Napi Gazdaság, 2015. június (25. évfolyam, 103-128. szám)

2015-06-22 / 121. szám

4 BELFÖLD 2015. június 22., hét A lengyel újságíró szerint Orbán Viktor kormányának jelenleg nincs alternatívája Igor Janke: Az unortodox politika egy sikertörténet Ukrajna után a balti államok és Lengyelország ellen követhet el agressziót Oroszország Igor Janke lengyel újságíró szerint. A Hajrá, magyarok! című, Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnökről szóló élet­rajzi könyv szerzője elmondta, Lengyelországban mindennapos beszédtéma lett a közelgő hábo­rú. Igor Janke és a lengyel kon­zervatív politikusok csalódtak Or­bán Viktorban az Oroszország­hoz fűződő kapcsolatai miatt, de az újságíró továbbra is nagysze­rű vezetőnek tartja a magyar kor­mányfőt, aki „unortodox” gazda­ságpolitikájával fellendítette Ma­gyarországot. Kottász Zoltán­ ­ Mint az Orbán Viktorról írt élet­rajzi könyv szerzője, a magyaror­szági történésekről alkotott véle­ménye sok embert érdekel ideha­za. Igaz-e, hogy a Hajrá, magya­rok! című könyvét azért egészí­tette ki, mert sokkolta önt, hogy Orbán Viktor Budapesten fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt? - A könyv első kiadását több mint három évvel ezelőtt fejeztem be. Sok minden történt azóta. Furcsa lenne, ha egy Orbán Viktorról szóló könyv az elmúlt három év eseményeivel nem foglalkozna. Az orosz kapcsolat pedig fontos része ennek az időszaknak; ér­dekes és sokat vitatott téma. Orbán Viktor még mindig Magyarország mi­niszterelnöke, ezért nem érhet véget az életrajza 2011-ben. A könyv kiegé­szítése nem azt jelenti, hogy megvál­tozott a véleményem Orbán Viktor­ról. Továbbra is sokszínű, lenyűgöző és nagyszerű vezetőnek tartom. Nem értek egyet minden egyes döntésével, követett el hibákat, többször is bírál­tam és most is kritikus vagyok.­­ Nem azért bővítette ki a köny­vet, mert sokkolta önt Orbán Vik­tor hozzáállása Oroszországhoz? - Valóban sokkoltak a miniszter­­elnök külpolitikai lépései, amelyeket elhibázottnak tartok. Valószínűleg sosem vallaná be, de szerintem Or­bán Viktor is belátta már, hogy hibá­zott, hiszen ma már nem tapasztalha­tó túl nagy különbség Varsó és Buda­pest Oroszországgal kapcsolatos po­litikája között.­­ - Orbán Viktor óvatosabban bá­nik Oroszországgal? - Azt hiszem, igen. Szerintem ész­revette, hogy túl nagy árat fizetett a Moszkvához való közeledéssel, Pu­tyin pedig kihasználta őt. Minden­esetre nem érzelmi okok miatt dön­töttem úgy, hogy újabb fejezetekkel egészítem ki a könyvemet. A kiadóm angolul is meg szerette volna jelen­tetni az életrajzot, ezért jobbnak lát­tam kibővíteni azt. Ettől függetlenül nem voltam megelégedve azzal, hogy Lengyelországban úgy tekintettek rám, mint aki állandóan védelmébe veszi Orbán Viktort. Az Ukrajna ellen el­követett orosz agresszió első hónap­jaiban sokan azt gondolták, hogy el­fogadom a magyar álláspontot. Úgy vélem azonban, mára megváltozott a helyzet, Oroszországgal kapcsolatban nincs nagy nézeteltérés Varsó és Bu­dapest között, az­ ellentéteket át tud­juk hidalni. Van esély arra, hogy po­litikai együttműködésünk még szoro­sabbá váljon. Kapcsolataink eddig sem voltak rosszak, hiszen a lengyel kor­mány élén álló Polgári Platform sok­szor megvédte Magyarországot, ami­kor támadások érték például az Euró­pai Parlamentben. A lengyel kormány sosem vett részt Magyarország osto­rozásában. Orbán Viktor pedig két­szer is látogatást tett Varsóban, ami fontos politikai gesztus. - Ön szerint mikor jött el az a pil­lanat, amikor Orbán Viktor úgy döntött, óvatosabb lesz Oroszor­szággal szemben? - Nem tudom pontosan megmon­dani, de az nyilvánvaló, hogy megvál­tozott a magyar kormány nyelvezete a magyar-amerikai kapcsolatokat ille­tően. Korábban feszültség volt tapasz­talható a két ország között, amiért va­lószínűleg mindkét fél felelős. Mára különösen fontossá váltak a transzat­lanti kapcsolatok térségünk biztonsá­ga szempontjából. Közép-Európa fon­tos szövetségese lehetne az Egyesült Államoknak. