Napi Gazdaság, 2013. december (23. évfolyam, 231-248. szám)
2013-12-02 / 231. szám
ásokat az állam ban égnek, míg az áram- és gázellátó cégek terveznek azon időt, meg kell felelnie, kérdés azonban, hogy a teléléséhez fejlesztési aktivitás többéves visszafogása intenzitás okoz-e olyan visszalépést az ágazatban, közelebb amit később csak 5-10 éves erőltetett fel- Több lesztéssel lehet majd kompenzáldni a földgázvezetéki felújítások energiacég időbeli eltolásával többek közt a ' —— kockázati szint is erősödik a különböző meghibásodások szem- I I pontjából - tette hozzá Tajti. wp \. Az EDF Démász Zrt. az adó- i ■ , változások együttes hatása miatt 1 százalékkal az idén csökkentette a korábban vette vissza a a többségében helyi vállalkozás... . nak munkát adó beruházásait és fejlesztéseket a működési költséget is - közölte lapunkkal a társaság, amely 2012-ben még 11 milliárd forintot fordított az itteni beruházásra, ez az összeg azonban idén a tavalyi felére apadt. Hasonló a k kérdés ahelyzet az Elmű-Émász-csoportnál is, ismert áramely korábbi közlése szerint tavaly atkeztében szokásos átlagos összeget ruházta be fát mutatitthon, idén azonban ez várhatóan köpfázásai, azzel a felére zsugorodik. Az Elmű Nyrt. télra valóaz elmúlt öt évben 16,2 milliárd forint véli Tajti értékben hajtott végre beruházásokat, tosztó Zrt. az Émász Nyrt. pedig 7,2 milliárd forint .Földgázesértékben a legnagyobb tétel a két elosz elnöke. A tócéghez kötődik, 139,84 milliárd forint , menyekértékben 2008 és 2012 között,ereplőnek leszektamás Több energiacég 50 százalékkal vette vissza a fejlesztéseket Felülvizsgálják a nehezen haladó projekteket A kormány úgy döntött, hogy felül kell vizsgálni a nehezen haladó uniós projekteket. A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint azokat tekintik át, amelyek pénzügyi előrehaladása 2013. szeptember 30-ig nem érte el a 10 százalékot, illetve nem rendelkeznek legkésőbb 2014. január 15-éig eredményes közbeszerzési eljárással. A felülvizsgálat a Miniszterelnökséget vezető államtitkár fel► A fejlesztések időszaka jön Magyarországon, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az uniós források mintegy 10 százalékát, 700 milliárd forintot kíván a kormány kutatás-fejlesztésre fordítani - mondta Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egy kamarai rendezvényen. Szavai szerint az államháztartás konszolidációja befejeződött, a magyar gazdaság növekedni kezdett, a cél az, hogy több lábon álló, fenntartható növekedés valósuljon meg és ehhez az export mellett a beruházások, valamint a belső kereslet növekvő mértékben járuljanak hozzá. Cséfalvay egy kérdésre megerősítette, hogy a kormány kiemelten támogatni kívánja az innovációt előtérbe helyező, kezdő fiatal vállalkozásokat, azaz a start-up cégeket. adata. Megvizsgálják a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét és költségeit. A vizsgálat eredményéről az államtitkár előterjesztést készít a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) részére, ennek határideje 2014. január 31. Egy másik, szintén pénteken kihirdetett kormányhatározat szerint az NFK a későbbiekben állást foglalhat egyes projekteknél a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredményhirdetésének megtartására vonatkozó hozzájárulásról. Olyan, a Közlekedési Operatív Programban támogatáshoz jutott projektekről van szó, amelyeknél a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. közbeszerzési eljárást indított a kivitelező kiválasztására, és ennek során a beérkezett legolcsóbb közbeszerzési ajánlat 20 százalékkal meghaladja az irányadó árszinten becsült értéket. A kabinet a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések gyors, megalapozott és koordinált előkészítése érdekében hozta létre az NFK-t, amelynek elnöke a miniszterelnök, tagja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a nemzetgazdasági, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter. A friss kormányhatározat jóváhagyja négy, egyenként egymilliárd forintot meghaladó költségű közlekedési projekt elindítását is. NAPI GAZDASÁG A NAP SZTORIJA A NAPI GAZDASÁG 2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ ^111^ Az autógyárak tovább erősíthetik az adatokat A magyarországi autógyárak idén jelentős invesztíciókat hajtottak végre, s ha a közeljövőben nem is lesznek hasonló nagyságrendű újabb beruházások, az iparág jellegéből fakadóan a termékfejlesztésekre a későbbiekben is sokat költenek. A három, immár teljes értékű magyarországi autógyártónak, a győri Audi Hungária Motor Kft.-nek, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-nek és a Magyar Suzuki Zrt.