Napi Gazdaság, 2014. április (24. évfolyam, 64-84. szám)

2014-04-01 / 64. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » REFINANSZÍROZÁS Új tervei vannak a kormánynak az Eximbankkal Versenyképességet javító hitelt nyújthat, valamint ilyen hitelt refinanszírozhat a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) a jövőben - az erről szóló kormányren­delet tervezete a kormány honlapján jelent meg. Az 1998-as rendeletet módosító tervezet két ponttal egé­szíti ki az Eximbank tevékenységét. Az első a nemzet­közi versenyképességet javító beruházásokra nyújtha­tó, továbbá az ehhez kapcsolódó forgóeszközhitelek­re terjed ki. A másik pont szerint pedig az Eximbank hitelt nyújthat belföldi bankoknak, hogy abból ver­senyképességet javító projekteket finanszírozzanak. Ez utóbbit versenyképességet javító, refinanszírozási hitelnek nevezi a tervezet. A versenyképességet javí­tó hitelt így definiálja a tervezet: gazdálkodó szerve­zet magyarországi beruházását finanszírozó, vagy pe­dig a termeléshez, illetve szolgáltatáshoz kapcsolódó forgóeszközt finanszírozó hitel. HISZÉKENYSÉG Nem igazolt állítások miatt bírságolt a GVH Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a Dolce Nette Kft. a „Sogni D’oro Ceramica alvásszett” elnevezésű termék népszerűsítése során - állapítot­ta meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A vál­lalkozás ugyanis 2012. január 1. és 2012. december 10. között az említett termék népszerűsítése során azt állította, hogy „a bio­kerámia rostszálakkal át­szőtt alvásgarnitúrája az általuk alvás közben ki­bocsátott hőt infravörös sugarak formájában meg­őrzi és így a termék alkalmas betegségek megelő­zésére, gyógyítására, kezelésére, valamint kedvező hatást gyakorol az emberi egészségre”. A GVH sze­rint fontos kiemelni, hogy az olyan fogyasztó, aki­nek valamilyen működési zavar, rendellenesség áll fenn a szervezetében, sérülékenyebb, egészségi ál­lapotánál fogva kiszolgáltatottabb helyzetben van a vállalkozások tájékoztatásaival, reklámjaival szem­ben. A GVH büntetésként 4,5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást. ”Y ■ & I ■ • • Gazdasági V.tt* *• Versewhivaul • •••* —­­­ .. * A vizsgálat 4,5 milliós büntetést hozott a cégnek www.napigazdasag.hu » 2014. április 1., kedd MAGYAR GAZDASÁG 3 BÜDZSÉ A vártnál is kedvezőbb lett a hiány A helyi önkormányzatok többle­tének köszönhetően a tavalyi deficit 2,2 százalék lett a GDP arányában. A pozitív meglepe­tést az is támogatta, hogy a ta­karékszövetkezeti integráció költségét végül sikerült Brüsz­­szellel úgy elfogadtatni, hogy az ne növelje a hiányt. Wiedemann Tamás Elküldte a kormány a tavalyi államháztartási adato­kat az Európai Uniónak - jelentette be tegnap Var­ga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcaveze­tő elmondta: az előzetes adatok szerint a GDP 2,2 százaléka volt az államháztartás hiánya, ami ala­csonyabb a költségvetési törvényben szereplő 2,7 százaléknál. Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy sokkal kedvezőbben alakult az államháztar­tás szempontjából a múlt év, ám néhány egyedi té­tellel kapcsolatban meg kellett várni a KSH és az Eurostat egyeztetését. A nemzeti és az uniós sta­tisztikai hivatal szakmai vitájának kereszttüzében az E.On gázüzletágának állami felvásárlása és a ta­karékszövetkezeti integráció költségelszámolása állt. Nagyobb fejtörést ez utóbbi ügylet okozott, mivel nem volt még példa az Európai Unióban a magyar takarékszövetkezeti integrációhoz hasonló állami vagyoni hozzájáruláshoz, ezért számít az unióban állatorvosi lónak a hazai szabályozás. Ha az állam által juttatott 135,449 milliárd forint nem számított volna egyszerű pénzügyi tranzakciónak, akkor az uniós módszertan (ESA) szerint számolt költségve­tési kiadással kellett volna elszámolni, ami 0,4 szá­zalékponttal növelte volna a deficitet.. Alapesetben viszonylag egyszerű eldönteni, hogy egy állami dotáció pénzügyi tranzakciónak