Napi Gazdaság, 2013. december (23. évfolyam, 231-248. szám)

2013-12-03 / 232. szám

A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. DECEMBER 3., KEDD ORBÁN: NINCS TÉR TOVÁBBI ÁFACSÖKKENTÉSRE A gazdaság teljesítménye most nem tesz lehetővé további áfacsökkentést - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a par­lamentben, véleménye szerint a kérdésre "később" kell visszatérni. A gabona és a fél­sertés után a cukornál is bevezetné a kor­mány a fordított áfafizetést, az erről szóló javaslatot megküldte Brüsszelnek - tette hozzá Orbán. További áfacsökkentés nem lehetséges, mert amit a magyar gazdaság megtermelt, azt elköltöttük munkahelyteremtésre, rezsicsökken­tésre. Ha a magyar gazdaság nagyobb teljesítményt mutat, akkor az áfacsökkentésről a vita értelmesen lefolytatható, addig csak hitelből lehetne azt finanszírozni, ezt pedig nem teszi a kormány - fogalmazott a kormányfő. Reméljük, hogy egy kis alapkamat-csökkentésre még lesz lehetőség, ezt segíti az infláció historikusan alacsony szintje - fogalmazott Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter egy szakmai rendezvényen. NEM VOLT ERŐS A NOVEMBER A LAKÁSPIACON Idén novemberben országosan 7003 ingatlan-adásvétel történt a Duna House havi tranzakciószám-becslése szerint. Az idei legerősebb hónapnak bizonyult - és egyetlen 8 ezer feletti tranzakciószámot produkáló - szeptember után októberben és novemberben is kismértékben csökkent az országos ingatlan-adásvételek darabszáma. Tavaly 26 szá­zalékkal volt kisebb a novemberi forgalom az előző havinál, idén a csökkenés mérsékeltebb, 9 százalékra rúg. Az idei forgalom ezzel a Duna House becslése szerint 77 832 tranz­akciót jelent, ami a szezonalitás szerinti, mérsékelt decem­bert követően is 84-85 ezer körüli éves összes darabszámnál állapodhat meg az elemzők szerint. Érdekesség, hogy az idei összforgalom az első 11 hónapban mindössze fél százalékkal tér el a 2011-es adatoktól, de akkor a végtörlesztési időszak indulásaként erős decemberrel zárt a szezon - ilyen hatás pedig idén már nem várható.­­ Az idei forgalom a Duna House becslése szerint 77 832 tranzakciót jelent Drágállja az IMF a magyar válságkezelést Drágább és fájdalmasabb az IMF szerint a magyar válságkezelési modell, mint a megszorításokra alapuló, „hagyományos" krízisterápia. A Valutaalap elemzését árnyalja ugyanakkor az elhúzódó recesszióval küszködő dél-európai államok esete és a növekedési pályára állt magyar gazdaság. 123 EGYENSÚLYI MO­DELLT vázolt az IMF VIZSGÁLTÁK a kiigazí­tás hatásait AZ ELADÓSODÁSI pá­lya volt a kiindulópont A számos elméleti feltételezésen alapuló és alternatíva nélkül elkészült IMF-anyag a legrosz­­szabb kiigazítási megoldásnak az állami beruhá­zások csökkentését és a vállalati adók emelését tartja, mivel ezek az intézkedések vágják vissza a legnagyobb mértékben a gazdasági növekedést. A portfolio.hu tegnap tett közzé egy októberben készült elemzést, amelyben Alejandro Guerson, a Valutaalap elemzője egy általános egyensúlyi modellt alkalmazott Magyarországra, abból a célból, hogy szimulálja a különböző eszközök­kel végrehajtott költségvetési kiigazítás hatása­it. A Valutaalap következtetését lényegében abból vonja le, milyen növekedés lett volna, ha nem változik a költ­ségvetés, azaz ahhoz a helyzet­hez viszonyít, ha az ország megmarad az eladósodás pályáján. Az IMF szerint az állami beruházások csök­kentése rövid és hosszú távon is káros, a növe­kedési hatása a legrosszabb, hiszen az azonnali keresletcsökkenésen túl a termelékenység és a potenciális kibocsátás visszaesése is bekövetke­zik. Emiatt a háztartások jövedelme is apadásnak