Napi Gazdaság, 2015. június (25. évfolyam, 103-128. szám)

2015-06-01 / 103. szám

www.napigazdasag.hu Nyolcvanötmilliót markolhattak fel Sallaiék Kunfalvi Nóra Nyolcvanöt millió forint állami tá­mogatást vett fel az elmúlt öt évben az LMP-s Sallai Róbert Benedek csa­ládja az általuk bérelt földek után - tudtuk meg Bitay Mártontól, a Föld­­művelési Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkárától. Az államtitkár tájékoztatása szerint a fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke 2010 óta 45 millió fo­rint agrártámogatásban részesült a fe­leségével és közös cégükkel. Ebből 19 millió forintot a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó, külön pályázaton elnyerhető támogatásként kaptak nejével, Iványi Anna Barbará­val - közölte lapunkkal Bitay Már­ton. Az államtitkár azt is elmondta: Sallaiék cége, az Alsó-Berettyó Mel­léki Kft. - amely egyébként csak Sal­lai és közvetlen hozzátartozói, vala­mint az érdekeltségéhez tartozó ala­pítványok tulajdona - öt év alatt to­vábbi 40 millió forint területalapú tá­mogatást nyert el. Ismeretes: az LMP-s országgyű­lési képviselő - miközben azzal vá­dolta kormányt, hogy csak „Fidesz­­közeli oligarchákat hoznak helyzet­be a földpályázati rendszerrel" - csa­ládjával együtt állami földeket bérel, és felvették az utánuk járó földala­pú támogatást. Múlt héten a Pestis­­rácok.hu internetes hírportál írta meg, hogy Sallai és családja 180 hektárnyi állami termőföld bérleti jogát nyer­te el az általa egyébként rendre bí­rált, Földet a gazdáknak programban. Bitay Márton az M1 aktuális csatorna szerdai adásában megerősítette, hogy Sallaiék cége több mint 216 hektár állami földet használ, amelyhez évi 15 millió forint területalapú támoga­tás jár. Ezt a támogatást Sallaiék még jó pár évig megkapják, mivel ebből 2 hektár bérleti joga idén jár le, a po­litikus és felesége közös cége azon­ban 77 hektárnyi terület bérleti jo­gát 2033-2034-ig nyerte el. Vállal­kozásuk 2024-ig bérelheti az állam 102 hektáros területét.­­ Nem az a baj, hogy egy túrkevei gazda nyert és gazdálkodik az állami földeken, az a probléma, hogy délelőtt megműveli a birtokot, délután pedig a parlament­ben kritizálja a földbérleti rendszert, amelynek ő is haszonélvezője - hang­súlyozta Bitay Márton. Sallai Róbert Benedek közben bejelentette: pert in­dít az FM, illetve az államtitkár ellen, mert szerinte a feleségével közös kft.-jük összesen 200 hektárnyi területet bérel. Sallai Róbert Benedek cifraszűrben a Parlamentben Fotó MTI Kezdődhetnek a perbeszédek a 2006-os ügyben Kulcsár Anna Lényegében lezárult a bizonyítá­si eljárás a 2006-os rendőri fellépés ügyében - értesült lapunk. Megtud­tuk: június 23-án akár elkezdődhet a perbeszédek sora, ítélet ősszel várható. A 2013. szeptember 17-e óta tartó bün­tetőperben Bene László és Gergényi Péter, egykori országos és budapes­ti főkapitány mellett tizenkét továb­bi személy ül a vádlottak padján. A vád az egykori tévészékház ostromá­hoz kapcsolódik; az ügyészség egyebek közt azt rótta fel, hogy a rendőri ve­zetők 2006 őszén elmulasztották elöl­járói intézkedéseiket.A Fővárosi Tör­vényszék katonai tanácsa a Fő utcai bí­róságon korábban tanúként hallgatta meg mások mellett Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, Petrétei Jó­zsef egykori igazságügyi és rendészeti minisztert. Bemutatták az ügyben az Ignácz István volt Pest megyei rend­őrfőkapitány vezette bizottság jelen­tését, valamint azt a dokumentumot, amelyet a Papp Károly, akkori Fejér me­gyei rendőrfőkapitány által irányított testület megállapításait tartalmazta. A bíróság a bizonyítási eljárás so­rán tanúként nyilatkoztatta Gönczöl Katalin egykori ombudsmant, aki az általa vezetett, a Gyurcsány-kormány felkérésére vizsgálódó testület véle­ményét ismertethette, s