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyarok másként viszonyul­nak Amerikához, mint a lengyelek, akik sokkal lelkesebbek. Azt is látom azon­ban, hogy számos magas rangú magyar jobboldali politikus meg van győződ­ve az amerikai-magyar kapcsolatok fontosságáról. Az amerikaiak is kez­denek rájönni arra, hogy jó viszonyt kell ápolniuk Közép-Európával. - Mit szól ahhoz a véleményhez, hogy az ukrán konfliktust nem Oroszország robbantotta ki, ha­nem az Oroszország érdekszfé­rájába lépő Nyugat? Ha a med­vét nem hagyják nyugton, előbb­­utóbb támadni fog. - Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Azt állítani, hogy a NATO vagy az Eu­rópai Unió okozta volna a konfliktust, szimpla hazugság, marhaság. A kijevi forradalmat­ orosz agresszió követte. A forradalmat nem az amerikai CIA vagy a lengyel titkosszolgálatok rob­bantották ki. Ukrajna nagyobb függet­lenségre, demokráciára vágyott, keve­sebb korrupcióval. Ez volt az embe­rek akarata. - Kelet-Ukrajnában nem örültek a forradalomnak. - Ezzel én is tisztában vagyok. Én most a kijevi eseményekről beszélek. Ez azonban Ukrajna belügye. Orosz­ország viszont agressziót követett el ellene. Nincs erre semmiféle magya­rázat. Semmilyen körülmények kö­zött nem fogadható el. Azért is sok­koltak Orbán Viktor kijelentései az ukrán válság első heteiben, mert egé­szen máshogy vélekedett akkor, ami­kor 2008-ban Grúzia ellen követett el agressziót Oroszország. Annak idején az akkori lengyel államfő, Lech Ka­­czynski azt mondta, Grúzia után Uk­rajna következhet, aztán a balti álla­mok, utána Lengyelország. Igaza lett. Most Lettország vagy Észtország jö­het a sorban. Ha pedig destabilizáló­­dik Közép-Európa, az Magyarország számára is rossz hír. I­­ Reálisnak tartja, hogy Oroszor­szág a balti államok ellen fordul? - Természetesen. Amerikai és len­gyel szakértőkkel is beszélgettem er­ről, s mindenki úgy gondolja, hogy ez egy lehetséges forgatókönyv. Az oro­szok folyamatosan tesztelik a Nyugat tűrőképességét. Ha nincs reakció, ne­tán megosztottságot észlelnek Euró­pán belül, tovább terjeszkednek. Nem arról van szó, hogy tankokat küldenek Rigába, hanem arról, hogy Lettország­ban megjelennek majd a lázadók, az orosz ajkú kisebbség pedig Moszkva segítségét kéri.­­ Nemrég azt mondta, hogy a len­gyeleket sokkolta a magyar kor­mány hozzáállása Oroszország­hoz és az ukrán válsághoz. Ön sze­rint ez azért van, mert a lengyelek barátként tekintenek ránk, vagy azért, mert zavarja őket, hogy Bu­dapest szembemegy a lengyel ér­dekekkel? - Mindkettő. Különösen az Orbán Viktort csodáló lengyel konzervatív politikusok lepődtek meg, hiszen úgy ismerték a magyar kormányfőt mint heves rezsimellenes, kommunistaelle­nes politikus. Nem örülök Közép-Eu­rópa megosztottságának, de problémák mindig adódnak, és képesek leszünk őket megoldani. Szeretném azonban világossá tenni, hogy a kelet-lengyel­országi lakosság tényleg komoly ve­szélyként éli meg a jelenlegi helyzetet. Minden nap a háború lehetőségéről be­szélnek. Barátaim azt kérdezik tőlem, maradok-e vagy külföldre menekülök, ha megtámadnak bennünket. Tanult, művelt emberekről, varsói üzletembe­rekről van szó. A varsói kormány ma­napság sokkal többet költ Lengyelor­szág védelmére, és ezt kellene tennie egész Közép-Európának. Nem támasz­kodhatunk folyamatosan Amerikára. Ha a pénzünkből óvodákat és gyárakat