Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)

2015-05-28 / 101. szám

10 MAGYAR GAZDASÁG Csökkentek az energiaárak A magyar háztartások 2014 má­sodik felében átlagosan 3556,6 forintot fizettek 100 kilowatt­óra áramért, 9,9 százalékkal ke­vesebbet, mint egy évvel koráb­ban - derül ki az Eurostat ki­mutatásából. A földgáz háztar­tási ára ugyanebben az időszak­ban 13 százalékkal mérséklő­dött, 100 kilowattóra energia 1088 forintba került. Vásárló­erő-paritáson számolva az áram a bérek vásárlóerejéhez igazít­va 2014 második felében ponto­san megfelelt az uniós átlagnak. A földgáz háztartási ára viszont, a vásárlóerőt is figye­lembe véve, 11 százalékkal ma­radt el az átlagártól. Rekordbevétel az MVM-nél Fennállása óta a legnagyobb árbevételét érte el az MVM- csoport 2014-ben: 1195 milliárd forintot, ami 273 milliárddal több az előző évinél - közölte tegnap a társaság. A cégcsoport tavaly összesen 102,4 milliárd forintot fizetett be a költségve­tésbe. Ez az összeg nagyrészt a kifizetett adókból, hatósági en­gedélyezési díjakból, illetve a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történt befizetésből tevődik össze. A közgyűlés dön­tése alapján az MVM 2014-re nem fizet osztalékot. Demján Sándor a zsebébe nyúl Elkezdődik a január óta felszá­molás alatt álló, Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arca­dom Zrt. építőipari vállalat kis­hitelezőinek kártalanítása. A felszámolóbiztos által vissza­igazolt és érvényesíthető hitele­zői igény 10,3 milliárd forintot tesz ki, amelyből a mintegy 120 kishitelező követelése 340 millió forint - jelentette be Bo­­ródi Ferenc kijelölt felszámoló­biztos. A kkv-k kártalanításá­ra Demján Sándor a magánva­­gyonából indítja el a kishitelezői kártalanítási programot. Egyre több kölcsönzött dolgozóra van igény Tavaly 80-90 ezer ember dolgoz­hatott munkaerő-kölcsönző cég közvetítésével, ami az előző év­hez képest 15-20 százalékkal na­gyobb létszám. A betanított mun­kások, a targoncások és az esz­tergakezelők a legkeresettebbek. Napi Gazdaság Lassú, de folyamatos keresletbővülést tapasztalnak az utóbbi hónapokban a munkaerő-kölcsönző cégek, bár a vál­ság előtti évi 130 ezres kölcsönzötti lét­számtól még messze van a megrende­lők igénye.­­ Pontos adatok csak júni­usban lesznek, de becslésünk szerint 2014-ben 15-20 százalékkal bővült az ágazat, hozzávetőleg 80-90 ezer em­bert foglalkoztathattak kölcsönzőcé­gen keresztül - mondta a Napi Gaz­daságnak Zsoldisné Csaposs Noémi. A Személyzeti Tanácsadók Magyaror­szági Szövetségének elnöke szerint a munkaadók még mindig óvatosak az állandó létszámuk bővítésekor, azon­ban a megrendelések szaporodásával megjelenő munkaerőigény is egyre je­lentősebb, és ezt elsősorban kölcsön­zött dolgozókkal elégítik ki. A tagok visszajelzései alapján a rendelésállo­mányok bővülése abban már megmu­tatkozik, hogy mind többüknél nő a határozatlan idejű szerződéssel fog­lalkoztatott kölcsönmunkások szá­ma. Ebből az szűrhető le, hogy a köl­csönzőcégek már folyamatosan tud­ják foglalkoztatni a munkavállalókat, legfeljebb a munkavégzés helye válto­zik gyakrabban - mondta az elnök. Számos autóipari és elektronikai ösz­­szeszerelő gyárban folyamatos a felvé­tel mind a saját, mind a kölcsönzött ál­lományba, sőt a nyugati országrészben ma már sok helyen munkaerőhiánnyal szembesülnek a vállalatok, és igyekez­nek a keleti országrészből vagy ország­határon túlról dolgozókat toborozni - mondta a Napi Gazdaságnak Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország Kft. marketingvezetője. Tapasztalataik sze­rint azonban a fellendülés igen