Napi Gazdaság, 2015. június (25. évfolyam, 103-128. szám)
2015-06-01 / 103. szám
www.napigazdasag.hu Nyolcvanötmilliót markolhattak fel Sallaiék Kunfalvi Nóra Nyolcvanöt millió forint állami támogatást vett fel az elmúlt öt évben az LMP-s Sallai Róbert Benedek családja az általuk bérelt földek után - tudtuk meg Bitay Mártontól, a Földművelési Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkárától. Az államtitkár tájékoztatása szerint a fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke 2010 óta 45 millió forint agrártámogatásban részesült a feleségével és közös cégükkel. Ebből 19 millió forintot a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó, külön pályázaton elnyerhető támogatásként kaptak nejével, Iványi Anna Barbarával - közölte lapunkkal Bitay Márton. Az államtitkár azt is elmondta: Sallaiék cége, az Alsó-Berettyó Melléki Kft. - amely egyébként csak Sallai és közvetlen hozzátartozói, valamint az érdekeltségéhez tartozó alapítványok tulajdona - öt év alatt további 40 millió forint területalapú támogatást nyert el. Ismeretes: az LMP-s országgyűlési képviselő - miközben azzal vádolta kormányt, hogy csak „Fideszközeli oligarchákat hoznak helyzetbe a földpályázati rendszerrel" - családjával együtt állami földeket bérel, és felvették az utánuk járó földalapú támogatást. Múlt héten a Pestisrácok.hu internetes hírportál írta meg, hogy Sallai és családja 180 hektárnyi állami termőföld bérleti jogát nyerte el az általa egyébként rendre bírált, Földet a gazdáknak programban. Bitay Márton az M1 aktuális csatorna szerdai adásában megerősítette, hogy Sallaiék cége több mint 216 hektár állami földet használ, amelyhez évi 15 millió forint területalapú támogatás jár. Ezt a támogatást Sallaiék még jó pár évig megkapják, mivel ebből 2 hektár bérleti joga idén jár le, a politikus és felesége közös cége azonban 77 hektárnyi terület bérleti jogát 2033-2034-ig nyerte el. Vállalkozásuk 2024-ig bérelheti az állam 102 hektáros területét. Nem az a baj, hogy egy túrkevei gazda nyert és gazdálkodik az állami földeken, az a probléma, hogy délelőtt megműveli a birtokot, délután pedig a parlamentben kritizálja a földbérleti rendszert, amelynek ő is haszonélvezője - hangsúlyozta Bitay Márton. Sallai Róbert Benedek közben bejelentette: pert indít az FM, illetve az államtitkár ellen, mert szerinte a feleségével közös kft.-jük összesen 200 hektárnyi területet bérel. Sallai Róbert Benedek cifraszűrben a Parlamentben Fotó MTI Kezdődhetnek a perbeszédek a 2006-os ügyben Kulcsár Anna Lényegében lezárult a bizonyítási eljárás a 2006-os rendőri fellépés ügyében - értesült lapunk. Megtudtuk: június 23-án akár elkezdődhet a perbeszédek sora, ítélet ősszel várható. A 2013. szeptember 17-e óta tartó büntetőperben Bene László és Gergényi Péter, egykori országos és budapesti főkapitány mellett tizenkét további személy ül a vádlottak padján. A vád az egykori tévészékház ostromához kapcsolódik; az ügyészség egyebek közt azt rótta fel, hogy a rendőri vezetők 2006 őszén elmulasztották elöljárói intézkedéseiket.A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa a Fő utcai bíróságon korábban tanúként hallgatta meg mások mellett Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, Petrétei József egykori igazságügyi és rendészeti minisztert. Bemutatták az ügyben az Ignácz István volt Pest megyei rendőrfőkapitány vezette bizottság jelentését, valamint azt a dokumentumot, amelyet a Papp Károly, akkori Fejér megyei rendőrfőkapitány által irányított testület megállapításait tartalmazta. A bíróság a bizonyítási eljárás során tanúként nyilatkoztatta Gönczöl Katalin egykori ombudsmant, aki az általa vezetett, a Gyurcsány-kormány