Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 16. szám
1998. január 20., kedd • A rovatot szerkesztette: Tallai Gábor Himnusz-nap Bőséges programkínálat A Himnusz születésnapja 1989 óta ünnepe a magyar kultúrának. Kölcsey Ferenc, a kézirat tanúsága szerint százhetvenöt esztendeje, 1823. január 22-én fejezte be Hymnusát. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlamentben állami kitüntetéseket ad át holnap. Magyar Bálint művelődési miniszter íróknak, egyetemi és főiskolai tanároknak, közép- és általános iskolai pedagógusoknak nyújt át kitüntetéseket a néprajzi múzeumi ünnepségen. Este a Magyar Állami Operaházban tartanak díszhangversenyt, amelyen a művelődési miniszter mond ünnepi köszöntőt. Kultúránk évszázadai címmel pedig a Magyar Demokrata Fórum rendez gálaműsort a Zeneakadémián ma, az ünnep előestéjén. A magyar kultúra ünnepe budapesti eseményeinek füzérében emlékülés helyszíne lesz holnap az Országos Széchényi Könyvtár. A korreferátumok sorát Katona Tamás Himnusz és reformkor című előadása nyitja meg. Magyar szerzők művei szerepelnek több budapesti teátrum műsorán a Magyar Kultúra Napján. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című egyfelvonásosait a Magyar Állami Operaházban játsszák. Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiak című darabjának bemutatóját tartják az Új Színházban. A József Attila Színházban Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, az R. S. 9 Színházban Szabó Magda Tündér Lalája lesz műsoron. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara a Zeneakadémián hangversenyezik Vásáry Tamás vezényletével. MTI Hogyan talált rá báró Mednyánszky Lászlóra? Mindig is nagyszerű festőnek tartottam őt, kultúránk kimagasló, rokontalan figurájának. Kár, hogy kevesebb szó esik róla, mint kortársáról, Csontváryról. Pedig kettejük közül Csontváry a „konvencionálisabb” jelenség, jellegzetes magyar „elhivatottság-tudattal”, zsenihittel, színpadias gesztusokkal. Mednyánszky introvertált, töprengő, szemlélődő alkat, aki nem fér bele semmilyen skatulyába. Mint gondolkodó egyedülálló a magyar szellemtörténetben. Úgy tudom, bejárta Mednyánszky felvidéki lakóhelyeit. Valóban. Tudnivaló, hogy a festő a beckói Mednyánszky-kastélyban született. Övék volt a nevezetes beckói vár is. A sors fintora, hogy ő, a festő az utolsó várúr, Ambrus Lajos hisz Trianon után a kastély is, a vár is idegen kézbe került. Már a festő gyerekkora idejében is romos az épület, hisz egyik szárnya kiégett a XVIII. században. Gyerekkorában élt még a Késmárk közeli Nagyőrben, a Czóbel-família (közeli rokonai) kastélyában, aztán Szepesbélán, ahol - Krúdy Gyula írja - nagybátyja kastélyának falait freskókkal díszítette. Ezekből semmi sem maradt, még fényképfelvétel sem. Tudni kell azt is, hogy festőnk már ifjan, 16-20 évesen csavargón, hol itt, hol ott tűnt fel, szinte az egész felvidéki arisztokrácia - a Forgáchok, Keglevichek, Justhok - a rokonai, bárhol szívesen látták a különc ifjút. Távoli rokona és barátja, Justh Zsigmond Faimus (Voltunk) című regényében szerepel is mint „öreg bölcs”, holott nem volt ez idő tájt koros még, de magamagát mindig (kamaszkorában is) öregnek tartotta: egy letűnt világ túlélőjének. Hogyan került el a Felvidékről? Tanulmányai szólították el, bár mindig vissza-visszatért szülőföldjére. Münchenben, Itáliában járt tanulmányúton, de megfordult Barbizonban is, ahol még elevenen éltek az ottani nagy festőiskola hagyományai, legjobb mesterei. Az is igaz viszont, hogy Barbizon csak nagyon áttételesen hatott a művészetére. Mi az igazság a festő buddhizmusa körül? Szabadjon úgy mondanom: buddhizáló lélek volt, a szó doktrinér értelmében nem buddhista, inkább teozófus. A teozófia, Rudolf Steiner és hívei, igyekezett összebékíteni a kereszténység és a keleti vallások tanításait. Ifjúkorában Weöres Sándor is közel állt a teozófiához, ezt kevesen tudják. Az is kényes téma a festő kapcsán, hogy - finoman szólva - nem tartozott a gyengébb nem hívei