Napi Gazdaság, 2014. január (24. évfolyam, 1-22. szám)

2014-01-14 / 9. szám

0 A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2014. JANUÁR 14., KEDD PAKSRÓL TÁRGYALHAT MA ORBÁN ÉS PUTYIN Az új paksi blokkok építéséről tárgyalhat ma Moszkvában Or­bán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Oroszország Rádió Hangja (ORH) hírportál szerint Oroszország bővítheti a paksi atomerőművet. Az Interfax hírügynökséggel azt közölte Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője, hogy a két ország aktív tárgyalásokat folytat az atomipari együttműkö­désről. A Kormányzati Információs Központ közleményt adott ki: "Magyarország Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján négy éve vizsgálja Magyarország nukleáris energia­felhasználásának lehetőségeit. Ennek jegyében legutóbb 2013. január 31-én tekintette át Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a több évtizedes múltra visszatekintő magyar-orosz gazdasági és nukleáris együttműködés kérdéseit.” Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a két fél között a nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Az államtitkár szerint oktatási, tudományos, kutatási és energetikai területen­­ a za­vartalan gazdasági kapcsolatok fenntartása mellett - érdemes az orosz partnerrel hosszabb távon együttműködni. EGYEZTETÉS KEZDŐDIK A SZOCIÁLIS ÉLETPÁLYAMODELLRŐL Egyeztetés kezdődik a szociális életpályamodellről pénteken a kormányzat, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek, valamint a fenntartók képviselői között - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak (Emmi) szociális és családügyért felelős állam­titkára. Soltész Miklós elmondta, a munkacsoport feladata lesz egy olyan javaslat kidolgozása, ami biztosítja a két területen - a gyermekvédelmi és a szociális ágazatban - dolgozók életpályamo­­­­delljének hosszú távú fenntarthatóságát. A kormány korábban arról döntött, hogy januártól ágazati bérpótlékot vezetnek be az életpályamodell részeként. A területen dolgozók márciusban - januárig visszamenőleg - bérpótlékot kap­nak, ennek összege havi bruttó 6­17 ezer forintot jelent. Az ágazati béremelés­re 9,2 milliárd forintot különített el a kormány. Az államtitkár elmondta, Balog Zoltán miniszter kezdeményezésére ő hívta össze a munkacsoport alakuló ülését. Közölte azt is, már naprakész a taj-alapú nyilvántartási rendszer. Ebben lehet követni, hogy az alap- és a szakellátási intézményeknél kiket gondoznak, ápolnak, illetve hogy a szolgáltatók kik után kapják a finanszírozást. KÉTMILLIÁRDÉRT BIZTOSÍTJÁK A VOLÁNOKAT Az Uniqa Biztosító Zrt. biztosíthatja a Volán-társaságokat évi nettó 636,2 millió forintért. A közbeszerzésen nyertes társasággal három évre kötöttek szerződést, több mint 1,9 milliárd forint értékben. A biztosítási szerződés teljes körű: a közlekedési társaságok részére vagyonbiztosítási, betöréses lopás, rablás biztosítási, elektromos eszközök all risk biztosítási, felelősségbiztosítási, utas baleset­­biztosítási és gépjármű kötelező felelősségbiztosítási, valamint casco biztosítási szolgáltatásra terjed ki. A Vo­lánok nevében a Volánbusz Zrt. bonyolított le gyorsított közbeszerzési eljárást a biztosító kiválasztására, amelyen az Uniqa mellett a Groupama Garancia Biztosító Zrt. is tett ajánlatot. Csoportos közbeszerzési eljárás keretében bonyolították le a Volán-társaságok 2014-es biztosítási szolgáltatásainak beszerzését, ami - az általánosan 15 százalékkal emelkedő kgfb-árak mellett is - mintegy 300 millió forint megtakarítást jelent az államnak - írta közle­ményében Márton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő Zrt. (MNV) vezérigazgatója. ELŐNYBE KERÜLT A BELFÖLDI ÁRUALAP Húsáfa: nem éri meg importálni a fél sertést Fokozatosan nőhet a számlával vásárolt sertések száma, ezzel együtt a statisztikában is nőhet az élő állatok száma, de a gyakorlatban ez még nem jelent többletet. A húsáfa csökkentése miatt erősebb lett a belföldi termék iránti igény, az import nem éri meg. Az élő sertésre és a hasított fél sertésre megszabott ked­vezményes kulcsnak a vágóhi­dak esetében egyszeri pozitív, később továbbgördülő likvi­ditásjavító hatása lesz, míg az állattartóknál egyszeri negatív a cashflow-gazdálkodásra, de az kevéssé valószínű, hogy a német-holland heti árakhoz milliós állomány igazodó élősertés-piacra vagy a fogyasztói húsárakra ez hatással lenne. Ágazati szakértők szerint fokozatosan nőhet a számlával megvásárolt sertések száma, de azt kevéssé tartják valószínűnek, hogy aki eddig nagy tételben számla nélkül vásárolt, az most a hirtelen megugró beszerzéssel leleplezné magát. Statisztikailag természetesen növekvő állatlétszám várható, a gyakorlatban azonban rövid távon aligha lesz lényegesen nagyobb az állomány. Mivel az új termésből származó olcsóbb takarmány csak október-no­vemberben jelent meg a piacon, és egészen az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy az élő ser­tésre is vonatkozik-e a kedvez­ményes 5 százalékos kulcs, a tenyésztők tudomásunk szerint nem készültek rá - mondta a Napi Gazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állatte­nyésztők Szövetségének ügyve­zetője. A drága takarmányra a kocaállomány levágásával, illet­ve a kevesebb termékenyítéssel reagáltak a termelők. A termékpálya közép- és hosszú távon átláthatóbban működik majd - erre egyér­telműen pozitív hatással van a húsáfa-intézkedés­­ és javít­hatja a piac szervezettségét is. Szakács Zoltán, a körmendi Babati és Társa Kft. kereske­delmi igazgatója lapunknak elmondta: az első pozitív hatás, amit érzünk, hogy jelentősen megugrott a hasított fél­sertés iránti kereslet, és emiatt már a héten kétszázzal emelhet­jük a napi vágásszámot, éves szinten pedig mind a hasított fél sertés értékesítése, mind a készítményeladás terén bővü­lésre számítunk. Hozzátette, az 5 százalékos áfakulcs és az euró-forint árfolyam miatt már nem éri meg a környező orszá­gokból importálni hasított fél sertést. Szakács szerint ugyanez vonatkozik az import élő ser­tésre is, bár egyes vágóhidak rákényszerülnek a behozatal­ra, mert a belföldi terméknél kiugróan erős lett a keresleti piac, ezzel az árualap szűkössé . A Gyulahús Kft. - mivel nem végez vágást és da­rabolást - egyelőre nem profitál az áfacsökkentés hatásából, de bízunk benne, hogy hamarosan a feldolgozott termékekre is kiterjesztik a kedvez­ményes kulcsot - mondta a Napi Gazdaságnak Daka Zsolt, a cég ügyvezetője. Szerinte idén már nem lesz szükség újabb tulaj­donosi támogatásra, így is stabil a cég működése,­­­ és várhatóan mind a bel­­­­földi, mind az angol, cseh, mind a FÁK-országokbeli­­ exportértékesítést bőví-­­ teni tudják, vált. Szakértők szerint a ma Magyarországon felajánlott élő sertést biztosan lekötik a feldol­gozók, ám jelentős a szakadék a 2,9 milliós hazai állomány és az ipar által feldolgozott 6 millió sertés között. KISS MELINDA KATALIN _ ____________________ 2. növekedésnek indul Kiegészíti egymást az nhp és a Széchenyi kártya Akárcsak a kkv-hitelezés egyéb területein, az agrárfinanszírozásban is sokkal inkább kiegészítő, mint­sem konkuráló termék a növekedési hitelprogram (nhp) és a Széchenyi kártya (SZK) beruházási hitel - vélekednek a szakértők. Az elsődleges