Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

1998. január 20., kedd • A rovatot szerkesztette: Tallai Gábor Himnusz-nap Bőséges programkínálat A Himnusz születésnapja 1989 óta ünnepe a magyar kultúrának. Köl­csey Ferenc, a kézirat tanúsága sze­rint százhetvenöt esztendeje, 1823. január 22-én fejezte be Hymnusát. A Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlamentben állami kitüntetése­ket ad át holnap. Magyar Bálint művelődési miniszter íróknak, egye­temi és főiskolai tanároknak, közép- és általános iskolai pedagógusoknak nyújt át kitüntetéseket a néprajzi múzeumi ünnepségen. Este a Ma­gyar Állami Operaházban tartanak díszhangversenyt, amelyen a műve­lődési miniszter mond ünnepi kö­szöntőt. Kultúránk évszázadai cím­mel pedig a Magyar Demokrata Fó­rum rendez gálaműsort a Zeneaka­démián ma, az ünnep előestéjén. A magyar kultúra ünnepe buda­pesti eseményeinek füzérében em­lékülés helyszíne lesz holnap az Or­szágos Széchényi Könyvtár. A korre­ferátumok sorát Katona Tamás Himnusz és reformkor című előadá­sa nyitja meg. Magyar szerzők művei szerepel­nek több budapesti teátrum műso­rán a Magyar Kultúra Napján. Bar­tók Béla A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című egy­­felvonásosait a Magyar Állami Ope­raházban játsszák. Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiak című darabjának be­mutatóját tartják az Új Színházban. A József Attila Színházban Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, az R. S. 9­ Színházban Szabó Magda Tündér Lalája lesz műsoron. A Magyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekara és Énekkara a Ze­neakadémián hangversenyezik Vásáry Tamás vezényletével. MTI Hogyan talált rá báró Med­­nyánszky Lászlóra? Mindig is nagyszerű festőnek tar­tottam őt, kultúránk kimagasló, ro­kontalan figurájának. Kár, hogy ke­vesebb szó esik róla, mint kortársá­ról, Csontváryról. Pedig kettejük kö­zül Csontváry a „konvencionálisabb” jelenség, jellegzetes magyar „elhiva­tottság-tudattal”, zsenihittel, színpa­dias gesztusokkal. Mednyánszky int­­rovertált, töprengő, szemlélődő al­kat, aki nem fér bele semmilyen ska­tulyába. Mint gondolkodó egyedül­álló a magyar szellemtör­ténetben. Úgy tudom, bejárta Mednyánsz­ky felvi­déki lakóhelyeit. Valóban. Tudnivaló, hogy a festő a beckói Mednyánszky-kastély­­ban született. Övék volt a nevezetes beckói vár is. A sors fintora, hogy ő, a festő az utolsó várúr, Ambrus Lajos hisz Trianon után a kastély is, a vár is idegen kézbe került. Már a festő gyerekkora idejében is romos az épület, hisz egyik szárnya kiégett a XVIII. században. Gyerekkorában élt még a Késmárk közeli Nagyőr­ben, a Czóbel-família (közeli roko­nai) kastélyában, aztán Szepesbélán, ahol - Krúdy Gyula ír­ja - nagybátyja kastélyának falait freskókkal díszítette. Ezekből sem­mi sem maradt, még fényképfelvétel sem. Tudni kell azt is, hogy festőnk már ifjan, 16-20 évesen csavar­gón, hol itt, hol ott tűnt fel, szinte az egész felvi­déki arisztokrácia - a Forgáchok, Keglevichek, Justhok - a rokonai, bárhol szívesen látták a különc ifjút. Távoli ro­kona és barátja, Justh Zsigmond Faimus (Vol­tunk) című regényében szerepel is mint „öreg bölcs”, holott nem volt ez idő tájt koros még, de magam­agát mindig (kamaszkorában is) öregnek tartotta: egy letűnt világ túlélőjének. Hogyan került el a Felvidékről? Tanulmányai szólították el, bár mindig vissza-visszatért szülőföldjére. Münchenben, Itáliában járt tanul­mányúton, de megfordult Barbizon­­ban is, ahol még elevenen éltek az ot­tani nagy festőiskola hagyományai, legjobb mesterei. Az is igaz viszont, hogy Barbizon csak nagyon áttétele­sen hatott a művészetére. Mi az igazság a festő buddhiz­musa körül? Szabadjon úgy mondanom: budd­­hizáló lélek volt, a szó doktrinér értel­mében nem buddhista, inkább teozó­­fus. A teozófia, Rudolf Steiner és hívei, igyekezett összebékíteni a keresztény­ség és a keleti vallások tanításait. Ifjú­korában Weöres Sándor is közel állt a teozófiához, ezt kevesen tudják. Az is kényes téma a festő kapcsán, hogy - finoman szólva - nem tartozott