nyilatkoza­tot tett a katonai tanács előtt a Civil Jogász Bizottság több tagja is. Több mint száz személlyel együtt tanúként idézte meg a törvényszék Balsai Ist­ván alkotmánybírót, korábbi országy­­gyűlési képviselőt is, aki 2011-ben mi­niszterelnöki megbízottként készített jelentést a 2006-os őszi rendőri fel­lépésről. Völgyesi Miklós, az egyko­ri Legfelsőbb Bíróság volt büntetőbí­­rája, a Balsai-bizottság tagja írásban fejtette ki álláspontját, ezt a bírósá­gon felolvasták. A törvényszék sajtó­irodája érdeklődésünkre közölte: a bi­zonyítási eljárás lényegében véget ért. Amennyiben az ügyészség, illetve a védőügyvédek részéről további indít­vány nem érkezik, vagy azokat a bíró­ság elutasítja, június 23-án megkez­dődhetnek a perbeszédek. Először az ügyész szól, utána a védők következ­nek. Az elsőfokú ítéletet előrelátható­an szeptemberben hirdetheti ki a Kiss Károly hadbíró alezredes vezette tanács. A székház ostroma kilenc évvel ez­előtt, 2006. szeptember 18-án volt, azt követően, hogy előző nap kiszivárgott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök zárt körben elmondott balatonőszödi be­széde. Gergényi Péter volt budapesti főkapitány védője, Gulyás Gábor la­punknak elmondta: már elkészítette a védőbeszéd vázlatát. Ennek lénye­ge az, hogy a vád nem törvényes, mert nem derült ki belőle, pontosan mit is követett el az egykori rendőri vezető. Az ügyvéd álláspontja szerint véden­cének inkább a tanúk és nem a vádlot­tak között lett volna a helye. A vádat képviselő Központi Nyomo­zó Főügyészség álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban az elöljárói intézkedések, illetve az ese­ményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság a vádlottak többségé­vel szemben felfüggesztett szabadság­­vesztést indítványozott. A vádlottak az eljárás során következetesen tagad­ták bűnösségüket. A tévészékház ostrománál magára hagyták a rendőröket Fotó: MTI ÁLLÁSPONT Az ellenzék önértékelése Ha jobban belegondolunk, nem is kellett volna elhangzania a mi­niszterelnök beszédének ahhoz, hogy a különböző ellenzéki alaku­latok elmondhassák róla a véleményüket. Feltehetően már előre ké­szen álltak beélesítésre várva a számtalanszor elismételt, felmelegí­tett vádak, paprikás, túlfűtött kirohanások. Ahogy elnézi az ember a meglátásaikat, minden valószínűség szerint tényleg egy másik té­vécsatornára kapcsoltak, s nem bíbelődtek a beszéd meghallgatásá­val. Úgy gondolkodhattak: elég, ha a lakosság odafigyel az ilyen kor­mányzati sikerpropagandára, ők ehhez már nem is asszisztálnak. Voltaképpen az ellenzék saját magáról állított ki bizonyítványt az­zal, hogy semmi épkézláb új vád, rágalom nem jutott eszébe. Hiszen az az MSZP-s meglátás, hogy Orbán Viktor szétzilálta az országot, annyira hathat az újdonság erejével, mint egy honfoglalás kori fal­maradvány. Az sem valószínű, hogy Tóbiás József pártelnök mon­datait a politikai innováció csúcsaként emlegetnék majdan az anna­­lesek arról, hogy a kormányfő úgymond kétségbeesett kísérletet tett a kormányzati válság és a Fideszen belül dúló belháború rendezésé­re. Jó lenne továbbá, ha az MSZP elnöke kifejtené egyszer, ha ideje és felkészültsége engedi, mit ért azalatt, hogy a miniszterelnök fel­számolta azokat az igazodási pontokat, amelyek Európához, a szak­maisághoz és a társadalmi kontrollhoz vezettek volna. Mint ahogy arra sem ártana nagyobb súlyt helyeznie, hogy az alanyt és állítmányt az érthetőség okán érdemes egyeztetni. De nem járunk sokkal job­ban, ha dekódolni akarjuk, mit akarnak jelenteni a Jobbik és balos tükörkép-párttársa, a Demokratikus Koalíció szavai. A maga által jobboldalinak mondott populista párt hiteltelennek nevezte a kor­rupció és a visszaélések ellen hirdetett zéró toleranciát, és sejtelme­sen úgy vélte, hogy