Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
1998. január 2., péntek ■ A köztársasági elnök újévi köszöntője „Az idén könnyebb szívvel kívánok hazánknak és polgárainak boldog új esztendőt, s felszabadultabban tolmácsolom a hazai jókívánságokat is a határainkon túl élő magyaroknak, mint tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző esztendőkben” - foglalta össze érzéseit Göncz Árpád, mivel akkoriban inkább a bizakodás és a remény sugallta a szavait. Van jövője annak az országnak, amelynek népe nem pusztán eltűri a megpróbáltatásait, de tehetségével, szorgalmával, bölcs türelmével formálni is képes a sorsát - hangsúlyozta. Történelmünk kulcsszavait sorolva emlékeztetett két gyilkos és hiábavaló háborúra, romokra és halottak tömegére, országcsonkításra, vörös- és fehérterrorra, álomvárak építésére, megszállókra és megszállásokra, százezreket gyilkoló nácizmusra, torokszorongató sztálinizmusra, eltaposott forradalomra és megtorlásra, kudarcos újrakezdésekre, reményszikkasztó araszolgatásra, aggodalomra a munkahelyünkért, családunkért, gyermekeink jövőjéért. „Az ezredfordulóhoz közeledve mégis joggal érezhetünk némi elégtételt. Ezeréves történelmi célunk, hogy önmagunkat megőrizve forrjunk össze a nagybetűs Európával, karnyújtásnyi közelségbe került” - mondta. Azért fordulópont az elmúlt év, mert ekkor hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt sugárzó családjába. S ez évben nyílt meg számunkra a lehetőség, hogy a közeljövőben, térségünkből az elsők között, csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Emlékeztetett: a hallgatag országépítés mindvégig komoly viharoktól mentes belpolitikai erőtérben zajlott. Megteremtődtek a más országokkal, kivált a szomszédainkkal folytatott együttműködés javulásának - vagy legalábbis e javulás lehetőségének - feltételeit. És megkönnyítette - vagy legalábbis megkönnyítheti - a határainkon túl élő magyarok helyzetét és életkörülményeit. Az elnöki számvetés szólt arról is, hogy gazdaságunk kezdődő felívelésének hatását az ország polgárainak jó része még nem érzékeli, mert nem élheti meg személyes sorsának javulásaként. Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. „Az idei év is áremelkedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, elesett ember. Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatásban. Százezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanélküliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csökken - érzékelhető a gazdasági és szociális feszültség. S mondjuk ki egyértelműen: sürgető megoldásra vár a többségében kirekesztve és embertelen körülmények között élő cigány kisebbség gondja” - figyelmeztetett. Majd így folytatta: „Polgáraink jó része kihullott a társadalmi védőhálóból, s testi-lelki állapota miatt kiszolgáltatott és védtelen. Az irántuk való együttérzés a segítő célú önkéntes társadalmi kezdeményezések számának és súlyának gyarapodásában mutatkozik meg.” Az új évet terheli a Szlovákiával folyó Duna-vita megoldása s az ebből következő teendők szakszerűen tárgyilagos végiggondolása is. Az ország népének fel kell készülnie az idei országgyűlési és önkormányzati választásokra - fejezte be az elnök. Horn Gyula miniszterelnök tegnap, a TV2 számára adott interjúban elemezte az elmúlt esztendőt. Ebben többek között kitért az ország 1997-es helyzetére és az európai integrációval kapcsolatos kérdésekre. Visszatekintés az óesztendőre Folytatás az 1. oldalról A civil szféra - kezdi Czére Zsolt, az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) ügyvezető