Napi Gazdaság, 2014. május (24. évfolyam, 85-104. szám)

2014-05-23 / 99. szám

és pénzügyi hírlap 1 2­4 NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÁRVÍZ Összeomlás szélén Szerbia Kétségbeesetten igyekszik forrást gyűjteni a nemzetközi közösségtől Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök: a kormány önerőből kép­telen a napok óta tartó árvizek és földcsuszam­lások okozta kár helyreállítására. Vucsics sze­rint a kormánynak változtatnia kell a priori­tásokon, mivel az eddig érkezett és a továb­biakban várható nemzetközi segítség az egy­­milliárd euróra becsült károk legfeljebb 20-25 százalékát fedezi majd. Az energiatermelés 40 százalékkal zuhant az országban. Bár a Nikola Tesla erőművet sikerült megmenteni a pusz­tulástól, az ország legnagyobb szénbányája 60 méter mély tóvá változott, ezért Szerbia kény­telen naponta közel egymillió euró értékben áramot importálni. Becslések szerint több mint 3500 kilométer úthálózatot kell újjáépíteni. Az agrárium a GDP 12 százalékát és az export 25 százalékát adja, ám jelenleg több mint 80 ezer hektár mezőgazdasági terület víz alatt áll, az állatállomány jelentős része elpusztult. A költségvetés hiánya 850 millió euró volt április végén MAKROGAZDASÁG Pozitív jelek jöttek az eurózónából Erős negyedévet zárhat az eurózóna gazdasága a beszerzésimenedzser­index alapján és a kínai ipar is növekedni kezdett. Franciaország viszont Európa új beteg emberének tűnik. Csingé E Jénes Három éve a legerősebb negyedévé­re számíthat az eurózóna gazdasága a Markit beszerzésimenedzser-indexének (PMI) előzetes olvasata szerint. Bár a szolgáltató és feldolgozóipari szektor aktivitását több ezer cégvezető lekér­dezésével mérő mutató az 53,9 ponttal valamelyest visszaesett az áprilisi 54 pontos eredményhez képest, ami így a második legjobb havi adat 2011 óta. Különösen erős a szolgáltató szektor vállalatainak aktivitása, a feldolgozó­­ipar teljesítménye valamelyest vissza­esett, leginkább a tavaly július óta leg­lassabban növekvő exportkereslet mi­att. Ennek ellenére az ipari cégek is nö­velték kapacitásaikat és több embert is foglalkoztattak, mint a múlt hónap­ban. A munkanélküliség enyhülni lát­szik, mindkét szektorban növelték az alkalmazottak számát a cégek, a javu­lás azonban még így is csak visszafo­gottnak nevezhető. Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza úgy látja, az új megren­delések emelkedésének köszönhetően a valutaövezet kilábalása újabb lendü­letet kaphat júniusban, az eurózóna GDP-je az első negyedéves 0,2 száza­lék után 0,5 százalékkal növekedhet a második három hónapban. A közgaz­dász szerint a deflációs nyomás még jelentős az övezetben, így az ECB vár­hatóan élénkítésről dönt majd júni­usi ülésén, a kilábalás viszont folya­matosnak tűnik, így nagyon agresz­­szív monetáris lépésekre nem érde­mes számítani. Az eurózóna gazdasága 0,5 százalékkal nőhet a második negyedévben­Fotó: Reuters A német magánszektor PMI-je változat­lannak látszik áprilishoz képest, a fog­lalkoztatás növekedése azonban közel két és fél éves csúcson van. A szolgál­tatók jobban teljesítettek, mint az ipar, ami elvesztette az év eleji meleg idő adta extra lendületét. Rosszul áll viszont a francia gazdaság, amely a növekedést jelző 50 pont alá, 49,3 pontra csúszott vissza a felmérésen, három hónappal azt