Napi Magyarország, 1998. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

2 MAGYARORSZÁG A Budai Várról nincs vita 1993-ban kezdődtek és vár­hatóan 2000-ben fejeződnek be a Budai Várban a Szent György tér helyreállítási munkái, kö­szönhetően a kormány és az I. kerületi önkormányzat közötti megállapodásnak - hangzott el a Ludwig Múzeumban tartott teg­napi sajtótájékoztatón. Katona Tamás, a kerület polgármestere örömét fejezte ki, hogy ilyen fontos ügyben a választási kam­pány ellenére is sikerült az ellen­zéki és kormánypárti politiku­soknak megegyezni. A Vár meg fogja őrizni ha­gyományos polgári jellegét és turisztikai funkcióját, miközben új kulturális intézménnyel gaz­dagodik, hiszen 2000-ben itt nyitja meg kapuit a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár-jelentette ki Magyar Bálint művelődési mi­niszter. A kormány a következő két évben összesen 4,5 milliárd forintot biztosít a költségvetés­ből a tér rendbehozatalára, töb­bek között a Sándor-palota hely­reállítására, valamint az egykori Honvéd parancsnokság épületé­nek elbontására. Bozay Rocskó Péter, MKM osztályvezető . A Művelődési Minisztérium célul tűzte ki, hogy valamennyi­­ közoktatási intézménybe legyen internet-hozzáférés. Az általá­nos iskolák nagy száma miatt a bekapcsolásuk csak 2001 -ig fejeződ­het be. Mennyire vált az internet-használat a mindennapok részévé a már hozzáféréssel rendelkező iskolák számára? Hatása sok helyen csak a számítástechnika órákon érzékelhtő. Van sok ellenpélda is, sok iskola szerzi tananyagai egy részét a vi­lághálóról. Amennyire lehet, „számítógépesíti” a mindennapi okta­tást. Komoly korlátot jelent azonban, hogy az iskoláknak kevés szá­mítógépük van. A központi program keretében eddig tizenkétezer computert osztottunk szét, a számítógépesítést azonban folytatni kell. A tapasztalat jelenleg az, hogy csak játékra és levelezésre használják a fiatalok a világhálót. Ezzel nem teljesen értek egyet. Nagyon sok múlik a tanárokon is, hogy az órák valóban szabadjátékból állnak-e, vagy értelmesen használják fel az időt. A számítógépes játékok közül pedig azokat kell kiválasztani, amelyek valamilyen nevelő funkciót is betöltenek. Úgy tűnik, a primitív lövöldözős játékok használatához egyébként is lassú az internet. Az e-mail levelezés elterjedése pedig nem hiszem, hogy baj, hisz sokan a hálózat miatt tanulnak meg angolul. Szakértők azt mondják, hogy rombolja a nyelvet ez a tőmon­datokban történő, esetleg órákon át tartó „beszélgetés”. Ez nem az internet következménye. Aki egyébként ki tudja fejezni magát, annak a számítógép sem jelent problémát. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mindez normális használatra igaz csak. Akik fa­natikusok, vagy internet-utópisták, azokra leselkednek veszélyek. De őket nem kell azonosítani az internettel. Sokak félnek, hogy míg eddig csak a tévé, a foci a játszótéren, és a számítógépes játékok vonják el a figyelmet a hasznos dolgoktól, most itt az internet. Ha az internet a sokkal tartalmatlanabb televíziótól vonja el a figyel­met, akkor ez letagadhatatlanul pozitív fejlemény. Mi a véleménye arról, hogy ezek a gyerekek már nem fognak könyvet venni a kezükbe, hogy megelégszenek azzal az infor­mációval, amit a háló nyújt? Nem hiszek abban, hogy eljön az az idő, amikor csak otthon ülünk, s mindent számítógépen keresztül intézünk. Az internet nem arra va­ló, hogy mondjuk Homéroszt olvassunk rajta. Bár 150 millió forrás­ból érkezhet információ, mert ennyi felhasználó van, ezek az infor­mációk bizonyos szempontból valóban sekélyesek, hiszen kis terje­delemben kell őket közölni. A világhálóra ugyanakkor nem is nagy tanulmányok, hanem gyorsan kezelhető, lexikális jellegű információk valók, így nem is konkurál a könyvvel. A dolgok idővel helyükre ke­rülnek.