Napi Gazdaság, 2015. január (25. évfolyam, 1-20. szám)

2015-01-05 / 1. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » 4 * CÍMLAPSZTORI PROGNÓZIS Idén már a fogyasztás húzza a g A tavalyinál lassabb lehet a gazdaság idei növekedési üteme, ugyanakkor jó hír, hogy egyre több szektor jobb teljesítménye adja a GDP-bővülés alapját. Napi Gazdaság Jelentős maradhat a beruházási dinamika idén is, ugyanakkor a gazdasági növeke­dést már a fogyasztás beindulása is támo­gatni fogja - mondta a Napi Gazdaságnak Virevácz Péter, a Századvég Gazdaság­­kutató Zrt. kutatásicsoport-vezetője. A növekedés szerkezete ugyanakkor 2015- ben visszaállhat a korábban tapasztalt ki­egyensúlyozott pályára. Az elemzők sze­rint idén az export újból meghaladja az import növekedési rátáját, vagyis a net­tó export alakulása ismét pozitívan já­rulhat hozzá a gazdaság teljesítményé­hez. A Magyar Nemzeti Bank növeke­dési hitelprogramjának második szaka­sza iránt élénkült a kereslet, így az MNB 2015 végéig meghosszabbította a szerző­déskötés határidejét, ami kedvezően hat a növekedési kilátásokra - tette hozzá. A forrásbevonási lehetőség bővítése to­vábbi lendületet ad a versenyszféra be­ruházásainak, mindemellett a folytató­dó állami nagyberuházások gazdaság­élénkítő szerepe is fennmarad idén. A fogyasztásnövekedést a rendelkezésre álló jövedelem jelentős mértékű emelkedése biztosítja. Ennek egyik forrását a gazda­ságpolitikai intézkedések jelentik. A ban­kok elszámoltatása, az árfolyamkockázat megszüntetése (devizahitelek kivezeté­se), az aktívabb kormányzati foglalkoz­tatáspolitika, a bérrendezések mind nö­velik a lakosság elkölthető jövedelmét - mondta Virovácz Péter. A foglalkoztatás növekedésének forrása a közfoglalkozta­tottak számának bővítése mellett a ver­senyszféra mérsékelten emelkedő mun­kakereslete. A munkanélküliségi ráta 2015 egészében, tehát éves átlagban 7,1 százalékra, évtizedes mélypontjára sül­lyedhet. A hazai gazdaság idei kilátásait nagyban befolyásolja az eurózóna telje­sítménye, ami 2015 első és második fél­évében még stagnálás közeli állapotban A munkanélküliségi ráta 2015 egészében, tehát éves átlagban 7,1 százalékra, évtizedes mélypontjára süllyedhet maradhat, majd az év második felében indulhat növekedésnek. Ezt a folyamatot némileg gyorsíthatja a kőolaj és a földgáz árának csökkenése. Az iparban, az építőiparban, a beruhá­zásoknál az idei növekedés után vissza­fogottabb lehet a tempó 2015-ben, a kis­kereskedelem azonban továbbra is stabil növekedést mutathat - közölte lapunk­kal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Németh szerint a 3 százalék feletti tavalyi GDP-növekedést követő­en idén lassulás várható, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a legfőbb ága­zatokban, az építőiparban, a feldolgozó­­iparban lassult a növekedés a múlt évben, valamint a beruházások nagyon alacsony bázisról való növekedése is visszafogot­tabbá vált. Az idei esztendő számos bi­zonytalanságot tartogat, egyfelől a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyen­gélkedése korlátokat szab a növekedés­nek, további kockázatot jelent a decem­ber közepén kirobbant orosz válság eset­leges eszkalálódása. Tavaly a járműgyártás határozta meg az ipar teljesítményét - tette hozzá