Napi Magyarország, 1997. december (1. évfolyam, 2-12. szám)

1997-12-17 / 2. szám

1997. december 17. szerda ■ Ma már az APEH is népszerűbb Folytatás az 1. oldalról Pokorni Zoltán, Fidesz-Magyar Polgári Párt:­­ Kudarcok és sikerek egyaránt jellemezték a parlament elmúlt fél évi munkáját. Kudarcnak értékelem a földkérdésről szóló népszavazás ügyét, ami az őszi ülésszak botránya volt. Ebben az esetben már nemcsak a földtulaj­donlásról van szó, hanem arról is, hogy - egy alapjog - a népszavazás polgári joga megvalósulhat-e. Szintén kudarc Bős-Nagymaros kezelése. Egy abszolút nyertes helyzetben a kormány bújócskát ját­szik. Igyekszik megtéveszteni mind a parlamentet, mind pedig a közvéleményt, és nagy a veszélye annak, hogy olyan megállapodást köt a háttérben, amely a hágai dön­tés kötelmeit igen, eredményeit vi­szont nem tartalmazza. Szomorú volt látni azt a huzavonát is, ami az alkotmánybírók, illetve az Állami Szám­vevőszék elnökének megvá­lasztását megelőzte. Szomorú, hogy a parlament népszerűsége az elmúlt három-négy évben 58 százalékról 29 százalékra esett vissza. Ma már az APEH is népszerűbb. Vannak persze pozitívumok is. Ilyenek: a NATO- csatlakozás, az európai integráció előmozdítása, a szerencsejáték-tör­vény, a munkavédelemről, a cégnyil­vántartásról szóló jogszabályok, de említhetném a vatikáni konkordátu­mot is. A parlament még mindig törvénygyárként üzemel, ami azt eredményezi, hogy jogszabályaink rosszul előkészítettek és rossz minőségűek. Szent-Iványi István, SZDSZ: Az elmúlt félévben az Országgyűlés a szokásosnál is aktívabb volt. Kiemel­kedő ez a teljesítmény akkor is, ha az elmúlt három-három és fél évet tekintem. Sokat rontott a viták haté­konyságán a jövő évi választások közelsége, amely elsősorban feszült­séget eredményezett a képvi­selők között. Az a véleményem, hogy fontos jogszabályokat fogadtunk el. Példaként említhetném az agrár­­szektort szabályozó törvényeket, a társasházi­, az egészségügyről szóló átfogó törvényt. Külön kiemelném azt a tényt, hogy december 9. óta van elfogadott költségvetése ha­zánknak, így talán elég lesz az idő a jövő évi pénzügyi változások megis­merésére. Demeter Ervin, az MDF frak­cióvezetője: Az őszi ülésszak fontos eredménye volt, hogy elmaradt a földtörvény módosítása, megszü­letett az egyházi törvénycsomag és a költségvetés. Az utóbbi sajná­latosan rövid távra szól, egyér­tel­­műen választási költségvetés - az egészségügyre, az oktatásra, a csalá­dok támogatására minden igye­kezetünk ellenére is rendkívül kevés pénz jut. Bős-Nagymaros ügyében továbbra sem sikerült előbbre lépni: a kormány nem haj­landó a döntések, állásfoglalások meghozatala előtt egyeztetni a par­lamenti pártokkal, hanem csak utólag ad több-kevesebb tájékoz­tatást. Az őszi ülésszakra összes­ségében a törvényalkotási dömping volt a jellemző, s ez a minőségre is rányomta a bélyegét. Ritka rekord, hogy idén elfogadott két új jog­szabályt is módosítani kellett már. A választások után az új kabinetnek sok dolga lesz majd a kényszerű korrekciókkal - a koalíció, illetve főként az MSZP célja nyilvánvalóan az, hogy minél jobban beszűkítse a mozgásteret arra az esetre, ha hata­lomváltás történik. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője: Kissé megmosolyogtató Gál Zoltán­tól azt hallani, hogy a jövőben nagy­obb gondot kell fordítani a törvé­nyek minőségére. Vajon a házelnök úr - aki azért alapjában véve nagyon meg van elégedve az őszi-téli tör­vényhozási munkával - netán arra a hátralévő pár hétre gondolt, ami február elejétől kezdődik? 1990 óta még nem volt példa arra, hogy a parlament december 15-én befe­jezze az évet, és csak februárban folytassa. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs törvényhozási feladat, csak azt, hogy a kormánytöbbség nagyon is elégedett az összecsapott törvények mennyiségével. Ezekre a kormány mindig az utolsó pillanat­ban adta be törvényjavaslatait, hogy aztán - az eredeti elképzelés sor­rendjét rendszeresen felborítva - végigzavarják azokat a szükséges állomásokon. A törvényelőkészíté­sek színvonalára jellemző az, ami az egy időben tárgyalt költségvetési, illetve államháztartási törvény ter­vezetével előfordult. Az úgynevezett kormánytartalékra vonatkozóan a két javaslat más-más megoldást tar­talmazott. Pokol Béla, a Független Kisgaz­dapárt elnöki főtanácsadója: Nem sajnálom, hogy már csak másfél hónap van hátra a parlamenti cik­lusból. Az Antall-Boross-kormány idején sokat cikkezett a sajtó az üres padsorokról, de míg az első négy évben 80-100 ember mindig a teremben tartózkodott, addig ez év őszétől azt a jelenséget figyelhetjük meg, hogy tíznél is kevesebb ember lézeng a T. Házban egy-egy mun­kanap derekán. A zárószavazás az más, akkor becsődítik a többséget. Mindez valójában azt jelzi, hogy bár a szocialista párt maradt széttöre­dezett, és a két koalíciós erő között sem szűntek meg a feszültségek, az őszi ülésszak alatt kialakult a csak a házszabályra tekintettel lévő, totális szavazógép intézménye. A beter­jesztett törvényjavaslatok töme­géből őrült futószalagon készülnek a nem kiérlelt törvények, melyek szükségszerű korrekciója mind­mind az új Országgyűlésre hárul majd.­­ Ami tehát a Házban zajlott összegezte Pokol Béla - nem más, mint látszatparlamentarizmus, ahol az Országgyűlés épp csak olyan fügefalevél, mint a kádári korban... Reménytelennek látom, hogy ta­vasszal megváltozzon bármi is, például, hogy végre az ellenzék be­terjesztéseivel is foglalkozzanak. Haeffler-Joó­ Patay Szokai Imrét holnap hallgatják meg Tocsik-per kérdőjelekkel Folytatás az 1. oldalról Szokai Imre, az ÁPV Rt. igaz­gatóságának volt elnöke tegnap az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróságon egyebek között kijelentette: sem­miféle szabálytalanság vagy törvény­telenség nem történt. Szerinte a va­gyonkezelő szervezet korábbi veze­tése az úgynevezett belterületi földek ügyében üzletileg teljes mértékben megalapozott, jelentős megtakarítást eredményező döntést hozott. A települési önkormányzatokkal történő megegyezés költségvetési szempontból létfontosságú volt - állította -, ezért úgy látta, hogy a nemzetgazdaság érdekei és hazánk európai uniós csatlakozása szem­pontjából fontos és jó döntés született. Szokai szerint politikai hecckampányt folytattak ellenük, s e botrány nyomán jelentkező befek­tetői visszafogottság számszerűsít­hető károkat okozott az országnak. Diós Erzsébet tanácsvezető bíró kérdéseire gyakran nem tudommal, illetve nem emlékszemmel válas­zolt. Szokai Imrét még holnap is meghallgatják, ezt követően január végén folytatódik a büntetőper. R. M. Belpolitika Az Alba Kör alkotmányossági panasza Érvénytelen a népszavazás? Alkotmányossági panaszt terjesztett elő az Alba Kör a hazánk NATO-csat­­lakozásáról megtartott országos népszavazás eredményének megállapítása és az Országos Választási Bizottság (OVB) határozata ellen. Álláspontjuk szerint a november 16-án megtartott népszavazást még a november elseje előtt hatá­lyos törvény értelmében kellett volna kiírni, azaz a választás csak akkor érvényes, ha az ország összes választópolgárának több, mint a fele érvényesen szavazott. Az eredmény ismert: ötven százalék alatti volt az eredményesség, tehát, szemben az OVB értelmezésével az Alba Kör úgy ítéli meg, hogy a hatá­lyos jog és az alkotmány szellemével és betűjével ellentétes a népszavazás