követően, hogy az ország gazdasága növekedésnek indult. Az új megrende­lések és a foglalkoztatottság is február óta a legnagyobb ütemben romlott, így Williamson szerint az ország kiérdemli az „Európa beteg embere” címet. Szintén irányt váltott, de a növekedés felé Kína feldolgozóipara, amely a Markit és az HSBC PMI indexe szerint 49,7 pontra nőtt az áprilisi 48,1-ről. Az ipari vállala­tok kibocsátása öt hónapja a legerősebb, a belső és az exportmegrendelések is nö­vekedni kezdtek. A javulás viszont még nem érte el a munkaerőpiacot, a foglal­koztatás tovább csökken ebben a hónap­ban. Hungpin Csü, az HSBC kínai vezető közgazdásza szerint a növekedés részben a kormány élénkítő lépéseinek köszönhető, azonban további lépésekre lenne szükség, hogy megtámogassák a következő hóna­pok növekedését. www.napigazdasag.hu , 2014. május 23-24., péntek-szombat EURÓPAI UNIÓ Megkezdődtek az EP-választások Csütörtökön Nagy-Britanniában és Hollandiában járultak elő­ször urnához az európai parlamenti választás szavazói. Bár mindkét országban 40 százalék alatti részvételre számítanak, az uniós témák ennél sokkal látványosabban uralják a közéle­tet. Legfőképpen azért, mert mindkét országban a szélsőjobb és euroszkeptikus pártok előretörése várható. A britek körében Nigel Farage UKIP pártja, a hollandoknál Geert Wilders Sza­badságpártja végezhet az élen. Farage hátat fordítana az EU- nak és radikálisan korlátozná a bevándorlást, Wilders az EU-t (és az eurót) is elhagyná, megszüntetné a nyitott határokat és iszlámellenes politikát folytatna. Bár a vasárnapig tartó válasz­tásokon több tagországban is számolnak a szélsőjobb és a po­pulisták előretörésével, abban megegyeznek az elemzők: hiába duplázzák meg képviselőik számát, ahhoz gyengék maradnak, hogy érdemben befolyásolják az uniós politikát. Ma az írek, a csehek és az olaszok, holnap a szlovákok, a máltaiak és a lettek szavazhatnak. Van, ahol két napig tart a szavazás, de a legtöbb uniós tagállamban május 25. a választás napja, így Romániá­ban és Magyarországon is. MONETÁRIS IRÁNYÍTÁS Politikai nyomásra vágtak a törökök A török központi bank csütörtökön 50 bázisponttal, 10 száza­lékról 9,5 százalékra vágta az irányadó kamatot. A döntés meg­lepte az elemzőket, a Dow Jones által megkérdezett 13 köz­gazdászból tíz arra számított, hogy a központi bank tartani fogja a kamatlábat. A könnyítés annak tükrében is meglepő, hogy a török infláció áprilisban kétéves csúcsra, 9,38 százalék­ra nőtt éves alapon a márciusi 8,39 százalékról. A monetáris tanács az egyre növekvő politi­kai nyomásra adhatta be a de­rekát, Tayyip Erdogan ugyanis mindenképpen fel akarja pör­getni a gazdasági növekedést az augusztusi elnökválasztás előtt, amikor a törökök először választhatják meg közvetle­nül az államfőjüket. Erdogan egy hónappal ezelőtt is azt akar­ta, hogy a jegybank azonnal csökkentse az irányadó kamatot, hogy a lazítás beérhessen a választásokig, segítve botrányok­ba keveredett AKP pártjának esélyeit. A jegybank a növekvő infláció ellenére is kamatot csökkentett. *" NEMZETKÖZI RANGSOR Az USA a világ legversenyképesebb országa Fóti Tamás­nál, vagyis szubjektívnek tekinthető. A szempontok között szerepel a társaság Továbbra is az Egyesült Államok veze­ti a világ versenyképességi rangsorát, amelyet a svájci IMD üzleti iskola ál­lít össze minden