Napi Gazdaság, 2014. augusztus (24. évfolyam, 148-167. szám)

2014-08-01 / 148. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » FELSŐOKTATÁS Az anomáliákat kell felszámolniuk a kancellároknak Etikátlan személyi kifize­tések megszüntetése, a ppp-konstrukcióban ki­vitelezett beruházások bérleti díjainak felülvizs­gálata és a hallgatói ön­­kormányzatok tagjainak juttatott közéleti ösztön­díjak átvilágítása - ezek lehetnek a kinevezésre kerülő kancellárok leg­sürgetőbb feladatai. Napi Gazdaság Alig van olyan önállóan gazdálkodó szer­vezeti egység a magyar egyetemeken és főiskolákon, amely tisztában lenne az intézet valós gazdasági helyzetével - mondta a Napi Gazdaságnak egy, a fel­sőoktatási rendszert jól ismerő közgaz­dász. Emiatt több felsőoktatási intéz­ményben átláthatatlan a valós pénzügyi helyzet. A felelőtlen működtetés egye­nes következménye volt a felsőoktatá­si intézmények eladósodása: van olyan főiskola, amely az elmúlt években meg­háromszorozta vagy éppen megötszö­rözte adósságállományát. Összesen három, általánosnak mond­ható tendencia figyelhető meg több ha­zai felsőoktatási intézményben, ame­lyek már önmagukban alátámaszt­hatják a kancellárok kinevezésének szükségességét - tette hozzá forrá­sunk. A személyi kifizetések esetében óriási különbségek figyelhetők meg. Van olyan főiskola, ahol a törvény ál­tal garantált illetményalaphoz képest többszörösét keresik egyes munka­­vállalók. A keresetkiegészítés szinte minden esetben munkáltatói dönté­sen alapul. Ezek, bár jogszerűek, fel­vetik az etikátlan kifizetések gyanú­ját, mivel semmi sem indokolja, hogy hasonló munkakörben dolgozók el­térő fizetést kapjanak. Van olyan hivatalvezető, aki az átlag bruttó 150 ezer forint garantált alap­illetmény közel ötszörösét viszi haza. Az összes dolgozó átlagbére sok eset­ben 35-55 százalékkal haladja meg a versenyszféra és a közszféra átla­gát. Nem ritka, hogy olyan felada­tért kapnak vezető beosztásban lévő munkavállalók keresetkiegészítést, amely egyébként is a munkakörébe tartozik. Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a dolgozók kétharmada részesült évente keresetkiegészítésben, úgy, hogy több­letfeladat nem lett meghatározva. Az egyik magyarországi egyetemen elő­fordult, hogy a megüresedett gazda­sági főigazgatói posztra nem vettek fel új munkavállalót. A gazdasági vezető feladataival a műszaki főigazgató-he­lyettest bízták meg, aki a saját munka­köri feladatait a helyettesére ruházta át. Mindkét vezető munkáltatói dön­tésen alapuló illetményemelésben ré­szesült, előbbi bruttó 350 ezer, utób­bi bruttó 200 ezer forintban, annak ellenére, hogy valós többletfeladatot nem láttak el. A Napi Gazdaság információi szerint van olyan gazdasági főigazgató, aki a havi illetményén felül munkáltatói dön­tésen alapuló illetménykiegészítést, főigazgatói pótlékot, emellett egysze­ri és rendszeres keresetkiegészítést. A kancellári rendszer bevezetésé­nek az a célja, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodása felelő­­sebb és átláthatóbb legyen. A kan­cellár feladata lesz többek között az intézmény műszaki és adminisztrá­ciós munkájának koordinációja, de felel a gazdasági, pénzügyi, kontroll­ing, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási és informatikai tevékeny­ségért is. A kancellárokat az egye­tem nem mozdíthatja el posztjuk­ról, mivel munkáltatójuk az oktatá­sért felelős miniszter lesz, illetve célprémiumot is kap, amely­­lyel éves szinten közel 28 millió fo­rint bruttó bérre jogosult. A személyi kifizetések anomáliáin túl komoly összegek úsznak el az intéz­mények ppp-konstrukcióban kivite­lezett beruházások bérleti díjain ke­resztül is. Több eset is előfordult, ami­kor úgy kötött az adott intézmény 20 éves szerződést, hogy a kontraktus a lejáratot követően nem rendelkezik az egyetem tulajdonszerzési lehetőségé­ről, miközben a bérleti díj a törvény­ben meghatározott éves előirányzatot (10 százalék) kétszer-háromszor meg­haladja. A bérleti szerződéseken egyes A MŰKÖDÉS KAPCSÁN KIFOGÁSOLHATÓ ESETEK: 4 aránytalanságok a személyi kifi­zetésekben •a többletfeladat nélkül is plusz­­kereset komoly összegek úsznak el a ppp-konstrukcióban 4 van, ahol az ösztöndíjak közel 60 százalékát HÖK-tagok kapták tanulmányok szerint (visszamenőleg is) tíz- vagy százmilliók is megspórolha­tók, kérdés, hogy egy-egy adott egye­tem miért nem módosítja saját érde­kei szerint a szerződéseket. Lényegé­ben az történt, hogy a kivitelező ban­ki hitel segítségével felépítette az épü­letet, majd az egyetem által fizetett bérleti díjból visszafizeti a kölcsönt, amellyel tulajdonába kerül az ingat­lan - közölte a szakember. A hallgatói önkormányzatok (HÖK) esetében is visszaélésre gyanús esetek­re derül fény. Van olyan egyetem, ahol a közéleti ösztöndíjak közel 60 száza­lékát HÖK-tagok kapták. (Bár elkép­zelhető, hogy valóban ilyen kimagasló arányban produkálnak kiváló tanul­mányi eredményeket a hallgatói ön­­kormányzat tagjai.) Az ösztöndíjakat a vonatkozó jogszabályi előírások szerint pályázat alapján lehetett volna elnyer­ni, azonban a HÖK erre nem minden esetben biztosított lehetőséget. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabály­talan volt - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) éves, az állami fel­sőoktatási intézmények ellenőrzése során. Horváthné Herbáth Mária fel­ügyeleti vezető a vizsgálati eredmények ismertetésekor egy tegnapi sajtó­­tájékoztatón elmondta, több intézmény sértette meg a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, az iskolák felénél a hallgatói költségtérítéseket nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték, a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással, az előirányzatok tervezése, a normatív támogatások felhasználása ugyanakkor „alapvetően” szabályos volt. Van, aki a munkakörébe tartozó feladatért kap keresetkiegészítést Képünk illusztráció Napi Gazdaság : belföldi kedtek júniusban KSH Drágábban termelt az ipar júniusban Átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek júniusban az ipa­ri termelői árak az előző hónaphoz képest - ismertet­te csütörtöki jelentésében a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH). Júniusban az ipar belföldi értékesítés árai összességében 0,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozó­­ipar árai 0,6 százalékkal emelkedtek. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, valamint a jár­műgyártás is drágulást hozott: előbbinél 1,7 százalék­kal, utóbbi esetében pe­dig 1,5 százalékkal ug­rott meg a díjszabás. A KSH mérése szerint a nyár eleje árcsökkenést is hozott, így például a gyógyszergyártás­ban (0,8 százalék), vagy a fa-, papír- és nyom­daipar (0,4 százalék) szegmensében. A je­lentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellá­tás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban is estek az árak, itt 0,2 százalékos mérséklődés volt tapasztal­ható májushoz képest. Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a bel­földi értékesítési árak most 2,3 százalékkal maradtak el a tavaly májusitól, a feldolgozóipari ágazatok árai vi­szont 1,0 százalékkal emelkedtek, értékesítés árai 10,3 százalékkal emel­ www.napigazdasag.hu , 2014. augusztus 1­2., péntek-szombat MAGYAR GAZDASÁG 3 IDEGENFORGALOM Vezető ágazat lehet a turizmus Első számú ágazattá válhat 2020 és 2025 között a turizmus világszerte és itthon is. A hazai adatok biztatóak, a 2013-as rekordév után tovább erősödik a magyar idegenforgalom. Végh Zsófia Vezető ágazat lehet a turizmus a következő évtizedben Magyaror­szágon - erre utalnak az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) előrejelzései és az utóbbi évek növekedése. Az ága­zat nem csak nemzetközi szinten teljesít jobban: Magyarországon már 2011-ben elérte a válság előtti szintet, s 2012, majd hozzá mér­ten 2013 is rekordév volt, az idei első öt hónap eredményei pedig további növekedést mutatnak. Iga­zi áttörést 2013 hozott, amikor a belföldi turizmus tíz százalék­kal nőtt, ami egyedülálló Európá­ban. Jelenleg a GDP 8,8 százalé­ka származik a turizmusból, s ezt az arányt a kormány legalább tíz százalékra növelné. Közvetetten 12-12,5 százalékra tehető a turizmus GDP-hozzájá­­rulása, ami 2020-ra a 15 százalé­kot is elérheti - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigaz­gató-helyettese. A legfontosabb küldőországokból egyre több ven­dég érkezését és magasabb költé­sét jelzi előre a UNWTO. A leg­nagyobb növekedést produkáló Kína, Oroszország és Németor­szág költési hajlandósága növeke­dett, ez is érezhető a hazai turiz­mus forgalmán. Sokat lendített a belföldi turizmuson a Széchenyi pihenőkártya, amelyet jelenleg 24 ezer cég 994 ezer dolgozója hasz­nál, s amely így akár kétmillió ember pihenését szolgálja. Idén azonban nem csak a Szép kártyát felhasználók száma nő, a fizeté­sükből is egyre többen finanszí­rozzák a nyaralást. Mivel a szálláshelyek kapacitását az elmúlt 10-15 évben jó ütemben bővítették, most elsősorban a mi­nőséget kellene javítani. Emellett turisztikai attrakciók fejlesztésére lenne szükség - magyarázta Hor­váth. - Mindkettőt uniós forrá­sokból finanszíroznák. A szakem­ber a harmadik legfontosabb te­endőnek az új kongresszusi köz­pont megépítését tartja, amely­nek előkészítése sajtóhírek szerint már elindult, s amely várhatóan 2017-2018-ban megnyílhat. Egyre több turista érkezik Budapestre, ám tovább lendítené a főváros forgalmát az új kongresszusi központ megépülése, ami az üzleti turizmust segítené. Konferencia-helyszínként Bu­dapest jelenleg a világ 12-16. helyén áll - ennek oka a kapaci­táshiány. Hogy a költségeket csökkentsék, a nemzetközi válla­latok kevesebb találkozót szerveznek, a nagyobb érdeklődést generáló szakmai konferenciák száma ugyanakkor nő, ame­lyeknek csak az egyszerre sok embernek férőhelyet biztosító létesítmények tudnak helyet adni. Többet költenek a külföldiek Fotó: Katona Vanda

Next