-nek, illetve a beszállítóknak is jelentő szerepük volt a kedvező harmadik negyedévi beruházási adatokban. Az év során főleg az Audi és a Suzuki hajtott végre jelentős fejlesztéseket. A Suzuki SX4 utódjának tekinthető modell sorozatgyártása szeptember 6-án kezdődött, a gyártás előkészítésébe a Suzuki nyolcvanmillió eurót fektetett, aminek egy részét minden bizonnyal még a harmadik negyedévben számolták el. A Magyar Suzuki Zrt. 2012- ben 155 ezer autót készített, 2013- ban pedig - az év második felében bevezetendő új középkategóriás modellnek is köszönhetően - valamivel több, 160-165 ezer autó gyártását tervezik Esztergomban. Jövőre pedig újabb modell jöhet, az IV-4 tanulmányon alapuló szériamodell gyártása 2015-ben indul. Győrben, az Audinál az új járműgyár építése adott lendületet az idei beruházási adatoknak, s jóllehet ez az invesztíció az év közepére befejeződött, elképzelhető, hogy az összeg egy részét még a harmadik negyedévben számolták el, illetve az autó- és alkatrészgyártók folyamatosan fektetnek be a termékfejlesztésbe, egy-egy új modell vagy éppen alkatrész (például motor)-variáns gyártásának előkészítésébe, s így lehetett ez Győrben is, ahol az év közepén kezdődött meg az Audi A3 Limousine sorozatgyártása, nemrég pedig az új Audi A3 Cabriolet hagyta el a gyártócsarnokot. Az elmúlt hat évben már Győrben szerelték össze az A3 Cabriolet modelleket. Eddig a győri gyárban az ingolstadti telephellyel való kooperációs gyártás keretében szerelték össze az Audi TT Coupé, a TT Roadster, illetve a Cabriolet modelleket. Az Audi Hungária Motor Kft. júniusban átadott új gyártócsarnokában évente több mint 125 ezerre nő az összesített darabszám, naponta ötszáz új autó hagyja majd el a szerelőszalagot, jórészt az idén befejezett, 900 millió eurós fejlesztésnek köszönhetően. Győrben idén az év első kilenc hónapjában 23,1 ezer autót gyártottak az egy évvel korábbi 28,3 ezret követően, ami az A3 Cabriolet és az RS3 modellek kifutásával magyarázható. Az év végi ünnepekhez közeledve az autógyárakban általában leállnak a termeléssel. Czechmeister Mónika, a győri Audi vállalati kommunikációs vezetője a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a cégnél augusztusban három hétre és a karácsonyi időszakban szoktak leállni. Egyelőre az biztos, hogy idén a motorgyártás területén az év vége környékén egy-két hétre leáll a termelés, azt azonban a kommunikációs szakember még nem tudta megmondani, hogy ebben az időszakban hogyan alakul az autógyártásban a termelés. Kecskeméten a Mercedes inkább az ipari termelési adatokat nyomta meg idén, hiszen itt már korábban befejeződött az új modellek gyártásához vezető beruházás. (A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának építése 2009 őszén kezdődött, majd 2011 szeptemberében elindulhatott a termelés tesztfázisa, a sorozatgyártás pedig tavaly márciusban indult.) Első körben a B-osztályt gyártották Kecskeméten, de néhány hónappal később elkezdődött a második Mercedes modell, a CLA gyártása is. A Daimler 800 millió eurót fektetett a kecskeméti új üzem építésébe, ahol évente százezer autó is készülhet. A Mercedes hazai bázisán egyelőre nem várható újabb modell, bár a Daimler idővel minden bizonnyal hasznosítja a rendelkezésére álló szabad területeket. A beruházási adatokhoz az Opel Magyarország is hozzájárulhatott, hiszen a cég az év közepén jelentette be, hogy újabb, 60 millió eurós beruházással bővíti szentgotthárdi motorgyárát. Ezzel az Opel 2010-ben indított 500 millió eurós Flex motorgyár projektje az év elején már bejelentett 130 millió eurót követően tovább bővül, az összberuházás ezzel megközelíti a 700 millió eurót. A mostani bővítéssel a gyár alkalmassá válik 1,8 literes motorok gyártására is, és a projekt végére, 2015-re a Flex motorgyár kapacitása évi 650 ezer darabra nő. DIÓSZEGI JÓZSEF ► Számos autóipari beszállító is jelentős beruházást hajtott végre: nemrég avatták fel a németországi székhelyű Rehau cégcsoport győri gyárát a város ipari parkjában. A társaság hatvanmillió euróból épülő üzemében az Audi három modelljéhez gyártanak lökhárítókat. Feltehetően az a mintegy ötmilliárd forint értékű fejlesztés is éreztette már hatását az idei harmadik negyedévi beruházási adatokban, amelyet Kecskeméten a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. hajt végre, a társaság új gyártóépületet és fejlesztőlabort épít, amely az év végére készül el, így a gyár 2014- ig tíz százalékkal növelheti a termelést. A korábban megkezdett Bosch-beruházásoknak és a kutatás-fejlesztésre alapozott tevékenységnek köszönhetően a vállalatcsoport idén is a tavalyihoz hasonló fejlődést tervez az árbevétel, a beruházások és a létszám tekintetében, a csoporton belül a hatvani és miskolci autóipari gyár, valamint a Budapesti Fejlesztési Központ teljesítménye a meghatározó. A társaság nyáron adta át összesen 30 milliárd forintból épülő új fejlesztési központjának első ütemét Budapesten, a második ütem idén áprilisban indult, ami 2015-re készül el. Az építkezés első üteme 18, a második pedig 12 milliárd forintba kerül, összesen 2,6 milliárd forint állami támogatással - a társaságcsoport az elmúlt évtizedben 250 milliárd forintot ruházott be Magyarországon. A Bosch közben - 2018-ig - az önindítógyártás egy részének áttelepítését tervezi Miskolcra a németországi hildesheimi gyárból, e terveket az év végén véglegesítik. A társaság hatvani gyárából pedig egy gépjármű-elektronikai termék gyártását a svájci Arnstadtba telepíti át a jövő év végéig, az érintett 120 főnek más területen adnak munkát és továbbra is bővülést terveznek a hatvani egységben.