Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)
2015-05-04 / 84. szám
4 BELFÖLD Szigorúbb büntető jogszabályok Amennyiben a parlament jóváhagyja, a közeljövőben módosulnak a büntető törvénykönyv egyes passzusai. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a hamarosan életbe lépő módosítással a többszörös és erőszakos többszörös visszaesők esetében ezentúl a halmazatban történő elkövetést is értékelni kell. A módosítás érinti az úgynevezett reintegrációs őrizet szabályait is, amelynek megsértését a törvény a fogoly szökéseként értékelné. A tervezet érinti a korrupcióval, a terrorizmus finanszírozásával, a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyomozások eszköztárát is. Szocialista csontváz Csepelen Százmillió forintnál is nagyobb kára lehet a csepeli önkormányzatnak egy öt éve tartó jogvita következtében. A Csepel.hu beszámolója szerint 2010-ben, az akkori MSZP-s vezetésű önkormányzat a Hunép Universal Építőipari Zrt.-vel a kivitelezési munkákra vállalkozási szerződést kötött. Az önkormányzati cég és a megbízott kft. szabálytalanul készítette elő a közbeszerzési eljárást és kötötte meg a vállalkozási szerződést, ezért akár több mint ötvenmillió forint késedelmi kamatot is fizethet. A szabálytalan pótmunkamegrendelések miatt szintén csaknem ötvenmillió forint fizetési kötelezettsége keletkezhet az önkormányzatnak. Meghallgatják Kovács Bélát Kovács Béla Európai Parlamenti meghallgatása előreláthatólag május 6-án lesz. Az április 16-ra tervezett meghallgatáson Kovács nem jelent meg az Európai Parlament jogi bizottsága előtt. Mint ismert, Kovács Béla jobbikos európai képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő konspiratív módon rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal. Ahhoz, hogy a jobbikos képviselő ellen megindulhasson az eljárás, az Európai Parlamentnek meg kell vonnia a képviselő mentelmi jogát. Napirenden az ukrán nacionalisták Kikérik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat véleményét a nemzetbiztonsági bizottság holnapi, soron kívüli ülésén a Jobbikot és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat megfenyegető ukrán fegyveres szervezet ügyében. Információnk szerint a Karpatszka Szics vezetője az az Oleg Kucin, aki a Szvoboda Párt kárpátaljai vezetője volt. A párt tagjai többször megrongálták a Vereckei-hágón található magyar emlékművet. A KSZ kapcsolatban áll az Azov zászlóaljjal, akik kegyetlenkedéséről egy videó is készült, amelyen egy kelet-ukrajnai felkelőt feszítettek keresztre és meggyújtották. Később a szervezet tagadta a kivégzést. Pártingatlan állott, most kőhalom Budapesten és vidéken több helyen is találhatunk omladozófélben lévő pártingatlant. Az épületek hasznosítását nehezíti, hogy az egykor nagy, mára ellenzékbe szorult, az adófizetők pénzéből gazdálkodó pártok eladósodtak vagy megszűntek. Több MSZP-, illetve volt SZDSZ-ingatlanon banki jelzálog van, ami lehetetlenné teszi a hasznosításukat. Baranyai Gábor-Borsodi Attila Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Szabad Demokraták Szövetségének adóssága a Gizella utcai értékes székház eladása ellenére már 2010-ben is mintegy 800 millió forintra rúgott, amelyet nagyrészt ingatlanvásárlások eredményeztek. A párt 2011 júliusában fizetésképtelen lett. 2014 őszén a liberális párt hivatalosan is megszűnt. Az MSZP jelenleg is hatalmas hiteleket nyög. Ezek közül a legnagyobb tétel a mostanra eladósorba került Jókai utcai székházra felvett svájcifrankalapú hitel. A pénzügyi kötelezettség fedezetéül az MSZP ingatlanjai