érvényességének megállapítása. A Magyar Igazság és Élet Pártja ugyanezen indokok alapján már novem­ber 26-án az Alkotmánybírósághoz fordult, bejelentésüket a taláros testület tudomásul vette, arról azonban még ma sem tudni, mikor kerül napiren­dre panaszuk tárgyalása. R. M. gypAGM ORSZÁG 3 MDF-közvélemény-kutatás Elsöprő ellenzéki fölény földügyben Folytatás az 1. oldalról A kutatás során 1852 embert kér­deztek meg, s közülük 1027 válaszolt. A válaszadók összetételéből és válaszaikból az alábbi megállapítá­sok szűrhetők le: Az 1027 válaszadó közül 765 fő (74%) elmenne, 175 fő (17%) nem menne el szavazni, s 87 fő (9%) nem adott egyértelmű választ. Ezek szerint több mint négyszerese (4,37) a száma azoknak, akik egy nép­szavazáson részt vennének. A határo­zott válaszadás megtagadásának oka lehet az is, hogy nem mennek ismeretlen kérdezőnek - főleg tele­fonon - véleményt nyilvánítani. Lakóhely szerinti megoszlásban a legnagyobb részvételi arány a faluhelyen élőket jellemzi - 78,47%, őket követik a vidéki városokban élők - 79,4%, míg a fővárosiak közül csupán 65,1% szavazna. Iskolai végzettséget tekintve meglepő a válasz. A középiskolát végzettek mennének el legnagyobb számban­­ (79,89%), s alig maradnak mögöttük a szakmunkások (79,08%). Őket követik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (72,47%), alig megelőzve az általános iskolát végzetteket (70,81%). A második kérdésre - miszerint támogatná-e az ellenzék földvédelmi törekvését - 668-an válaszoltak igen­nel (ez a részt venni szándékozók 87 százaléka, a válaszadók 65 százaléka). Mindössze 53-an nem támogatnák az ellenzék kérdését (ez a részt venni szándékozók 7 százaléka, s az összes válaszadónak csupán 5 százaléka). Elenyésző a választ megtagadók, illetve ingadozók számaránya is: 44 fő, ami a részt venni szándékozóknak 6, az összes válaszadónak pedig csak 4 százalékát teszi ki. A részt venni szándékozók közül legnagyobb arányban a 30-39 év kö­zöttiek támogatnák az ellenzék kez­deményezését (88,97%). A legkisebb arányban a legfiatalabb korcsoport (a 18-29 évesek) szavazna igennel (86,02%). Tekintélyes a földvédelem szavazótábora a 60 éven felüli kor­osztály részéről (88,19%), de jelentős a többi generáció részéről várható támogatottság is: a 40-49 év közöttiek 87,02 - az ötvenes éveikben lévők 86,78 százaléka szavazna a külföldiek földtulajdonszerzése ellen. Elhibázott reformok - fogyó vagyon Másutt akár élhetnénk is Januártól az Egészségbiztosítási Önkormányzat rendszeresen össze­síti előző havi járulékbevételeit és nyilvánosságra hozza, mennyit költöttek az egészségügy különböző szintjeire, s mennyit fordítottak az apparátus működésére - jelentette ki a minap a Pallas Páholyban dr. Kovács Pál, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke, a Nyug­díja­­sok Országos Képviseletének talál­kozóján. Kovács Pál szerint az egészségügyi rendszert oly módon kell átalakí­tani, hogy finanszírozása illúziók helyett költségelemzésre és a minőségi feltételek biztosítására épüljön. A járulékfizetőknek joguk van az elfogadható színvonalú egészségügyi ellátásra - hangsúlyoz­ta. A jelenlegi ellátás milyenségéről ál- és rémhírek sokasága kering. Egy biztos, a helyzet korántsem olyan megnyugtató, mint azt a népjóléti tárca illetékesei hangoztatják. Más, szociálisan a miénknél érzékenyebb országban a nálunk tavaly elhunyt betegek 18 százaléka ma is életben lenne - állította Kovács doktor. Az utóbbi esztendőkben az egészségpolitikát elhibázott refor­mok és rendeletek sora jellemezte. Ezek egyik gyöngyszeme a beutalási rend megváltoztatásáról szóló, néhány napja nyilvánosságra hozott javaslat. A honatyák által múlt héten elfo­gadott