Napi Gazdaság, 2015. január (25. évfolyam, 1-20. szám)

2015-01-05 / 1. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » MAGYAR GAZDASÁG ifjúsági garanciaprogram Több milliárd forint jut a fiatalok elhelyezkedésének támogatására A következő négy évben 220 milliárd forintot fordíthat Magyarország a fiatalok elhelyezkedését elősegítő programokra. Ezen belül a legjelentősebb intézkedésre, az ifjúsági garanciaprogramra 36 milliárd forint jut. Dénes Zoltán Magyarország kormánya a fiatalok elhe­lyezkedésének elősegítésére 2014-2020 között különböző uniós programok ke­retében összesen 220 milliárd forintot tervez fordítani. Ebből az ifjúsági ga­ranciaprogramra 36 milliárd forint jut. Ez utóbbi lényege, hogy a nem dolgo­zó, s nem is tanuló 15-25 év közötti fi­ataloknak a foglalkoztatási szolgálat fél éven belül valamilyen konkrét lehető­séget kell felajánljon az elhelyezkedés­re, munkatapasztalat-szerzésre vagy ta­nulásra. A program több lépcsőben va­lósul meg. Első körben a már legalább hat hónapja munkanélküli fiataloknak kell lehetőséget kínálni, ezt követően lépésről lépésre megoldást találva vala­mennyi 25 év alatti, tanulmányait be­fejező vagy félbehagyó, elhelyezkedni nem tudó vagy állását elvesztő és segít­séget kérő fiatal számára. A kormány 2018-ig fokozatosan kiterjeszti a prog­ramot minden 25 évesnél fiatalabb, nem tanuló és nem dolgozó fiatalra. A kabi­net célkitűzése szerint 2014-2020 kö­zött a foglalkoztatási szolgálat összesen legalább 180 ezer 25 év alatti fiatalnak kell segítséget nyújtson az elhelyezke-A GAZDASÁGILAG NEM AKTÍVAK SZÁMA (EZER FÖ) déshez vagy az elhelyezkedést segítő képzettség megszerzéséhez. A Nemzet­­gazdasági Minisztérium (NGM) már közzétette a pályázatot, amelynek se­gítségével a közreműködő szervezetek részt vehetnek a programban. E szerint az érdekeltek legkésőbb január végéig nyújthatják be támogatási igényüket. (A teljes felhívás a szechenyi2020.hu oldalon olvasható.) A fiatalok munkanélkülisége a 2008-as válságot követően az unió minden tagor­szágában, így Magyarországon is jelen­tősen megugrott, a ráta növekedése je­lentősen meghaladta a teljes népességre vetített munkanélküliségi szint emelke­dését. Mindez a szociális és demográfi­ai problémákon kívül számszerűsíthető gazdasági veszteséget is jelent a tagállam­oknak. Az Európai Unió és a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös számításai szerint a teljes európai anya­ milliárd euró veszteséget okoz Európában és veszteség eléri a 150 milliárd eurót, ami az uniós GDP 1,2 százalékának fe­lel meg. A magyar kormány már az uni­ós ifjúsági garanciára vonatkozó kezde­ményezéseket megelőzve döntött több olyan intézkedésről, amelyek segíthet­ték a fiatalok munkába állását. Ezek kö­zül az NGM tájékoztatása szerint az Első munkahely garanciaprogram idén már az Ifjúsági garanciaprogram részeként folytatódik. Továbbra is érvényesíthető lesz a munkahely­védelmi akcióterv ke­retében biztosított adókedvezmény. A legfrissebb adatok szerint a kezdemé­nyezés mintegy 817 ezer munkaválla­ló, közöttük 154 ezer 25 év alatti fiatal, ezen belül 31 ezer pályakezdő foglalkoz­tatását segítette elő. Kisebb módosításokkal, de marad a lakhatási támogatás, ami a fiatalok szá­mára is eszköz lehet a mobilitási korlátok csökkentésére. A támogatás alapve­tően a munkahelyhez közel történő költözésre, a munkavállaló és családjá­nak lakhatására fordítható. Feltétele a legalább 6 hónapra szóló és minimum heti 20 órás munkaviszony. A támogatás maximum 18 hónapra szól. Az NGM tájékoztatása szerint 2012 őszétől 2014. június 30-ig 961 millió forintot fordítottak a munkaügyi központok lakhatási támogatásra. 2014 első félév­ében 390 millió forintot költöttek e támogatási forma finanszírozására. Az ed­dig benyújtott közel háromezer támogatási kérelemből 2134 esetben szüle­tett támogatói döntés, vagyis 2134 álláskeresőnek sikerült a lakhatási támoga­tás segítségével a lakóhelyétől távolabb munkába állnia. 