a gyengébb nem hívei közé. Talán épp ez az oka örökös otthontalanságának, a kitaszítottak, csavargók, obskúrus fi­gurák iránti vonzódásának. A crus Mustra A buddhista festő Ambrus Lajos író, szerkesztő, a Kortárs című folyóirat rovatvezetője 1996-ban tette közzé esszéjét a nagyszerű festőről, báró Mednyánszky Lászlóról. Mint e mű utórezgéseként jelezte, regényt is készül írni a felvidéki arisztokrata családból származó és életét csa­vargóként leélő különös mesterről. Hol tart a jelzett Mednyánsz- /j* ky-regénnyel? '&■/ Először is elolvastam a festő ki- é­s adatlan naplóit, kéziratban. Ezekből y , egy cenzúrázott változat megjelent S ' ö 1960-ban - a kínos argumentumo- Wlf f kát nem engedték az olvasók elé tárg­yl­ni. E naplókból remekül rekonstru- v /v­álható Mednyánszky László, a gon- Xy dolkodó, a teljes ember. Tudomá­som van arról is, hogy kallódnak még itt-ott Mednyánszky-naplók. / Rengeteget írt. Az érdekesség ked-­­­véért elmondom: magyarul, néme­­tül és franciául vezette a naplóit /o­­ (hol így, hol úgy), de­­ mindig gö­­h­rög betűkkel... Ami a regényemet il- ö­v­­eti, lassan, módszeresen araszolok / / előre. Nem lineáris szerkezetű mun- ?/­ , ha lesz. Nem életrajz, nem is „törté­nelmi regény”, hanem - félek ki­mondani - olyan nagyepika, mely­ben tán nem is az említett főhős a legfontosabb, hanem a kor, a Felvi­dék elsüllyedt világa, egy olyan nemzedék, melyet „utópistáknak” neveztek. Csupa fiatalon elhunyt nagy álmú entellektüel, túlérett (ők úgy mondták: „evolvált) értelmisé­gi. Az említett Justh Zsigmond, Bat­thyány Géza, Keglevich Imre és má­sok. Halász Gábor írt róluk Magyar álmodok címen, remek esszét. Kákonyi Péter Ha megéri, húszéves lenne az új­hullám egyik legfontosabb zenekara, a Police. Bár a csapat 1977-ben ala­kult, történetük egy évvel korábban kezdődött. Egy bizonyos Mike Howlett, Newcastle-ben járva elvető­dött a Last Exit nevű zenekar kon­certjére, s ott meglátta Stinget. Any­­nyira megragadta a fiatal basszusgitá­ros éneke és egyénisége, hogy saját csapatát otthagyva, vele kezdett fel­vételeket készíteni. Nemsokára csat­lakozott hozzájuk a Curved Air dobo­sa, Stewart Copeland és a több zene­kart (Animals, Soft Machine) megjárt gitáros, Andy Summers is, és 1977 februárjában létrejött a Strontium 90, amelyet nyugodtan tekinthetünk a Police elődzenekarának is. Mivel a punkkorszak hőskorában nem volt igazán igény az általuk képviselt ze­nére, a csapat mindössze fél évig mű­ködött. Howlett visszament produ­cernek, a többiek pedig Copeland vezetésével, illetve bátyja menedzse­lésével megalakították a Police-t. Innentől már minden simán ment. Sikerekkel kikövezett útjuk első állomása a reggae alapokra épülő Roxanne volt. Fennállásuk alatt öt stúdióalbumot (Outlandos D’ Amour, Regatta De Blanc, Zenyatta Mondatta, Ghost in the Machine, Syncronicity) és egy válo­gatásalbumot (Every Breath You Take) készítettek, s - a túlfeszített munka, illetve belső ellentétek hatá­sára - lényegében a csúcson hagyták abba 1986-ban. Summers visszatért a progresszívebb zenékhez, Copeland az afrikai és európai rit­mus- és dallamvilág párosításával kí­sérletezett, Sting pedig megkezdte azóta is tartó szólópályáját. Virtuóz sessionzenészekkel készíti albumait (Dream Of The Blue Turtles, Nothing Like The Sun, Soul Cages), me­lyek népszerűsége néha még a Police-éit is felül­múlja. Az évforduló kapcsán több jubileumi kiadvány is napvilágot látott: a Strontium 90 Police Academy című albumán az elődzenekar 9, javarészt Howlet által jegyzett szer­zeménye hallható - három koncert- és hat stúdiófel­vétel. Az utóbbiak között van a későbbi nagy sláger, az Every Little Thing she Does Is Magic című dal eredeti változata is, mind­össze akusztikus- és basz­­szusgitárral, valamint afri­kai dobbal kísérve (Pangea/Ark 21). A Very Best of Sting and Police-on ti­zenhét, jó ízléssel összeválogatott Police- és Sting-nóta hallható, - saj­nos - egy tavaly készült Roxanne­­verzióval megfejelve (PolyGram). A Regatta Mondatta című korongon pedig korunk vezető reggaesztárjai - többek