Napi Gazdaság, 2014. július (24. évfolyam, 125-147. szám)
2014-07-01 / 125. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » STATISZTIKA Folyamatosan csökkennek az ipari termelői árak Havi összevetésben a termelői árak áprilisban 0,8 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, márciusban pedig 0,6 százalékos volt a februárhoz viszonyított gyengülés, így a 0,8 százalékos májusi csökkenéssel három hónapja esnek az iparban a termelői árak. Napi Gazdaság Harmadik egymást követő hónapban csökkentek az ipari termelői árak, miután májusban a belföldi és az exportárak változásának eredőjeként 0,8 százalékkal mérséklődtek az előző hónaphoz képest. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,9 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Havi összevetésben a termelői árak áprilisban is 0,8 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, márciusban pedig 0,6 százalékos volt februárhoz képest a gyengülés. Az ipar belföldi értékesítési árai 0,8 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint áprilisban és 2,4 százalékkal estek tavaly május óta. Az exportárak májusban 0,7 százalékkal csökkentek egy hónap alatt és 0,3 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. Egy év alatt a forint 4 százalékkal gyengült az euróval szemben, míg a dollárhoz viszonyítva 1,3 százalékot erősödött. Az élelmiszeripar 0,1 százalékos emelkedését kivéve a feldolgozóipar minden ágazatában csökkentek a termelői árak májusban, így a feldolgozóipari árcsökkenés 0,7 százalékos volt az előző havi 0,9 százalék után. Az energiaszektorban 1,2, a vízgazdálkodásban 0,1 százalékos volt a termelői árak májusi csökkenése. A feldolgozóiparban azonban tavaly május óta nem változtak a termelői árak, az energiaszektorban azonban 6,9, a termékek gyártása Forrás: KSH vízgazdálkodásban pedig 5,7 százalékos volt a termelői árcsökkenés. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer-ipari árak gyakorlatilag stagnáltak, 0,1 százalékos volt a csökkenés. A forintban számolt feldolgozóipari exportárak 0,3 százalékkal csökkentek tavaly május óta a számítástechnikai exportárak 8,1 százalékos esése miatt. A többi feldolgozóipari ágazat exportára emelkedett, az élelmiszerek 1,4, a járművek 0,8, a gyógyszerek pedig 5,5 százalékkal drágultak. IPARI TERMELŐI ÁRAK VÁLTOZÁSA MÁJUSBAN ♦belföldi értékesítési és feldolgozóipari árak (SZÁZALÉK. HÓ/HÓ)* Májusban az exportárak is mérséklődtek Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás -2,4 Járműgyártás -1,5 Gyógyszergyártás 0,3 Élelmiszeripar 0,2 Számítógép, elektronikai és optikai -1,6 Fotó: MTI HITELEZÉS Kevesebb volt májusban a háztartások megtakarítása Napi Gazdaság Májusban a háztartások hitelállománya szezonális kiigazítás nélkül 15,5 milliárd forinttal növekedett, ami a forinthitelek 46 milliárd forintos bővüléséből, valamint a devizahitelek 30,5 milliárd forintos csökkenéséből adódott. A növekedésbe azonban az árfolyamgát gyűjtőszámláit is beleszámolja az MNB. A jegybank azt is megjegyzi, hogy komoly szerepet kapott a növekményben a folyószámlahitelek változása, mivel a háztartási folyószámlahitelek állományának növekedését a május eleji munkanap-áthelyezések miatt előrehozott kifizetések okozták, vagyis egyszeri hatásról van szó. A szezonálisan igazított hitelállomány már 1,4 milliárdos csökkenést mutat. Komoly leépülés volt a lakosság betétállományában is. A teljes összeg mind igazított, mind szezonális igazítás nélkül 65,2 milliárd, illetve 153,4 milliárd forinttal csökkent. Utóbbi is a május eleji munkanap-áthelyezések egyszeri hatásának tudható be. A külföldi kötelezettségek állománya májusban a hitelintézetek mérlegfőösszegének 17,6 százalékát tette ki. A trendek nem