Napi Gazdaság, 2015. január (25. évfolyam, 1-20. szám)
2015-01-05 / 1. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » MAGYAR GAZDASÁG ifjúsági garanciaprogram Több milliárd forint jut a fiatalok elhelyezkedésének támogatására A következő négy évben 220 milliárd forintot fordíthat Magyarország a fiatalok elhelyezkedését elősegítő programokra. Ezen belül a legjelentősebb intézkedésre, az ifjúsági garanciaprogramra 36 milliárd forint jut. Dénes Zoltán Magyarország kormánya a fiatalok elhelyezkedésének elősegítésére 2014-2020 között különböző uniós programok keretében összesen 220 milliárd forintot tervez fordítani. Ebből az ifjúsági garanciaprogramra 36 milliárd forint jut. Ez utóbbi lényege, hogy a nem dolgozó, s nem is tanuló 15-25 év közötti fiataloknak a foglalkoztatási szolgálat fél éven belül valamilyen konkrét lehetőséget kell felajánljon az elhelyezkedésre, munkatapasztalat-szerzésre vagy tanulásra. A program több lépcsőben valósul meg. Első körben a már legalább hat hónapja munkanélküli fiataloknak kell lehetőséget kínálni, ezt követően lépésről lépésre megoldást találva valamennyi 25 év alatti, tanulmányait befejező vagy félbehagyó, elhelyezkedni nem tudó vagy állását elvesztő és segítséget kérő fiatal számára. A kormány 2018-ig fokozatosan kiterjeszti a programot minden 25 évesnél fiatalabb, nem tanuló és nem dolgozó fiatalra. A kabinet célkitűzése szerint 2014-2020 között a foglalkoztatási szolgálat összesen legalább 180 ezer 25 év alatti fiatalnak kell segítséget nyújtson az elhelyezke-A GAZDASÁGILAG NEM AKTÍVAK SZÁMA (EZER FÖ) déshez vagy az elhelyezkedést segítő képzettség megszerzéséhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már közzétette a pályázatot, amelynek segítségével a közreműködő szervezetek részt vehetnek a programban. E szerint az érdekeltek legkésőbb január végéig nyújthatják be támogatási igényüket. (A teljes felhívás a szechenyi2020.hu oldalon olvasható.) A fiatalok munkanélkülisége a 2008-as válságot követően az unió minden tagországában, így Magyarországon is jelentősen megugrott, a ráta növekedése jelentősen meghaladta a teljes népességre vetített munkanélküliségi szint emelkedését. Mindez a szociális és demográfiai problémákon kívül számszerűsíthető gazdasági veszteséget is jelent a tagállamoknak. Az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös számításai szerint a teljes európai anya milliárd euró veszteséget okoz Európában és veszteség eléri a 150 milliárd eurót, ami az uniós GDP 1,2 százalékának felel meg. A magyar kormány már az uniós ifjúsági garanciára vonatkozó kezdeményezéseket megelőzve döntött több olyan intézkedésről, amelyek segíthették a fiatalok munkába állását. Ezek közül az NGM tájékoztatása szerint az Első munkahely garanciaprogram idén már az Ifjúsági garanciaprogram részeként folytatódik. Továbbra is érvényesíthető lesz a munkahelyvédelmi akcióterv keretében biztosított adókedvezmény. A legfrissebb adatok szerint a kezdeményezés mintegy 817 ezer munkavállaló, közöttük 154 ezer 25 év alatti fiatal, ezen belül 31 ezer pályakezdő foglalkoztatását segítette elő. Kisebb módosításokkal, de marad a lakhatási támogatás, ami a fiatalok számára is eszköz lehet a mobilitási korlátok csökkentésére. A támogatás alapvetően a munkahelyhez közel történő költözésre, a munkavállaló és családjának lakhatására fordítható. Feltétele a legalább 6 hónapra szóló és minimum heti 20 órás munkaviszony. A támogatás maximum 18 hónapra szól. Az NGM tájékoztatása szerint 2012 őszétől 2014. június 30-ig 961 millió forintot fordítottak a munkaügyi központok lakhatási támogatásra. 2014 első félévében 390 millió forintot költöttek e támogatási forma finanszírozására. Az eddig benyújtott közel háromezer támogatási kérelemből 2134 esetben született támogatói döntés, vagyis 2134 álláskeresőnek sikerült a lakhatási támogatás segítségével a lakóhelyétől távolabb munkába állnia. 