Napi Gazdaság, 2014. április (24. évfolyam, 64-84. szám)

2014-04-08 / 69. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 •* NEMZETKÖZI GAZDASÁG Állampapír Szívesebben hitelezik a spanyolokat, mint az amerikaiakat Hét év után először csökkent az ötéves spanyol kötvény ho­zama a hasonló futamidejű amerikai állampapír jegyzése alá. Ez azonban csak az ötéves papírokra igaz, ahol a spanyol ho­zam 1,71 százalék, míg az amerikai 1,72 százalék. A tízéves kötvények esetében még jelentős a különbség az amerikai ál­lampapírok javára, hiszen 2,73 százalékos hozamuk jelentő­sen elmarad a 3,21 százalékos spanyoltól. A Bloomberg cik­ke szerint a fenti folyamat azt mutatja, hogy a hitelminősítői besorolásoknak semmi jelentőségük nincs, ugyanis az Egye­sült államok például a Moody’s listáján továbbra is a legjobb adósoknak járó Aaa besorolást élvezi, miközben Spanyolor­szág adósságának osztályzata Baa2. Vagyis a kötvénypiac ára­zása alapján Spanyolországot nem kevesebb mint nyolc foko­zattal kellene felminősíteni. A kötvényhozamokban mutat­kozó folyamat másik oka az lehet, hogy a piac is azt árazza, hogy az Európai Központi Bank (ECB) előbb-utóbb megkez­di a beharangozott mennyiségi lazítást. NÉMETORSZÁG Erős negyedévet zárhat a német ipar A vártnál valamivel jobban nőtt a német ipar ki­bocsátása februárban, ami alapján arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Európa legnagyobb gazdasága erős negyedévet tudhat maga mögött. A szövet­ségi gazdasági minisztérium hétfőn közölt ada­tai szerint az ipari termelés 0,4 százalékkal nö­vekedett, ezen belül a feldolgozóipar 0,5 száza­lékkal teljesített jobban, mint egy évvel koráb­ban. Különösen a más kész termékek előállítá­sához szükséges, köztes javak előállítása javítot­ta az adatot, ezekből 1,3 százalékkal több került ki az üzemekből. Az építőipar teljesítménye vi­szont visszaesett februárban, miután az azt meg­előző hónapokban a gyenge télnek köszönhetően 2 és 4,5 százalékkal növekedett. A kölni IW gaz­daságkutató előrejelzése szerint a német gazda­ság az idén 1,75, jövőre pedig 2 százalékkal bő­vül majd, bár az orosz-ukrán konfliktus fokozó­dása ronthat a helyzeten. Februárban 0,4 százalékkal nőtt az ipari termelés www.napigazdasag.hu , 2014. április 8., kedd NÖVEKEDÉS Mostantól Nigéria a legnagyobb afrikai gazdaság Újraszámolta GDP-jét Nigéria, így Dél-Afrikát megelőzve a kontinens legnagyobb gazdasága lett - írja a BBC. Mos­tantól a nigériai bruttó termékbe beleszámítanak olyan iparágak is, melyeket korábban nem vettek figyelembe, pél­dául a távközlés, az informatika, a légiipar és a filmgyár­tás, így az ország 2013-as GDP-je 80,3 ezer milliárd naira (509,9 milliárd dollár) lett, ez meghaladta a kontinens ko­rábbi vezető gazdaságát, a dél-afrikait, mely 370,3 milliárd dollárt tett ki. A legtöbb közgazdász már régóta sejtette, hogy a nigériai GDP nem a valós helyzetet tükrözi, hiszen az ország 170 milliós lakossága háromszorosa a dél-kore­ainak. Az egy főre jutó GDP terén viszont éppen ellenté­tes a kép, a dél-afrikai adat háromszor kisebb a nigériai­nál. A brit közszolgálati médiumnak nyilatkozó elemzők szerint a revízióval semmi nem változott a gyakorlatban, nem lett több élelmiszerük a nigériai embereknek, nem vittek több megtakarítást a bankokba. PÉNZÜGYPOLITIKA Gyors csökkentést várnak a franciáktól Az új francia kormány legkorábban 2015 végére teljesítené a költségvetési hiány leszorítását, de kicsi az esély arra, hogy kérése meghallgatásra talál Brüsszelben. Fóti Tamás Nem sok együttérzésre számíthat euró­pai partnereitől az új francia kormány, amikor több időt kér az államháztar­tási hiány csökkentésére. Michel Sapin pénzügyminiszter újratárgyalná az Eu­rópai Bizottsággal (EB) a deficit leépí­tésének menetrendjét. Brüsszel tavaly májusban már két évvel meghosszabbí­totta a hiánynak a GDP-arányos három százalékos küszöb alá szorításának ha­táridejét, és a jelek szerint a tagállamok most nem lesznek elnézőek. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki Berlinben hétfőn fogadta francia kollé­gáját, a stabilitási és növekedési megál­lapodás szabályainak tiszteletben tar­tását követelte. Hasonlóan nyilatkozott Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke is. Érvelésükben egyrészt arra intenek, hogy Párizzsal szemben már elég meg­értést tanúsítottak a tagországok, más­részt figyelmeztetnek arra is, hogy az eurózóna második legnagyobb gazda­ságaként példát kell mutatnia, nem pe­dig kivételnek lennie. Olli Rehn, az EB monetáris politikáért felelős alelnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt nyilatkozta: ha Francia­­országgal vagy bármelyik nagy tagál­lammal szemben indokolatlanul több rugalmasságot tanúsítanánk, ezt má­sok azonnal referenciának tekintenék. Brüsszel az európai