Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
2 '(„MAGYARORSZÁG Politikusi számvetések egykor és ma Az év első napja hagyományosan az újévi köszöntések napja, így van ez a politikában is: az ország mindenkori vezetői összegzik ez elmúlt év tanulságait, és megpróbálják a következő évre szóló programjukat röviden felvázolni. Lapunk arra vállalkozott, hogy a múltba visszatekintve, egy kis válogatást készít magyar politikusok egykori beszédeiből. Különösen nehéz év volt 1932, de nem csak hazánk számára, hiszen a gazdasági válság szinte az egész világon éreztette hatását. Újévi beszédében Horthy Miklós kormányzó is erre helyezte a hangsúlyt: „Az egész világ aggodalomban és a holnapnak mindnyájunkra nehezedő bizonytalanságában él. Látják a bajt, tudják annak orvoslását is, de az orvosságok alkalmazására még a vélemények eltérőek. Minthogy a nemzetek küzdelme az emberek szenvedélyeit tükrözi vissza, az egymásrautaltság és az együvétartozás érzése még nem gyűrte le az önzést, és bizony sok még a teendő az erkölcsi tökéletesedés irányában, mielőtt egy harmonikus nemzetközi rend megalapozására gondolhatnánk.” (Az Est 1933- január 3 ) Retorikájukban egész más hangvételűek a Rákosi-korszak éveinek újévi vezércikkei, ezek közül most az 1953- évit idézzük, mely a Szabad Népben, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapjában jelent meg, Boldog új évet, jó munkát, elvtársak! címmel. „Az elmúlt esztendő ékessége, amely ragyogó fénnyel világítja meg a most kezdődő új esztendőt és az esztendők egész sorát, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa volt. ... Az elmúlt négy esztendő megjelölte tennivalóinkat. Az új esztendő első napján már ezekre gondol az ország jó gazdája, a dolgozó nép. Több vasat, acélt, szenet, több búzát, több húst és tejet követel az ország.” A Kádár-korszak idején is megmaradt a beszédek optimista jellege, viszont egyre közelebb kerültek a valós helyzethez. Jól példázza ezt Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének 1970-ben, majd 1987-ben elhangzott köszöntője. „Túlzás nélkül elmondhatjuk, tovább gyarapodott társadalmunk, erősödött népgazdaságunk és nemzetközi elismerésünk. ... Az elért sikerek nem feledtetik azt, hogy maradt még gondunk, akad bőven tennivalónk az új esztendőben is.” (Népszabadság 1970. január 3.) „Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni.” (Népszabadság 1987. január 2.) A kilencvenes években az ideihez hasonlóan Göncz Árpád köztársasági elnök jegyezte az újévi köszöntőket. „1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán ebben az esztendőben hagyta el hazánkat, az utolsó - lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott - idegen katona, ekkor szűnt meg a Varsói Szerződés és a KGST, térségünk e két sajátos intézménye, melyek oly sokat emlegetett proletár internacionalizmusa még leplezni is csak rosszul leplezte kiszolgáltatottságunkat. ... Mindenekelőtt magunkra kell támaszkodnunk. Egyénnek, családnak, közösségnek. A nemzet egészének. Meggyőződésem, hogy oly sok fogadkozás, oly sok kitérő után végre valóban a magyar gazdaság rendbetételére kell fordítanunk minden erőnket.” (Új Magyarország 1992. január 2.) Bozay Gergely Árvízvédelmi készültség szilveszterkor Intenzív áradást tapasztalt a Kraszna magyarországi szakaszán, Ágerdőmajornál a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Czomba Gábor, a Fetivizig ügyeletese tegnap arról tájékoztatta a Napi Magyarországot, hogy mivel a víz elöntötte a hullámtereket, elérte a töltéslábakat, a folyó teljes, mintegy 80 kilométernyi hazai védvonalán elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Mindennek kiváltó oka a Keleti-Kárpátok térségében hullott, s a folyókba jutott jelentős mennyiségű csapadék. Felsőszabolcsban és az Ecsedi-lápon a belvizet szivattyúkkal távolítják el a mezőgazdasági területekről. A Túr romániai szakaszán első fokú, a Krasznán pedig másodfokú készültséget tartanak. A Túr magyarországi részén ugyan folytatódott a lassú áradás, de a vízszint az árvízvédelmi készültség elrendelését nem tette szükségessé. CSELÉNYI A magunk mögött hagyott esztendő is mozgalmasabb volt az előzőnél - nyilatkozta lapunknak Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője. A tavalyi évet értékelve első helyen emelte ki, hogy a határőrségről a közelmúltban elfogadott törvény valóban európai viszonyokat teremtett. Fontos sarkköve lesz 1998. április 30-a a határőrizetnek, mivel ezen a napon az utolsó sorkatona is eltávozik s május 1-jétől végérvényesen hivatásossá válnak. A sikerek