Napi Gazdaság, 2014. április (24. évfolyam, 64-84. szám)
2014-04-01 / 64. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » REFINANSZÍROZÁS Új tervei vannak a kormánynak az Eximbankkal Versenyképességet javító hitelt nyújthat, valamint ilyen hitelt refinanszírozhat a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) a jövőben - az erről szóló kormányrendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg. Az 1998-as rendeletet módosító tervezet két ponttal egészíti ki az Eximbank tevékenységét. Az első a nemzetközi versenyképességet javító beruházásokra nyújtható, továbbá az ehhez kapcsolódó forgóeszközhitelekre terjed ki. A másik pont szerint pedig az Eximbank hitelt nyújthat belföldi bankoknak, hogy abból versenyképességet javító projekteket finanszírozzanak. Ez utóbbit versenyképességet javító, refinanszírozási hitelnek nevezi a tervezet. A versenyképességet javító hitelt így definiálja a tervezet: gazdálkodó szervezet magyarországi beruházását finanszírozó, vagy pedig a termeléshez, illetve szolgáltatáshoz kapcsolódó forgóeszközt finanszírozó hitel. HISZÉKENYSÉG Nem igazolt állítások miatt bírságolt a GVH Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a Dolce Nette Kft. a „Sogni D’oro Ceramica alvásszett” elnevezésű termék népszerűsítése során - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A vállalkozás ugyanis 2012. január 1. és 2012. december 10. között az említett termék népszerűsítése során azt állította, hogy „a biokerámia rostszálakkal átszőtt alvásgarnitúrája az általuk alvás közben kibocsátott hőt infravörös sugarak formájában megőrzi és így a termék alkalmas betegségek megelőzésére, gyógyítására, kezelésére, valamint kedvező hatást gyakorol az emberi egészségre”. A GVH szerint fontos kiemelni, hogy az olyan fogyasztó, akinek valamilyen működési zavar, rendellenesség áll fenn a szervezetében, sérülékenyebb, egészségi állapotánál fogva kiszolgáltatottabb helyzetben van a vállalkozások tájékoztatásaival, reklámjaival szemben. A GVH büntetésként 4,5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást. ”Y ■ & I ■ • • Gazdasági V.tt* *• Versewhivaul • •••* — .. * A vizsgálat 4,5 milliós büntetést hozott a cégnek www.napigazdasag.hu » 2014. április 1., kedd MAGYAR GAZDASÁG 3 BÜDZSÉ A vártnál is kedvezőbb lett a hiány A helyi önkormányzatok többletének köszönhetően a tavalyi deficit 2,2 százalék lett a GDP arányában. A pozitív meglepetést az is támogatta, hogy a takarékszövetkezeti integráció költségét végül sikerült Brüszszellel úgy elfogadtatni, hogy az ne növelje a hiányt. Wiedemann Tamás Elküldte a kormány a tavalyi államháztartási adatokat az Európai Uniónak - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető elmondta: az előzetes adatok szerint a GDP 2,2 százaléka volt az államháztartás hiánya, ami alacsonyabb a költségvetési törvényben szereplő 2,7 százaléknál. Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy sokkal kedvezőbben alakult az államháztartás szempontjából a múlt év, ám néhány egyedi tétellel kapcsolatban meg kellett várni a KSH és az Eurostat egyeztetését. A nemzeti és az uniós statisztikai hivatal szakmai vitájának kereszttüzében az E.On gázüzletágának állami felvásárlása és a takarékszövetkezeti integráció költségelszámolása állt. Nagyobb fejtörést ez utóbbi ügylet okozott, mivel nem volt még példa az Európai Unióban a magyar takarékszövetkezeti integrációhoz hasonló állami vagyoni hozzájáruláshoz, ezért számít az unióban állatorvosi lónak a hazai szabályozás. Ha az állam által juttatott 135,449 milliárd forint nem számított volna egyszerű pénzügyi tranzakciónak, akkor az uniós módszertan (ESA) szerint számolt költségvetési kiadással kellett volna elszámolni, ami 0,4 százalékponttal növelte volna a deficitet.. Alapesetben viszonylag egyszerű eldönteni, hogy egy állami dotáció pénzügyi tranzakciónak számít, vagy sem. Egy bank esetében