Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

1998. január 2., péntek ■ A köztársasági elnök újévi köszöntője „Az idén könnyebb szívvel kívá­nok hazánknak és polgárainak bol­dog új esztendőt, s felszabadultab­ban tolmácsolom a hazai jókívánsá­gokat is a határainkon túl élő ma­gyaroknak, mint tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző esztendők­ben” - foglalta össze érzéseit Göncz Árpád, mivel akkoriban inkább a bizakodás és a remény sugallta a szavait. Van jövője annak az országnak, amelynek népe nem pusztán eltűri a megpróbáltatásait, de tehetségé­vel, szorgalmával, bölcs türelmével formálni is képes a sorsát - hang­súlyozta. Történelmünk kulcsszavait sorol­va emlékeztetett két gyilkos és hiá­bavaló háborúra, romokra és halot­tak tömegére, országcsonkításra, vörös- és fehérterrorra, álomvárak építésére, megszállókra és megszál­lásokra, százezreket gyilkoló náciz­musra, torokszorongató sztáliniz­musra, eltaposott forradalomra és megtorlásra, kudarcos újrakezdé­sekre, reményszikkasztó araszolga­­tásra, aggodalomra a munkahelyün­kért, családunkért, gyermekeink jövőjéért. „Az ezredfordulóhoz közeledve mégis joggal érezhetünk némi elég­tételt. Ezeréves történelmi célunk, hogy önmagunkat megőrizve forr­junk­ össze a nagybetűs Európával, karnyújtásnyi közelségbe került” - mondta. Azért fordulópont az elmúlt év, mert ekkor hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt su­gárzó családjába. S ez évben nyílt meg számunkra a lehetőség, hogy a közeljövőben, térségünkből az el­sők között, csatlakozhassunk az Eu­rópai Unióhoz. Emlékeztetett: a hallgatag ország­építés mindvégig komoly viharok­tól mentes belpolitikai erőtérben zajlott. Megteremtődtek a más or­szágokkal, kivált a szomszédainkkal folytatott együttműködés javulásá­nak - vagy legalábbis e javulás lehe­tőségének - feltételeit. És megkönnyítette - vagy leg­alábbis megkönnyítheti - a határa­inkon túl élő magyarok helyzetét és életkörülményeit. Az elnöki számvetés szólt arról is, hogy gazdaságunk kezdődő felívelé­sének hatását az ország polgárainak jó része még nem érzékeli, mert nem élheti meg személyes sorsának javulásaként. Az infláció, bár csök­kent, még mindig magas. „Az idei év is áremelkedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, el­esett ember. Nyugtalanító a közbiztonság hely­zete. Nincs esélyegyenlőség a köz­oktatásban. Százezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanélküli­ség. Az ország eltérően fejlett térsé­gei közt - bár csökken - érzékelhe­tő a gazdasági és szociális feszült­ség. S mondjuk ki egyértelműen: sür­gető megoldásra vár a többségében kirekesztve és embertelen körülmé­nyek között élő cigány kisebbség gondja” - figyelmeztetett. Majd így folytatta: „Polgáraink jó része kihul­lott a társadalmi védőhálóból, s tes­ti-lelki állapota miatt kiszolgáltatott és védtelen. Az irántuk való együttérzés a se­gítő célú önkéntes társadalmi kez­deményezések számának és súlyá­nak gyarapodásában mutatkozik meg.” Az új évet terheli a Szlováki­ával folyó Duna-vita megoldása s az ebből következő teendők szaksze­rűen tárgyilagos végiggondolása is. Az ország népének fel kell készül­nie az idei országgyűlési és önkor­mányzati választásokra - fejezte be az elnök. Horn Gyula miniszterelnök teg­nap, a TV2 számára adott interjú­ban elemezte az elmúlt esztendőt. Ebben többek között kitért az or­szág 1997-es helyzetére és az euró­pai integrációval kapcsolatos kér­désekre. Visszatekintés az óesztendőre Folytatás az 1. oldalról A civil szféra - kezdi Czére Zsolt, az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) ügyvezető