Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)
2015-05-28 / 101. szám
10 MAGYAR GAZDASÁG Csökkentek az energiaárak A magyar háztartások 2014 második felében átlagosan 3556,6 forintot fizettek 100 kilowattóra áramért, 9,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derül ki az Eurostat kimutatásából. A földgáz háztartási ára ugyanebben az időszakban 13 százalékkal mérséklődött, 100 kilowattóra energia 1088 forintba került. Vásárlóerő-paritáson számolva az áram a bérek vásárlóerejéhez igazítva 2014 második felében pontosan megfelelt az uniós átlagnak. A földgáz háztartási ára viszont, a vásárlóerőt is figyelembe véve, 11 százalékkal maradt el az átlagártól. Rekordbevétel az MVM-nél Fennállása óta a legnagyobb árbevételét érte el az MVM- csoport 2014-ben: 1195 milliárd forintot, ami 273 milliárddal több az előző évinél - közölte tegnap a társaság. A cégcsoport tavaly összesen 102,4 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe. Ez az összeg nagyrészt a kifizetett adókból, hatósági engedélyezési díjakból, illetve a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történt befizetésből tevődik össze. A közgyűlés döntése alapján az MVM 2014-re nem fizet osztalékot. Demján Sándor a zsebébe nyúl Elkezdődik a január óta felszámolás alatt álló, Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt. építőipari vállalat kishitelezőinek kártalanítása. A felszámolóbiztos által visszaigazolt és érvényesíthető hitelezői igény 10,3 milliárd forintot tesz ki, amelyből a mintegy 120 kishitelező követelése 340 millió forint - jelentette be Boródi Ferenc kijelölt felszámolóbiztos. A kkv-k kártalanítására Demján Sándor a magánvagyonából indítja el a kishitelezői kártalanítási programot. Egyre több kölcsönzött dolgozóra van igény Tavaly 80-90 ezer ember dolgozhatott munkaerő-kölcsönző cég közvetítésével, ami az előző évhez képest 15-20 százalékkal nagyobb létszám. A betanított munkások, a targoncások és az esztergakezelők a legkeresettebbek. Napi Gazdaság Lassú, de folyamatos keresletbővülést tapasztalnak az utóbbi hónapokban a munkaerő-kölcsönző cégek, bár a válság előtti évi 130 ezres kölcsönzötti létszámtól még messze van a megrendelők igénye. Pontos adatok csak júniusban lesznek, de becslésünk szerint 2014-ben 15-20 százalékkal bővült az ágazat, hozzávetőleg 80-90 ezer embert foglalkoztathattak kölcsönzőcégen keresztül - mondta a Napi Gazdaságnak Zsoldisné Csaposs Noémi. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint a munkaadók még mindig óvatosak az állandó létszámuk bővítésekor, azonban a megrendelések szaporodásával megjelenő munkaerőigény is egyre jelentősebb, és ezt elsősorban kölcsönzött dolgozókkal elégítik ki. A tagok visszajelzései alapján a rendelésállományok bővülése abban már megmutatkozik, hogy mind többüknél nő a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott kölcsönmunkások száma. Ebből az szűrhető le, hogy a kölcsönzőcégek már folyamatosan tudják foglalkoztatni a munkavállalókat, legfeljebb a munkavégzés helye változik gyakrabban - mondta az elnök. Számos autóipari és elektronikai öszszeszerelő gyárban folyamatos a felvétel mind a saját, mind a kölcsönzött állományba, sőt a nyugati országrészben ma már sok helyen munkaerőhiánnyal szembesülnek a vállalatok, és igyekeznek a keleti országrészből vagy országhatáron túlról dolgozókat toborozni - mondta a Napi Gazdaságnak Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország Kft. marketingvezetője. Tapasztalataik szerint azonban a fellendülés igen törékeny: jellemző, hogy a munkaadók nagyon óvatosak, és csak rövid időre, 1-3 hónapra ígérnek munkalehetőséget. Az év eleje óta érezhető létszámbővítési szándék abban is tetten érhető, hogy általános iskolai végzettségű betanított munkásokat a Manpower is folyamatosan keres megbízói részére, emellett ugrásszerűen nőtt a targoncások és a fémipari szakmunkások (hegesztők, lakatosok, CNC-esztergályosok) iránti igény. Az elnök szerint az utóbbi hónapokban tovább nőtt a kereslet a technikusok, az operátorok és a kamionsofőrök iránt is. Ezen túlmenően keresettek a jó idegennyelv-tudással bíró irodai asszisztensek.A szellemi munkakörökben egyfajta szezonalitás mutatkozik, jelentősebb munkaerőigényt például könyvelők, adatrögzítők, bérszámfejtők iránt inkább év végi zárások idején tapasztalnak a kölcsönzők - mondja Zsoldisné Csaposs Noémi. Továbbra is nehéz a pályakezdők helyzete, mert sok esetben releváns tapasztalatot várnak el a cégek. A diplomások között legkeresettebbek a mérnökök, az informatikusok, a könyvelők és a pénzügyi szakemberek. Az azonban egyre jellemzőbb, hogy a szellemi munkakörökben a kölcsönzött és bevált dolgozót alkalomadtán átveszik állandó állományba. Mivel a vállalatok egyre több szellemi munkakört szerveztek, szerveznek ki, és ennek csak egy része jelenik meg a kölcsönzésben, érdemben nem bővül ez a terület. Évek óta változatlan a kölcsönzésen belül a fizikai és a szellemi munkakörökbe igényelt dolgozók 20:80 százalékos aránya is. Az elmúlt időszakban erőteljesen változtak a kölcsönzőcégekkel szembeni elvárások is. A megrendelők a munkaerő rendelkezésre bocsátásán túl mindinkább összetett szolgáltatásokat igényelnek: a munkaidő és egyéb nyilvántartások menedzselése