elnöke - idén is érezhette kormányunk „gondoskodó” jelenlétét. Elsőként a társadalmi szervezetek által az Országgyűléstől pályázati úton elnyerhető támogatást csökkentette a parlamenti többség a múlt évi 390 millióról 258,5 millió forintra. Részünkről különösen sajnálatos, hogy az ifjúsági szervezetek kategóriájában a harmadával csökkentett pénzalap különösen az MSZP holdudvarában működő ifjúsági szervezeteknek kedvez. Az IDF támogatása közel 60 százalékkal csökkent. A társadalmi egyesületek, a polgárok helyi közösségeinek eredményesebb működése szempontjából elengedhetetlennek tartottuk a civil szféra nagyobb mértékű támogatását, ezért kezdeményeztük, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot a társadalmi szervezetek második félévi költségvetési támogatásáról. A személyi jövedelemadó 1 százalékának felhasználásáról nem rendelkező állampolgárok által befizetett adóbevételi többletből ez finanszírozható lett volna. Hiába támogatta írásban kezdeményezésünket több tucat társadalmi szervezet, a pártok részéről minderre választ a mai napig nem kaptunk. Csűri Ákos Erősödő civil kontroll A Közműveket és Közszolgáltatókat Ellenőrző Civil Szövetség (KEKEC) elnöke Langer Iván, az elmúlt év nagy sikerének könyvelhetjük el, hogy az Elektromos Művekkel már nagyon jó, a Távhővel és Csatornázási Művekkel jó, a Magyar Postával elég jó a kapcsolatunk. Azaz, ha levelet vagy kérdést intézünk hozzájuk, nem várják ki a harmincnapos ügyintézési határidőt. A KEKEC semmiféle állami és önkormányzati pénzt nem fogad el, de örömünkre szolgált, hogy az idén a Józsefvárosi Önkormányzat ingyen rendelkezésünkre bocsátott egy helyiséget. Létrehoztunk a József körút 70-ben egy civil kirakatot. Ott többek között olyan közlemények olvashatók, amelyeket a sajtó nem jelentetett meg, vagy amelyekre a Miniszterelnöki Hivatal nem válaszolt. Nem sikerült viszont egy asztalhoz leülnünk pártpolitikusokkal, azt megtárgyalandó, mennyiért lakunk a következő négy esztendőben. A KEKEC gyanítja, hogy a jelenlegi összeg akár megkétszereződhet. Belépni semmiféle civil egyesülésbe nem kívánunk, önállóak szeretnénk maradni, gyors reagálási képességünket őrizve ezzel. „Mosóporeffektussal akarjuk nézni a politikát, hiszen a kérdés az, jól mos vagy nem mos jól. Jövőre civil közvélemény-kutatást tervezünk, és célunk, hogy Magyarország civilizált ország legyen. ZSOLDOS Skultéty Tamás szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Köre felemás évet hagyott a háta mögött, hiszen a felsőoktatás tekintetében tötó pozitív és negatív jelenséget tapasztalhattak. Előbbiek közé sorolandó, hogy a hallgatói támogatások rendszere öt év után először egy kicsit emelkedik. Az elnök ezt nem tartja még végleges megoldásnak, de kétségtelenül enyhíti a meglévő feszültségeket. Ugyanakkor a tandíjjal kapcsolatban továbbra sincs megoldás, a hallgatók, oktatók és a minisztérium közötti évek óta tartó ellentét továbbra is fennáll. Skultéty nem tudja, hogy idén bevezetik-e már a hallgatói hitelrendszert. A pozitívumok közül kiemelte még az egyetemek és főiskolák közötti integrációs törekvéseket, hiszen a hallgatók elemi érdeke a szélesebb körű képzés. Már Belpolitika Alapítvány a kisebbségekért A kormány határozata értelmében január 1-jével megalakult a kisebbségkutató intézet felállítására és működtetésére létrehozott közalapítvány. Heizer Antal, a Miniszterelnöki Hivatal kormányfőtanácsadója elmondta: az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány célja egyebek mellett a Magyar Köztársaság integrációs és kisebbségi politikájának tudományos megalapozása. Feladata továbbá az Európai Unió kisebbségpolitikai elveinek és joggyakorlatának figyelemmel kísérése, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, valamint az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének elemző és öszszehasonlító vizsgálata. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Csepeli György szociálpszichológus, az ELTE Szociálpszichológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. Mr Sopronban indul egyéni választókerületben, de feltehetőleg a KDNP megyei listáján is helyet kap az országgyűlési választásokon Eigner József volt átvilágítóbíró. Hasonló megkeresést kapott a Független Kisgazdapárttól is. Mi ..-y mMAGYARORSZÁG 3 Pletykák az MSZDP háza táján Megszakadtak a választásokon való közös fellépésről szóló tárgyalások a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) egyes vezető politikusai és a Munkáspárt között. A felek a nyáron közös választási párt létrehozását tervezték, ám miután az egyeztetések zátonyra futottak, az MSZDP az MSZP-vel kezdett tárgyalásokat. A konfliktus oka - mint azt Zinner György munkáspárti szóvivőtől megtudtuk - az volt, hogy sarkalatos kérdésekben nem értett egyet a Munkáspárt és az MSZDP A Kapolyi László elnöklete alatt tömörülő szociáldemokraták egy bizonyos híd szerepét akarták betölteni a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Munkáspárt között, ami leginkább az egyidejű tárgyalásokban nyilvánult meg. A NATO-szavazást megelőzően viszont az MSZP választás elé kényszerítette a szociáldemokratákat - mondta Zinner mely szerint, ha az MSZDP nemet mond a NATO-ra, akkor a szocialisták minden tárgyalást megszüntetnek velük. A szociáldemokraták a szocialista támogatást választották, s a kérdést mára már végképp eldöntötte a népszavazás. Ennek tudatában a Munkáspárt céljául tűzte ki, hogy a csatlakozást előkészítő bizottság figyelmét folyamatosan felhívja azokra az ígéretekre, amelyeket a népszavazást megelőzően tettek. Ilyenek voltak például azok, melyek azt ígérték, hogy nem állomásoznak idegen csapatok Magyarországon, valamint, hogy nem telepítenek atomfegyvert hazánk területére. Bácskai Sándor, a vitát kívülállóként, részben viszont érintettként szemlélő „történelmi” Szociáldemokrata Párt (SZDP) pártfőtitkára arra emlékszik, hogy Kósáné Kovács Magda a sajtónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy csak akkor lehet megállapodás a Kapolyi féle MSZDP és az MSZP között, ha a szociáldemokraták nem támogatják a Munkáspárt NATO-ellenes elképzeléseit. Véleménye szerint az MSZDP vezetősége ma meglehetősen megosztott. Vannak, akik valóban a szocialistákkal szándékoznak megállapodni, viszont elég nagy azon MSZDP-s politikusok száma is, akik a Munkáspárt felé fordulnak. Az MSZDP harmadik ága viszont a „történelmi” Szociáldemokrata Pártot tartja egyedül üdvözítőnek. Az érintettek, vagyis az MSZDP elnöke, Kapolyi László megerősítette, hogy híd szerepet akartak betölteni, valamint azt, hogy a NATO-ügy és az energiaszektor újra állami kezelésbe vétele volt a válaszút a Munkáspárttal kötendő megállapodás idején. Az 1996 végi pártkongresszus viszont már végérvényesen a NATO és az Európai Közösségbe való integrálódás mellett döntött, így nem jött létre a megállapodás a Munkáspárttal. Választási együttműködést az MSZP-vel kötnek majd, amelynek okmányait előreláthatólag január közepén írják alá a pártok képviselői. A megállapodás lényege, hogy mindhárom szövetséges, az MSZP, az MSZDP és az Agrárszövetség önállóan