indul. A második legrosszabb eszköznek az IMF elemzése szerint a vállalati adók emelése bizo­nyul, és bár a negatív növekedési hatás kisebb, mint a kormányzati beruházások visszafogása esetében, a nemzetgazdasági beruházási szin­tet messze ez az eszköz üti meg leginkább. Egy százalékpontos kiigazítás már az első évben 0,4 százalékkal zsugorítja a GDP-t az alappályához képest, a beruházások pedig három év alatt bő 8 százalékkal esnek vissza. Általánosságban egyetért a Valutaalappal a vállalati adóterheléssel kapcsolatban Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint egyértelműen a legkárosabb hatása a vállalati adóemeléseknek van. A magyar eset azonban árnyaltabb, hiszen a kormány bizonyos szek­torokat sújtott csak különadóval - mondta az elemző. Ezekben az ágazatokban valóban visz­­szaestek a beruházások, ám a gazdaság többi szektora javuló teljesítményt produkál. Suppan szerint az IMF által vázolt hatás akkor teljesül­ne, ha az összes gazdasági ágazatban egységesen emelt volna adót a kabinet. A legfrissebb ada­tok is cáfolják a Valutaalap modelljét, hiszen a harmadik negyedévben 9,8 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon az előző évihez képest, miközben a tavalyi visszaesést követően idén ismét növekedési pályára állt a gazdaság. A kiadáscsökkentésen alapuló és az IMF által fa­vorizált válságkezelés eközben a gyors kilábalás helyett a dél-európai államok esetében elhúzódó recessziót okozott. WIEDEMANN TAMÁS Élénkülést jelez a feldolgozóipari BMI Az októberi konjunktúra­kilátásokhoz képest is javulást jelez a Beszerzési Menedzser In­dex (BMI) novemberi szezonáli­san kiigazított 52,6 pontos értéke - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társa­ság (MLBKT). Az 50 pont feletti érték a feldolgozóipari kilátások bővülését jelenti. Az MLBKT arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben háromszor nem volt 50 pont felett az index, ami arányaiban kedvezőbb a 2011. december-2012. novem­ber között eltelt év időszakához képest. A most november havi index 1,5 százalékponttal maga­sabb az októberi értéknél (51,1). November összességében átlagos hónap volt a korábbi évek ha­sonló értékeihez képest (az 1995 óta mért hosszú távú átlag értéke 51,9). A közleményből kiderült, hogy két alindexet leszámítva valamennyi területen javulást várnak az iparág vállalatai. Kü­lönösen pozitív, hogy a termelési mennyiség index újra nőni tu­dott, és a bővülés fenntartható­ságát jelző új rendelések index is emelkedett októberhez képest. A vásárolt készletek index negye­dik hónapja nőtt, ráadásul en­nek mértéke novemberben még gyorsult is, és 14 éves átlaga fö­lött mozog. A foglalkoztatottsági alindex és a beszerzési mennyi­ség index, illetve az­ alindex is felfelé mutatott, míg a külpiaci konjunktúrát jelző két mutató, az import- és exportindexek is bővülést jeleznek. A fontosabb indexek közül viszont vissza­esést jelzett a késztermékkészlet mutató. Nőtt továbbá a szállítási átfutási idő ideje októberhez ké­pest, de az ütem maga enyhült: a korábbi novemberi értékeket nézve az idei a hatodik legala­csonyabb érték. NAPI GAZDASÁG A BMI ALAKULÁSA* (PONT) •kiigazított Forrás: MLBKT KÖZLEMÉNY A Kecskeméti Törvényszék a 2013. november 13. napján kelt 3.G.400.171/2013/12. számú ítéletével megállapí­totta, hogy FETTER-LUCKY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 6400 Kiskunhalas, Széchenyi u. 24. által alkalmazott általános szerződési feltételek közül tisztességtelen kikötés, amely szedőt .Eladó elállás esetére a termék 30%-ának megfelelő, fix összegű meghiúsulási kötbért köt ki, melyet vevő elfogad­, továbbá .A szerződő