Napi Magyarország, 1998. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
10 * Jiafu MAGYARORSZÁG Ólmozott üvegcsodák az MTV2-n A megszínesített napfény varázsa Teophilus Presbyter, a középkori technikai irodalom legjelentősebb alkotásának, A különféle mívességekről című művészeti mintakönyvnek az írója, a festményeknél is tökéletesebb alkotásoknak tartotta az üvegfestményeket. A fényáteresztő képesség, a ragyogás - írta - az ólmozott üvegablakok művészetét magasabb rendűvé teszi a táblaképnél, a miniatúránál vagy a falképnél, ahol egyébként az aranyozás szolgálná azt a célt, amelyet az ablakoknál a mű és a napfény folyton változó kapcsolata magától értetődő természetességgel valósít meg: földöntúli ragyogással veszi körül az istenéhez fohászkodó halandót. A román kori, gótikus templomok üvegablakai láttán aligha szállunk vitába az 1100 körül élt mesterrel. A XIX. század histoizáló stílusában épült templomok ablakai is a középkori örökségből merítettek, ahogyan a szecesszió mesterei is fölfedezték a festett, a belső és a külső tér között afféle lelki, esztétikai zsilipet képező színes üvegtáblák szépségét. Nemrégiben éppen a Mátyás-templom elleni merénylet kapcsán került a figyelem középpontjába a törékeny szépség művészete. Minderről az MTV2 tegnap esti A megszínesített napfény című műsorában esett szó, ahogyan arról is, hogy hogyan születnek újjá az idő múlása mellett-előtt egyre inkább az emberi barbárság, nemtörődömség által fenyegetett értékek. A vizuális főszerkesztőség Szemlátomást című sorozatának stábja (rendező: Ráday Mihály) ellátogatott egy üvegrestaurátor-házaspárhoz is (Perlaki József és Claudia), akik majd tizenöt éve Bakonyszentkirályon telepedtek le, mondván, a helyreállításra váró értékek onnan éppen olyan közel vagy messze vannak, mint Budapesttől. Dolgoztak a Parlament ablakain is, jelenleg éppen a zirci apátság üvegképeit állítják helyre. Példázat a szép mesterségről, a hagyományok iránti tiszteletről, a magyar vidék szellemi energiáiról? Szemlátomást... P. Sz. E. Fotó: Nagy Béla Kultúra Folytatás az 1. oldalról A reformtervezet életbe lépésével tehát az új nyelvvizsgarendszer a nyílt versenyt támogatná a nyelvoktatásban, de hogy ez jó vagy sem, erről mindenki másképp vélekedik. Rozgonyi Zoltán, az International House Nyelviskola és Tanárképző Központ kereskedelmi vezetője szerint a nyelviskoláknak érdekük ugyan a jelenlegi rendszer megváltoztatása, ám a mostani vizsgareform-tervezet erre csak papíron adna módot, ezért jobb volna, ha inkább nem lépne életbe semmilyen változás, mint ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ezzel a reformmal egyszerűen „letudná” a problémát. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint mindenképp üdvös volna a Rigó utca egyeduralmának megszüntetése, elsősorban, mert diákjaik teljesen össze vannak zavarodva a jelenleg letehető nyelvvizsgák hitelességével és felhasználhatóságával kapcsolatban. Egyedül az állami nyelvvizsga elismertségében biztosak, ezért ragaszkodnak a Rigó utcához, bár sokan úgy látják, az ottani rendszer nem méri hitelesen a nyelvtudást. A felvételire készülő diákok keze szintén meg van kötve, hiszen a hazai egyetemek és főiskolák kevés kivétellel csak a Rigó utcai vizsgabizonyítványért adnak a felvételin többletpontokat. A kérdésben talán legközelebbről érintett intézmény vezetője, dr. Gáborján Lászlóné, az Idegennyelvi Továbbképző Központ igazgatója lapunk kérésére elmondta, kezdettől fogva az a határozott véleményük, hogy az általános nyelvtudás mérésére egy ilyen kis országban, mint a miénk, egy rendszer elegendő, más kérdés az egyéb funkciójú, például a szakirányú nyelvvizsgák problémája. Az ITK vizsgáztatási módszereit ért bírálatokra reagálva az igazgató asszony elmondta, „nem szabad megfeledkezi arról a tényről, hogy az állami nyelvvizsga az idegen nyelven való olvasás, írás, beszéd és szövegértés mellett az adott nyelv és a magyar közötti közvetítés készségét is teszteli. Ez egy ötödik készség, amit külön el kell sajátítani, s ezzel együtt az állami nyelvvizsga kétnyelvű, ellentétben a nemzetközi nyelvvizsgákkal, melyek ha állami rangra emelkednek, félő, hogy ez a különbség elmosódik, így valószínűleg az oktatás is eltolódik az egynyelvűség irányába.” A nyelvvizsgák talán legfontosabb értékmérője felhasználhatóságuk, azaz, hogy mennyire elismertek a munkaerőpiacon. Ennek felderítésére lapunk