Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

2 '(„MAGYARORSZÁG Politikusi számvetések egykor és ma Az év első napja hagyományosan az újévi köszöntések napja, így van ez a politikában is: az ország min­denkori vezetői összegzik ez elmúlt év tanulságait, és megpróbálják a kö­vetkező évre szóló programjukat rö­viden felvázolni. Lapunk arra vállal­kozott, hogy a múltba visszatekintve, egy kis válogatást készít magyar poli­tikusok egykori beszédeiből. Különösen nehéz év volt 1932, de nem csak hazánk számára, hiszen a gazdasági válság szinte az egész vilá­gon éreztette hatását. Újévi beszédében Horthy Miklós kormányzó is erre helyezte a hang­súlyt: „Az egész világ aggodalomban és a holnapnak mindnyájunkra ne­hezedő bizonytalanságában él. Lát­ják a bajt, tudják annak orvoslását is, de az orvosságok alkalmazására még a vélemények eltérőek. Mint­hogy a nemzetek küzdelme az em­berek szenvedélyeit tükrözi vissza, az egymásrautaltság és az együvétar­­tozás érzése még nem gyűrte le az önzést, és bizony sok még a teendő az erkölcsi tökéletesedés irányában, mielőtt egy harmonikus nemzetközi rend megalapozására gondolhat­nánk.” (Az Est 1933- január 3 ) Retorikájukban egész más hang­vételűek a Rákosi-korszak éveinek újévi vezércikkei, ezek közül most az 1953- évit idézzük, mely a Szabad Népben, a Magyar Dolgozók Pártjá­nak központi lapjában jelent meg, Boldog új évet, jó munkát, elvtár­sak! címmel. „Az elmúlt esztendő ékessége, amely ragyogó fénnyel világítja meg a most kezdődő új esztendőt és az esztendők egész sorát, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa volt. ... Az elmúlt négy esztendő megjelölte tennivalóinkat. Az új esztendő első napján már ezekre gondol az ország jó gazdája, a dolgozó nép. Több vasat, acélt, szenet, több búzát, több húst és te­jet követel az ország.” A Kádár-kor­szak idején is megmaradt a beszé­dek optimista jellege, viszont egyre közelebb kerültek a valós helyzet­hez. Jól példázza ezt Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének 1970-ben, majd 1987-ben elhang­zott köszöntője. „Túlzás nélkül elmondhatjuk, to­vább gyarapodott társadalmunk, erősödött népgazdaságunk és nem­zetközi elismerésünk. ... Az elért si­kerek nem feledtetik azt, hogy ma­radt még gondunk, akad bőven ten­nivalónk az új esztendőben is.” (Népszabadság 1970. január 3.) „Bár az emberek többsége becsü­letesen dolgozik, még nem vált álta­lánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelme­zett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, ener­giával, idővel, s ami talán a legsúlyo­sabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha elő­re akarunk haladni.” (Népszabadság 1987. január 2.) A kilencvenes években az ideihez hasonlóan Göncz Árpád köztársasá­gi elnök jegyezte az újévi köszöntő­ket. „1991-ről följegyzi a történe­lem, hogy csaknem fél évszázad múltán ebben az esztendőben hagy­ta el hazánkat, az utolsó - lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott - idegen katona, ekkor szűnt meg a Varsói Szerződés és a KGST, térségünk e két sajátos intézménye, melyek oly sokat emlegetett prole­tár internacionalizmusa még leplez­ni is csak rosszul leplezte kiszolgál­tatottságunkat. ... Mindenekelőtt magunkra kell támaszkodnunk. Egyénnek, családnak, közösségnek. A nemzet egészének. Meggyőződésem, hogy oly sok fo­gadkozás, oly sok kitérő után végre valóban a magyar gazdaság rendbe­tételére kell fordítanunk minden erőnket.” (Új Magyarország 1992. január 2.) Bozay Gergely Árvízvédelmi készültség