felek jogvitájuk esetére - értékhatártól függően - kikötik a Kiskunhalasi Városi Bíróság, illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság illetékességét­ és valamennyi az alperessel szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. TÖBB JUT ÁPOLÁSI DÍJAKRA Átalakul az ápolási díj rendszere januártól. Részben emelkednek egyes juttatások, másrészt differenciálódik a rendszer, így emelkedhet azok­nak a száma, akik emelt szintű díjra jogosultak. Eddig a jogszabály az ápolási díjnak két fő típusát különböztette meg. Az alanyi jogon folyó­sított ápolási díj mértéke havi 29 500 forint, ezt az veheti igénybe, aki súlyosan fogyatékos - életkorra tekintet nélkül - vagy tar­tósan beteg 18 év alatti személyt otthon gondoz. Az alapösszeg 130 száza­léka - 38 350 forint -, vagyis emelt díj jár azon hozzátartozóknak, akik szakértő véleménye alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy ápolását végzik. Januártól az emelt díj az alapösz­­szeg 150 százaléka lesz, ami 5 ezer forintos emelkedést jelent, így 44 250 forintot kapnak kézhez a jogosultak-jelentette be hétfőn Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár. V • Megvan a jövő évi minimálbér Emelkedik jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum, erről állapodtak meg a szociális partnerek, a kormány pedig a következő kormány­ülések valamelyikén dönt majd az egyezségről - közölte Czomba Sándor, az NGM fog­lalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Idén különösebb konfliktusok nélkül és gyorsan megállapodtak a munkaadók és a munkavállalók - tekintettel arra, hogy előbbiek aligha szerették volna, hogy vá­lasztások előtt inkább a kormány mondjon egy összeget, utóbbiaknak azonban jócskán engedniük kellett az 5,4 százalékos béreme­lési követeléseikből. A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumá­nak tegnapi ülésén abban állapodtak meg a munkaadói és a munkavállalói érdekképv­viseletek, hogy 2014-ben a minimálbér 3,6, a garantált bérminimum 3,5 százalékkal emelkedjen, illetve az országos bérajánlás­ban is ez utóbbi szám szerepel, így valamivel a 2014-re prognosztizált 2,4 szá­zalékos infláció fölötti emelésről született megál­lapodás, tehát ha jövőre ezt az ütemet nem haladja meg a pénzromlás, akkor kismértékű reálkereset­emelkedésre számíthatnak a munkavállalók. A kötelező legkisebb bér így bruttó 101,5 ezer, míg a garantált bérminimum 118 ezer forint lesz jövőre. (2013-ban előbbi 98, utóbbi 114 ezer volt). A mi­nimálbér nettója alapesetben, gyerekkedvezmény nélkül 64 190 forintról 66 483, míg a szakképzett munkások garantált bérminimumáé 74 670-ről 77 290 forintra emelkedik. A két kötele­ző bérelem a versenyszférában 500-600 ezer embert érint, a bérajánlás pedig elsősorban az állami - mint a MÁV vagy a Posta -, önkormányzati vállalatoknál dolgozók számára jelent kiindulópontot a helyi bértárgyalásokhoz. A minimál­bér-megállapodás a pedagógusok és a közszféra más ágazataiban dolgozók számára is fontos, mivel többek esetében a minimálbérhez van kötve a bértábla. Az persze még kérdés, miként tudja a közszféra rendezni a bérek torlódását, mivel egyes területeken már évek óta nem volt illetményalap-emelés - így előfor­dulhat, hogy a szakképzettséget igénylő munkakörökben is legfeljebb a 2014-ben érvényes minimálbérnek megfelelő összeget keresik majd a hivatalos bértábla alapján a dolgozók, mivel a költségvetésben továbbra sincs tervbe véve az il­letményalap emelése. Tipikusan ilyen a pedagógus­béremelésből kimaradt óvodai, bölcsődei dolgozók, illetve a szociális munkások helyzete. KISS MELINDA KATALIN százalékkal emelkedik a minimálbér

Next