között Chaka Demus, Pato Banton, Maxi Priest, és Los Pericos - dolgoznak fel az ünnepelt slágere­iből. Az ötlet érdekes, a gesztus szép, a végeredményt hallva azon­ban mégis azt kell mondani: kár volt. (Ark 21) Cs. O. Lemezlovag Van-e élet a Police után? Még fej fej mellett Kultúra Bíró Lajos kiállítása. Bíró Lajos Debrecenben élő festőművész alkotásaiból nyitt gyűjteményes kiállítás a Déri Múzeumban. A 70 éves művész iskolát teremtett Debrecenben, a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör - ame­lyet évtizedekig vezetett Félegyházy Lászlóval közösen - és annak nyári táborai fogalommá váltak a kortárs magyar képzőművészetben. MTI Felolvasóestek a kocsmában. Ma este Ágh István lesz a vendég, Zalán Tibor Felolvasóestek a kocsmában című sorozatában. A Kolibri pincében (VI. ker, Andrássy út 77.) 19 órakor kezdődő találkozó vendége Tisza Bea és Bodnár Zoltán lesz. Pozsonyi képzőművészek tárlata. Két pozsonyi képzőművész - Vladislav Rostoka és Jurij Kralik - tárlatával nyitotta a minap idei rendezvényei­nek sorozatát a Pécsi Galéria. A mecsekaljai város legrangosabb kiállító­­helyén bemutatkozó két szlovák alkotó öt éve dolgozik együtt. MTI n(wYKA hccjo-iirtt/w i­o Ir/MAGYARORSZÁG 11 k"* 1­¡ » $1 (ZZ/yjjf * / y‚ d / ryn£V Golden Globe-díjak: tarolt a Titanic )( '~f^j j ( Segítség, ott egy jéghegy! A Titanic című szuperprodukció, minden idők egyik legdrágább film­je lett az idei Golden Globe-, azaz Arany Glóbusz-díjak legfőbb nyerte­se: a ma hajnalban tartott Los Ange­­les-i ünnepélyes díjkiosztáson ez a mű kapta meg a legjobb drámai filmnek,­:a legjobb zenének és a leg­jobb dalnak járó Arany Glóbuszo­kat, míg rendezője, James Cameron a legjobb rendezőnek járó kitünte­tést vihette haza. A vígjátékok kategóriájában az As Good As It Gets című film győzött, méghozzá szintén fölényesen: a leg­jobb komédiának járó díj mellett e film szereplői kapták meg a legjobb vígjátéki színész (Jack Nicholson) és a legjobb vígjátéki színésznő (Helen Hunt) díját. A drámai művek kategóri­ájában a legjobb színésznő Judi Dench, a legjobb férfiszínész pedig Peter Fonda lett. Emellett még két, vi­lágszerte ismert alkotó került be a dí­jazottak közé: Burt Reynolds a leg­jobb férfi mellékszereplő, Kim Basinger pedig a legjobb női mellék­­szereplő Arany Glóbuszát kapta. MTI Amit várni lehetett, bekövetkezett: James Cameron, a Terminátor 2, a Mély­ség titka, a Két tűz között - sokak sze­rint - gigantomániás rendezője tarolt a le­gendás luxushajó, a Titanic legendás pusztulását nem csu­pán elmesélő, hanem szédületes technikai apparátussal meg is elevenítő filmjével. A Golden Globe, az Arany Glóbusz odaíté­­lői, a Hollywoodban működő külföldi film­tudósítók minden bi­zonnyal ezt, a potom 285 millió dolláros (napi árfolyam sze­rint: 60 milliárd fo­rint) szuperprodukci­ót díjazták. Ez min­den idők legdrágább filmje. Az 1912. április 15-re virradó­ra elsüllyedt hajó a kor minden fény­űző berendezésével fel volt szerelve - s így került, akkori áron 7,5 millió dollárba, ami szintén rekord volt. El­süllyedése 160 perc alatt következett be: Cameron filmje 195 perces. A forgatáshoz szinte felépítették a Titanicot, s az 50 ezer tonnás mo­dellt egy 60 millió liter vizet tartalma­zó óriási tartályban mozgatták. Sa­többi satöbbi. Kétség nem fér hozzá: film nemcsak ilyen drágán, de ekko­ra apparátussal sem készült még so­hasem. A szuperprodukció ezzel együtt nem több, mint­­ olykor hos­szadalmasan előadott - mérsékelten érdekfeszítő látványosság. A kitalált szerelmi történet a dúsgazdag ifjú hölgy és a szegény, ágrólszakadt fiú között pedig maga a szirupos giccs. Mindez persze nem számít. A film ta­valy október óta világszerte forga­lomban van, s jó úton halad afelé, hogy bevételei elérjék a bűvös 500 millió dolláros határt. És miután köz­tudott, hogy a Golden Globe-díjak mintegy előszobái az Oscarnak, előre le lehet fogadni, hogy a Titanic a kis aranyszobrocskából is begyűjt egyet­­kettőt. De ettől sem lesz jobb film. T. I. Leonardo DiCaprio és Kate Winslet menekülés közben Fotó: Archív

Next