mutatnak komoly változást az elmúlt hónapokhoz képest. A lakossági betétállomány folyamatosan csökken, ami elsősorban az alacsony banki kamatokkal magyarázható, mivel az egyéb befektetési formák, például az állampapírok jóval kedvezőbb hozamokat ígérnek. A betétállományokat csökkenti továbbá a továbbra is magas adósságszint, a törlesztésre a háztartásoknak jelentős összeget kell fordítaniuk. Az MNB a publikációban kiemeli, hogy a pénzügyi válság miatti ingadozások következtében a mostani adatsorokhoz alkalmazott igazítások a szokásosnál több bizonytalanságot hordoznak. INFRASTRUKTÚRA MO-s nyugati szakasz: a jövő évtizedre marad a fejlesztés Napi Gazdaság Folytatódik az MO-s autóút nyugati szektorának előkészítése, amelynek kivitelezése a 2020-2027-es uniós költségvetési ciklus első felében kezdődhet el - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A 10-es és az 1-es számú főút közötti szakasz nyomvonalára előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció készült, amely öt lehetséges alapváltozatot, illetve azok kombinációit tartalmazza. A környezetvédelmi hatóság erre adott véleménye alapján a következő lépésben környezeti hatástanulmányt kell készíteni. Ez 3-4 lehetséges változatot fog részletesen megvizsgálni. A jelenlegi ütemezés szerint eredményes közbeszerzés és a forrás rendelkezésre állása esetén a környezetvédelmi engedély megszerzése 2016 őszére várható. A nyomvonalváltozatok az M0-s északi szektorának majdani végcsomópontjától indulnak, onnan különböző vízszintes és magassági vonalvezetéssel egy körülbelül ötszáz méter széles sávban haladnak, a főváros közigazgatási határának térségében. A nyomvonal hoszsza körülbelül 18 kilométer, aminek több mint a fele szakaszosan alagútban vezet. Az M0-s újabb szakasza 18 kilométeres lesz www.napigazdasag.hu » 2014. július 1., kedd MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK 3 ÁLLAMHÁZTARTÁS Előfinanszírozás miatt ugrott meg a hiány Napi Gazdaság Az államháztartás első negyedévi hiánya 269 milliárd forint, az időszakra eső GDP 3,9 százaléka volt - jelentette tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák adatai alapján. A március végéig számolt 12 hónapban 2,7 százalékos volt a GDP-arányos deficit és 795 milliárd forintot tett ki. A pénzügyi számlák adatai szerint a központi kormányzat 860 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 525, illetve 67 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet. Az államháztartás névértéken számolt konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága 24 932 milliárd forint, a GDP 84,4 százaléka volt az első negyedév végén, 5 százalékponttal nőtt a múlt év végi 79,4 százalékról. Az államadósságot az első negyedévben 1479 milliárd forinttal növelte a jelentős összegű belföldi és külföldi állampapír-kibocsátás és 317 milliárddal a forint gyengülése. Az állam év elején jelentős tartalékokat halmozott fel, kihasználva a kedvező kötvényaukciókat. Ezzel mintegy előfinanszírozta az idén lejáró adósságokat, vagyis a megugrás átmeneti. Az MNB közlése szerint az államháztartás nettó adóssága 21 765 milliárd forintot tett ki, a múlt év végi 73 százalékról a GDP 73,7 százalékra nőtt március végéig. A háztartások pénzügyi megtakarításai az első negyedévben 530, a március végén zárult egy évben 1767 milliárd forintot, a megfelelő időszakra eső GDP 7,7, illetve 6 százalékát tették ki. A pénzügyi számlák adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok továbbra is nettó hitelnyújtók maradtak az első negyedévben, igaz csak a GDP 0,1 százalékának megfelelő, 4 milliárd forinttal. Az előző negyedévben ez még a GDP 2,7, egy évvel korábban pedig 2,5 százaléka volt. A GDP 3,9 százalékára nőtt a deficit