ok, amiért ez a vé­lemény igaznak tekinthető, az a hiteligény mértékének a kérdése: míg az nhp eseté­ben az első körben 73 millió forint körül alakult az átlagos hitelösszeg, addig az SZK beruházási hitel konstrukciójában 50 millió forint az igényelhető hitel felső határa, az átlagos hitelösszeg pedig bőven 30 millió forint alatt marad. Az nhp átdolgozásakor számos feltétel egyszerűsödött, az MNB által refinanszírozott programhoz való csatlakozás ma még mindig nehezebb, mint a Széchenyi kártyáé, ahol az évek során bejáratott módon zajlik a hiteligénylés és az igénylők támogatása, amiben a kamara és a VOSZ hálózata is értékesítési pontnak számít. S bár az nhp kamatával aligha lehet versenyezni, az SZK beruházási hiteléhez tavaly nyár elején kapott 5 százalékos ka­mattámogatás szintén rendkívül vonzóvá teszi a konstrukciót. Az nhp első körének értékelésében a jegy­bank fontosnak látta hangsúlyozni, hogy a kkv-hitelállományon belül 5 százalék körül mozgó mezőgazdasági hitelállomány saját súlyánál jó háromszorosan, 15 százalék körül részesült a meghirdetett forrásokból, ám so­kan emlékeztetnek, hogy ebben számos nagy feldolgozó-, illetve integrátori hitel kiváltása is benne lehetett. Azzal kapcsolatban, hogy az nhp januári módosítása nyomán immár az őstermelők is jogosulttá válnak az olcsó forrásra, a szak­emberek arra figyelmeztetnek, hogy ennek a körnek a hitelezése még annak kapcsán is igen komoly kockázatokat hordoz, ha az agrárszektor jó része - épp a mára már letisztázott uniós támogatási rendszernek - az egyik legbiztonságosabban hitelezhető ágazatnak számít. NAPI GAZDASÁG ► Az idén is emelt összegű, 4 százalé­kos kamattámogatást biztosít a Vidék­­fejlesztési Minisztérium az Agrár Szé­chenyi kártyához, az ehhez szükséges mintegy 180-200 millió forint közötti összeget tavaly a saját költségvetéséből fedezte. Az induláskor évi 2 százalékos kamattámogatást 2013. július 18-tól duplázta meg a szaktárca. A kedvez­ményes kamat a már élő szerződésekre is vonatkozott, nemcsak a döntés után igényelt hitelekre. A kamattámogatás mellett egyébként a VM változatlanul 50 százalékos díjtámogatást nyújt az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott kezesség díjához. Újabb tízezer hektár került földhaszonbérletbe A földet a gazdáknak prog­ram keretében további mintegy tízezer hektár került földhaszon­bérletbe - most a Körös-Maros Nemzeti Park területén hirdettek nyertes pályá­­­zatokat. Bitay Márton, állami földprogramért felelős államtitkár teg­napi sajtótájékoztatóján megerősítette, a hónap végére lezárul a 250 ezer hektár állami földterület pályáztatása és a kor­mány céljának megfele­lően a bérlők túlnyomó többsége természetes magánszemély lesz. Az államtitkár rámutatott, az elbírálásnál a döntő szempont, hogy a pályázat nyertese kizáró­lag helyben lakó, lehetőleg családi gazdálkodó legyen. Nagyüzem akkor lehet nyertes, ha más pá­lyázó nincs, illetve ha kimagasló pályázati munkát nyújt be. A kormányzat eltökélt abban, hogy az agráriumban a jelenlegi ötven­­ről húsz százalékra csökkenjen a nagyüzemek aránya. Az eddigi adatok azt bizo­nyítják, hogy átlagban 25-30 hektáros szántók, illetve 60 hektáros le­gelők kerültek új bér­lőkhöz. Ebből kevés ju­tott nagyüzemhez. Bitay Márton szerint a korábbi gyakorlattal szakított a kormány, a meghirde­tett 250 ezer hektárnak hatezer új bérlője lesz február elejével. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója a tájékoztatón be­jelentette, a nemzeti park mintegy tízezer hektár földet pályáztatott meg, amiből 8600 hektár termé­szetes személy kezébe került. NÉMETH ZSOLT ISTVÁN

Next