indul a választásokon. Ahol tudnak, jelöltet állítanak, ha viszont ez valahol nem sikerülne, ott az MSZP-s indulót támogatják. Olyan körzetekben viszont, ahol az első fordulóban többen is bejutottak, a második fordulóban a jobb eredménnyel szereplő jelöltet támogatják. Azt a hírt viszont, mely szerint pártunk több ismert személyisége mégis a Munkáspárttal egyezkedne, egyértelműen cáfolom - mondta Kapolyi -, hiszen határozott a párt vezetőségének azon véleménye, mely szerint elfogadhatatlan a Munkáspárt NATO-ellenessége, és ezzel párhuzamosan az újraprivatizáció támogatása is. PÁK Nem volt sérültje Kaposváron a lövöldözésnek Kalasnyikoval lőttek a békefenntartók Lövöldözés miatt őrizetbe vették a Taszáron állomásozó SFOR csapatok egyik amerikai állampolgárságú polgári alkalmazottját csütörtökön, a délutáni órákban a Somogy megyei rendőrök. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletének tájékoztatása szerint a férfi szilveszter éjszakáján, Kaposvár belvárosában, egy lakóház második emeletének erkélyéről 25 éles lőszert lőtt ki az utcára egy Kalasnyikov típusú gépfegyverből. A riasztás után a helyszínre érkező rendőrök már csak egy útlevelet, a fegyvert és további 100 éles lőszert találtak. Az okmány alapján kiadták a körözést az elkövető ellen, akit tegnap délután, a taszári SFOR-bázis 1-es számú kapujánál tartóztattak fel. A férfi a kihallgatás során elismerte, hogy ő lövöldözött. Ellene egyébként korábban semmilyen rendőrségi vizsgálatot nem folytattak. A kihallgatás során a rendőrök nemcsak a lövöldözés okát, de azt is szeretnék kideríteni, hogy milyen módon, honnan került az elkövetőhöz a fegyver és a lőszerek. Az éjszakai incidens során senki nem sérült meg. Mn Növekszik a regionális tévéműsorok szerepe A Magyar Televízió Rt. az idén előreláthatólag önálló helyi frekvenciákat kér az Országos Rádió és Televízió Testülettől, regionális stúdiói számára. Az MTV Rt. regionális és kisebbségi műsorainak főszerkesztője, Belénessy Csaba elmondta: a regionális stúdiók a jelenleginél nagyobb szerepet kapnak az országos sugárzású műsorok készítésében. Januártól például a Magyar Televízió Rt. regionális stúdióinak munkatársai tudósítják a Híradót a legfontosabb vidéki eseményekről, így - remélhetőleg - megszűnik az a korábbi, költséges gyakorlat, hogy a Híradó külön helyi tudósítókat foglalkoztat az egyes régiókban, annak ellenére, hogy a részvénytársaság az adott térségben regionális szerkesztőséget működtet. A stúdiók felvételei, a tervek szerint, nemcsak hírműsorokban, hanem más jellegű adásokban is többször és nagyobb terjedelemben jelennek majd meg. Az MTV Rt., a körzeti stúdiók együttműködésével, több új közszolgálati műsort indítását tervezi az MTV 2-es csatornáján. A Határtól határig című adás a budapesti, a debreceni, a miskolci, a pécsi, a szegedi és a szombathelyi szerkesztőségek 1-es csatornán sugárzott, napi híradóiból mutat be válogatást másnap reggel 6 óra 45 perctől. Ugyancsak az MTV2-n jelentkezik - hétfőtől csütörtökig 18 óra 30 perckor - a Magyarország ma című műsor, amely egy-egy országos jelentőségű regionális eseményt dolgoz fel bővebb terjedelemben. Az elképzelések szerint Magyarország újrafelfedezése címmel új honismereti sorozat készül, amely Rockenbauer Pál népszerű filmjeinek nyomdokain haladva mutatná be hazánk legszebb tájait, településeit, az ott élő embereket és kultúrájukat. A fiatalabb nézők számára ifjúsági híradó, a felnőttek érdeklődésére számítva pedig távoktatási sorozat indul - fejezte be a felsorolást Belénessy Csaba. MTI