közé. Talán épp ez az oka örökös otthontalanságának, a kitaszítottak, csavargók, obskúrus figurák iránti vonzódásának. A crus Mustra A buddhista festő Ambrus Lajos író, szerkesztő, a Kortárs című folyóirat rovatvezetője 1996-ban tette közzé esszéjét a nagyszerű festőről, báró Mednyánszky Lászlóról. Mint e mű utórezgéseként jelezte, regényt is készül írni a felvidéki arisztokrata családból származó és életét csavargóként leélő különös mesterről. Hol tart a jelzett Mednyánsz- /j* ky-regénnyel? '&■/ Először is elolvastam a festő ki- és adatlan naplóit, kéziratban. Ezekből y , egy cenzúrázott változat megjelent S ' ö 1960-ban - a kínos argumentumo- Wlf f kát nem engedték az olvasók elé tárgylni. E naplókból remekül rekonstru- v /válható Mednyánszky László, a gon- Xy dolkodó, a teljes ember. Tudomásom van arról is, hogy kallódnak még itt-ott Mednyánszky-naplók. / Rengeteget írt. Az érdekesség ked-véért elmondom: magyarul, németül és franciául vezette a naplóit /o (hol így, hol úgy), de mindig göhrög betűkkel... Ami a regényemet il- öveti, lassan, módszeresen araszolok / / előre. Nem lineáris szerkezetű mun- ?/ , ha lesz. Nem életrajz, nem is „történelmi regény”, hanem - félek kimondani - olyan nagyepika, melyben tán nem is az említett főhős a legfontosabb, hanem a kor, a Felvidék elsüllyedt világa, egy olyan nemzedék, melyet „utópistáknak” neveztek. Csupa fiatalon elhunyt nagy álmú entellektüel, túlérett (ők úgy mondták: „evolvált) értelmiségi. Az említett Justh Zsigmond, Batthyány Géza, Keglevich Imre és mások. Halász Gábor írt róluk Magyar álmodok címen, remek esszét. Kákonyi Péter Ha megéri, húszéves lenne az újhullám egyik legfontosabb zenekara, a Police. Bár a csapat 1977-ben alakult, történetük egy évvel korábban kezdődött. Egy bizonyos Mike Howlett, Newcastle-ben járva elvetődött a Last Exit nevű zenekar koncertjére, s ott meglátta Stinget. Anynyira megragadta a fiatal basszusgitáros éneke és egyénisége, hogy saját csapatát otthagyva, vele kezdett felvételeket készíteni. Nemsokára csatlakozott hozzájuk a Curved Air dobosa, Stewart Copeland és a több zenekart (Animals, Soft Machine) megjárt gitáros, Andy Summers is, és 1977 februárjában létrejött a Strontium 90, amelyet nyugodtan tekinthetünk a Police elődzenekarának is. Mivel a punkkorszak hőskorában nem volt igazán igény az általuk képviselt zenére, a csapat mindössze fél évig működött. Howlett visszament producernek, a többiek pedig Copeland vezetésével, illetve bátyja menedzselésével megalakították a Police-t. Innentől már minden simán ment. Sikerekkel kikövezett útjuk első állomása a reggae alapokra épülő Roxanne volt. Fennállásuk alatt öt stúdióalbumot (Outlandos D’ Amour, Regatta De Blanc, Zenyatta Mondatta, Ghost in the Machine, Syncronicity) és egy válogatásalbumot (Every Breath You Take) készítettek, s - a túlfeszített munka, illetve belső ellentétek hatására - lényegében a csúcson hagyták abba 1986-ban. Summers visszatért a progresszívebb zenékhez, Copeland az afrikai és európai ritmus- és dallamvilág párosításával kísérletezett, Sting pedig megkezdte azóta is tartó szólópályáját. Virtuóz sessionzenészekkel készíti albumait (Dream Of The Blue Turtles, Nothing Like The Sun, Soul Cages), melyek népszerűsége néha még a Police-éit is felülmúlja. Az évforduló kapcsán több jubileumi kiadvány is napvilágot látott: a Strontium 90 Police Academy című albumán az elődzenekar 9, javarészt Howlet által jegyzett szerzeménye hallható - három koncert- és hat stúdiófelvétel. Az utóbbiak között van a későbbi nagy sláger, az Every Little Thing she Does Is Magic című dal eredeti változata is, mindössze akusztikus- és baszszusgitárral, valamint afrikai dobbal kísérve (Pangea/Ark 21). A Very Best of Sting and Police-on tizenhét, jó ízléssel összeválogatott Police- és Sting-nóta hallható, - sajnos - egy tavaly készült Roxanneverzióval megfejelve (PolyGram). A Regatta Mondatta című korongon pedig korunk vezető reggaesztárjai - többek között Chaka