­­ Egy statisztika szerint a lakosságnak mindössze 0,7 százalé­­­­ka jut hozzá a hálózathoz. Milyen ez az arány nemzetközi összehasonlításban? Ha csak ezt az adatot nézzük, nagyon alacsony. Nem szabad ugyanakkor elfeledkeznünk arról, hogy néhány éve még a telefon­hoz jutás, a telefonálás is komoly nehézségekbe ütközött. Gyors fej­lődésnek lehetünk tanúi tehát, s a világháló használatát éppen úgy meg kell tanulni, mint a korábbi eszközökét. Az is probléma, hogy a magyar nyelven elérhető információk aránya nagyon alacsony, ilyen szempontból tehát lemaradásban vagyunk a nyugati országokkal szemben. Nem a magas előfizetői díjak okozzák az alacsony felhaszná­lói létszámot? Európai összehasonlításban áraink nem tartoznak a legmagasab­bak közé. Ez igaz mind a telefondíjakra, mind az internet előfizeté­si díjakra. Ezertől tízezer forintig terjed egy-egy előfizetési csomag ára, ehhez jön - használat arányában - a telefonálás költsége, hisz a rendszer a telefonvonalakat használja. A Matáv jelenlegi szolgáltató monopóliumai az ezredfordulón lejárnak. Lehet-e ennek hatására díjcsökkenésre számítani? Cégünk üzletpolitikája jelenleg nem teszi lehetővé, hogy elvá­lasszuk egymástól az internet, illetve a telefonszolgáltatás díjait. En­nek ugyanis semmi logikus indoka nincsen, hiszen ugyanazt a háló­zatot, ugyanolyan költséggel használja. Az internetes felhasználók­nak is kedvezve vezettük be idén, hogy este tíz óra után bármilyen hosszú használat esetén maximum száz forint a telefontarifa. De az internetes felhasználók száma ettől nem növekedett. Mik azok az információk, melyek az internetre valók? Elsősorban a gyorsan változó, gyorsan visszakereshető informá­ciók, a különböző szolgáltatásokat igénybe vevőket segítő adatok. Nem hiszek azonban abban, hogy eljöhet az az idő, amikor számító­gépen keresztül intézhetjük egész életünket, s nem is szeretnék ilyen világban élni. Miután az internet költséges, így nem mindenki juthat hozzá az információhoz, nem csökkenti-e nagy mértékben a társa­dalmi esélyegyenlőséget? A hálózatról elterjedt az ingyenesség mítosza. Az információ azonban általában nem ingyenes, az esélyegyenlőség problémáját pedig a társadalom más területein is fel lehetne vetni. Vannak-e tehát erkölcsi kötelezettségei az internet-szolgál­tatónak? Az információkat nem cenzúrázhatjuk, de felrakóiktól elvárjuk a Netikert, az internet kódex betartását. A szolgáltatás árával kapcso­latban annyit mondhatok, hogy egy profitorientált cégnek a gazdasá­gi érdekei az elsődlegesek, ez persze nem zárja ki, hogy alapítvá­nyok, más formák segítségével „közszolgálatot” is ellássunk. -----------------­Az internet a televíziótól vonja el a figyelmet Nagy Gábor, a Matáv Rt. osztályvezetője V­VÁIKi. A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) és az Országos Mun­kaügyi Módszertani Központ eredményei (OMMK) hol job­ban, hol kevésbé eltérnek egy­mástól, a tendenciák viszont azonosak szoktak lenni - mond­ta el lapunknak Székely Judit, az OMMK igazgatója. A munka­nélküli-járadék megszűnte után több eset állhat fenn. Az egyik az, hogy szociális helyzetük mi­att a munkanélküliek jövede­lemtámogatásra igényt tarthat­nak az önkormányzattól. Másik részük azért marad regisztrált, mert munkát keres. Akik meg­szakítják a kapcsolatot a munka­ügyi központokkal, azoknak a számáról csak követéses vizsgá­lattal lehet megbizonyosodni. 