felkérésére vizsgálódó testület véleményét ismertethette, s nyilatkozatot tett a katonai tanács előtt a Civil Jogász Bizottság több tagja is. Több mint száz személlyel együtt tanúként idézte meg a törvényszék Balsai István alkotmánybírót, korábbi országygyűlési képviselőt is, aki 2011-ben miniszterelnöki megbízottként készített jelentést a 2006-os őszi rendőri fellépésről. Völgyesi Miklós, az egykori Legfelsőbb Bíróság volt büntetőbírája, a Balsai-bizottság tagja írásban fejtette ki álláspontját, ezt a bíróságon felolvasták. A törvényszék sajtóirodája érdeklődésünkre közölte: a bizonyítási eljárás lényegében véget ért. Amennyiben az ügyészség, illetve a védőügyvédek részéről további indítvány nem érkezik, vagy azokat a bíróság elutasítja, június 23-án megkezdődhetnek a perbeszédek. Először az ügyész szól, utána a védők következnek. Az elsőfokú ítéletet előreláthatóan szeptemberben hirdetheti ki a Kiss Károly hadbíró alezredes vezette tanács. A székház ostroma kilenc évvel ezelőtt, 2006. szeptember 18-án volt, azt követően, hogy előző nap kiszivárgott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök zárt körben elmondott balatonőszödi beszéde. Gergényi Péter volt budapesti főkapitány védője, Gulyás Gábor lapunknak elmondta: már elkészítette a védőbeszéd vázlatát. Ennek lényege az, hogy a vád nem törvényes, mert nem derült ki belőle, pontosan mit is követett el az egykori rendőri vezető. Az ügyvéd álláspontja szerint védencének inkább a tanúk és nem a vádlottak között lett volna a helye. A vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban az elöljárói intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság a vádlottak többségével szemben felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket. A tévészékház ostrománál magára hagyták a rendőröket Fotó: MTI ÁLLÁSPONT Az ellenzék önértékelése Ha jobban belegondolunk, nem is kellett volna elhangzania a miniszterelnök beszédének ahhoz, hogy a különböző ellenzéki alakulatok elmondhassák róla a véleményüket. Feltehetően már előre készen álltak beélesítésre várva a számtalanszor elismételt, felmelegített vádak, paprikás, túlfűtött kirohanások. Ahogy elnézi az ember a meglátásaikat, minden valószínűség szerint tényleg egy másik tévécsatornára kapcsoltak, s nem bíbelődtek a beszéd meghallgatásával. Úgy gondolkodhattak: elég, ha a lakosság odafigyel az ilyen kormányzati sikerpropagandára, ők ehhez már nem is asszisztálnak. Voltaképpen az ellenzék saját magáról állított ki bizonyítványt azzal, hogy semmi épkézláb új vád, rágalom nem jutott eszébe. Hiszen az az MSZP-s meglátás, hogy Orbán Viktor szétzilálta az országot, annyira hathat az újdonság erejével, mint egy honfoglalás kori falmaradvány. Az sem valószínű, hogy Tóbiás József pártelnök mondatait a politikai innováció csúcsaként emlegetnék majdan az annalesek arról, hogy a kormányfő úgymond kétségbeesett kísérletet tett a kormányzati válság és a Fideszen belül dúló belháború rendezésére. Jó lenne továbbá, ha az MSZP elnöke kifejtené egyszer, ha ideje és felkészültsége engedi, mit ért azalatt, hogy a miniszterelnök felszámolta azokat az igazodási pontokat, amelyek Európához, a szakmaisághoz és a társadalmi kontrollhoz vezettek volna. Mint ahogy arra sem ártana nagyobb súlyt helyeznie, hogy az alanyt és állítmányt az érthetőség okán érdemes egyeztetni. De nem járunk sokkal jobban, ha dekódolni akarjuk, mit akarnak jelenteni a Jobbik és balos tükörkép-párttársa, a Demokratikus Koalíció szavai. A maga által jobboldalinak mondott populista párt hiteltelennek nevezte a korrupció és a visszaélések ellen hirdetett zéró toleranciát, és sejtelmesen úgy vélte, hogy legkésőbb 2018-ban ezek miatt fogja elzavarni