évben. Az első tíz he­lyen általában kevés változás van, leg­feljebb egymás között cserél helyet egy­­egy ország. Svájc most is a második, de Szin­gapúr két helyet javí­­­­tott, míg Hongkong egyet rontott. Az Eu­rópai Unió tagállamai közül Svédország vég­zett a legjobb, ötödik helyen Németország előtt, amely viszont a kilencedik helyről ja­vított, és feljött Dánia is a tavalyi 12. helyről. A kutatás során 338 kritériu­mot vizsgálnak, amelyet 20 kategóriá­ban értékelnek. A rangsor elkészítésé­nek módszertanát azonban minden év­ben éri bírálat: a faktoroknak ugyanis csupán kétharmada nyugszik kemény adatokon, vagyis statisztikákon, egy­­harmada a közép- és felső szintű üzleti vezetők véleményének összegzésén ala­li adó mértéke - és általában a cégeket sújtó adók -, az államigazgatás haté­konysága, a nyugdíjkorhatár, az adott ország infrastruktúrája, az energiaár, de figyelembe veszik az államháztar­tás hiányát vagy az államadósság mér­tékét is. Számít a rang­sorban az egészségügy és környezet minősége, a külkereskedelem hely­zete vagy a hatékonyság, és vizsgálják az orszá­gok nemzetközi megíté­lését, imázsát is. A me­nedzserválaszok között egy adott ország szakké­pesítésének méltatását vagy a megbízható infrastruktúra di­cséretét találhatjuk. Németország ese­tében például az igazságügy és a politi­ka megbízhatóságát, továbbá a kitűnő kutatási lehetőségeket emelik ki. Térségünkből Csehország szerezte meg a legjobb, 33. helyet., Lengyelor­szág 36., Szlovákia 45., Románia pedig egy hellyel előzi meg a 48. helyen álló Magyarországot. "A válság sújtotta Görögország 57. a hatvan országot szemléző listán JEGYZŐKÖNYV A Fed már tervezi a kamatemelést Beke Károly Elkezdtek felkészülni a Fed döntésho­zói arra, hogy egyszer majd hozzáfog­nak a kamatemeléshez - derül ki az áp­rilisi ülés szerdán publikált jegyzőköny­véből. A kamat 2008 óta áll gyakorlati­lag nulla százalékon, hiszen az ameri­kai jegybank célja a gazdaság élénkítése volt. A Fed nyíltpiaci bizottságának tag­jai hangsúlyozták a kiadványban, hogy a kamatemeléssel kapcsolatos vita meg­kezdése nem jelenti azt, hogy küszöbön állna a szigorítás, csak a prudens terve­zés érdekében kezdtek el beszélni a kér­désről. A szakemberek többsége most 2015 második felére teszi az első eme­lés időpontját. A Fed fokozatosan fogja vissza élénkí­tő eszközei alkalmazását, tavaly több hónapos vita előzte meg az eszközvá­sárlási program kivezetését. Végül de­cemberben döntött először a jegybank az eredetileg havi 85 milliárd dolláros keretösszeg visszavágásáról, azóta pedig még további három hasonló lépés követ­kezett, így jelenleg 45 milliárd dollár a havi keretösszeg. Mindenesetre most a Fed döntéshozói a jegyzőkönyv szerint úgy látják, hogy az amerikai gazdaság kezd visszatérni egy mérsékelt növeke­dési pályára. Márciusban Janet Yellen Már csak 45 milliárd dollárnyi eszközt vásárol havonta a Fed Fed-elnök azt nyilatkozta, hogy nagyjá­ból hat hónappal az eszközvásárlás be­fejezése után kezdhetnek szigorítani, ez­zel sikerült is ráijesztenie a piacokra, hiszen ez azt jelentené, hogy már 2015 első felében lépni fognak. Később ezt a kijelentést úgy pontosította, hogy a hat hónapos időtáv csak egy lehetséges idő­pont, a következő hónapok makrogaz­dasági adatainak függvényében dönte­nek majd a pontos időzítésről.

Next