1993 óta négy ilyen vizsgálatot tartottak, melyek kapcsán el­mondható, hogy a munkanélkü­li-segély lejárta után a távozók egy része azonnal elhelyezke­dett, más részük inaktív lett. Ki­emelte: itt főleg a rokkantnyug­díjazások enyhítették a feszült­séget, de a katonák és a gyesen lévők is kiestek a regiszterből. A regisztrált munkanélküliek számának ingadozása elég jelen­tős. Az egyik napilapban megje­lent munkaügyi minisztériumi statisztika szerint 1997 február­jában 498 ezren, 1998 márciusá­­ban viszont 459 ezer 600-an vol­tak. Itt valóban elmondható, hogy kevesebb a munkanélküli. Tavaly októberben számuk 449 ezer volt, idén januárban viszont 482 ezer, tehát 33 ezerrel több, azaz erre az időszakra számuk megnövekedett. A statisztikai hullámhegyek és -völgyek magyarázatát az igazgatónő a szezonális hatások­ban látja. Például az iskola vé­geztével a munkanélküli pálya-ée­kezdők száma növekszik. A decemberi-januári emelkedés pedig véleménye szerint azért van, mert a közhasznú munkák­ra nem tudnak embereket alkal­mazni erre az időszakra. A KSH megkülönböztet pasz­­szív munkanélkülieket is. Ők azok, akik szeretnének dolgozni, de nem keresnek munkát. A hi­vatalnak a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet sztenderdje sze­rint készített, negyedévenként kiadott statisztikái szerint, me­lyet a 15-75 év közötti korosz­tályban készült felmérésekből alakítanak ki, a tavalyi utolsó negyedévben átlagban 309 ezer 800, a passzív munkanélküliek száma pedig 97 ezerre tehető. Azokról ők sem tudnak köze­lebbi adatot mondani, akik ke­resnek ugyan munkát, de nem találnak. U­­rsil/ J' ingadozó munkanélküliség Tocsik-per: az exminiszter sajnálkozik Suchman sokallotta­nul• Az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróságon Suchman Tamás úgy vélekedett, hogy az önkormány­zati belterületi földek privatizá­cióját elősegítő alkufolyamat közgazdaságilag szükséges és jó volt. Tocsik Márta 10 százalékos sikerdíja pedig többek között az­zal magyarázható, hogy az ön­­kormányzati igényeket képvise­lő irodák is hasonló arányú díja­zásért végezték munkájukat. A privatizációs miniszter ugyanak­kor a tanácsadónő esetében a si­kerdíj 3 százalékos mértékét tar­totta volna optimálisnak. Tocsik Mártával hivatalos megbeszélése a volt tárca nélkü­li miniszternek nem volt. Sze­mélyesen egyszer beszéltek egy­mással. Akkor Szokai Imre, az ÁPV Rt. igazgatóságának volt elnöke mutatta be neki Tocsik Mártát. Emlékezete szerint a há­romperces találkozón a sikerdíj vonatkozásában önmérsékletre intette a tanácsadónőt, továbbá arról érdeklődött, hogy milyen adatok alapján készíti elő az ön­­kormányzatokkal a megegyezé­seket. ____ Suchman Tamás a továbbiak­ban elmondta: az önkormányza­ti belterületi földek privatizáció­jával kapcsolatos alkufolyamat technikai részleteit nem ismerte. Munkatársai 1996 tavaszán arról tájékoztatták, hogy a munka to­vábbi szakaszainak elvégzésére pályázatot írnak ki. Ezt a pályá­zatot is Tocsik Márta nyerte el 1996 nyarán. Tevékenységének parlamenti ellenőrzéséről szólva a volt pri­vatizációs miniszter kiemelte: a mai napig sajnálja, hogy egy in­terpellációra adott válaszában úgy fogalmazott, miszerint a si­kerdíj soknak tűnik, de törvé­nyes. Szőgyényi­­József, Tocsik Márta ügyvédje a bírósági tár­­gyalást­ követően.lapunknak el­­mondta, hogy Suchman Tamás, tanúvallomását" célratörőnek, őszintének"és nyíltnak tartotta. Hozzátette, hogy a tanú igyeke­zett minden olyan tényt feltárni, ami az üggyel összefügg akár politikai, akár gazdasági szem­pontból. ­ Évi húszezer kilowattóra A nagyobb szolgáltató cégek - az elektromos, gáz-, a vízmű­­­vek -, közül csak az elektromos , művek dolgozói részesülnek kü­­­lönböző marifakedvezményekben. Boros Péter, a Budapesti Elektromos Művek humánpoli­tikai osztályának igazgatója el­mondta, hogy dolgozóikat és volt alkalmazottaikat, akiket már nyugdíjaztak, megilletnek bizonyos tarifakedvezmények. Ez a kedvezmény évente ma­ximum húszezer kilowattóra áram mennyiségére vonatkozik. Ha ezt a mennyiséget a fogyasz­tók túllépik, akkor a négy forint tízfilléres kedvezményes díjki­szabás helyett kilowattóránként mintegy húszforintos büntetőta­rifát kénytelenek fizetni. Hozzá­tette: azt, hogy egyáltalán léte­zik tarifakedvezmény, a érdek­­képviseletnek köszönheti az elektromos művek. A Fővárosi Vízművek részé­ről Maruszki Lujza hangsúlyoz­ta: a vízművek dolgozói semmi­féle tarifakedvezményt nem él­veznek, és nem is élveztek. Bíró Péter, a Fővárosi Gáz­művek humánpolitikai osztályá­nak igazgatója közölte, hogy a gázművek dolgozói sem része­sülnek tarifakedvezményben, te­hát ők is annyit fizetnek a gáz köbméteréért, mint a többi fo­gyasztó. Hozzátette, hogy ezen főleg az érdek-képviseleti szer­vezetek tudnának változtatni. Bíró elmondta, hogy számos más kedvezmény megilleti a gázművek dolgozóit, tehát pa­naszra nincs okuk. A szolgáltató cégek mind­egyike úgy nyilatkozott, hogy az árak alakulásáról - esetleges ár­emelésről — nem tud beszámol­ni, mivel ez a kormányzat kom­petenciájába tartozik. VIL. Erdős ügyész visszaperel A Palotás-perben a vádat képviselő ügyész munkaügyi pert kezdeményezett szolgálati viszonya megszűnésének ügyé­ben. Erdős Tamás tegnap juttatta el keresetlevelét a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra. Ismeretes: Az ügyésszel szemben a közelmúltban rendel­tek el fegyelmi vizsgálatot, mert a Fővárosi Főügyészség előzetes vizsgálata szerint az ügyész szakmailag tévesen és érdemben is helytelenül járt el az ismert vállalkozó, Palotás János elleni büntetőperben. Erdős Tamás ezt követően rendkívüli lemondás­sal élt a legfőbb ügyésznél, aki ezt tudomásul vette, de az indo­kait nem fogadta el. Megváltozik a televíziós progra­mok elhelyezése április 2-án, csütörtökön 0 órától, a Buda­pesten és környékén igénybe vehető AM-mikrorendszeren. A csatornaelosztás módosítá­sa összesen hét televízió mű­sorát érinti: az MTV 1, az­­ MTV 2, a tv2, az RTL Klub, l. az RTL, a TV5, és a Deutsche­­ Welle program műsorhelye. Az MTV 1 például a tv2, az MTV 2 az RTL jelenlegi he­lyére kerül. A tv2, a TV5, az RTL Klub adása pedig az úgy­nevezett internet kísérleti csa­tornára vándorol. MTI * 1998. április 1., szerda 85 milliárddal megrövidített polgárok q \ Egyre többen távoznak a rendőrségtől [m\­ ­Az elmúlt két évben 70 rob­bantásos merénylet történt, meg­nőtt a vagyon elleni bűncselek­mények száma: 1996-ban 85 milliárd forinttal károsították meg a polgárokat, ebből 11 mil­liárdnyi térült meg. A felderítési arány azonban tovább romlott - mondta tegnap Sasvári Szilárd, a Fidesz országgyűlési képvise­lője, a XI. kerületben tartott köz­­biztonsági fórumon. Dr. Lapid Lajos, kerületi rendőrkapitány tájékoztatta a la­kosságot a rendőrség működésé­ről és fejlesztési terveiről. Sasvári Szilárd felhívta a figyel­met, hogy az elmúlt évben 1000- nél több diplomás rendőr távo­zott az állományból. Mint mondta: a rémisztő statisztikai adatok is azt indokolják, hogy a polgárok érdekében minél előbb kíméletlen harcot kell kezdeni a bűnözés ellen. A Fidesz kilenc pontból álló megoldási javaslatában látja a közbiztonság javításának lehető­ségét, amelyben a bűnözés okai­nak csökkentésére - többek kö­zött - gazdasági és társadalom­­politikai lépéseket kezdemé­nyezne. Új