számít, vagy sem. Egy bank esetében a statisztikusok azt vizs­gálják meg, hogy megtérül-e az állami tőkeemelés, vagyis a vagyoni hozzájárulást követően egészsé­ges, nyereséget termelő vállalatba fektetett az ál­lam. A takarékszövetkezetek esetében azonban bo­nyolultabb volt a helyzet, mivel nem egy bank vagy cég, hanem egy integrációs alap részesült állami tő-AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGE ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG (GDP SZÁZALÉKÁBAN) I 2010 2011 2012 2013 Államháztartás egyenlege -4,3 4,3 1-2,0 -2,2 Államadósság 82,2 82,1 1 79,8 79,2 Forrás: KSH, Eurostat Több mint háromszor nagyobb lett tavaly a fo­lyó fizetési mérleg többlete, miután az MNB ada­tai szerint 2,941 milliárd euróra nőtt. 2012-ben 826 millió euró volt a szufficit A folyó mérleg és a tőkemérleg együttes többlete - a külfölddel szembeni finanszírozási képesség - 6,332 milli­árd euróra nőtt az előző évi 3,4 milliárdról - je­lentette előzetes adatok alapján tegnap a jegy­bank. Az MNB első hallásra kedvező adatai azt tükrözik, hogy a magyar gazdaság motorját az állami beruházások mögött meghúzódó uniós támogatások fűtik, miközben az "importigényes" beruházás és fogyasztás még nem tért magá­hoz, vagyis nem „rontotta­ le" a fizetési mérleg óriási többletét. beemelésben, amelyben az állam nem szerez tulaj­donrészt. A Takarékbankot és a tagi takarékszövet­kezeteket összefüggő egységként kellett a hatósá­goknak vizsgálniuk, miközben a tulajdonosi kört - mint például a Magyar Posta és a Magyar Fejleszté­si Bank (MFB) - is át kellett világítani, ami hossza­dalmas folyamat volt. A költségvetés alrendszerének hiánya az egyedi té­telekkel együtt 922 milliárd forint lett tavaly, a helyi önkormányzatok 129 milliárdos többlettel zárták az évet (korábban 90 milliárdot vártak). Ez GDP-arányo­­san 2,8 százalékos deficitet adna, de az önkormány­zati rendszer és a takarékszövetkezeti integráció jut­tatásainak, illetve az E.On tőkeemelésének elszámo­lása miatt az uniós módszertan szerint „jött ki” a 2,2 százalékos ráta. A miniszter szólt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság a múlt év végére 79,2 százalékra csökkent a 2012-es 79,8 százalékról. Fotó: Bach Máté TRANZAKCIÓS ILLETÉK Ügyfeleikre hárították a bankok Napi Gazdaság A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint a tranzakciós illetéket teljes mértékben áthárították a hitelintézetek az ügyfe­lekre - derül ki az MNB-szemle legfrissebb, márciusi számában közölt egyik tanulmányból. Varga Lóránt, az MNB főosztályveze­tője, a cikk egyik szerzője a jegybankban tartott hétfői tájékozta­tón kiemelte: a bankkártyás fizetéseknél az áthárítás az éves kár­tyadíjak jelentős emelésével valósult meg. A pénzügyi tranzakciós illetéket 2013 januárjában vezették be Magyarországon, ettől az időponttól kezdve újra és újra felme­rült a kérdés, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók az illeték terhét hogyan és főképp milyen mértékben hárítják át az ügyfeleikre. Az elemzésből kiderül: a 2013. első féléves pénzforgalmi adatok alapján a szerzők (Ilyés Tamás, Takács Kristóf és Varga Lóránt) szerint ugyanakkor az nem állapítható meg, hogy a gazdasági szereplők gyorsan alkalmazkodtak volna a megemelt költségek­hez. Az adatok nem mutatnak lényeges eltérést a korábbi években megfigyelhető trendektől, továbbra is az elektronikus tranzakci­ók lassú térnyerése és a készpénzhasználat csökkenése figyelhető meg.A költségekhez való gyors alkalmazkodás elmaradása abból is fakadhat, hogy a szolgáltatások új kondícióival csak 2013 tava­szán szembesült az ügyfelek jelentős része. Ezen körülmények mi­att várhatóan a 2013. második féléves pénzforgalmi adatok elem­zése alapján lehet majd megválaszolni, hogy az emelkedő költsé­gek okoztak-e változásokat a hazai pénzforgalomban. MAGYAR PROGNÓZIS Jobb teljesítménnyel számolnak londoni elemzők Javították a magyar gazdaságot érintő növekedési