Napi Magyarország, 1997. december (1. évfolyam, 2-12. szám)

1997-12-17 / 2. szám

2 d­í JAGYORSZÁG MDF-képviselő­­j­elöltek Gémesi György, az MDF kam­pányfőnöke tájékoztatása szerint a jelenlegi MDF-f­rakció csaknem vala­mennyi tagja indul az 1998-as országgyűlési választáson. A jelöltek közül csupán három képviselő, Horváth József, Nahimi Péter és Takács Péter nem vállalja a meg­mérettetést. Az előző ciklus MDF-es parlamenti képviselői közül Gyarmati Dezső, Horváth Balázs, Börcsik Richárd és Tóth Albert 1998-ban újra indul. Az MDF és a Fidesz választási együttműködési megállapodása alapján a két párt közös jelöltje lesz Gödöllőn Gémesi György ügyvezető elnök, Budapest III. kerületében Manninger Jenő elnökségi tag és Balatonlellén Herényi Károly szóvivő. Az MDF további jelöltjei: Pozsgay Imre, Palkovics Imre, Kozma Huba, Székelyné Gyökössy Dóra, Pongrácz Tibor, Liebmann Katalin és Pálfy G. István. Az országos lista vezető helyeinek egyikét foglalja majd el Szekeres Pál paraolimpiai világ­bajnok és Kassai Róbert, az Iposz alelöke. Fővárosi öndicséret Értékelte magát a budapesti városháza Demszky Gábor főpolgármester alapvetően sikeresnek nevezte az önkormányzat idei tevékenységét, annak ellenére, hogy az állami támogatások reálértéke folyama­tosan csökkent. A Főpolgármesteri hivatal 1997-ben 170 milliárd forint­tal gazdálkodott, amely összeg a tavalyi 135 milliárdhoz képest 26 százalékkal volt magasabb. A Városháza nettó adósságállománya egymilliárd forint, a különböző kihelyezések - a bruttó adósság - meghaladják a negyvenmilliót. A főpolgármester azt is elmondta: 1997 az új utak éve volt. Ennek jegyében folytatódott a Lágymányosi hídhoz kapcsolódó úthálózat építése, és befejeződött a Nagykörút felújítása. Tavaly 130 ezer bűncselekményt követtek el Budapesten annak ellenére, hogy a főváros az idén 250 millió forintot, a tavalyi összeg ötszörösét biztosította a Budapesti Rendőr-főkapitányság feladatainak ellátásához. Szolnoki Andrea főpolgármester­helyettes eredményként értékelte, hogy a Vas utcai kórház bezárása és húsz kórház szerkezetátalakítása nyomán a fővárosban nem alakult ki csődhelyzet, mint az ország más településein. Hozzátette, a drog­­politika keretében folyik a pedagó­gusok felkészítése, működik a tűcsere-, drogstop- és a drogbusz­program. Vajda Pál főpolgármester­­helyettes arról beszélt, hogy erőfeszítéseik eredményeképpen a főváros szennyvizének „csak” fele fog biológiai tisztítás nélkül a Dunába ömleni, az eddigi 80 száza­lékkal szemben. A szelektív hul­ladékgyűjtés kapcsán Vajda Pál rámutatott: a mostani 6 hulladékud­varral szemben 20-30-ra lenne szük­ség és 15-20 évnyi tudatformálásra, hogy elérjük Bécs színvonalát. A 65 év fölöttiek ingyenes utazásáról újságírói kérdésre a főpolgármester kifejtette, hogy a kieső 927 millió forintot annak kell pótolnia, aki ezt a bevételkiesést okozza. Szó esett még a közbe­szerzési botrányról. A november végén kinevezett főrevizor betekinthet a beruházások doku­mentációiba, bármikor jogosult a felmerülő panaszok fogadására. A Fővárosi Közgyűlés holnapi ülésén dönt, létrehozzanak-e közbeszerzési bizottságot. tsz A főpolgármester a talányos jövőbe tekintFotó: Nagy Béla A Független Jogvédő Egyesületek Szövetsége nyit levelet juttatott el Demszky Gábor főpolgármesterhez. Mint írják, Pesterzsébet lakói évek óta szenvednek a lakóövezetbe épített ipari vállalatok egyre növekvő teherautó- és kamionfor­galmától. A járművek tönkreteszik az utakat, jelentős balesetveszélyt, rezonancia-, és zajártalmat, továbbá vegyi környezetszennyezést okoz­nak, nem beszélve a kelet-európai kamionok okozta „ártalmakról”. A Vágóhíd utcaiak azt kifogásolják, hogy a kamionsofőrök