munkahelyek teremtésé­vel megakadályozható lenne a további lecsúszás, a párt által ja­vasolt foglalkoztatáspolitika pe­dig a társadalom kettészakadá­sának vetne gátat. A. K. Kazettán is meg lehet nézni a felszólalókat ígl. Előfizethető parlamenti közvetítés (gi/g­­rado) A következő parlamenti cik­lus televíziós közvetítését már új, zártláncú közvetítő rendsze­ren keresztül láthatják a nézők - közölte Gál Zoltán (MSZP) ház­elnök a Parlamentben, a közvetí­tő rendszer átadásának alkalmá­ból tartott sajtótájékoztatón. Az új rendszerbe - ha előfi­zetnek rá - bármelyik televízió^ bekapcsolódhat!Tegyen az köz­­, szolgálati, vagy kereskedelmi. ^Regionális és helyi adók szintén előkerü k(iz­ T­ títTTetnek a TTHáz . , ülésnapjairól, sőt némely bizott­­­­sági illészistj]oregenes adásban lesz Taktató. V flml ezt a médiaúj törvény írja elő, továbbá azt is, hogy a közvetítéseket szabá­lyozni kell. Ennek értelmében az új országgyűlés hatáskörébe ke­rül, hogy­­ az élőképeknél­­ le­het-e közeli képet adni a reak­ciókról, vagy csak a felszólalót lehet mutatni és semmi egyebet. Gál úgy fogalmazott, hogy a rendszerhez történő csatlakozás anyagi feltételei korrektek lesz­nek, és bárki megveheti az Or­szággyűlés munkájáról készített kazettát. Bakos Emil, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója el­mondta: a legkorszerűbb techni­kát felvonultató beruházás 586­­ millió forintba került. A nyílt közbeszerzési eljárást a VM-Pro Kft. nyerte el, a 13 alvállalkozó, 120 munkatárs határidőre elvé­gezte a vállaltakat. A jövőben az ülésteremben 5, a sajtószobában 3 robotkamera, a stúdióban pe­dig televíziós szakemberek dol­goznak majd. P. G. m Képviselőválasztások ‘98-3. rész Sokat jelenthetnek be­ a töredékszavazatok A parlamenti képviselővá­lasztások közeledtével soroza­tunkban bemutatjuk a folyama­tot a névjegyzékek összeállításá­tól a győztesek kihirdetéséig- a hátteret is megvilágítva. Mun­kánkban segítségünkre van Pus­kás Imre, az Országos Választá­si Iroda (OVI) irodavezető-he­lyettese. - A Választási Bizottság mi­után regisztrálja a jelöltet, nyil­vántartásba kell vennie - amen­nyiben az illető nem független - a mögötte álló szervezetet is, amit minden grémium köteles elfogadni. Tehát a jelölt csak ak­kor jelölt az adott szervezet szá­mára, ha az utóbbiról is az elő­írásoknak megfelelően tud az OVB. Amennyiben egy párt - egy megyén belül - legalább két or­szággyűlési választókerületben indít jelöltet, akkor megyei listát állíthat, s ha ezt minimum két megyében sikerül megismétel­nie, akkor országosat. Ez utóbbi listának azért van jelentősége, mert a magyar választási rend­szer figyelembe veszi a jelöltekre leadott töredékszavazatokat is. Eszerint ha egy párt egyéni kép­viselőjelöltje nem győz, akkor a reá leadott szavazatok a megyei listán futnak fel, és így az is el­képzelhető - mint az 1994-ben meg is történt -, hogy egy párt­nak egyetlen egyéni képviselője sincs, de a töredékszavazatok alapján jelentős frakciót alakíthat a parlamentben. Pálfy Környezettisztítási amerikai módra Jövő év elejére részletes terv készül arra, hogy miként számolha­tó fel a jelentős környezetszennyezés az egykori Csepel Művek te­rületén, Budafokon a gázgyári salaklerakóban, illetve a hazai galvániszaptárolóknál. Erről írt alá szerződést tegnap Kovács Árpád, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, valamint az amerikai CH2M Hill cég vezetése. A részle­tes felméréseket, a tanulmánytervek készítését az amerikai kormány finanszírozza 500 ezer dollárral. A pályázati kiírásra 100 amerikai cég jelentkezett, s tíz adott be érvényes ajánlatot. MTI

Next