Demus, Pato Banton, Maxi Priest, és Los Pericos - dolgoznak fel az ünnepelt slágereiből. Az ötlet érdekes, a gesztus szép, a végeredményt hallva azonban mégis azt kell mondani: kár volt. (Ark 21) Cs. O. Lemezlovag Van-e élet a Police után? Még fej fej mellett Kultúra Bíró Lajos kiállítása. Bíró Lajos Debrecenben élő festőművész alkotásaiból nyitt gyűjteményes kiállítás a Déri Múzeumban. A 70 éves művész iskolát teremtett Debrecenben, a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör - amelyet évtizedekig vezetett Félegyházy Lászlóval közösen - és annak nyári táborai fogalommá váltak a kortárs magyar képzőművészetben. MTI Felolvasóestek a kocsmában. Ma este Ágh István lesz a vendég, Zalán Tibor Felolvasóestek a kocsmában című sorozatában. A Kolibri pincében (VI. ker, Andrássy út 77.) 19 órakor kezdődő találkozó vendége Tisza Bea és Bodnár Zoltán lesz. Pozsonyi képzőművészek tárlata. Két pozsonyi képzőművész - Vladislav Rostoka és Jurij Kralik - tárlatával nyitotta a minap idei rendezvényeinek sorozatát a Pécsi Galéria. A mecsekaljai város legrangosabb kiállítóhelyén bemutatkozó két szlovák alkotó öt éve dolgozik együtt. MTI n(wYKA hccjo-iirtt/w io Ir/MAGYARORSZÁG 11 k"* 1¡ » $1 (ZZ/yjjf * / y‚ d / ryn£V Golden Globe-díjak: tarolt a Titanic )( '~f^j j ( Segítség, ott egy jéghegy! A Titanic című szuperprodukció, minden idők egyik legdrágább filmje lett az idei Golden Globe-, azaz Arany Glóbusz-díjak legfőbb nyertese: a ma hajnalban tartott Los Angeles-i ünnepélyes díjkiosztáson ez a mű kapta meg a legjobb drámai filmnek,:a legjobb zenének és a legjobb dalnak járó Arany Glóbuszokat, míg rendezője, James Cameron a legjobb rendezőnek járó kitüntetést vihette haza. A vígjátékok kategóriájában az As Good As It Gets című film győzött, méghozzá szintén fölényesen: a legjobb komédiának járó díj mellett e film szereplői kapták meg a legjobb vígjátéki színész (Jack Nicholson) és a legjobb vígjátéki színésznő (Helen Hunt) díját. A drámai művek kategóriájában a legjobb színésznő Judi Dench, a legjobb férfiszínész pedig Peter Fonda lett. Emellett még két, világszerte ismert alkotó került be a díjazottak közé: Burt Reynolds a legjobb férfi mellékszereplő, Kim Basinger pedig a legjobb női mellékszereplő Arany Glóbuszát kapta. MTI Amit várni lehetett, bekövetkezett: James Cameron, a Terminátor 2, a Mélység titka, a Két tűz között - sokak szerint - gigantomániás rendezője tarolt a legendás luxushajó, a Titanic legendás pusztulását nem csupán elmesélő, hanem szédületes technikai apparátussal meg is elevenítő filmjével. A Golden Globe, az Arany Glóbusz odaítélői, a Hollywoodban működő külföldi filmtudósítók minden bizonnyal ezt, a potom 285 millió dolláros (napi árfolyam szerint: 60 milliárd forint) szuperprodukciót díjazták. Ez minden idők legdrágább filmje. Az 1912. április 15-re virradóra elsüllyedt hajó a kor minden fényűző berendezésével fel volt szerelve - s így került, akkori áron 7,5 millió dollárba, ami szintén rekord volt. Elsüllyedése 160 perc alatt következett be: Cameron filmje 195 perces. A forgatáshoz szinte felépítették a Titanicot, s az 50 ezer tonnás modellt egy 60 millió liter vizet tartalmazó óriási tartályban mozgatták. Satöbbi satöbbi. Kétség nem fér hozzá: film nemcsak ilyen drágán, de ekkora apparátussal sem készült még sohasem. A szuperprodukció ezzel együtt nem több, mint olykor hosszadalmasan előadott - mérsékelten érdekfeszítő látványosság. A kitalált szerelmi történet a dúsgazdag ifjú hölgy és a szegény, ágrólszakadt fiú között pedig maga a szirupos giccs. Mindez persze nem számít. A film tavaly október óta világszerte forgalomban van, s jó úton halad afelé, hogy bevételei elérjék a bűvös 500 millió dolláros határt. És miután köztudott, hogy a Golden Globe-díjak mintegy előszobái az Oscarnak, előre le lehet fogadni, hogy a Titanic a kis aranyszobrocskából is begyűjt egyetkettőt. De ettől sem lesz jobb film. T. I. Leonardo DiCaprio és Kate Winslet menekülés közben Fotó: Archív