szilveszterkor Intenzív áradást tapasztalt a Kraszna magyarországi szakaszán, Ágerdőmajornál a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Czomba Gá­bor, a Fetivizig ügyeletese tegnap ar­ról tájékoztatta a Napi Magyarorszá­got, hogy mivel a víz elöntötte a hul­lámtereket, elérte a töltéslábakat, a folyó teljes, mintegy 80 kilométer­nyi hazai védvonalán elsőfokú árvíz­­védelmi készültséget rendeltek el. Mindennek kiváltó oka a Keleti-Kár­pátok térségében hullott, s a folyók­ba jutott jelentős mennyiségű csa­padék. Felsőszabolcsban és az Ecsedi-lápon a belvizet szivattyúkkal távolítják el a mezőgazdasági terüle­tekről. A Túr romániai szakaszán első fo­kú, a Krasznán pedig másodfokú ké­szültséget tartanak. A Túr magyaror­szági részén ugyan folytatódott a lassú áradás, de a vízszint az árvízvé­delmi készültség elrendelését nem tette szükségessé. CSELÉNYI A magunk mögött hagyott esztendő is mozgalmasabb volt az előzőnél - nyilatkozta lapunknak Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője. A tava­lyi évet értékelve első helyen emelte ki, hogy a határőrségről a közelmúlt­ban elfogadott törvény valóban euró­pai viszonyokat teremtett. Fontos sark­köve lesz 1998. április 30-a a határőri­zetnek, mivel ezen a napon az utolsó sorkatona is eltávozik s május 1-jétől végérvényesen hivatásossá válnak. A sikerek mellett a szóvivő megemlí­tette a kudarcokat is, így első helyen a sokszor hangoztatott technikai fejlő­dést. Továbbra sincs előrelépés az ígért 900 darab Niva terepjáró tekinte­tében, továbbra is lassú a határok menti útlevél-ellenőrzés, s az ország közbiztonsága érdekében még több és modernebb eszközre lenne szükség a tiltott áruk és termékek kiszűrése cél­jából. A szóvivő 1997 főbb adatairól szólva elmondta: határainkon november vé­géig összesen 97 millió 644 ezren for­dultak meg. A decemberi összesítés most folyik ám feltehetően most is meghaladja ez a szám az 1996-os esz­tendő 110 milliós forgalmát. Gépjár­művekből november végéig 29 millió 833 ezret regisztráltak ezen belül 64 ezer volt a légi jármű. A fekete statisztikákról szólva Krisán Attila felvetette: 1997. december végé­ig 12 237 esetben jártak el tiltott határ­­átlépések okán, s 52 180 személyt for­dítottak vissza a határokról, mivel a be­léptetéshez szükséges feltételekkel nem rendelkeztek. Összesen 106 or­szág állampolgárai akartak jogellene­sen a zöldhatáron vagy a határátkelő­­helyeken ki- és bejutni. Továbbra is el­ső helyen állnak e renitenskedők kö­zül a románok jugoszlávok ukránok de egyiptomi és ghánai sem volt ritka közöttük. Elfogtak 304 embercsempészt és 84 segítőt, 2610 közokirat-hamisítót, feledtek XX??? 222 lopott járművet, 15 személynél különböző mennyiségű kábítószert találtak tíz személynél pe­dig különböző fegyverek és lőszerek behozatalát akadályozták meg. 1997- ben engedély nélkül akartak az ország területére behozni 1 riasztópisztolyt, 484 lőszert, 1 kézigránátot, 8,28 kilo­gramm robbanóanyagot és 3 méter gyújtózsinórt, 8 gázpisztolyt, 3 rúd tro­tilt, 1 tölténytárat, 26 jelzőtöltényt és egy kispuskát. Az 1996-os esztendőhöz viszonyítva határainkon az összes elkövetett jogel­lenes cselekedetek száma 5,6 százalék­kal növekedett. Mindezeket összevet­ve is a hivatalos értékelés szerint határ­őreink 76,8 százalékos eredményes­séggel dolgoztak. rozgics Az elmúlt év is mozgalmasabb volt az előbbinél­­ Április végén az utolsó sorkatona is leszerel Belpolitika Emelkednek a közalkalmazotti illetmények és a minimálbér Januártól átlagosan 16 százalékkal