a statisztikusok azt vizsgálják meg, hogy megtérül-e az állami tőkeemelés, vagyis a vagyoni hozzájárulást követően egészséges, nyereséget termelő vállalatba fektetett az állam. A takarékszövetkezetek esetében azonban bonyolultabb volt a helyzet, mivel nem egy bank vagy cég, hanem egy integrációs alap részesült állami tő-AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGE ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG (GDP SZÁZALÉKÁBAN) I 2010 2011 2012 2013 Államháztartás egyenlege -4,3 4,3 1-2,0 -2,2 Államadósság 82,2 82,1 1 79,8 79,2 Forrás: KSH, Eurostat Több mint háromszor nagyobb lett tavaly a folyó fizetési mérleg többlete, miután az MNB adatai szerint 2,941 milliárd euróra nőtt. 2012-ben 826 millió euró volt a szufficit A folyó mérleg és a tőkemérleg együttes többlete - a külfölddel szembeni finanszírozási képesség - 6,332 milliárd euróra nőtt az előző évi 3,4 milliárdról - jelentette előzetes adatok alapján tegnap a jegybank. Az MNB első hallásra kedvező adatai azt tükrözik, hogy a magyar gazdaság motorját az állami beruházások mögött meghúzódó uniós támogatások fűtik, miközben az "importigényes" beruházás és fogyasztás még nem tért magához, vagyis nem „rontotta le" a fizetési mérleg óriási többletét. beemelésben, amelyben az állam nem szerez tulajdonrészt. A Takarékbankot és a tagi takarékszövetkezeteket összefüggő egységként kellett a hatóságoknak vizsgálniuk, miközben a tulajdonosi kört - mint például a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - is át kellett világítani, ami hosszadalmas folyamat volt. A költségvetés alrendszerének hiánya az egyedi tételekkel együtt 922 milliárd forint lett tavaly, a helyi önkormányzatok 129 milliárdos többlettel zárták az évet (korábban 90 milliárdot vártak). Ez GDP-arányosan 2,8 százalékos deficitet adna, de az önkormányzati rendszer és a takarékszövetkezeti integráció juttatásainak, illetve az E.On tőkeemelésének elszámolása miatt az uniós módszertan szerint „jött ki” a 2,2 százalékos ráta. A miniszter szólt arról is, hogy a GDP-arányos államadósság a múlt év végére 79,2 százalékra csökkent a 2012-es 79,8 százalékról. Fotó: Bach Máté TRANZAKCIÓS ILLETÉK Ügyfeleikre hárították a bankok Napi Gazdaság A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint a tranzakciós illetéket teljes mértékben áthárították a hitelintézetek az ügyfelekre - derül ki az MNB-szemle legfrissebb, márciusi számában közölt egyik tanulmányból. Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője, a cikk egyik szerzője a jegybankban tartott hétfői tájékoztatón kiemelte: a bankkártyás fizetéseknél az áthárítás az éves kártyadíjak jelentős emelésével valósult meg. A pénzügyi tranzakciós illetéket 2013 januárjában vezették be Magyarországon, ettől az időponttól kezdve újra és újra felmerült a kérdés, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók az illeték terhét hogyan és főképp milyen mértékben hárítják át az ügyfeleikre. Az elemzésből kiderül: a 2013. első féléves pénzforgalmi adatok alapján a szerzők (Ilyés Tamás, Takács Kristóf és Varga Lóránt) szerint ugyanakkor az nem állapítható meg, hogy a gazdasági szereplők gyorsan alkalmazkodtak volna a megemelt költségekhez. Az adatok nem mutatnak lényeges eltérést a korábbi években megfigyelhető trendektől, továbbra is az elektronikus tranzakciók lassú térnyerése és a készpénzhasználat csökkenése figyelhető meg.A költségekhez való gyors alkalmazkodás elmaradása abból is fakadhat, hogy a szolgáltatások új kondícióival csak 2013 tavaszán szembesült az ügyfelek jelentős része. Ezen körülmények miatt várhatóan a 2013. második féléves pénzforgalmi adatok elemzése alapján lehet majd megválaszolni, hogy az emelkedő költségek okoztak-e változásokat a hazai pénzforgalomban. MAGYAR PROGNÓZIS Jobb teljesítménnyel számolnak londoni elemzők Javították a magyar gazdaságot érintő növekedési előrejelzéseiket