mellett a betanítás, a dolgozók szállítása, elszállásolása a legalapvetőbbek közé tartozik. A megrendelő üzleti céljainak támogatása ennél nagyobb feladatot jelent: egy termelővállalatnál például a selejtarány csökkentéséhez vagy egy call-centernél az ügyfél-kiszolgálási idő rövidítéséhez, illetve az ügyfél-elégedettség növeléséhez sokkal több feladat átvállalására van szükség a kölcsönző részéről. Tavaly 15-20 százalékkal nőtt a munakerő-kölcsönzőkön keresztül elhelyezkedők száma Fotó: Bach Máté Uniós támogatástól függ a cukorrépa-termelés Az uniós támogatások tartják életben a hazai cukorrépa-termesztést. Az unióban már csökkentik a termőterületet. Köpöncei Csilla Az uniós támogatások biztosítják a hazai cukorrépa-termesztés megmaradását, a közösségi hozzájárulás nélkül, piaci alapon ugyanis már régen nem éri meg a gazdaságoknak cukorrépával foglalkozni - mondta el lapunk érdeklődésére Kelemen István. A Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének főtitkára szerint a cukor ára olyan alacsony, hogy alig fedezi a répa árát, így a gyárak is csak a minimumot fizetik ki a termelőknek. Egy tonna cukor gyári ára 420 euró körül alakul, míg a répa tonnájáért 27 eurót adnak átlagban a piacon. Szavai szerint az európai uniós agrártámogatásokon belül a cukorrépatermelésre 2020-ig 8 millió euró jut, a 15 ezer hektáros termőterülettel számolva ez hektáronként 150-160 ezer forintot jelent. Pontos összeget azonban csak az őszi euró-forint árfolyam tükrében tudunk majd mondani - hívta fel a figyelmet. Elmondta: amíg kitart az uniós támogatás, addig a magyarországi termelők a maihoz hasonló szinten tudják tartani a termelést. 2020 után azonban már egyáltalán nem biztos, hogy - az uniós támogatások nélkül is vállalják majd az ezzel járó munkát a gazdaságok. A szakértő szerint az idén hozzávetőlegesen 15 ezer hektáron vetnek cukorrépát a gazdálkodók, ahogyan tavaly is hasonló nagyságrendű volt a termelés. Az elmúlt évben - a kedvező időjárásnak köszönhetően - a termés egy részét Horvátországba adták el a termelők, az idén azonban várhatóan a teljes termést a kaposvári cukorgyár veszi meg. Kelemen István szerint a 15 ezer hektárnyi elvetett területen rosszabb időjárási körülmények mellett is megterem majd a hazai kvótacukor előállításához szükséges menynyiségű cukorrépa. Az európai uniós cukorpiac nehézségeire korábban az uniós cukorrépatermelők is felhívták a figyelmet. Közgyűlésükön arra figyelmeztettek, hogy az uniós cukorárak 2013 januárja óta átlagosan 43 százalékkal csökkentek, ami a cukorgyárak és a répatermelők helyzetét is megnehezíti. Az alacsony árak miatt a termelők várhatóan nagy mennyiségű cukorrépát és cukrot visznek át a következő gazdasági évre. Emellett a termőterületet tíz százalék feletti mértékben csökkentik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján közzétettek szerint a közgyűlésen részt vevők szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság szüntesse meg a bizonytalanságokat, ugyanakkor elleneztek minden olyan intézkedést, ami csak átmenetileg oldja meg a problémákat. A termelők a bioüzemanyagok támogatását szorgalmazták. 2015. május 28., csütörtök Ezermilliárd forint jut közlekedésfejlesztésre Napi Gazdaság A közlekedés fejlesztése javítja a gazdaság versenyképességét, ezért 2020- ig a kormányzat mintegy ezermilliárd forintot fordít erre a célra nemzeti forrásból - mondta tegnap Tasó László, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. A nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia bemutatásának zárórendezvényén az államtitkár hozzátette: a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak támogatásainak kihasználása azért is fontos, mert azt követően már kevesebb közösségi forrás jut erre a területre. Az államtitkár emlékeztetett, a parlament előtt van a beruházásokat felgyorsító javaslatcsomag. Az átlagos előkészítési idő hat és fél év, a kormány ezt akarja két évre csökkenteni. Arra is felhívta a figyelmet: ha a kisajátításoknál csak az árról folyik a vita, ez nem lehet akadálya a beruházás megkezdésének. Becsey Zsolt,a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy Magyarország sajátos helyzetben van: még tart az egyéni és a közösségi közlekedés felzárkóztatása az uniós szintre. Megemlítette, hogy az országban jelentős az átmenő forgalom, mivel hazánk területén európai szállítási folyosok haladnak keresztül, emellett fontos feladatnak nevezte a Budapest-központúság oldását. Szalóki Flórián, az NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2013 végéig tartott, korábbi uniós költségvetési időszak közlekedési operatív programjából 2700 milliárd forint értékű közlekedési fejlesztés valósult meg, az új költségvetési időszak integrált közlekedésfejlesztési programjában pedig 1500 milliárd forint szerepel erre a célra. 2020-ig a közlekedés fejlesztésében elsőbbséget élvez a vasút. Budapest 180 milliárd forintot kap a tömegközlekedés fejlesztésére - tette hozzá. A nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia keretében a kormány olyan alapvető célokat fogalmazott meg a 2014-2020 közötti időszakra, mint a megyeszékhelyek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve az országhatárok elérése gyorsforgalmi utakon.