szolgálnak. Budafok-Tétényben a városház melletti, műemléki védelem alatt álló egykori polgármesteri villát a rendszerváltozás után is megtartotta az MSZP. A telek a párt és az önkormányzat osztatlan közös tulajdona. A villát átépítették, egyes részeit az MSZP vállalkozóknak adta bérbe, s kiköltözött. Az épületen jelzálog van bejegyezve az MSZP-nek hitelező bank javára. Siralmas állapotban van az ingatlan, a szocialisták értékesítenék, de a műemléki kötelezettségek és a jelzálog miatt 0 forintért sem éri meg senkinek - tudtuk meg Sebes Gábor polgármesteri tanácsadótól, aki hozzátette: az életveszélyt leszámítva nem volt olyan gyakorlati jogszabály, amely alapján az önkormányzat karbantartásra kötelezhette volna a tulajdonosokat. Újpesten a Munkácsy Mihály utcai egykori MSZMP-irodában 2010- ig a Munkáspárt kerületi szervezete működött. Az állami tulajdonú ingatlan egy ideig üresen állt, állapota romlott. 2014 őszén a párt helyi aktivistái szóban arról tájékoztatták az önkormányzatot, hogy az államtól megkapták a helyiséget, és megkezdték a felújítását - foglalta össze a IV.kerületi helyzetet Rózsahegyi László Zita önkormányzati referens. A III. kerületi Pethe Ferenc téren található az egykori MDF-székház, amelyet hosszú harcok árán sikerült az önkormányzatnak megszereznie. Az ingatlant a 2013-as felújítás és korszerűsítés után kulturális központként használja a lakosság - mondta el lapunknak Sztamenits Adrienn sajtócsoport-vezető. Nem ilyen szerencsés a a Tímár utcai volt SZDSZ-székház sorsa. Az ingatlan nincs önkormányzati tulajdonban, az épület falait graffitik borítják, ablakai koszosak, lépcsője omladozik. Homlokzatán még látható a szabad demokraták ütött-kopott fényreklámja. A józsefvárosi önkormányzat sajtóirodájától megtudtuk: a kerülettől helyiséget bérelt korábban a Szabad Demokraták Szövetsége, ami után több mint egymillió forintos bérletidíj-hátralékot halmoztak fel a liberálisok. A helyiségre a párt végül 2007. november 15-én kötött adásvételi szerződést a vételár részletekben történő megfizetésével, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett. Végül ezt sem fizették, ezért az önkormányzat megvonta a részletfizetési lehetőséget. A teljes hátralékot egy összegben kell megfizetniük, amelynek behajtására peres eljárás indult. A párt több mint egymillió forintos bérletidíj-hátralékkal és a 21,8 millió forintos vételárral - plusz késedelmi kamattal és egyéb járulékos költségekkel - tartozik az önkormányzatnak. Dunaújvárosban a rendszerváltozást követően az SZDSZ a Vasmű út 41. szám alatt kapott két helyiséget. Időközben az egyiket megvették, a másik után viszont körülbelül 800 ezer forinttal tartoznak. Az ablakban és az irodába vezető ajtón még mindig SZDSZ-es plakát látható. Kaposváron a Szent Imre utca 14. szám alatti ingatlanban jelenleg négy párt használ helyiségeket. Az épületben saját tulajdonú irodával rendelkezik a MSZP. A pártnak április 30- án kéthavi közüzemidíj-tartozása volt az önkormányzatnál, amelynek összege bruttó 108 976 forint. Április 7-én a közüzemidíj-tartozás rendezésére a pártot felszólítottuk - tették hozzá az önkormányzatnál. Debrecenben az MSZP az általa addig bérelt önkormányzati ingatlanból 2015 elején távozott, bérleti szerződése megszűnt. Szathmári Károly, az MSZP Hajdú-Bihar Megyei Területi Szövetségének elnökségi tagja, a szocialisták debreceni alelnöke lapunknak azt mondta: korábban a többi ,a parlamentben frakcióval rendelkező párthoz hasonlóan ők is kedvezményesen bérelhettek helyben irodát, de a pártok finanszírozásáról