építünk, feleslegesen költekeztünk, ha végül lebombázzák őket. Fegyverkez­nünk kell, meg kell erősödnünk, mert ha látják, hogy erősek vagyunk, nem támadnak meg bennünket. Az oroszok csak az erő nyelvét értik. - Ott van mögöttünk a NATO és az Egyesült Államok hadereje. - Nem vagyok teljesen megelégedve az amerikai hozzáállással. Úgy gondo­lom, fegyvereket kellene szállítanunk az ukrán hadseregnek. Nem csapato­kat, azzal túl messzire mennénk. Csak fegyvereket. Egy erős és független Uk­rajna létfontosságú a mi függetlensé­günk szempontjából is.­­ Visszatérve a lengyel-magyar kapcsolatokhoz, említette, hogy a Polgári Platform viszonya Or­bán Viktor kormányával kielégí­tőnek, pragmatikusnak mondha­tó. Mi van azonban az ellenzél konzervatív Jog és Igazságosság­gal (PiS)? Csodálják Orbán Vik­tort és gazdaságpolitikáját. Kü politikája miatt azonban csalód­tak benne. A PiS politikusánál Andrzej Dudának a májusi elnök választáson aratott győzelmévé illetve a párt esetleges őszi pakls menti választási diadalával jobb­ra vagy rosszabbra fordul-e a je­lenlegi viszony Budapest és Var­só között? - Egyértelműen javulnának a kap­csolatok. Beszélgettem Andrzej Du­dával Orbán Viktor varsói látogatása után. Kérdeztem tőle, hogy találkoz­na-e Orbánnal. Azt mondta, természe­tesen igen. Máshogy állt hozzá a kér­déshez, mint Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság vezetője, aki nem vol hajlandó találkozni a Varsóba látoga­tó magyar kormányfővel. Kaczynsk viselkedése érthető volt, hiszen nem venné ki jól magát Lengyelországban, ha az ellenzék vezetője találkozik az­zal az emberrel, aki nemrég tárgyalt Putyinnal. Ismerem a PiS politikusait és tudom, hogy igen fontos számukra a regionális együttműködés. - Könyve újabb fejezeteinek meg­írásához Magyarországra jött in­formációt gyűjteni, itteni politiku­sokkal, szakemberekkel beszélget­ni. Mik a tapasztalatai? Sok min­den megváltozott 2011 óta? - A külpolitikát már értékeltem. A gazdasági helyzet lenyűgöző, hiszen Or­bán Viktor úgynevezett unortodox po­litikáját sokan kétkedve figyelték. Sen­ki sem tudta, milyen eredménnyel jár majd. Nagyon bátor és kockázatos lé­pés volt véghezvinni ezeket az intéz­kedéseket. Úgy tűnik azonban, hogy ötévnyi jobboldali kormányzás után Magyarország sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint korábban. Ezt még a nemzetközi szervezetek is elis­merik. Sikertörténetről beszélhetünk. Másrészt azt látom, hogy sok a fruszt­rált ember Magyarországon. Nem csu­pán a zűrzavaros reformok miatt. A Fi­desz szavazóit érzékelhetően zavarja a magas rangú kormányzati tisztviselők viselkedése. A Fidesznek nem szabad alábecsülnie ennek a szavazói elége­detlenségnek a jelentőségét. Bár Len­gyelországban is jó a gazdasági telje­sítmény, a Polgári Platform népszerű­sége elkezdett csökkenni. Ha egy párt nyolc éve van hatalmon - mint Len­gyelországban a Polgári Platform -, természetes, hogy az emberek meg­unják. Népszerűségük azonban tovább fog csökkenni, ha a választópolgárok úgy érzik, hogy a magas pozícióban lévő politikusok inkább saját meggaz­dagodásukkal vannak elfoglalva, mint az állampolgárok érdekeinek képvise­letével. Ebbe a hibába esett a Polgá­ri Platform és sajnos hasonló példák­ról hallottam itt Magyarországon is. A Fidesznek az a szerencséje, hogy a jelenlegi hatalomnak nincs alternatí­vája. Ismerve azonban Orbán Viktort, úgy gondolom, ő lehet az az ember, aki ezeken a negatívumokon változ­tat. Van hozzá bátorsága. Sokszor ve­szített, sokszor győzött, sokszor meg­változtatta gondolkodásmódját. Cso­dálom, ahogy a választási vereségek után, a hibákat felismerve, átgondol­ta a Fidesz stratégiáját.­­­I

Next