elnöke - idén is érezhet­te kormányunk „gondoskodó” je­lenlétét. Elsőként a társadalmi szer­vezetek által az Országgyűléstől pá­lyázati úton elnyerhető támogatást csökkentette a parlamenti többség a múlt évi 390 millióról 258,5 millió forintra. Részünkről különösen sajnála­tos, hogy az ifjúsági szervezetek ka­tegóriájában a harmadával csök­kentett pénzalap különösen az MSZP holdudvarában működő ifjú­sági szervezeteknek kedvez. Az IDF támogatása közel 60 százalékkal csökkent. A társadalmi egyesületek, a polgárok helyi közösségeinek eredményesebb működése szem­pontjából elengedhetetlennek tar­tottuk a civil szféra nagyobb mérté­kű támogatását, ezért kezdemé­nyeztük, hogy az Országgyűlés hoz­zon határozatot a társadalmi szer­vezetek második félévi költségveté­si támogatásáról. A személyi jövedelemadó 1 száza­lékának felhasználásáról nem ren­delkező állampolgárok által befize­tett adóbevételi többletből ez finan­szírozható lett volna. Hiába támo­gatta írásban kezdeményezésünket több tucat társadalmi szervezet, a pártok részéről minderre választ a mai napig nem kaptunk. Csűri Ákos Erősödő civil kontroll A Közműveket és Közszolgáltató­kat Ellenőrző Civil Szövetség (KEKEC) elnöke Langer Iván­­, az el­múlt év nagy sikerének könyvelhet­jük el, hogy az Elektromos Művek­kel már nagyon jó, a Távhővel és Csatornázási Művekkel jó, a Magyar Postával elég jó a kapcsolatunk. Az­az, ha levelet vagy kérdést intézünk hozzájuk, nem várják ki a har­mincnapos ügyintézési határidőt. A KEKEC semmiféle állami és önkor­mányzati pénzt nem fogad el, de örömünkre szolgált, hogy az idén a Józsefvárosi Önkormányzat ingyen rendelkezésünkre bocsátott egy helyiséget. Létrehoztunk a József körút 70-ben egy civil kirakatot. Ott többek között olyan közlemé­nyek olvashatók, amelyeket a sajtó nem jelentetett meg, vagy amelyek­re a Miniszterelnöki Hivatal nem válaszolt. Nem sikerült viszont egy asztal­hoz leülnünk pártpolitikusokkal, azt megtárgyalandó, mennyiért la­kunk a következő négy esztendő­ben. A KEKEC gyanítja, hogy a jelen­legi összeg akár megkétszereződ­het. Belépni semmiféle civil egyesü­lésbe nem kívánunk, önállóak sze­retnénk maradni, gyors reagálási ké­pességünket őrizve ezzel. „Mosó­poreffektussal akarjuk nézni a poli­tikát, hiszen a kérdés az, jól mos vagy nem mos jól. Jövőre civil közvélemény-kutatást tervezünk, és célunk, hogy Magyarország civilizált ország legyen. ZSOLDOS Skultéty Tamás szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Köre felemás évet hagyott a háta mögött, hiszen a felsőoktatás tekintetében tötó pozitív és negatív jelenséget tapasztalhattak. Előbbiek közé sorolandó, hogy a hall­gatói támogatások rendszere öt év után először egy kicsit emelkedik. Az elnök ezt nem tartja még végleges megoldásnak, de kétségtelenül enyhíti a meglévő feszültségeket. Ugyanakkor a tandíjjal kapcsolatban továbbra sincs megoldás, a hallgatók, oktatók és a minisztérium közötti évek óta tartó ellentét továbbra is fennáll. Skultéty nem tudja, hogy idén bevezetik-e már a hallgatói hitelrendszert. A pozitívumok közül kiemelte még az egyetemek és főiskolák közötti integrációs törekvéseket, hiszen a hallgatók elemi érdeke a szélesebb körű képzés. Már Belpolitika Alapítvány a kisebbségekért A kormány határozata értelmében január 1-jével megalakult a kisebbség­kutató intézet felállítására és működ­tetésére létrehozott közalapítvány. Heizer Antal, a Miniszterelnöki Hi­vatal kormányfőtanácsadója elmond­ta: az Európai Összehasonlító Kisebb­ségkutatások Közalapítvány célja egyebek mellett a Magyar Köztársaság integrációs és kisebbségi politikájának tudományos megalapozása. Feladata továbbá az Európai Unió kisebbség­politikai elveinek és joggyakorlatának figyelemmel kísérése, a Magyarorszá­gon élő nemzeti és etnikai kisebbsé­gek helyzetének tanulmányozása, va­lamint az emberi és állampolgári jo­gok érvényesülésének elemző és ösz­­szehasonlító vizsgálata. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Csepeli György szociálpszichológus, az ELTE Szociálpszichológiai Intézetének tan­székvezető egyetemi tanára. Mr Sopronban indul egyéni választókerü­letben, de feltehetőleg a KDNP megyei listáján is helyet kap az or­szággyűlési választásokon Eigner József volt átvilágítóbíró. Hasonló megkeresést kapott a Független Kisgazdapárttól is. Mi ..-y mMAGYARORSZÁG 3 Pletykák az MSZDP háza táján Megszakadtak a választásokon va­ló közös fellépésről szóló tárgyalá­sok a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt (MSZDP) egyes vezető po­litikusai és a Munkáspárt között. A felek a nyáron közös választási párt létrehozását tervezték, ám miután az egyeztetések zátonyra futottak, az MSZDP az MSZP-vel kezdett tárgya­lásokat. A konfliktus oka - mint azt Zinner György munkáspárti szóvi­vőtől megtudtuk - az volt, hogy sar­kalatos kérdésekben nem értett egyet a Munkáspárt és az MSZDP A Kapolyi László elnöklete alatt tömö­rülő szociáldemokraták egy bizo­nyos híd szerepét akarták betölteni a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Munkáspárt között, ami leginkább az egyidejű tárgyalásokban nyilvá­nult meg. A NATO-szavazást megelőzően vi­szont az MSZP választás elé kénysz­erítette a szociáldemokratákat - mondta Zinner mely szerint, ha az MSZDP nemet mond a NATO-ra, akkor a szocialisták minden tárgya­lást megszüntetnek velük. A szociáldemokraták a szocialista támogatást választották, s a kérdést mára már végképp eldöntötte a népszavazás. Ennek tudatában a Munkáspárt céljául tűzte ki, hogy a csatlakozást előkészítő bizottság fi­gyelmét folyamatosan felhívja azok­ra az ígéretekre, amelyeket a nép­szavazást megelőzően tettek. Ilye­nek voltak például azok, melyek azt ígérték, hogy nem állomásoznak idegen csapatok Magyarországon, valamint, hogy nem telepítenek atomfegyvert hazánk területére. Bácskai Sándor, a vitát kívülálló­ként, részben viszont érintettként szemlélő „történelmi” Szociálde­mokrata Párt (SZDP) pártfőtitkára arra emlékszik, hogy Kósáné Kovács Magda a sajtónak adott nyilatkoza­tában úgy fogalmazott, hogy csak akkor lehet megállapodás a Kapolyi féle MSZDP és az MSZP között, ha a szociáldemokraták nem támogatják a Munkáspárt NATO-ellenes elkép­zeléseit. Véleménye szerint az MSZDP vezetősége ma meglehető­sen megosztott. Vannak, akik valóban a szocialis­tákkal szándékoznak megállapodni, viszont elég nagy azon MSZDP-s po­litikusok száma is, akik a Munkás­párt felé fordulnak. Az MSZDP har­madik ága viszont a „történelmi” Szociáldemokrata Pártot tartja egye­dül üdvözítőnek. Az érintettek, vagyis az MSZDP el­nöke, Kapolyi László megerősítette, hogy híd szerepet akartak betölteni, valamint azt, hogy a NATO-ügy és az energiaszektor újra állami kezelés­be vétele volt a válaszút a Munkás­párttal kötendő megállapodás ide­jén. Az 1996 végi pártkongresszus viszont már végérvényesen a NATO és az Európai Közösségbe való in­tegrálódás mellett döntött, így nem jött létre a megállapodás a Munkás­párttal. Választási együttműködést az MSZP-vel kötnek majd, amelynek okmányait előreláthatólag január közepén írják alá a pártok képvise­lői. A megállapodás lényege, hogy mindhárom szövetséges, az MSZP, az MSZDP és az Agrárszövetség önállóan indul a