Németh. Az év első felében látványos növekedést produkált a szektor, majd augusztusban megtört a lendület, ami elsősorban az Au­­di-gyár nyári leállásával, valamint a Su­­zuki-gyár modellváltásával magyarázha­tó. Az ipar lassuló növekedése elsősorban annak tudható be, hogy a legfőbb export­piacnak számító eurózóna gyengélkedik. Idén 5 százalék körüli növekedés várha­tó az iparban a 7,5 százalék körüli tava­lyi bővülés után. Az iparhoz hasonlóan szerepelt az építőipar is, amely fokozato­san lassuló növekedést produkált tavaly. Ráadásul az építőipar felemásan teljesí­tett, mivel a bővülést a közműfejleszté­sek, út- és vasútépítések húzták­ az épü­letek, ezen belül is a lakások építése nem járult hozzá a szektor bővüléséhez. Az elemző szerint az is látszik az őszi ada­tokból, hogy az említett út- és vasútépí­tések volumene visszafogottabb a koráb­binál, így idén a tavaly várható 16 száza­lék körüli bővülés után 5-10 százalékra lehet számítani. A lakásépítések terüle­tén lehet némi élénkülés, de csak a de­vizahitelek forintosítása után lehet majd tisztán látni ezen a téren. A beruházá­sok alakulásán is látszik a gazdasági las­sulás: az első negyedévben 22,6, a máso­dikban 21,2, a harmadikban 16,3 száza­lékos volt a növekedés. Az egyre csökke­nő beruházási kedv a versenyszféra ak­tivitásának lanyhulásával magyarázha­tó. Tavaly éves átlagban 15-20 százalék­kal emelkedhetett a beruházások volu­mene, 2015-ben pedig inkább egy szám­jegyű növekedésre van kilátás a jelenle­gi gazdasági fundamentumok alapján. A kiskereskedelmi szektor annyiban kivé­tel a többi ágazathoz képest, hogy stabil növekedést produkált hónapról hónapra. Ez részben annak köszönhető, hogy a la­kosság pénzügyi mozgástere nőtt a múlt évben, a nem élelmiszerek körében bein­dultak a korábban elhalasztott lakossá­gi vásárlások. A szektor bővülése a tava­lyi 5 százalék után idén is hasonló szin­ten maradhat. (A Századvég Gazdaságkutató Zrt. lapunk tulajdonosa) PROGNÓZISOK 2015-RE K&H Bank 2.2 1.0 3.0 Századvég 2.6 1.6 2.7 Takarékbank 2.8 1.4 2.8 MNB 2.3 0.9 Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés ­ ÁLLAMADÓSSÁG A devizaarány csökkentése a cél Napi Gazdaság Nagyon kedvező piaci körülmények jellemezték az elmúlt évet, a lakossági állampapírok iránt élénk volt a kereslet, a jelentős összegű csere­aukciók miatt nagyobb bruttó forintkibocsátás és visszafizetés történt. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁI­K) vezér­­igazgatója (képünkön) elmondása szerint idén 400 milliárd forinttal csökken a nettó finanszírozá­si igény 2014-hez képest, az esedékes visszafize­tési kötelezettség 1900 milli­árd forinttal kevesebb lesz, s 1800 milliárd forinttal csök­ken a bruttó kibocsátás. Az ÁKK adatai alapján a 2013- 2014-es években nem emelke­dett a külföldi befektetők ke­zében lévő forintalapú állam­papír-állomány. A külföldi be­fektetőknél lévő forintállam­­papír-állomány nagysága évek óta 5000 milliárd forint kö­rül ingadozik, viszont az ál­lampapírok átlagos futamide­je napjainkban már eléri az 5 évet, mert az elmúlt idő­szakban egy évet hosszabbo­dott. Az adósságkezelő az el­múlt évekhez hasonlóan idén is tovább csökkentené az ál­lamadósság devizaarányát. Hozzátette: határo­zott gazdaságpolitikai