2008 567.9 348.4 2009 563.7 347,3 2010 557,9 340,3 2011 552,9 340,7 2012 536,1 331,8 2013 510,8 322,9 Forrás: KSH A fiatalok munkanélkülisége 150 FELSŐOKTATÁS Nyitottak az egyetemek a magánbefektetők felé A felsőoktatási intézmények központi finanszírozása ugyan továbbra sem elegendő, a magánbefektetők bevonása azonban csak ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez - mondták lapunknak egyetemi rektorok. Tóth Kata A felsőoktatás finanszírozásában - a változatlan vagy kismértékben növek­vő állami szerepvállalás mellett - a je­lenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közössé­gi) forrásokra - hangoztatták a Napi Gazdaságnak egyetemi szakemberek. Bódis József, a Magyar Rektori Kon­ferencia (MRK) elnöke, egyben a Pé­csi Tudományegyetem (PTE) rekto­ra szerint a magánbefektetők bevoná­sa rendkívül nehéz folyamat, és első körben ott lehet sikeres, ahol a kép­zés kapcsolódik az ipari eredmények­hez. Az arra vonatkozó javaslataikat, hogy olyan szabályozási átalakításokra, esetleg adókedvezményekre is szük­ség van, amelyek ezeket a célokat tá­mogatják, a felsőoktatási kerekasztal résztvevői elfogadták. Az új gazdál­kodási és irányítási rendszer alapve­tő átalakuláshoz vezethet idén a fel­sőoktatási intézmények esetében. Eb­ben egyebek közt az erőteljes nemzet­közi szerepvállalás segíthet - mond­ta a PTE első embere. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora szerint az ál-A bölcsészkarokra fókuszáló tu­dományegyetemek nehezebb helyzetben vannak. Az ELTE pél­dául számos nemzeti tudományt művel és alapkutatásokat végez ugyan, ezeknek az ipari felhasz­nálhatósága nem hasonlítható össze viszont egy műszaki főisko­láéval - mondta lapunknak egy egyetemi szakértő. Minden ha­sonló profilú intézmény esetében az a cél, hogy minél több k+f­­együttműködés jöjjön létre, lami szerepvállalásnak is növekednie kellene a felsőoktatás finanszírozásá­ban azzal együtt, hogy növekvő mér­tékben van szükség magánforrások be­vonására. Tavaly a közvetlen vállalati oktatási és kutatási típusú megrende­lésekből a BCE bevételeinek mindösz­­sze mintegy 1 százaléka realizálódott. Idén szeretnék ezt az arányt növelni, ezért különböző bevételszerzésre ösz­tönző elemeket alakítanak ki az egye­temen, amelyek az intézményi oktató­kat és kutatókat forrásszerzésre moti­válják. Tapasztalatuk szerint a vállala­ti források elérése során nagy szerepet játszanak a szakmai alapokon nyugvó személyes kapcsolatok, ezért a forrás­­szerzésnek az ösztönző rendszer kiala­kításával való elősegítését hatékony be­vételnövelő eszköznek tartják. 2015-ös célkitűzésük, hogy a jelenlegi arányt legalább a kétszeresére növeljék. " www.napigazdasag.hu , 2015. január 5., hétfő CÉGEK • Változott idén a társaságok adózása Január elsejétől szigorodtak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai, miközben társasági­­adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatása esetén is. Napi Gazdaság Szigorodtak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. Az idén kezdődő és az azt követő adóévek­ben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő öt adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kez­dődő adóév utolsó napjáig keletke­zetteket pedig legkésőbb a 2025. de­cember 31-ét magában foglaló adóév­ben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni - is­mertette a távirati iroda. Tovább szi­gorodtak az átalakulás, cégfelvásár­lás kapcsán a jogutód által átvett el­határolt veszteségek felhasználásá­nak korlátai. Módosult a jövedelem­­minimum meghatározásának mód­ja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közve­tített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor. A tár­sasági adóban új jogintézményt ve­zetnek be: az adózók adóelőleg-kö­telezettségük 50 százalékának, illet­ve feltöltési vagy éves adófizetési kö­telezettségük kedvezményezett cél­ra történő felajánlásáról rendelkez­hetnek összesen az adóévre fizeten­dő adó 80 százalékáig. Kedvezmé­nyezett célnak a filmalkotások, elő­adó-művészeti szervezetek, valamint a látványcsapatsportok támogatása minősül. Társaságiadóalap-kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmé­nyek támogatási megállapodása alap­ján történő támogatása esetén is. A támogató az alapítóval vagy fenntar­tóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intéz­ményt ingyenes juttatás formájában, és a támogatás adóévében a megál­lapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig csökkentheti a társasá­gi adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvez­ményt a 2014-ben kötött felsőokta­tási támogatási megállapodások ese­tében már a 2014. évi adókötelezett­ségre alkalmazni lehet. Sporttámogatás esetén a felaján­lott összeg 12,5 százaléka kiegé­szítő sportfejlesztési támogatás­nak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogo­sult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az el­lenőrző szervezetet illeti meg.

Next