mellett a szóvivő megemlítette a kudarcokat is, így első helyen a sokszor hangoztatott technikai fejlődést. Továbbra sincs előrelépés az ígért 900 darab Niva terepjáró tekintetében, továbbra is lassú a határok menti útlevél-ellenőrzés, s az ország közbiztonsága érdekében még több és modernebb eszközre lenne szükség a tiltott áruk és termékek kiszűrése céljából. A szóvivő 1997 főbb adatairól szólva elmondta: határainkon november végéig összesen 97 millió 644 ezren fordultak meg. A decemberi összesítés most folyik ám feltehetően most is meghaladja ez a szám az 1996-os esztendő 110 milliós forgalmát. Gépjárművekből november végéig 29 millió 833 ezret regisztráltak ezen belül 64 ezer volt a légi jármű. A fekete statisztikákról szólva Krisán Attila felvetette: 1997. december végéig 12 237 esetben jártak el tiltott határátlépések okán, s 52 180 személyt fordítottak vissza a határokról, mivel a beléptetéshez szükséges feltételekkel nem rendelkeztek. Összesen 106 ország állampolgárai akartak jogellenesen a zöldhatáron vagy a határátkelőhelyeken ki- és bejutni. Továbbra is első helyen állnak e renitenskedők közül a románok jugoszlávok ukránok de egyiptomi és ghánai sem volt ritka közöttük. Elfogtak 304 embercsempészt és 84 segítőt, 2610 közokirat-hamisítót, feledtek XX??? 222 lopott járművet, 15 személynél különböző mennyiségű kábítószert találtak tíz személynél pedig különböző fegyverek és lőszerek behozatalát akadályozták meg. 1997- ben engedély nélkül akartak az ország területére behozni 1 riasztópisztolyt, 484 lőszert, 1 kézigránátot, 8,28 kilogramm robbanóanyagot és 3 méter gyújtózsinórt, 8 gázpisztolyt, 3 rúd trotilt, 1 tölténytárat, 26 jelzőtöltényt és egy kispuskát. Az 1996-os esztendőhöz viszonyítva határainkon az összes elkövetett jogellenes cselekedetek száma 5,6 százalékkal növekedett. Mindezeket összevetve is a hivatalos értékelés szerint határőreink 76,8 százalékos eredményességgel dolgoztak. rozgics Az elmúlt év is mozgalmasabb volt az előbbinél Április végén az utolsó sorkatona is leszerel Belpolitika Emelkednek a közalkalmazotti illetmények és a minimálbér Januártól átlagosan 16 százalékkal emelkednek a közalkalmazotti illetménytáblázat garantált tételei, a pótlékalap pedig 11 800 forintról 13 500 forintra nő. A vállalkozási szférában a kormány 13-16 százalékos keresetnövekedést ajánl a szociális partnereknek. A havi minimálbér január 1-jétől 19 500 forint lesz a jelenlegi 17 000 forint helyett az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) korábbi döntése értelmében. Popper László, a Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint a Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanácson (KIÉT) kötött megállapodás akkor lép életbe, ha az 1997-es éves infláció a 17-19 százalékos sávban marad, a munkavállalók nettó bérpozícióján fél százalékponttal javít a mérséklődő személyi jövedelemadó, és az ÉT maximum 16 százalék keresetnövekedést javasol 1998-ra. A közalkalmazottak számára 1997- ben bevezették a 10 fizetési osztályból és osztályonként 14 fokozatból álló besorolási rendszert. A vállalkozói szférában a kormányzat szerint viszonylag szerényebb mértékű keresetnövekedésre lenne szükség, mivel 1992 óta a vállalkozási terület átlagos keresetnövekedése rendre az átlag fölött alakult. A szakszervezeti oldal a kormányzati javaslatnál lényegesen nagyobb mértékű emelést tart szükségesnek, így az eddigi tárgyalások során nem sikerült megegyezésre jutni. A munkaadók egyelőre nem határozták meg az általuk indokoltnak tartott bérnövekedés mértékét. A rovatot szerkesztette: Pitly Gábor • 1998. január 2., péntek Aki beperelte a belügyminisztert és a Magyar Rádiót Rácz György először levélben szólította fel Kuncze Gábor belügyminisztert és a Magyar Rádió vezetőjét az 1997. november 3-ai gazdatüntetés eseményeinek nem valósághű tálalása miatt. S, mert harminc nap alatt sem történt semmi, Rácz György beperelte a belügyminisztert és a Magyar Rádiót. A Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott keresetlevelem lényege: Kuncze Gábor belügyminiszter november 3-án este a televízió egyik hírműsorában valótlant állított, holott lett volna ideje meggyőződni az információ hitelességéről. A Magyar Rádió hírműsorában pedig több napon keresztül ugyancsak valótlan információkat tényként tüntettek fel, s ezzel nemcsak emberek millióit tévesztették meg, hanem egy köztiszteletben álló személy becsületébe is belegázoltak, amit nem hagyhattam szó nélkül — érvelt. Rácz György kijelentette: egyik pártnak vagy szervezetnek sem