emelkednek a közalkalmazotti illet­ménytáblázat garantált tételei, a pótlékalap pedig 11 800 forintról 13 500 forintra nő. A vállalkozási szférában a kormány 13-16 százalé­kos keresetnövekedést ajánl a szoci­ális partnereknek. A havi minimál­bér január 1-jétől 19 500 forint lesz a jelenlegi 17 000 forint helyett az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) korábbi döntése értelmében. Popper László, a Munkaügyi Mi­nisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint a Közalkalmazotti Érdek­egyeztető Tanácson (KIÉT) kötött megállapodás akkor lép életbe, ha az 1997-es éves infláció a 17-19 szá­zalékos sávban marad, a munkavál­lalók nettó bérpozícióján fél száza­lékponttal javít a mérséklődő sze­mélyi jövedelemadó, és az ÉT maxi­mum 16 százalék keresetnöveke­dést javasol 1998-ra. A közalkalmazottak számára 1997- ben bevezették a 10 fizetési osztály­ból és osztályonként 14 fokozatból álló besorolási rendszert. A vállalko­zói szférában a kormányzat szerint viszonylag szerényebb mértékű ke­resetnövekedésre lenne szükség, mivel 1992 óta a vállalkozási terület átlagos keresetnövekedése rendre az átlag fölött alakult. A szakszerve­zeti oldal a kormányzati javaslatnál lényegesen nagyobb mértékű eme­lést tart szükségesnek, így az eddigi tárgyalások során nem sikerült meg­egyezésre jutni. A munkaadók egy­előre nem határozták meg az általuk indokoltnak tartott bérnövekedés mértékét. A rovatot szerkesztette: Pitly Gábor • 1998. január 2., péntek Aki beperelte a belügyminisztert és a Magyar Rádiót Rácz György először levélben szó­lította fel Kuncze Gábor belügymi­nisztert és a Magyar Rádió vezetőjét az 1997. november 3-ai gazdatünte­tés eseményeinek nem valósághű tálalása miatt. S, mert harminc nap alatt sem történt semmi, Rácz György beperelte a belügyminisz­tert és a Magyar Rádiót.­­ A Pesti Központi Kerületi Bíró­sághoz benyújtott keresetlevelem lényege: Kuncze Gábor belügymi­niszter november 3-án este a televí­zió egyik hírműsorában valótlant ál­lított, holott lett volna ideje meg­győződni az információ hitelességé­ről. A Magyar Rádió hírműsorában pedig több napon keresztül ugyan­csak valótlan információkat tény­ként tüntettek fel, s ezzel nemcsak emberek millióit tévesztették meg, hanem egy köztiszteletben álló sze­mély becsületébe is belegázoltak, amit nem hagyhattam szó nélkül — érvelt. Rácz György kijelentette: egyik pártnak vagy szervezetnek sem tag­ja, magánemberként döntött a bíró­sági kereset beadása mellett. Tette ezt azért, mert saját önérzetét is sér­tette, ahogy Kuncze Gábor a televí­zió nyilvánossága előtt többször is elismételte: a gazdatüntetésen Pongrátz Gergely elgázolt egy rend­őrt. Holott este, a hírműsor idejére már meggyőződhetett volna arról, hogy igaz-e vagy sem ez az állítás. Ami ennél is felháborítóbb: később sem korrigálta korábbi kijelentését, bár a rendőrségi jegyzőkönyvből is kitűnt, hogy a belügyminiszternek nincs igaza. A közszolgálatinak mondott rádió pedig ennél is tovább ment: négy napon keresztül ismételte naponta többször is ugyanezt a valóságnak nem megfelelő hírt, ezáltal a magyar közvéleményt súlyosan megtévesz­tették, amit éppen az állampolgárok jogai védelmének érdekében nem szabad szó nélkül hagyni. Rácz György akkor, amikor a ma­gyar bírósághoz fordult, egyben re­ményét fejezte ki, hogy tette mások számára is példa értékű lesz. Úgy vé­li, a legkisebb hazugságot sem sza­bad szó nélkül hagyni, mert ennek egyenes következménye a hatalom cinikus megnyilvánulása. R. M. Pakuraszennyezés Beremenden