kapcsolatba lépett néhány multinacionális céggel, szállodával és légitársasággal - így a Pannon GSM-mel, a Hewlett Packarddal, a Kempinsky Szállodával, a British Airwaysszel és a Malévval -, ahol több munkakör betöltésének alapfeltétele a magas szintű idegennyelv-ismeret. A válaszokból kitűnt, hogy a legtöbb intézmény rendelkezik egy saját belső munkaerő-felvételi rendszerrel, melynek során a jelölt a cég egyik, gyakran idegen anyanyelvű vezetőjével beszélgetve ad számot nyelvtudásáról. Az állami nyelvvizsga és a legrangosabb nemzetközi nyelvvizsgák ugyan szinte mindenütt nagy tiszteletnek örvendenek, ám a végső döntés a jelölt felvételi beszélgetésen nyújtott nyelvi teljesítményén múlik. HANGA PIROSKA Kinek Cambridge, kinek a Rigó utca Megoszlanak a vélemények a nyelvvizsgareformról A Rigó utcai intézmény sokak számára ma is megkerülhetetlen Fotó: Tatum Attila Elhunyt Máté János Máté János orgonaművész, karnagy, teológiai tanszékvezető tanár csütörtökön, 64 esztendős korában elhunyt - tudatta az MTI-vel pénteken a Református Püspöki Hivatal. Végső búcsúztatása Budapesten, a Rákospalotai temetőben lesz, március 9-én, hétfőn háromnegyed egy órakor. Máté János a magyar református egyházzene és zenepedagógia kiemelkedő személyisége volt. Három évtizede töltötte be a budapesti Kálvin téri református egyházközség vezető orgonista-kántori és karnagyi tisztét. Másfél évtized óta volt zenetanára a Budapesti Református Teológiai Akadémiának, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának és a Lónyay gimnáziumnak. A Dunamelléki Református Egyházkerület, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, a budapesti Kálvin téri egyházközség, valamint a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium saját halottjának tekinti. A Módos Péter szerkesztette, negyedévenként megjelenő Európai Utas (alcíme szerint: Az európai együttműködés folyóirata) idei első számában több figyelemre érdemes anyag is olvasható. Sikerült a szerkesztőnek egyensúlyt találnia a reprezentatív jellegű és a valódi szellemi izgalmat kínáló cikkek, tanulmányok között. Beszélgetést olvashatunk, Nemzet és történelem címmel, Kosáry Domokossal. Csontos János A Tisztelt Ház másfél évszázadáról ír. Gazdagon illusztrált összeállítást találhatunk a lapban: Eger, a vendégszerető város címen. Rockenbauer Zoltán Alma Mahlerről ír, festők és zenészek múzsájáról. Interjú olvasható - Fölfestett metaforák - Kányádi Sándorral, aki a tőle megszokott oldott és lényeglátó modorban elmélkedik a poézis jelenéről és jövőjéről. A Székesfehérváron megjelenő Árgus című irodalmi folyóirat (főszerkesztőként Péntek Imre jegyzi) idei első számából a sok érdekes publikáció közül a Hamvas Béla és Várkonyi Nándor tiszteletére és emlékére tartott székesfehérvári konferencia néhány előadásának anyagát emelnénk ki. A két neves kultúrtörténész és író, akiket a bolsevista hatalom elhallgattatott, s így műveik zöme csak a közelmúltban kerülhetett a könyvszeretők kezébe, a magyar tradícionálizmus két meghatározó mestere volt. Az előadások emléküket és gondolataikat idézik. Dienes Ottó Az apokatasztaszisz mint létirányultság című munkájában a két gondolkodó művének rokonságát, ugyanakkor a világ- és kultúraszemléletükben megtalálható fontos eltéréseket vizsgálja. Várkonyi Péter Istenhez eljutni az anyagon át című írásában édesapja leveleiből idéz, és így ad háttér-információkat a Szíriát oszlopai születéséhez. Tüskés Tibor Várkonyi Nándorról, a szerkesztőről ír, aki - amíg a hatalom engedte - szerkesztette a Sorsunk című folyóiratot, nem is akármilyen szerzőgárdát foglalkoztatva (Babits Mihálytól Weöres Sándorig, Kodolányi Jánostól Csorba Győzőig). Kákonyi Péter Laporzó Hamvas Béla és Várkonyi Nándor emlékezete 1998. március 2., hétfő A román kultúra nagyjai egy hetet töltenek Budapesten A kortárs román művészet kiemelkedő egyéniségeit láthatja és hallhatja márciusban a magyar közönség Budapesten - hangzott el az eseményt beharangozó tájékoztatón Budapesten. A kulturális rendezvényről tavaly született szóbeli megállapodás a román kultuszminiszter és a magyar szaktárca vezetője között. Járai István, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója elmondta: immár hat éve működik a román fővárosban a magyar kulturális központ, amelynek sikerült beépülnie a nemzeti kulturális intézmények láncolatába. A mostanihoz hasonló eseménynek tavaly őszszel Bukarest