szóló törvény hatályba lépése után erre már nem volt lehetőségük. - Mérlegeltük, hogy tudjuk-e kezelni a jóval magasabb bérleti díjat vagy sem, s mivel az épületnek borzalmasan elavult gépészete és nagyon magas fűtésszámlája volt, viszszaadtuk az ingatlant. Azóta egy frekventáltabb helyen lévő, de olcsóbb irodát bérelünk - jegyezte meg Szathmári Károly. Nyíregyházán az MSZP városi szervezete korábban ingyenesen használt egy Bocskai utca 25. szám alatti ingatlant - a szocialistáknak csak a rezsiköltséget kellett fizetniük -, ám a közelmúltban kiköltöztek onnan. Most a párt városi és megyei szervezete közös ingatlant használ. Nagy László, az MSZP városi szervezetének elnöke elmondta: azért adták vissza az irodát, mert az őszi önkormányzati választáson több szervezettel közösen indultak, és nem jutott annyi képviselőjük mandátumhoz, hogy az ingatlant gazdaságosan fenn lehessen tartani. És Gyurcsány 16 millióval DK kasszaát tömte meg a Tavaly több mint 16 millió forinttal támogatta pártját Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke feltehetően az Altus Zrt. osztalékából finanszírozta a pártbüdzsét. Közben cáfolta, hogy családi cége napi 3 milliót keresne a brüsszeli megbízás kapcsán. A Fidelitas vizsgálatot követel. Losonczi Kata A Fidelitas szerint Brüsszelnek vizsgálnia és nem kitömnie kellene Gyurcsány Ferenc „háztáji bizniszét”. A kormánypárthoz közeli ifjúsági szervezet az Altus Zrt. tevékenységével kapcsolatos közleményében azt írta: a magyarok soha nem fogják elfogadni, hogy egy olyan cég készít jelentéseket napi hárommillióért, amely a rendszerváltás utáni zűrös privatizációkkal, korrupciógyanús ügyek sorozatával és az olajmaffiához való kapcsolatával vált hírhedtté, és amely a volt miniszterelnök kézi vezérlése alatt áll. A Gyurcsány család cégének adott 1,5 milliárdos megbízás akár pártfinanszírozásra is alkalmas lehet, hiszen a DK elnöke a mai napig aktív szereplője a magyar politikának. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is titkos pártfinanszírozásról beszélt az Altus kapcsán. Múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján viszont azt mondta: feltételezhető, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonul, ugyanis annyi pénzt kapott az uniótól, amennyi ezt lehetővé teszi. Cáfolta lapunknak a volt szocialista miniszterelnök, hogy napi 3 millió forintot keresne az Altus a brüsszeli megbízással. A DK elnöke a visszavonulásával kapcsolatos híreket is visszautasította. - Lázár miniszter urat el kell hogy keserítsem, sokáig tudhat még engem a politikai ellenfelei között - jelentette ki a pártelnök. Kérdésünkre közölte: az Altus egy hozzávetőlegesen 400 ezer eurós, azaz 120 millió forintos ügyleten dolgozik, amit 11 cég végez, ebből átlagosan 10 millió forint jut másfél év alatt egy-egy vállalkozásra. Gyurcsányéknak több jut, mert ők vezetik a konzorciumot. Közben nyilvánosságra hozták a Demokratikus Koalíció 2014- es pénzügyi mérlegét. Ebből kiderült, hogy a párt költségeihez az elnök 16,2 millió forinttal járult hozzá. Ez feltehetően az Altus Zrt. osztalékából származik. Vagyonbevallása szerint ugyanis a volt szocialista kormányfő más forrásból nem tett szert ekkora jövedelemre, csak az Altusból, így már a tavalyi évről elmondható volt az, hogy részben cége jövedelméből finanszírozta pártját Gyurcsány Ferenc. 2014-ben a párt 169,5 millió forintot kapott a magyar államtól. Tagdíjakból 26,4 millió forint, magánszemélyektől érkezett adományokból pedig 39,4 millió forint folyt be a DK kasszájába. 2015. május 4., hétfő