Keddre virradó éjszaka csaknem 1100 tonna, fűtéshez használt pakura ömlött ki a Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft. beremendi gyárának területén. Tóth Nándor, a cég munka- és környezetvédelmi osztályvezetője elmondta: mivel a pakura tárolására használt mindhárom tartály leeresztőszelepét nyitva találták, ezért a véletlen baleset feltételezése teljes­séggel kizárható. A telep egyik vízelvezető árkában 800 méter hosszúságban elterülő szeny­­nyezést a kezelőterep bejárása során észlelte. A csatorna a Taipolca patakba torkollik, gátak emelésével sikerült megakadályozni, hogy a kőolajszárma­zék elérje a természetes vízfolyást. A pakura halmazállapota a fagypont kö­rüli hőmérséklet esetén igen sűrű, így szerencsére szivárgás nem fenyegeti a talajvizet sem. Szakemberek számításai szerint a kifolyt fűtőanyag értéke eléri a 30 mil­lió forintot, és további milliókat kell majd a hetekig tartó kárelhárítási mun­kálatokra fordítani. A szándékos bűncselekményre utaló jelek miatt a ce­mentgyár rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki­­ az eddi­gi vizsgálatok szerint - nem csupán helyismerettel, hanem szaktudással is rendelkezik. ­. D. Ötezer szabolcsi közmunkás Mintegy 5300 munkanélküli ka­pott néhány hónapra biztos fizetést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azzal, hogy részese lehetett a köz­­munkaprogramnak. Az Országos Közmunka Tanács tavalyi, 4 milliárd forintos keretéből 1,2 milliárd jutott a megyére. A pályázatokon elnyert pénz lehetővé tette, hogy a vízügyi igazgatóság és az erdőgazdaság mintegy ezer-ezer embert foglalkoz­tasson a töltések rendbetételénél, il­letve új erdők telepítésénél, azon kí­vül 144 településen háromezer em­bernek tudtak munkát adni. A koordinációt a megyei terület­­fejlesztési tanács vállalta. Harminc helyen közmunkásokkal oldották meg a középületek, polgármesteri hivatalok, iskolák felújítását, ami hozzájárult a szűkös anyagi körül­mények között dolgozó önkormány­zatoknál a költségek csökkentésé­hez. Hat településen a szennyvízhá­lózat fejlesztésénél, nyolc helyen a szilárdhulladék-lerakó telepek kiala­kításánál dolgoztak. Csaknem száz­millió forintot fizettek a közmunká­soknak az önkormányzati tulajdon­ban lévő utak javítására, kétszer eny­­nyit pedig a csapadékvíz-elvezető csatornák tisztítására. Nyírlugason az önkormányzati tu­lajdonban lévő, gyenge homokon az erdőtelepítésnél száznál több köz­munkást foglalkoztattak. Vásárosna­­ményban és Ramocsaházán a belvíz­károk megelőzésére és elhárítására vezették be a munkáskezeket. Szabolcsban a munkanélküliség enyhítésére 1998-ban ismét össze­vont pályázatokat nyújtanak be, négy kiemelt programot fogadtak el, s kérnek hozzá támogatást, így a szociális rászorultak közmunkások­kal történő ellátását szervezik meg, folytatódik az önkormányzatok ke­zelésében lévő épületek felújítási programja. Bekapcsolódnak a ter­mészetes vizek védelme és megóvá­sa elnevezésű programba, valamint folytatják az erdőtelepítéseket is a közmunkások részvételével. Becslé­sek szerint jövőre a csaknem 40 ezer szabolcsi állástalanból több mint ha­tezren vehetnek részt ezekben a munkákban. MTI Január 31-ig még hívható az Aerocar­­itas Légi Mentőőrség (06-901-595- 959-es emelt díjas, úgynevezett tomádóvonala, amelynek bevéte­le a kunszentmártoni viharkáro­sultak támogatását szolgálja. A hí­vó-támogató feleket másodper­cenként 3 forint 75 fillér költség terheli, amelyet az Aerocaritas a november 11-i forgószél károsult­jainak javára utal át. Mn

Next