuk engedményeznék a társaság követeléseit. Az építőipari cég idén májusban azt követően jelentett csődöt, hogy egyre ____ súlyosabb likviditási gond­jai miatt nem tudta kifizetni mintegy kétszáz alvállalkozóját, amelyeknek több mint 800 millió forinttal tartozik. A társaság emellett mintegy 700 millió forint adósságot halmozott fel elsősorban külföldi beszállítókkal szemben. Májusban a Raabvill azt közölte, azért nem tud fizetni, mert megrendelőivel szemben mintegy 2 milliárd forint követelése áll fenn. 1 KÉT TENDERT NYERT A WEST HUNGÁRIA BAU KAPOSVÁRON Egyetlen érvényes, 235 millió forintos ajánla­tával a többek közt a budapesti CET kulturális központot is kivitelezőként jegyző West Hun­gária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte azt a közbeszerzési pályázatot, amelyet a Dunántúl legnagyobb lakóépületének, a 330 lakásos Sávház rekonstrukciójának második ütemére írt ki a tulajdonos önkormányzat. A még az ősszel elkezdődő munkák során öt új liftet épí­tenek be a több száz méter hosszú tízemeletes házba, egyet pedig akadálymentesítenek, de megújul az épület teljes szellőzési és fűtési rendszere is. A program első, nemrég befeje­ződött ütemében már közel 350 millió forintot költöttek az épületre, kicserélték többek közt a lakások nyílászáróit és elkészült a homlok­zati szigetelés is. Ugyancsak a West Hungária Bau nyerte el azt a tendert (229 millió forintos ajánlattal), amelyet egy városrehabilitációs program keretében környezetrendezési mun­kák elvégzésére írt ki a város. ­ 15 éve olvasom. A hír mindenkié A NAP BELFÖLDÖN A NAPI GAZDASÁG 2013. OKTÓBER 1., KEDD Kisebb leépítéssel is nullszaldós lehet a dunaújvárosi vasmű Évi 60-70 millió dollár (mai ár­folyamon mintegy 15 milliárd fo­rint) megtakarítással számolt az ISD Dunaferr Zrt. abban a szcenárióban, amelyben az iparági legjobb gyakor­latnak megfelelő szintre csökkentet­ték volna az alkalmazottak számát. A Napi Gazdaság birtokába került dokumentumok szerint a magyaror­szági vállalat jelenlegi létszáma mint­egy háromszorosa az ágazati legjobb gyakorlatnak, az egyelőre elvetett for­gatókönyv szerint három év alatt 40- 50 százalékkal csökkentették volna e különbséget 2-2,5 ezer fő elbocsátá­sával (ez a létszám 25-35 százaléka), hogy elérjék a nullszaldós működést. Úgy tudjuk, végül az augusztusban bejelentett 1500 fős leépítéssel is meg­valósíthatónak látszik a veszteségek lefaragása, egyelőre senhél nagyobb elbocsátásra nem készül a vállalatcso­port, amely 33 milliárd forint üzemi és 29,2 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel zárta az elmúlt évet. Az elemzés szerint a kontinens pia­cán versenyképes gyárnak legalább évi 2 millió tonna kapacitásúnak és 35 évnél fiatalabbnak kell lennie - a du­naújvárosi vasmű I. kohója évi 650- 700 ezer tonna, all. egység pedig 1,3-1,4 millió tonna kapa­citású, az üzem 59 éves. (A hírek sze­rint ezt megelőzően is készült egy olyan középtávú stratégia D­u­naújvárosban, amelyben legfeljebb Fonás: cégtörbe 3 ezer fő foglalkoztatásáról és egy kohó működéséről volt szó.) A Dunaferr méretéből adódóan sem képes versenyezni a nagy vo­lumenű rendelések költséghatékony ki­szolgálásában, ezért tradicionálisan a kisebb ügyfeleket célozta, rövid határ­idős és jó minőségű termékekkel. Szak­értők szerint az ér­tékesítést minden­képpen növelni kell a kedvezőbb fajla­gos és alacsonyabb állandó költségek érdekében (a vasmű már tavaly története legmagasabb kibo­­­csátását érte el). Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter augusztusban kezdeményezett tárgyalásokat a Dunaferr tulajdonosa­ival a cég megvásárlásáról, a tulajdo­nosok akkor jelezték, készek azonnali hatállyal megkezdeni a konzultációs folyamatot. Jevgenyij Tankilevics cég­vezető azonban úgy nyilatkozott, nem javasolja a vasmű eladását - azaz látha­tóan az orosz félnek sem áll feltétlenül érdekében a tranzakció, értéket az adhat az üzemnek, hogy az EU terüle­tén működik, a masszívan veszteséges vállalat önmagában nem számítana jó befektetésnek. Az eladás helyett ezért leginkább valamilyen, a nemzetközi példákon alapuló állami segítségben bízhat az anyacég, amelyben - egyes vélemények szerint az orosz-ukrán gázvita nyomán is - az elmúlt idő­szakban az orosz tulajdonos vette át az irányítást. Jeszák tamÁs ► Több országban is találni példát az acélipar állami támo­gatására, a US Steel kassai gyára kapcsán például Szlová­kia és az amerikai cég írt alá megállapodást arról, hogy az állam támogatja a cég környezetvédelmi és energiaköltsé­geit (miután a tulajdonos ki akart vonulni a vállalatból), az amerikaiak cserében ötéves továbbműködtetést vállaltak. Szerbiában 1 dollárért vette át az állam a US Steel gyárát és 5500 munkahelyét. Horvátországban a szintén amerikai CMC decemberben zárta be a sisaki acélművet, itt a kor­mány próbálja megmenteni az ezer munkahelyet az üzem eladásával vagy továbbműködtetésével. Az olasz ILVA Taranto 12 ezer alkalmazottal működik, korábban bírósági határozat született leállításáról (környezet- és egészség­károsítás miatt), a kormány azonban felülbírálta a döntést, az üzemet pedig az előírásoknak megfelelően felújították. Az ArcelorMittal francia üzemében két nagyolvasztót állítottak le a veszteségek miatt, itt 3300 munkahely van veszélyben, a hírek szerint azonban sikerült szakmai befektetőt bevonni. Az ArcelorMittal algériai üzemében a kormány többségi tulajdonossá vált 140 millió euró állami támogatással, Ausztráliában pedig bőkezű - pályázaton alapuló - támogatási rendszer működik a szektorban. BÉRKÖLTSÉG

Next