londoni pénzügyi elemzők. A Goldman Sachs (GS) közölte, hogy Magyarországon ez évre 2,2 százalékos, a jövő évre pedig 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi előrejelzésben szereplő 1,8, illetve 1,9 százalék helyett. A cég szerint a vártnál gyorsabban növekvő hazai kereslet és az export továbbra is erőteljes bővülése a térség gazdaságaiban már 2013 végén növekedési meglepetéseket okozott. A Morgan Stanley szerint idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedés várható a társaság eddigi prognózisában szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett. A BNP Paribas 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést jósolt 2014 egészére az általuk korábban érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedési becslés helyett. A Capital Economics szerint 2,5 százalékos GDP-növekedés várható. A cég ugyanakkor azzal számol, hogy a választások előtti gazdaságélénkítő lépések az idei második félévtől kifutnak, és a költségvetési politikát szigorítani kell. PTK: Várják a bankok a finomhangolást Rácz Gergő Komoly előkészítő munka előzte meg a bankoknál az új ptk. március 15-i bevezetését. A Napi Gazdaság által megkeresett pénzintézetek szerint elsősorban a biztosítékok, a zálogjog és a kapcsolódó szerződésminták tekintetében, illetve azok rendszeren belüli kezelésében álltak be komoly változások az új polgári törvénykönyv (ptk.) hatálybalépésével, így például megszűnt a biztosítéki célú vételi jog, a fogyasztókkal kötött biztosítéki szerződésekkel szemben pedig szigorúbb követelmények léptek érvénybe. A Raiffeisen Banknál is leginkább az ezekből következő informatikai jellegű feladatok jelentettek kihívást az új törvénykönyv bevezetésekor. Heinz Wiedner vezérigazgató elmondása szerint a vállalat szerződéseit alaposan át kellett vizsgálni, hogyányró háttérrendelkezések miatt kellett átmeneti intézkedéseket életbe léptetni. A legnagyobb nehézséget a nem létező hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer okozza a K&H új ptk. a civil jog általános kódexe, és így a mindennapi banki működési szabályokra nincs figyelemmel. Ebből értelmezési problémák adódnak különböző biztosítéki struktúrák esetében. A CIB-nél is a biztosítékok rendszerét emelték ki mint fő változást, valamint annak a fontosságát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak a gördülékeny ügyvitel érdekében. A Raiffeisen vezérigazgatója úgy látja, hagyni kell, hogy az új rendszer működhessen a gyakorlatban, mielőtt ítélet születne róla, de az ő várakozásai szerint is biztos szükség lesz még módosításokra. A K&H szerint a finomhangolást jelentő módosításokra valószínűleg a Magyar Bankszövetség keretein belül fognak a bankok javaslatot tenni. Wiedner ugyanakkor bizonytalanságát fejezte ki az új ptk. azon rendelkezése miatt, ami a cégvezetőt személyesen teszi felelőssé jogviták esetén. Ebből a szempontból is úgy vélekedett, meg kell várni, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a rendszer. Bank szerint, mivel az új ptk. hatálybalépése előtt napokkal történt szabályozói beavatkozás átmeneti állapotot „eredményezett". A bankok egyetértettek, hogy várhatóan szükség lesz még az új jogrend kisebb-nagyobb módosítására. Az MKB-nál arra figyelmeztettek, hogy bizonyos szerződéstípusok esetében felmerül problémaként, hogy az minden megfeleljen az előírásoknak, ami hosszú és aprólékos munkát jelentett. A CIB-nél többször is egyeztettek jogértelmezési kérdésekben az illetékesekkel, így működésük az új ptk. hatálybalépésének idejére már tökéletesen megfelelt a vonatkozó előírásoknak, és csak egy területen, a hitelbiztosítékkal kapcsolatosan az utolsó napokig hiA legnagyobb nehézséget a nem létező hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer okozza, mivel az új ptk. hatálybalépése előtt napokkal történt szabályozói beavatkozás átmeneti állapotot „eredményezett”.