töré­keny: jellemző, hogy a munkaadók na­gyon óvatosak, és csak rövid időre, 1-3 hónapra ígérnek munkalehetőséget. Az év eleje óta érezhető létszám­­bővítési szándék abban is tetten érhe­tő, hogy általános iskolai végzettségű betanított munkásokat a Manpower is folyamatosan keres megbízói részére, emellett ugrásszerűen nőtt a targoncá­sok és a fémipari szakmunkások (he­gesztők, lakatosok, CNC-esztergályo­­sok) iránti igény. Az elnök szerint az utóbbi hónapokban tovább nőtt a ke­reslet a technikusok, az operátorok és a kamionsofőrök iránt is. Ezen túlme­nően keresettek a jó idegennyelv-tu­­dással bíró irodai asszisztensek.­­A szellemi munkakörökben egy­fajta szezonalitás mutatkozik, jelentő­sebb munkaerőigényt például könyve­lők, adatrögzítők, bérszámfejtők iránt inkább év végi zárások idején tapasz­talnak a kölcsönzők - mondja Zsol­disné Csaposs Noémi. Továbbra is ne­héz a pályakezdők helyzete, mert sok esetben releváns tapasztalatot várnak el a cégek. A diplomások között leg­keresettebbek a mérnökök, az infor­matikusok, a könyvelők és a pénzügyi szakemberek. Az azonban egyre jel­lemzőbb, hogy a szellemi munkakö­rökben a kölcsönzött és bevált dolgo­zót alkalomadtán átveszik állandó állo­mányba. Mivel a vállalatok egyre több szellemi munkakört szerveztek, szer­veznek ki, és ennek csak egy része je­lenik meg a kölcsönzésben, érdemben nem bővül ez a terület. Évek óta vál­tozatlan a kölcsönzésen belül a fizikai és a szellemi munkakörökbe igényelt dolgozók 20:80 százalékos aránya is. Az elmúlt időszakban erőteljesen változtak a kölcsönzőcégekkel szem­beni elvárások is. A megrendelők a munkaerő rendelkezésre bocsátásán túl mindinkább összetett szolgáltatá­sokat igényelnek: a munkaidő és egyéb nyilvántartások menedzselése mellett a betanítás, a dolgozók szállítása, el­szállásolása a legalapvetőbbek közé tartozik. A megrendelő üzleti célja­inak támogatása ennél nagyobb fel­adatot jelent: egy termelővállalatnál például a selejtarány csökkentéséhez vagy egy call-centernél az ügyfél-ki­szolgálási idő rövidítéséhez, illetve az ügyfél-elégedettség növeléséhez sokkal több feladat átvállalására van szükség a kölcsönző részéről. Tavaly 15-20 százalékkal nőtt a munakerő-kölcsönzőkön keresztül elhelyezkedők száma Fotó: Bach Máté Uniós támogatástól függ a cukorrépa-termelés Az uniós támogatások tartják élet­ben a hazai cukorrépa-termesz­tést. Az unióban már csökkentik a termőterületet. Köpöncei Csilla Az uniós támogatások biztosítják a ha­zai cukorrépa-termesztés megmaradá­sát, a közösségi hozzájárulás nélkül, piaci alapon ugyanis már régen nem éri meg a gazdaságoknak cukorrépával foglalkozni - mondta el lapunk érdek­lődésére Kelemen István. A Cukorré­pa-termesztők Országos Szövetségé­nek főtitkára szerint a cukor ára olyan alacsony, hogy alig fedezi a répa árát, így a gyárak is csak a minimumot fize­tik ki a termelőknek. Egy tonna cukor gyári ára 420 euró körül alakul, míg a répa tonnájáért 27 eurót adnak átlag­ban a piacon. Szavai szerint az európai uniós ag­rártámogatásokon belül a cukorrépa­termelésre 2020-ig 8 millió euró jut, a 15 ezer hektáros termőterülettel szá­molva ez hektáronként 150-160 ezer forintot jelent. Pontos összeget azon­ban csak az őszi euró-forint árfolyam tükrében tudunk majd mondani - hív­ta fel a figyelmet. Elmondta: amíg ki­tart az uniós támogatás, addig a ma­gyarországi termelők a maihoz hason­ló szinten tudják tartani a termelést. 