célkitűzés, hogy a ma­gyar állam idén se menjen ki a nemzetközi pia­cokra devizakötvénnyel, de sosem lehet kizár­ni, ezért, ha szükség lesz rá, sor kerülhet ilyen tranzakcióra is. A hosszabb távú, azaz 2016-os tervek között sem szerepel ilyen kibocsátás - kö­zölte Borbély. A 2015-ös adósságfinanszírozási terv szerint az ÁKK az államadósságon belül a 2013 végi 60 százalékról 2014 végére 55 száza­lékra, idén 50 százalékra kívánja csökkenteni a külföldi befektetők arányát az adósságfinanszírozásban. Ez­zel párhuzamosan a deviza­alapú adósságelemek aránya a 2013 végi 41 százalékról az idén év végére 38 százalékra, a jövő év végére 34 százalékra mérséklődhet. A magyar ál­lam jövőre csak a letelepedé­si államkötvényből és a Pré­mium Euró Magyar Állam­­kötvényből tervez devizaala­pú forrást bevonni, más devi­zakötvényből nem. A lakos­ság kezében lévő állampapír­állomány (névértéken számít­va) 2262 milliárd forintot ért el 2014 októberében, ami 271 milliárd forinttal haladta meg a 2013 végi állományt. Idén 400 milliárd forinttal csökken a nettó finanszírozási igény 2014-hez képest www.napigazdasag.hu , 2015. január 5., hétfő ÖSSZEGZÉS A befektetések szempontját jó éve volt Magyarország­rn Tavaly az első félévben akkora értékű beruhá­zás valósult meg Ma­gyarországon, mint 2013-ban a teljes év­ben. Az új befektetése­kért folyó versenyben legnagyobb riválisaink a környező országok, de a szolgáltató köz­pontok terén India is kihívást jelenthet. Diószegi József Bár a beruházások tavalyi értéké­ről még nem állnak rendelkezésre az év egészére vonatkozó adatok, 2014 erős évnek számít - közölte a Napi Gazdasággal a Nemzeti Be­fektetési Ügynökség (HIPA), ahol azt is elmondták, hogy közreműkö­désükkel 2014 első félévében 1,12 milliárd euró értékű befektetés va­lósult meg, s ezáltal 5225 új mun­kahely létesült. Ez azért kiemelke­dő, mert 2013-ban az egész évre vo­natkoztatva 1,2 milliárd euró be­fektetésről és 7000 új munkahely­ről beszélhetünk. A legtöbb tőke továbbra is nyugat­ról érkezik, de a HIPA diverzifiká­lásra törekszik és a keleti nyitás po­litikájának megfelelően a feltörek­vő piacokról is keres befektetőket. Ennek a tevékenységnek már meg­vannak az eredményei. Kínát, Ja­pánt, Dél-Koreát érdemes kiemel­ni, míg a hagyományos relációkból továbbra is Németország a legna­gyobb befektető. A járműipar és az elektronika válto­zatlanul kiemelkedik a befektetések között, de 2014-ben szép számmal akadtak példák új beruházási dönté­sekre a vegyiparban, az élelmiszer­­iparban és a biotechnológiai ágazat­ban is. Emellett érdemes kiemelni a szolgáltató központok (SSC) -­­ét is, hiszen újabb és újabb ta­lalatok telepítik Magyarorszá ilyen jellegű központjaikat. A külföldiek mellett egyre magyar befektető hajt vég befektetési Projekte dolgozik a HIPA jentős befektetéseket, bőr két Magyarországon, köztu­dául a Béres Gyógyszergyá­rász Plasztik Kft. A HIPA jelenleg 104 befek projekten dolgozik, amelye­szesen mintegy 2,6 millión Jelenleg 104 MEGVALÓSULT BEFEKTETÉSEK* . Járműipar Alumetal (új üzem), Exedy (üzembővítés), Apollo Tyres (új üzem), (új üzem) Elektronika Honeywell (gyárbővítés) Szolgáltató központok GE, Emirates, Bank of China Vegyipar RZBC(új üzem) Forrás: HIPA *a teljesség igénye nélkül

Next