2008 567.9 348.4 2009 563.7 347,3 2010 557,9 340,3 2011 552,9 340,7 2012 536,1 331,8 2013 510,8 322,9 Forrás: KSH A fiatalok munkanélkülisége 150 FELSŐOKTATÁS Nyitottak az egyetemek a magánbefektetők felé A felsőoktatási intézmények központi finanszírozása ugyan továbbra sem elegendő, a magánbefektetők bevonása azonban csak ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez - mondták lapunknak egyetemi rektorok. Tóth Kata A felsőoktatás finanszírozásában - a változatlan vagy kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett - a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra - hangoztatták a Napi Gazdaságnak egyetemi szakemberek. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora szerint a magánbefektetők bevonása rendkívül nehéz folyamat, és első körben ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez. Az arra vonatkozó javaslataikat, hogy olyan szabályozási átalakításokra, esetleg adókedvezményekre is szükség van, amelyek ezeket a célokat támogatják, a felsőoktatási kerekasztal résztvevői elfogadták. Az új gazdálkodási és irányítási rendszer alapvető átalakuláshoz vezethet idén a felsőoktatási intézmények esetében. Ebben egyebek közt az erőteljes nemzetközi szerepvállalás segíthet - mondta a PTE első embere. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora szerint az ál-A bölcsészkarokra fókuszáló tudományegyetemek nehezebb helyzetben vannak. Az ELTE például számos nemzeti tudományt művel és alapkutatásokat végez ugyan, ezeknek az ipari felhasználhatósága nem hasonlítható össze viszont egy műszaki főiskoláéval - mondta lapunknak egy egyetemi szakértő. Minden hasonló profilú intézmény esetében az a cél, hogy minél több k+fegyüttműködés jöjjön létre, lami szerepvállalásnak is növekednie kellene a felsőoktatás finanszírozásában azzal együtt, hogy növekvő mértékben van szükség magánforrások bevonására. Tavaly a közvetlen vállalati oktatási és kutatási típusú megrendelésekből a BCE bevételeinek mindöszsze mintegy 1 százaléka realizálódott. Idén szeretnék ezt az arányt növelni, ezért különböző bevételszerzésre ösztönző elemeket alakítanak ki az egyetemen, amelyek az intézményi oktatókat és kutatókat forrásszerzésre motiválják. Tapasztalatuk szerint a vállalati források elérése során nagy szerepet játszanak a szakmai alapokon nyugvó személyes kapcsolatok, ezért a forrásszerzésnek az ösztönző rendszer kialakításával való elősegítését hatékony bevételnövelő eszköznek tartják. 2015-ös célkitűzésük, hogy a jelenlegi arányt legalább a kétszeresére növeljék. " www.napigazdasag.hu , 2015. január 5., hétfő CÉGEK • Változott idén a társaságok adózása Január elsejétől szigorodtak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai, miközben társaságiadóalap-kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatása esetén is. Napi Gazdaság Szigorodtak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. Az idén kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő öt adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni - ismertette a távirati iroda. Tovább szigorodtak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Módosult a jövedelemminimum meghatározásának módja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor. A társasági adóban új jogintézményt vezetnek be: az adózók adóelőleg-kötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról rendelkezhetnek összesen az adóévre fizetendő adó 80 százalékáig. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek, valamint a látványcsapatsportok támogatása minősül. Társaságiadóalap-kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatási megállapodása alapján történő támogatása esetén is. A támogató az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában, és a támogatás adóévében a megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvezményt a 2014-ben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások esetében már a 2014. évi adókötelezettségre alkalmazni lehet. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.