2020 után azonban már egyáltalán nem biztos, hogy - az uniós támogatások nélkül­­ is vállalják majd az ezzel járó munkát a gazdaságok. A szakértő szerint az idén hozzáve­tőlegesen 15 ezer hektáron vetnek cu­korrépát a gazdálkodók, ahogyan ta­valy is hasonló nagyságrendű volt a termelés. Az elmúlt évben - a kedve­ző időjárásnak köszönhetően - a ter­més egy részét Horvátországba adták el a termelők, az idén azonban várha­tóan a teljes termést a kaposvári cukor­gyár veszi meg. Kelemen István szerint a 15 ezer hektárnyi elvetett területen rosszabb időjárási körülmények mel­lett is megterem majd a hazai kvóta­cukor előállításához szükséges meny­­nyiségű cukorrépa. Az európai uniós cukorpiac nehéz­ségeire korábban az uniós cukorrépa­termelők is felhívták a figyelmet. Köz­gyűlésükön arra figyelmeztettek, hogy az uniós cukorárak 2013 januárja óta átlagosan 43 százalékkal csökkentek, ami a cukorgyárak és a répatermelők helyzetét is megnehezíti. Az alacsony árak miatt a termelők várhatóan nagy mennyiségű cukorrépát és cukrot visz­nek át a következő gazdasági évre. Emel­lett a termőterületet tíz százalék felet­ti mértékben csökkentik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kama­ra honlapján közzétettek szerint a köz­gyűlésen részt vevők szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság szüntesse meg a bizonytalanságokat, ugyanak­kor elleneztek minden olyan intézke­dést, ami csak átmenetileg oldja meg a problémákat. A termelők a bioüzem­anyagok támogatását szorgalmazták. 2015. május 28., csütörtök Ezermilliárd forint jut közlekedésfejlesztésre Napi Gazdaság A közlekedés fejlesztése javítja a gaz­daság versenyképességét, ezért 2020- ig a kormányzat mintegy ezermilliárd forintot fordít erre a célra nemzeti for­rásból - mondta tegnap Tasó Lász­ló, a fejlesztési tárca közlekedéspoli­tikáért felelős államtitkára. A nem­zeti közlekedési infrastruktúra-fej­lesztési stratégia bemutatásának zá­rórendezvényén az államtitkár hozzá­tette: a 2020-ig tartó uniós költségve­tési időszak támogatásainak kihasz­nálása azért is fontos, mert azt köve­tően már kevesebb közösségi forrás jut erre a területre. Az államtitkár emlékeztetett, a par­lament előtt van a beruházásokat fel­gyorsító javaslatcsomag. Az átlagos elő­készítési idő hat és fél év, a kormány ezt akarja két évre csökkenteni. Arra is felhívta a figyelmet: ha a kisajátí­tásoknál csak az árról folyik a vita, ez nem lehet akadálya a beruházás meg­kezdésének. Becsey Zsolt,a Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium (NFM) közlekedé­sért felelős helyettes államtitkára ki­fejtette, hogy Magyarország sajátos helyzetben van: még tart az egyéni és a közösségi közlekedés felzárkóz­tatása az uniós szintre. Megemlítet­te, hogy az országban jelentős az át­menő forgalom, mivel hazánk terü­letén európai szállítási folyosok ha­ladnak keresztül, emellett fontos fel­adatnak nevezte a Budapest-közpon­­túság oldását. Szalóki Flórián, az NFM közleke­dési operatív programokért felelős he­lyettes államtitkára elmondta, hogy a 2013 végéig tartott, korábbi uniós költ­ségvetési időszak közlekedési opera­tív programjából 2700 milliárd forint értékű közlekedési fejlesztés valósult meg, az új költségvetési időszak integ­rált közlekedésfejlesztési programjá­ban pedig 1500 milliárd forint sze­repel erre a célra. 2020-ig a közleke­dés fejlesztésében elsőbbséget élvez a vasút. Budapest 180 milliárd forin­tot kap a tömegközlekedés fejleszté­sére - tette hozzá. A nemzeti közlekedési infrastruk­túra-fejlesztési stratégia keretében a kormány olyan alapvető célokat fogal­mazott meg a 2014-2020 közötti idő­szakra, mint a megyeszékhelyek bekö­tése a gyorsforgalmi úthálózatba, il­letve az országhatárok elérése gyors­­forgalmi utakon.

Next