az ott élők szeme láttára főznek, mosnak, szerelik autóikat és élik szexuális életüket. Mindez a Demszky irányítása alatt álló főváros egyik kerületében, amely messze esik ugyan a kies belvárostól, de ahol szintén emberek élnek. Miután az egyesület a szóban forgó petíciót november 24. óta nem tudja eljuttatni Demszky Gábornak, ezért a szövetség az Együtt Magyarországért Unió támo­gatásával a pesterzsébeti polgárok és a petíciót támogató társadalmi egyesületek nevében, a sajtó jelen­létében 1997. december 24-én 10 órakor ismét megpróbálja átadni a főpolgármesternek az aláírásokat tartalmazó csomagot. p. 6. Bemocskolhatnak, sárral dobál­hatnak - mint ahogyan teszik is -, ám soha nem engedem, hogy valaha is eszközként használjanak fel bármely párt, eszme vagy személy szolgálatában - nyilatkozta lapunk­nak Papp Lajos professzor. A neves szívsebész, aki december elsejétől öt napon keresztül folytatott éhségsztrájkot, korábban is kijelen­tette: soha egyetlen pártnak, poli­tikai egyesületnek nem lesz tagja, mert nem akar újabb megosztást, kirekesztést elősegíteni. - Nem tudok mással azonosulni, csak tízmillió magyar ember, a nemzet érdekével. - Ha megkérdeznek, ha meghív­nak, bármikor hajlandó vagyok akár az SZDSZ, akár az MSZP fórumain is megjelenni, de csak akkor, ha a magyar földről vallott hitemet elmondhatom - mondta. Amikor a magyar orvostársadalom megosztottsága, a szívsebészet tragi­kus helyzete miatt éhségsztrájkot kezdett, megjósolta a hatalom cini­kus reagálásait, így egyebek között azt­ lesznek, akik hangoztatni fogják, hogy valahol elbújva „zabál”, nyi­latkozata elhallgatásával ellene for­dítják orvostársait, megint mások politikai hecckampánynak tüntetik fel önként vállalt tettét. Ezért is fo­gadta megdöbbenéssel a Metész politikai szerveződésének lehetősé­gét, s ezért tartotta fontosnak azon­nali kilépését a sztrájkbizottságból. - Úgy érzem, a Metészt is aljas politikai sakkjátszmák szolgálatába akarják állítani, s ez véleményem szerint a jelenlegi szocialista koalí­ciónál is rosszabb lépés lesz, s amely­hez semmilyen körülmények között nem adom a nevem - hangsúlyozta. - Ma sem akarok mást, mint tenni a dolgom, s csupán azt szeretném, hogy Magyarország legkisebb, de leghűségesebb orvosa legyek - idézte a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István gondolatát. Rozgics Papp Lajos kilépett a sztrájkbizottságból Nem akartam mást: tízmillió magyart szolgálni Belpolitika Utolsó nemzeti parkunk Magyarország nem rabolja ki, hanem óvja, védi környezeti érté­keit. Az elmúlt négy évben ezt bizo­nyítandó négy új nemzeti parkot adtak át, s ezzel az ilyen fokozott védelem alatt álló területek száma kilencre nőtt - jelentette ki tegnap Baja Ferenc környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter Visegrádon, a Duna-Ipoly Nemzeti Park áta­dása alkalmából rendezett ünnepségen. Az ország területének csaknem tíz százalékára terjed ki a nemzeti par­kok nyújtotta védelem, ami nemzet­közi összehasonlításban is jó ered­mény. A 60 ezer hektáros Duna- Ipoly Nemzeti Park átadásával lez­árult egy korszak, mivel további nemzeti parkok nyitását már nem tervezik. Az új nemzeti park területén ezentúl elsőbbséget élvez a gazdag növény- és állatvilág, a táj megóvása. a rovatot szerkesztette: Halász Zsuzsa, 1997. december 17. szerda Győzött az 56-os forradalom a Széna téren Az ügy politikai színezetet kapott Mint emlékezetes, a budai har­cok központjaként számon tartott Széna téren, az 1956-os for­radalom emlékhelyén a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyásával és részvételével egy, a Corvin mozi­hoz hasonló nagyságú Fimpalota építését vették tervbe oly módon, hogy egy 20x20 méteres terület maradt volna meg a kopjafák, illetve a hírhedt Margit körúti fogház emlékhekhelye számára. Az ügyletet az tette volna lebo­­nyolíthatóvá, hogy a telek egy része a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van a Film Rt.