legkésőbb 2018-ban ezek miatt fogja elzavarni a nép a kormányt. A Gyurcsány-féle, maga által baloldalinak mondott populista társulat - minő véletlen - szintén az előre hozott válto­zásokat, vagyis választásokat szorgalmazta, miután szerintük Ma­gyarországnak nincs szüksége Orbán Viktorra. De nemcsak a DK-nak s a Jobbiknak egy a hangja, hanem az egész palettáé. Egyetlen körülményre nem tért ki semelyik formáció: hogy a magyar lakosságnak - amelynek a nevében deklamálnak - mi az álláspontja minderről. Mintha egy alternatív valóságban, párhuza­mos világban kalandoznának, ahol egészen mások a statisztikai ada­tok. Ahol a polgárok nem szavaztak évek óta semmiről, nincsen re­zsicsökkentés, nem szűnt meg az infláció, nincs többszázalékos gaz­dasági növekedés, nem nő a lakossági fogyasztás, a költségvetési hi­ány nincs minimalizálva, és nem nőne immár a versenyszférában is érdemben a foglalkoztatás. Egyáltalán: olyan ország képét vetítik elénk, amelyben gyakorlatilag mindenki valamelyik ellenzéki törme­lékpártra akart szavazni, csak valami gonosz varázslat folytán más­ra adta a voksát. Kérdés: miért nem tartanak ezek után ők közösen összevont értékelést az öt esztendőről? Mi gátolja ebben a ballibe­rális pártokat és a lényegében ugyanazokon a húrokon játszó, egyre inkább a jobbos SZDSZ szerepét alakító álradikális gruppot? Persze lehet, hogy csupán a címzést tévesztették el ezek a politikai fenoménok. Hiszen nem is a kabinettel van vitájuk az ország megíté­lésében, hanem a nyugati piaci elemzőkkel, akik a felminősítésünket jósolják, vagy éppen az IMF-fel, amely immár jó véleménnyel van a magyar gazdaságpolitika eredményeiről. Esetleg a turistákkal, akik nem hallgatnak az ultraliberális ijesztgetésre és nagy számban ér­keznek hozzánk. Az ellenzéknek a legnagyobb kritikusai mégsem a kormánypártok lesznek. Hanem az általuk bőséggel hivatkozott nép. Az emberek ugyanis ritkán szeretik, ha az eredményeiket, erőfeszí­téseiket ócsárolják. Márpedig az ellenzék éppen ezt teszi. MEGYERI DÁVID BELFÖLD 3 Molnár, Hiller és Puch pénzei az MSZP-nek Bakonyi Ádám összesen 1,2 milliárd forint bevétele volt tavaly az MSZP-nek, a párt kiadá­sai pedig lényegében fel is emésztették ezt az összeget - derül ki a szocialis­ták 2014-es pénzügyi beszámolójából. Eszerint a párt 817 millió forint költ­ségvetési támogatásban részesült az elmúlt évben, 27 millió jött be a tag­díjakból, 219 millió pedig magánsze­mélyektől, illetve egyéb adományok­ból származott. Az MSZP támogatói között a párt többtucatnyi politikusa is megtalálható. A legbőkezűbb, egymillió forint fe­letti adományozók között van példul Molnár Zsolt 1,5 millió, Iváncsik Imre 1,4, Burány Sándor 1,3, Puch László 1,3, Józsa István 1,2, Hiller István 1,09 és Tukacs István 1 millió forinttal. A szocialisták tavaly 880 milliót költöt­tek politikai tevékenységre, 316 mil­liót vittek el a működési kiadások, és 107 millió forinttal támogattak kü­lönböző szervezeteket. Ismert­ annak, hogy az MSZP 2010 után középpárttá zsugorodott, jelentős pénzügyi vonatkozásai is voltak. Noha 2006 és 2010 között - mindent össze­vetve - az MSZP-nek, illetve szerve­zeteinek közel egymilliárddal volt na­gyobb az éves bevétele, a Gyurcsány Ferenc, majd Lendvai Ildikó vezette párt folyamatosan hatalmas veszte­séget termelt: 2008-ban 700 milliót, 2009- ben 360 milliót, 2010-ben pedig több mint félmilliárdot. Az ÁSZ 2010- es jelentése szerint az MSZP „ kiadása­it a szabályozott bevételein felül bank­kölcsönökből fedezte”: a pártnak 2009 végén 1,5, egy esztendővel később pe­dig már 1,9 milliárdnyi adóssága volt. A jelentés szerint míg az MSZP-nek 2010- ben még 74 teljes munkaidős al­kalmazottja volt, 2012 végén már csak 26, s eközben a részmunkaidősök több mint felét is elbocsátották.

Next