előrejelzé­seiket londoni pénzügyi elemzők. A Goldman Sachs (GS) kö­zölte, hogy Magyarországon ez évre 2,2 százalékos, a jövő évre pedig 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi előrejel­zésben szereplő 1,8, illetve 1,9 százalék helyett. A cég szerint a vártnál gyorsabban növekvő hazai kereslet és az export to­vábbra is erőteljes bővülése a térség gazdaságaiban már 2013 végén növekedési meglepetéseket okozott. A Morgan Stanley szerint idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági nö­vekedés várható a társaság eddigi prognózisában szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett. A BNP Paribas 2,5-3 százalék kö­zötti GDP-növekedést jósolt 2014 egészére az általuk korábban érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedési becslés he­lyett. A Capital Economics szerint 2,5 százalékos GDP-növe­­kedés várható. A cég ugyanakkor azzal számol, hogy a válasz­tások előtti gazdaságélénkítő lépések az idei második félévtől kifutnak, és a költségvetési politikát szigorítani kell. PTK: Várják a bankok a finomhangolást Rácz Gergő Komoly előkészítő munka előzte meg a bankoknál az új ptk. márci­us 15-i bevezetését. A Napi Gaz­daság által megkeresett pénzin­tézetek szerint elsősorban a biz­tosítékok, a zálogjog és a kap­csolódó szerződésminták tekin­tetében, illetve azok rendszeren belüli kezelésében álltak be ko­moly változások az új polgári törvénykönyv (ptk.) hatálybalé­pésével, így például megszűnt a biztosítéki célú vételi jog, a fo­gyasztókkal kötött biztosítéki szerződésekkel szemben pedig szigorúbb követelmények lép­tek érvénybe. A Raiffeisen Banknál is leginkább az ezekből következő informa­tikai jellegű feladatok jelentet­tek kihívást az új törvénykönyv bevezetésekor. Heinz Wiedner vezérigazgató elmondása sze­rint a vállalat szerződéseit ala­posan át kellett vizsgálni, hogy­ányró háttérrendelkezések mi­att kellett átmeneti intézkedé­seket életbe léptetni. A legnagyobb nehézséget a nem létező hitelbiztosítéki nyilván­tartási rendszer okozza a K&H új ptk. a civil jog általános kó­dexe, és így a mindennapi ban­ki működési szabályokra nincs figyelemmel. Ebből értelmezési problémák adódnak különbö­ző biztosítéki struktúrák ese­tében. A CIB-nél is a biztosíté­kok rendszerét emelték ki mint fő változást, valamint annak a fontosságát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapja­nak a gördülékeny ügyvitel ér­dekében. A Raiffeisen vezérigazgatója úgy látja, hagyni kell, hogy az új rendszer működhessen a gya­korlatban, mielőtt ítélet szület­ne róla, de az ő várakozásai sze­rint is biztos szükség lesz még módosításokra. A K&H szerint a finomhangolást jelentő mó­dosításokra valószínűleg a Ma­gyar Bankszövetség keretein be­lül fognak a bankok javaslatot tenni. Wiedner ugyanakkor bi­zonytalanságát fejezte ki az új ptk. azon rendelkezése miatt, ami a cégvezetőt személyesen teszi felelőssé jogviták esetén. Ebből a szempontból is úgy vé­lekedett, meg kell várni, hogy a gyakorlatban hogyan fog mű­ködni a rendszer. Bank szerint, mivel az új ptk. hatálybalépése előtt napokkal történt szabályozói beavatko­zás átmeneti állapotot „ered­ményezett". A bankok egyetértettek, hogy várhatóan szükség lesz még az új jogrend kisebb-nagyobb mó­dosítására. Az MKB-nál arra fi­gyelmeztettek, hogy bizonyos szerződéstípusok esetében fel­merül problémaként, hogy az minden megfeleljen az előírá­soknak, ami hosszú és aprólé­kos munkát jelentett. A CIB-nél többször is egyez­tettek jogértelmezési kérdések­ben az illetékesekkel, így mű­ködésük az új ptk. hatálybalé­pésének idejére már tökélete­sen megfelelt a vonatkozó elő­írásoknak, és csak egy terüle­ten, a hitelbiztosítékkal kapcso­latosan az utolsó napokig hi­A legnagyobb nehézséget a nem létező hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer okozza, mivel az új ptk. hatálybalépése előtt napokkal történt szabályozói beavatkozás átmeneti állapotot „eredményezett”.

Next