tagja, magánemberként döntött a bírósági kereset beadása mellett. Tette ezt azért, mert saját önérzetét is sértette, ahogy Kuncze Gábor a televízió nyilvánossága előtt többször is elismételte: a gazdatüntetésen Pongrátz Gergely elgázolt egy rendőrt. Holott este, a hírműsor idejére már meggyőződhetett volna arról, hogy igaz-e vagy sem ez az állítás. Ami ennél is felháborítóbb: később sem korrigálta korábbi kijelentését, bár a rendőrségi jegyzőkönyvből is kitűnt, hogy a belügyminiszternek nincs igaza. A közszolgálatinak mondott rádió pedig ennél is tovább ment: négy napon keresztül ismételte naponta többször is ugyanezt a valóságnak nem megfelelő hírt, ezáltal a magyar közvéleményt súlyosan megtévesztették, amit éppen az állampolgárok jogai védelmének érdekében nem szabad szó nélkül hagyni. Rácz György akkor, amikor a magyar bírósághoz fordult, egyben reményét fejezte ki, hogy tette mások számára is példa értékű lesz. Úgy véli, a legkisebb hazugságot sem szabad szó nélkül hagyni, mert ennek egyenes következménye a hatalom cinikus megnyilvánulása. R. M. Pakuraszennyezés Beremenden Keddre virradó éjszaka csaknem 1100 tonna, fűtéshez használt pakura ömlött ki a Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft. beremendi gyárának területén. Tóth Nándor, a cég munka- és környezetvédelmi osztályvezetője elmondta: mivel a pakura tárolására használt mindhárom tartály leeresztőszelepét nyitva találták, ezért a véletlen baleset feltételezése teljességgel kizárható. A telep egyik vízelvezető árkában 800 méter hosszúságban elterülő szenynyezést a kezelőterep bejárása során észlelte. A csatorna a Taipolca patakba torkollik, gátak emelésével sikerült megakadályozni, hogy a kőolajszármazék elérje a természetes vízfolyást. A pakura halmazállapota a fagypont körüli hőmérséklet esetén igen sűrű, így szerencsére szivárgás nem fenyegeti a talajvizet sem. Szakemberek számításai szerint a kifolyt fűtőanyag értéke eléri a 30 millió forintot, és további milliókat kell majd a hetekig tartó kárelhárítási munkálatokra fordítani. A szándékos bűncselekményre utaló jelek miatt a cementgyár rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki az eddigi vizsgálatok szerint - nem csupán helyismerettel, hanem szaktudással is rendelkezik. . D. Ötezer szabolcsi közmunkás Mintegy 5300 munkanélküli kapott néhány hónapra biztos fizetést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azzal, hogy részese lehetett a közmunkaprogramnak. Az Országos Közmunka Tanács tavalyi, 4 milliárd forintos keretéből 1,2 milliárd jutott a megyére. A pályázatokon elnyert pénz lehetővé tette, hogy a vízügyi igazgatóság és az erdőgazdaság mintegy ezer-ezer embert foglalkoztasson a töltések rendbetételénél, illetve új erdők telepítésénél, azon kívül 144 településen háromezer embernek tudtak munkát adni. A koordinációt a megyei területfejlesztési tanács vállalta. Harminc helyen közmunkásokkal oldották meg a középületek, polgármesteri hivatalok, iskolák felújítását, ami hozzájárult a szűkös anyagi körülmények között dolgozó önkormányzatoknál a költségek csökkentéséhez. Hat településen a szennyvízhálózat fejlesztésénél, nyolc helyen a szilárdhulladék-lerakó telepek kialakításánál dolgoztak. Csaknem százmillió forintot fizettek a közmunkásoknak az önkormányzati tulajdonban lévő utak javítására, kétszer enynyit pedig a csapadékvíz-elvezető csatornák tisztítására. Nyírlugason az önkormányzati tulajdonban lévő, gyenge homokon az erdőtelepítésnél száznál több közmunkást foglalkoztattak. Vásárosnaményban és Ramocsaházán a belvízkárok megelőzésére és elhárítására vezették be a munkáskezeket. Szabolcsban a munkanélküliség enyhítésére 1998-ban ismét összevont pályázatokat nyújtanak be, négy kiemelt programot fogadtak el, s kérnek hozzá támogatást, így a szociális rászorultak közmunkásokkal történő ellátását szervezik meg, folytatódik az önkormányzatok kezelésében lévő épületek felújítási programja. Bekapcsolódnak a természetes vizek védelme és megóvása elnevezésű programba, valamint folytatják az erdőtelepítéseket is a közmunkások részvételével. Becslések szerint jövőre a csaknem 40 ezer szabolcsi állástalanból több mint hatezren vehetnek részt ezekben a munkákban. MTI Január 31-ig még hívható az Aerocaritas Légi Mentőőrség (06-901-595- 959-es emelt díjas, úgynevezett tomádóvonala, amelynek bevétele a kunszentmártoni viharkárosultak támogatását szolgálja. A hívó-támogató feleket másodpercenként 3 forint 75 fillér költség terheli, amelyet az Aerocaritas a november 11-i forgószél károsultjainak javára utal át. Mn