választásokon. Ahol tudnak, jelöltet állítanak, ha vi­szont ez valahol nem sikerülne, ott az MSZP-s indulót támogatják. Olyan körzetekben viszont, ahol az első fordulóban többen is bejutot­tak, a második fordulóban a jobb eredménnyel szereplő jelöltet támo­gatják. Azt a hírt viszont, mely szerint pártunk több ismert személyisége mégis a Munkáspárttal egyezkedne, egyértelműen cáfolom - mondta Kapolyi -, hiszen határozott a párt vezetőségének azon véleménye, mely szerint elfogadhatatlan a Mun­káspárt NATO-ellenessége, és ezzel párhuzamosan az újraprivatizáció támogatása is. PÁK Nem volt sérültje Kaposváron a lövöldözésnek Kalasnyikoval lőttek a békefenntartók Lövöldözés miatt őrizetbe vették a Taszáron állomásozó SFOR csapatok egyik amerikai állampolgárságú pol­gári alkalmazottját csütörtökön, a délutáni órákban a Somogy megyei rendőrök. A Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság ügyeletének tájé­koztatása szerint a férfi szilveszter éjszakáján, Kaposvár belvárosában, egy lakóház második emeletének er­kélyéről 25 éles lőszert lőtt ki az ut­cára egy Kalasnyikov típusú gép­fegyverből. A riasztás után a helyszínre érkező rendőrök már csak egy útlevelet, a fegyvert és további 100 éles lőszert találtak. Az okmány alapján kiadták a körözést az elkövető ellen, akit teg­nap délután, a taszári SFOR-bázis 1-es számú kapujánál tartóztattak fel. A férfi a kihallgatás során elismer­te, hogy ő lövöldözött. Ellene egyéb­ként korábban semmilyen rendőrsé­gi vizsgálatot nem folytattak. A kihallgatás során a rendőrök nemcsak a lövöldözés okát, de azt is szeretnék kideríteni, hogy mi­lyen módon, honnan került az el­követőhöz a fegyver és a lőszerek. Az éjszakai incidens során senki nem sérült meg. Mn Növekszik a regionális tévéműsorok szerepe A Magyar Televízió Rt. az idén elő­reláthatólag önálló helyi frekvenciá­kat kér az Országos Rádió és Televí­zió Testülettől, regionális stúdiói számára. Az MTV Rt. regionális és kisebbsé­gi műsorainak főszerkesztője, Belénessy Csaba elmondta: a regio­nális stúdiók a jelenleginél na­gyobb szerepet kapnak az országos sugárzású műsorok készítésében. Januártól például a Magyar Televí­zió Rt. regionális stúdióinak mun­katársai tudósítják a Híradót a leg­fontosabb vidéki eseményekről, így - remélhetőleg - megszűnik az a korábbi, költséges gyakorlat, hogy a Híradó külön helyi tudósítókat fog­lalkoztat az egyes régiókban, annak ellenére, hogy a részvénytársaság az adott térségben regionális szerkesz­tőséget működtet. A stúdiók felvételei, a tervek sze­rint, nemcsak hírműsorokban, ha­nem más jellegű adásokban is több­ször és nagyobb terjedelemben je­lennek majd meg. Az MTV Rt., a körzeti stúdiók együttműködésével, több új közszol­gálati műsort indítását tervezi az MTV 2-es csatornáján. A Határtól határig című adás a bu­dapesti, a debreceni, a miskolci, a pécsi, a szegedi és a szombathelyi szerkesztőségek 1-es csatornán su­gárzott, napi híradóiból mutat be vá­logatást másnap reggel 6 óra 45 perctől. Ugyancsak az MTV2-n jelentkezik - hétfőtől csütörtökig 18 óra 30 perckor - a Magyarország ma című műsor, amely egy-egy országos je­lentőségű regionális eseményt dol­goz fel bővebb terjedelemben. Az elképzelések szerint Magyaror­szág újrafelfedezése címmel új hon­ismereti sorozat készül, amely Rockenbauer Pál népszerű filmjei­nek nyomdokain haladva mutatná be hazánk legszebb tájait, települé­seit, az ott élő embereket és kultúrá­jukat. A fiatalabb nézők számára ifjú­sági híradó, a felnőttek érdeklődésé­re számítva pedig távoktatási sorozat indul - fejezte be a felsorolást Belénessy Csaba. MTI

Next