adott otthont. A nagy sikerű magyar héten többek között olajvászon-kiállítást, a Közép-Európai Táncszínház előadását, illetve a Győri Balettet láthatta a nagyérdemű, Románia budapesti kulturális központjának igazgatóhelyettese, Ana Scarlat a tájékoztatón úgy fogalmazott: nagy feladat előtt állnak akkor, amikor a gazdag és sokszínű kortárs román művészetből kell rövid bemutatót tartani úgy, hogy mindenki megértse annak üzenetét. A Színházi világnapon, március 27-én kezdődő és április első napjaiban is tartó román kulturális hét rendezvényei között több színházi előadást, a George Enescu Filharmónia koncertjét, könyvbemutatót, az Oleg Danovski Balettszínházat, képzőművészeti kiállítást, valamint nemzetközi díjnyertes filmeket láthatnak az érdeklődők. A Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében a bukaresti filharmonikusok március 28-án a tavaly elhunyt Solti György emléke előtt is tisztelegnek. MTI Egy mítosz halála és föltámadása Ernst Jünger-bélyeg, Alfaguara-díj, új Tarantino-film Heinrich Heine és Bertolt Brecht után a nemrég elhunyt Ernst Jüngert is bélyegen örökítik meg. A százkét esztendősen elhunyt íróról a német Szövetségi Pénzügyminisztérium áprilisban kíván kibocsátani egy bélyeget, Theo Waigel pénzügyminiszter szavai szerint ezzel fejeznék ki csodálatukat a sokat vitatott, ellentmondásos, de hatalmas sokszínűséget fölmutató életmű nagyságáról. A pályázatot már kiírták, az elbírálásra a napokban kerül sor. A német posta hagyományai közé tartozik a kulturális élet nagyjainak bélyegen történő megörökítése, egyetlen megkötés csupán, hogy még élő alkotók nem részesülhetnek eme megtiszteltetésben. Sergio Ramirez nicaraguai és Eliseo Alberto kubai írónak ítélték a spanyol kortárs irodalom egyik legjelentősebb kitüntetését, az Alfaguara-díjat. Az elismerést az Alfaguara Kiadó alapította, a beérkező alkotásokat elbíráló zsűri elnöke a mexikói író, Carlos Fuentes. Az összes spanyol nyelvű országból érkező mintegy hatszáz kézirat elbírálása után Fuentes két kéziratot ítélt győztesnek, mivel szerinte mindkettő hasonlóan kimagasló irodalmi kvalitásokat mutat fel. Kérésére a madridi kiadóóriás huszonötmillió pesetáról (kb. 30 millió forint) a duplájára emelte az Alfaguara-díj első helyezettjének jutalmazására fordítható összeget, hogy ne - mint a Nobeldíj esetében - megosztva kelljen jutalmazni az első helyezetteket. Sergio Ramirez, az egyik díjazott politikusként legalább annyira ismert, mint irodalmárként, hiszen a nicaraguai polgárháború után több magas tisztséget is viselt. Legismertebb regényei: Tiempo de Fulgor (1969), Baile de Máscaras (1995). Eliseo Alberto, a ismert kubai költő, Eliseo Diego fia tíz éve Mexikóban él, kitüntetett regénye - Caracol Beach (A csigák strandja) - a zsűri értékelése szerint korunk erőszakának metaforája. Quentin Tarantino, Jackie Brown című legújabb opusza a külhoni kritika szerint csillogó remekmű, a mozi bemutatóján a közönség néma csöndben ülte végig az alkotást, amellyel - így a Washington Post - Tarantino nemcsak lerombolta a köré szövődött mítoszt, de egészen más irányba terelte azt, még hatalmasabbá duzzasztva a közönség rajongását. Első nagy sikere, a Ponyvaregény után Tarantino több kisebb film elkészítésébe fogott (Alkonyattól pirkadatig, Négy szoba), majd két éven át semmit sem csinált. Többen már elkönyvelték, Tarantino kiégett, amikor újra nekiveselkedett. A Jackie Brown főszerepét két, húsz éve elfelejtett hollywoodi „apró sztár”, Pam Gier és Robert Foster alakítja. Tarantinónak persze nem okozott gondot, hogy néhány nagynevű színészt is bevonjon a munkába, Bridget Fondától Robert de Nirón át Samuel L. Jacksonig számosan szerepelnek az új filmben. Quentin Tarantino, aki saját bevallása szerint gengszter lett volna, amennyiben nem sikerül „mozgóképes babérokat” elnyernie, semmilyen filmes oktatásban nem részesült, ha nem számítjuk azt a néhány esztendőt, amit egy videokölcsönzőben töltött, és ahol napi több tucat filmet nézhetett végig. Ars poeticája is jól tükrözi ezt a mindenevő művészetfelfogást, amely számos amerikai forgatókönyírót, rendezőt gondolkodásra késztetett: úgy mutass be erőszakot, mintha egy orosz balettet rendeznél. (Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung, Washington Post) Új filmmel Hollywood soros jelentkezett fenegyereke, Quentin Tarantino (jobbra): Ha nem leszek rendező, gengszter leszek Fotó: archív