tb-költségvetés szerint az önkormányzat jövőre is 55 milliárd hiánnyal számol. Kovács Pál úgy véli: a tervezett és a tényleges be­vételek, kiadások között lévő óriási különbségre nincs más magyarázat, mint hogy a kormány szakmai­­ kérdésekben folyamatosan politikai döntéseket hoz. Ez teljességgel elfo­gadhatatlan. A döntéshozóknak tudomásul kell venniük, hogy nem az emberek vannak a társadalomért, hanem a társadalom az emberekért - mondta Kovács Pál. Kérdésre válaszolva kifejtette: a pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter a 2 milliárd forint értékű Club Aliga visszavételével 28 mil­­liárdról 26 milliárd forintra csök­kentette az Egészségbiztosítási Önkormányzat vagyonát, amely 1947-ben - 1995-ös árra átszámítva - 900 milliárd forintnyi volt. Ma­gyarországon újabban egyesek mind leplezetlenebb kísérletet tesznek a tb-vagyon megszerzésére - jegyezte meg az önkormányzat elnöke. Példaként említette a hévízi szanatórium ügyét, ahol a szanatóri­um felügyelete alól ki akarják venni a tavat. A tervek szerint a jövőben egy részvénytársaság üzemeltetné, amelynek tulajdonosa a furcsa ügyletet mozgató politikus felesége. D. Egészségbiztosító minőségi ellátásra törekszik Folytatás az 1. oldalról A Club Aligát az egészségbiztosító ingyenes vagyonjuttatás során kapta meg 2,3 milliárd forint értékben még 1995-ben. A hajdani pártüdülő - mivel a karbantartására nem fordítottak figyelmet, és hasznosítani sem tudták - tönkrement, és hatalmas vagyon­vesztés keletkezett benne. Ezért a par­lament utolsó ülésnapján úgy döntött, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság eladja az ingatlant, az érte kapott pénzt pedig harminc napon belül vis­szajuttatja az egészségbiztosítónak. Ebbe a döntésbe viszont nem nyug­szik bele a biztosító, s mint jelezték, az ügyben az Alkotmánybírósághoz for­dulnak. Más témára térve a közgyűlésen megtudtuk: az év végére akár 60 mil­liárd forintot is elérheti az Egészségbiztosítási Alap hiánya, vagyis a deficit jelentősen meghaladhatja az egészségbiztosító pótköltségve­tésében előirányzott 40,7 milliárd forintot. Az egészségbiztosító be­vételei - elsősorban az egészségügyi hozzájárulás vártnál kisebb mértékű teljesítése miatt - három-négy milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől. Ami a kiadásokat illeti, szinte bizonyos, hogy a gyógyszertámogatásra szánt pénz az idén sem lesz elegendő. A tegnapi közgyűlésen megvitat­ták a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat azon javaslatát is, hogy a járulékbeszedés, a tb-jogalkotás, valamint a rokkantsági nyugdíjrend­szer átalakítása kérdésében működ­jék együtt a két társadalombiz­tosítási önkormányzat. Az egészség­­biztosító úgy vélte: a végső döntésig e kérdésben még további egyez­tetésekre van szükség. A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyében is tanácskozott a testület. A működésre két lehetséges megoldás kínálkozik: vagy több helyen folyik az érdemi munka, amely megne­hezíti az ügyfelek helyzetét és drágítja a működési költségeket, ráadásul funkcionális zavarokat is okozhat, vagy pedig egy új központi épületet üzemeltetnek oly módon, hogy több helyen tartanának fenn ügyfélszolgálati irodákat. Kovács Pál elnök a közgyűlésen bejelentette: januártól tíz-tizenkét referenciaintézetet létesítenek, amelyben egy új egészségügyi finan­szírozási rendszerre való áttérés lehetőségeit vizsgálják meg. Úgy­szintén létrehoznak egy munkacso­portot, amely a megelőzés kér­désével foglalkozik majd, míg egy másik az egészségügy gazdaságtani kérdéseit elemzi annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljék az egészségügyi intézmények tönk­remenetele. P. T.

Next