a nép a kormányt. A Gyurcsány-féle, maga által baloldalinak mondott populista társulat - minő véletlen - szintén az előre hozott változásokat, vagyis választásokat szorgalmazta, miután szerintük Magyarországnak nincs szüksége Orbán Viktorra. De nemcsak a DK-nak s a Jobbiknak egy a hangja, hanem az egész palettáé. Egyetlen körülményre nem tért ki semelyik formáció: hogy a magyar lakosságnak - amelynek a nevében deklamálnak - mi az álláspontja minderről. Mintha egy alternatív valóságban, párhuzamos világban kalandoznának, ahol egészen mások a statisztikai adatok. Ahol a polgárok nem szavaztak évek óta semmiről, nincsen rezsicsökkentés, nem szűnt meg az infláció, nincs többszázalékos gazdasági növekedés, nem nő a lakossági fogyasztás, a költségvetési hiány nincs minimalizálva, és nem nőne immár a versenyszférában is érdemben a foglalkoztatás. Egyáltalán: olyan ország képét vetítik elénk, amelyben gyakorlatilag mindenki valamelyik ellenzéki törmelékpártra akart szavazni, csak valami gonosz varázslat folytán másra adta a voksát. Kérdés: miért nem tartanak ezek után ők közösen összevont értékelést az öt esztendőről? Mi gátolja ebben a balliberális pártokat és a lényegében ugyanazokon a húrokon játszó, egyre inkább a jobbos SZDSZ szerepét alakító álradikális gruppot? Persze lehet, hogy csupán a címzést tévesztették el ezek a politikai fenoménok. Hiszen nem is a kabinettel van vitájuk az ország megítélésében, hanem a nyugati piaci elemzőkkel, akik a felminősítésünket jósolják, vagy éppen az IMF-fel, amely immár jó véleménnyel van a magyar gazdaságpolitika eredményeiről. Esetleg a turistákkal, akik nem hallgatnak az ultraliberális ijesztgetésre és nagy számban érkeznek hozzánk. Az ellenzéknek a legnagyobb kritikusai mégsem a kormánypártok lesznek. Hanem az általuk bőséggel hivatkozott nép. Az emberek ugyanis ritkán szeretik, ha az eredményeiket, erőfeszítéseiket ócsárolják. Márpedig az ellenzék éppen ezt teszi. MEGYERI DÁVID BELFÖLD 3 Molnár, Hiller és Puch pénzei az MSZP-nek Bakonyi Ádám összesen 1,2 milliárd forint bevétele volt tavaly az MSZP-nek, a párt kiadásai pedig lényegében fel is emésztették ezt az összeget - derül ki a szocialisták 2014-es pénzügyi beszámolójából. Eszerint a párt 817 millió forint költségvetési támogatásban részesült az elmúlt évben, 27 millió jött be a tagdíjakból, 219 millió pedig magánszemélyektől, illetve egyéb adományokból származott. Az MSZP támogatói között a párt többtucatnyi politikusa is megtalálható. A legbőkezűbb, egymillió forint feletti adományozók között van példul Molnár Zsolt 1,5 millió, Iváncsik Imre 1,4, Burány Sándor 1,3, Puch László 1,3, Józsa István 1,2, Hiller István 1,09 és Tukacs István 1 millió forinttal. A szocialisták tavaly 880 milliót költöttek politikai tevékenységre, 316 milliót vittek el a működési kiadások, és 107 millió forinttal támogattak különböző szervezeteket. Ismert annak, hogy az MSZP 2010 után középpárttá zsugorodott, jelentős pénzügyi vonatkozásai is voltak. Noha 2006 és 2010 között - mindent összevetve - az MSZP-nek, illetve szervezeteinek közel egymilliárddal volt nagyobb az éves bevétele, a Gyurcsány Ferenc, majd Lendvai Ildikó vezette párt folyamatosan hatalmas veszteséget termelt: 2008-ban 700 milliót, 2009- ben 360 milliót, 2010-ben pedig több mint félmilliárdot. Az ÁSZ 2010- es jelentése szerint az MSZP „ kiadásait a szabályozott bevételein felül bankkölcsönökből fedezte”: a pártnak 2009 végén 1,5, egy esztendővel később pedig már 1,9 milliárdnyi adóssága volt. A jelentés szerint míg az MSZP-nek 2010- ben még 74 teljes munkaidős alkalmazottja volt, 2012 végén már csak 26, s eközben a részmunkaidősök több mint felét is elbocsátották.