szemeszter kerete­Fotó: Reuters­ben mutatott rá azokra a gazdaságpo­litikai elemekre, amelyekben reformo­kat vár és ahol teret lát további mak­rogazdasági kiigazításokra. Nem elég, hogy Franciaország nem tartotta magát a közösen meghatározott célokhoz és Franciaország legkorábban 2015 végére tenné rendbe költségvetését a menetrendhez, még romlott is a hely­zet: a 2013-as államháztartási hiány a bruttó hazai termék tervezett 3,9 szá­zaléka helyett 4,3 százalékos mértéket ért el. Sapin legkorábban 2015 végé­re teljesítené a hiánycél 3 százalék alá csökkentését. Ő is tudja, hogy húsba vágó intézkedések nélkül nem számít­hat a deficit radikális mérséklésére, hi­szen a gazdasági körülmények alig biz­tatnak igazi trendfordulással. Egyelő­re csak annyi mondható el, hogy sike­rült kikászálódni a recesszióból, és kér­dés, hogy a stagnálás helyett lesz-e iga­zi fellendülés. Megszólalt Jean-Claude Juncker, az eu­rópai néppártok EB-elnökjelöltje is. A tapasztalt luxemburgi politikus, aki két évtizeden át volt hazája kormányfője, és pénzügyminiszterként az eurócsoportot is vezette, szintén ellenzi a további enged­ményeket. Ebben nyilván szerepet játszik az Európai Parlament (EP) küszöbönálló választása: annak elnöke, Martin Schulz, az európai szocialisták EB-elnökjelöltje, és ő több megértéssel lenne a szocialista francia kormánnyal szemben. VILÁGKERESKEDELEM Stabil növekedést vár a Világbank Kelet-Ázsiában Némileg lefelé korrigálta a Világbank a kínai és kelet-ázsiai országok gazdasági kilátásait. Napi Gazdaság A Világbank szerint idén és jö­vőre a térség 7,1 százalékos nö­vekedése várható, ami 0,1 szá­zalékponttal alacsonyabb a ko­rábbi prognózisánál. Szintén 7,1 százalékos bővülési ütem vár­ható 2016-ban, vagyis némileg elmarad a tavalyi 7,2 százalék­tól. A washingtoni intézmény elsősorban külső tényezők mi­att számít a stabil növekedésre, tekintettel a fejlett gazdaságok fellendülésére. A világkereske­delem erőre kapása kárpótolja a nemzetközi tőkepiacok forrás­szűkülését. A feltörekvő gazdaságokból ta­valy május és szeptember kö­zött jelentős tőkét vontak ki, mert a befektetők felkészültek arra, hogy az amerikai jegybank mérsékli eszközvásárlási prog­ramját. Amikor a Fed december­ben ehhez hozzá is látott, ak­kor a térségből ténylegesen már nem volt jelentős tőkemozgás, ám a potenciális veszély fenn­áll - jegyzi meg a jelentés. El­sősorban azokat az országokat érintheti, amelyek jobban el van­nak adósodva vagy gyengébb a gazdaságuk teljesítőképessége. Tény viszont, hogy inkább mű­ködő tőkét vonnak ki, és nem a befektetési alapokból távozik a pénz, ami kevesebb turbulen­ciát okoz. A Világbank 7,7-ről 7,6 százalékra mérsékelte a kí­nai gazdaság idei növekedésé­ről szóló prognózisát, érintet­lenül hagyva viszont a jövő évi 7,5 százalékot - ami egyébként 0,2 százalékponttal marad el a tavalyi ütemtől. A korrekciót az export és az ipari termelés gyen­ge januári és februári adataival magyarázzák. A mianmari reformok 2014-2016-ban 7,8 százalékos növekedést eredményeznek REFORMOK Az IMF főigazgatója kevesli az amerikai állások számát Az IMF főigazgatója egy interjúban bírálta az Egyesült Államok foglalkoztatás­politikáját, monetáris lazítást kér számon az ECB-n és konkrét reformintézkedéseket az ukrán kormányon. Napi Gazdaság Szabályozási és politikai bizonytalanságok aka­dályozzák az amerikai cégeket, hogy szélesebbre tárják kapuikat - véli Christine Lagarde, a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója. A Fox News amerikai tévécsatornának adott interjúban Lagarde hangoztatta, hogy a cégek kevesebbet ruháznak be kapacitásaik bővítésébe, holott azáltal több munkahelyet teremthetnének. Az Egyesült Ál­lamokban márciusban 192 ezer új munkahelyet létesítettek, szemben az elemzők által várt 200 ezerrel. Christine Lagarde hangsúlyozta: a poli­tikusok feladata, hogy a beruházásoknak kedve­ző légkört teremtsenek, ami hozzájárul a gazda­ság növekedéséhez. Az IMF főigazgatója sürgette az Európai Központi Bankot (ECB), hogy kezelje az eurózóna alacsony inflációját, továbbá visszautasította az ECB elnö­kének a kritikáját, miszerint kettős mércét alkal­mazna, amikor az amerikai jegybankkal szem­ben nem fogalmazza meg elvárásait. Mint mond­ta, Washingtonnak is tesz javaslatokat, ha szük­ségesnek látja. Megismételte, hogy az ECB-nek a monetáris la­zítás eszközéhez kellene nyúlnia, nem hagyomá­nyos eszközöket kellene alkalmaznia. Végül fel­hívta Kijev figyelmét arra, hogy az IMF-kölcsön­­höz az ukrán kormánynak még el kell fogadnia korábban megígért intézkedéseket, bár nem tért ki arra, mit is várnak Ukrajnától. Az IMF a múlt hónapban beleegyezett egy két esztendőre szó­ló, 14-18 milliárd dollár közötti mentőcsomag­ba, amelyet még az IMF igazgatótanácsának is jóvá kell hagynia.

Next