-én keresztül, s ezt vitte volna be apportként a vállalkozásba. A II. kerület lakosságának ösztön­zésére több civil szervezet tiltako­zott a terv ellen, s parlamenti interpelláció is elhangzott az ügy­ben. Rátar Lászlóné, a tiltakozó meg­mozdulásokat összefogó Pasaréti Polgárok Körének titkára lapunknak elmondta: a kerületi, majd a Fővárosi Önkormányzat is levette a napirendről a filmpalota építésének ügyét, s a folytatást jövő év júliusára, tehát a választások utánra napolta el. Schiffer János fővárosi alpol­gármester a döntést azzal indokolta, hogy az ügy „túlságosan politikai színezetet” kapott. A Pasaréti Polgárok Köre aláírás­­gyűjtő akciót indított annak érdekében, hogy a magyar államiság fennállásának 1000. évfordulójára a filmpalota tervezett helyén létre­jöjjön a „XX. századi hősök tere”, továbbá a megszűnő Ganz-gyártelep helyén kulturális központ épüljön., -HAEF- Az elit Minap a reggeli közszolgálati tévéműsornak egy rocksztár volt a vendége. S méghozzá azért, mert egy zártkörű bulin - ahol díszvendég volt őkelme - egy másik díszvendég (vagy nem) csak úgy lefe­jelte. A történet nem is érne meg ennyit, ha mély felháborodásában nem jegyzi meg a kérdezősködő riporternek: „...tudod, Gyuri, ennek a rohadt országnak annyi mindent megtettem a rockzene területén és gondolom, ti is, mi, az elit, az újságírók, a zenészek és a sportolók. Felháborító, hogy csak úgy bejön akárki, a csőcselék a zártkörűre és lefejel Holnap le is szúrhatnak!" Hát igen, manapság ilyen is előfordulhat. Erre számítani lehetett, hogy az egyiknek sikerül, a másiknak nem. És a sok másiknak egyre inkább tele lesz a hócipője vagy akármije, hogy annak a jó néhány üres­fejűnek miért megy sokkal jobban, mint nekem, miért nyomorodom én egyre inkább, ő miért kövéredik, honnan jön hozzá az a rengeteg sok pénz stb. És emiatt a legkézenfekvőbb dolgot csinálja, úgy levezetésként, szúr, fejel vagy lefejel. Nem szép dolog az ilyen, nem is azért írom ezt, mert megnyugtatónak tartom, de a feszültségeket az egyszerűbbje, a tehetetlenebbje így tudja csak levezetni Mondom, nekem nincs bajom a zenészekkel, az újságírókkal, a sportolókkal, de azért az elgondolkodtató, hogy televízió nyilvánossá­ga előtt tett pökhendi megjegyzésre - mármint mi, elitek - az újságíró­nak sem volt megjegyzése. Az agyonszoláriumozott elit - egyszerűen csak riporterként - megkérdezhette volna a rockzenészt, aki ezért a „rohadt országért” annyit tett, hogy: mondd, Lajos, te valóban úgy gon­dolod, hogy Magyarországon mi alkotjuk az elitet? Talán a vita hevében az is kiderült volna, hogy élnek és dolgoznak itt még kitűnő orvosok, tudósok, áldozatkész, nagy tudású tanárok, alkotóművészek, festők, szobrászok, színészek, építészek, írók és netán jó néhány megvesztegethetetlen bankár s politikus, ne adj’ isten az országért is tevékenykedő vállalkozó. Nem jó, ha valaki túlságosan beleéli magát, vagy hangosan kibeszéli, hogy ő az elit, ő oda tartozik. Nem jól cseng. Onnan ki is lehet zuhanni. Jobban fest, ha mások gondolják vagy tudják róla. Az igazán elitek csendesek, visszafogottak és másokért tesznek. Jobb helyeken, tisztázottabb szellemi közegben így van. Az elithez tartozott például Bartók Béla és Kodály Zoltán, Albert Schweitzer és Thomas Mann vagy Illyés Gyula és Szent-Györgyi Albert. A nem elit nemes egyszerűséggel csak dolgozik ezért a „rohadt országért" a földeken, az építkezéseken és számtalan helyen - csak úgy, elittelenül. STEFKA

Next