Napi Magyarország, 1998. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

1998. április 6., hétfő" Mérséklődő kamatok Februárban tovább mérséklődtek a vállalkozói kamatok. Az éven belüli lejáratoknál a hitelek kamatai 0,1, a betéteké 0,3 százalék­­ponttal csökkentek, értékük 20,2, illetve 16,5 százalékra mérséklő­dött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb összesítéséből. Az MTI jelentése szerint az éven túli hitelszerződéseknél az átlagka­mat 0,8 százalékponttal 20,3 százalékra, a betéteknél 1,2 százalék­­ponttal 17 százalékra esett vissza. Négyszázan Kisvárdáról A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe eddig letelepedett multina­cionális cégek közül a General Electric Lighting Tungsram Rt. Kisvárdai Fényforrásgyára foglalkoztatja a legtöbb bedolgozót, több mint négyszáz munkavállalót. Csatári Zoltán, a nyírségi üzem igaz­gatója az MTI tudósítójának elmondta: a gyárban 200 dolgozót fog­lalkoztatnak bérmunkában, akiket két helyi cégtől vettek át. Külső bedolgozóként pedig ugyancsak kétszáz környékbeli lakost alkal­maznak. A bedolgozók egyebek között csomagolóanyagok beszállí­tását, karbantartást végeznek, gépalkatrészeket gyártanak, valamint a szállítmányozási feladatok ellátásában vesznek részt. Szerbiában az Ericsson Szerbia első GSM 900-as hálózatának bővítésére a svéd Ericsson nyerte el a szerződést. Az Ericsson több mint 60 millió dollárért szál­lít és telepít berendezéseket és szolgáltatásokat az országba. Az újonnan bevezetendő szolgáltatások között van az Ericsson PrePaid Light (PPU) rendszere. Ez az előre fizetett GSM-megoldás intelli­gens hálózat (N) funkciókat biztosít és együttműködik a már meglé­vő ügyfélkiszolgáló rendszerrel. A rendszert a Mobilne Telekomunikacije „Srbija” BK-PTT, közismertebb nevén a MOB­­TEL üzemelteti. A társaság a PPT Holding of Serbia (49 százalék) és a BD Trade (51 százalék) közös vállalata. Az év végére már a lakos­ság 85 százalékát tudják kiszolgálni. Érték a minőség A vásárlók szívesebben vesznek márkás terméket, főleg ha az legalább olyan olcsó, mint a bizonytalan eredetű, gyakran a fekete­­gazdaság útvesztőit is megjárt bóvli. Ezt igazolja a Compaq Compu­ter Magyarország minap meghirdetett akciója, melynek keretében a patinás számítógépekért éppen annyit kértek, mint konkurenseik a névtelenekért. A vásárlók már az első akciós napon annyi számító­gépet vettek, mint az erre az évre prognosztizált teljes magyarorszá­gi számítógép-eladás egy százaléka. Rekord búzatermés A Nemzetközi Gabonatanács minap nyilvánosságra hozott adatai szerint 1997/98-ban (júliustól júniusig) 608 millió tonnás rekord bú­zatermés várható, s ez 26 millió tonnával haladja meg az egy évvel korábbit - jelentette az AP. A kormányközi gabonaipari szervezet legfrissebb becslése szerint azonban a rákövetkező szezonban, 1998/99-ban 593 millió tonnás lesz a világ búzatermése. A tanács 1997/98-ra vonatkozó becslése szerint Kínában 124,0 millió tonnás búzatermés várható (szemben az 1996/97-es 110,5 millió tonnával), az Európai Unióban 94,9 millió tonna (99,8), a FÁK-államokban 80,0 (64,9), az Egyesült Államokban 68,8 (62,1), Indiában 68,7 (62,6), Kanadában 24,3 (29,8), Ausztráliában 18,5 (23,7), Pakisztán­ban 16,7 (16,9), Törökországban 16,5 (16,2), Argentínában pedig 14,5 (15,9) millió tonna. Der Árcsökkenés után Haldoklik az OPEC Ahmed Zaki Jamani volt sza­­údi olajipari miniszter szerint 38 évvel az alapítása után haldoklik a hajdan nagyhatalmú olajkar­tell, az OPEC. A Kőolajexportá­ló Országok Szervezete a mai napig nem heverte ki az 1985/86-oS nagy árzuhánás, s ehhez jön még, hogy a kartellen kívüli sok kisebb ország ellen­őrizetlen olajkínálata miatt már alig irányítható az olaj világpia­ca - vélte az egykor teljhatalmú szaúdi miniszter a Der Spiegel német hetilapnak adott interjújá­ban, amit az MTI ismertetett. Ha folytatódik a jelenlegi ár­esés, az olajtársaságok beruhá­zásai megdrágulnak, és ezért el­maradnak majd. Az OPEC már­is haldoklik, csak a kegyelemdö­fés hiányzik - idézte Jamani sej­ket a dpa. Az OPEC múlt heti bécsi válságértekezletén elhatá­rozott 2 százalékos termelésvisz­­szafogást túlságosan csekélynek minősítette, szerinte legalább 3-4-szer ekkora csökkentésre lenne szükség a kitermelésben. Az OPEC 11 tagországa közül sok már most sem tartja magát a számára megszabott kvótához. A legnagyobb csaló Irán, amely­nek a termelés napi 140 ezer hordós visszafogását írták elő. Teherán minden trükköt bevet, hogy kivonja magát kötelezett­ségének teljesítése alól - mond­ta a világ első számú olajexpor­tőrének, az OPEC legbefolyáso­sabb tagországának egykori olajipari minisztere. -------------------Ua-C-----------­ A Ferenczi Tamás közremű­ködésével megjelenő Le Monde, szerkesztőségi cikkben foglal­kozott a napokban az euro beve­zetésének kérdéseivel. Ez az alábbi összefoglalót tartalmaz­za: az Európai Bizottság után az Európai Monetáris Intézet (IME) is állást foglalt. Ahogyan a brüsszeli megbízottak, a köz­ponti bankok Frankfurtban hatá­roztak: március 25-én kinyilvá­nították, hogy az Európai Unió 15 tagja közül 11 „alkalmas” az euro bevezetésére. A csatlakozás bizonyos kritériumainak „a ten­denciáit figyelembe véve” értel­mezését elfogadva, bizonyos ér­telemben politikai realitásokat követtek. Ez Európa számára győzelmet jelent. Mindegyik or­szágnak az erőfeszítései kifize­tődtek: Olaszország különös módon résztvevő, s ez örvende­tes. A május elsejei hét végén tartandó „euro- ünnepség” alkal­mával, az Európai Unió államfői és kormányfői csak a bizottság ajánlásait erősítik meg, melye­ket az ortodox szemlélet hagyott jóvá, melyet a központi bankok vezetői képviselnek. Az 1993 óta elhangzott jósla­tok - melyek az euro bevezeté­sének lehetetlenségéről, illetve a „maastrichi előírások” teljesít­­hetetlenségéről szóltak - immár meghaladottak. A történelmi előzmény nélkül e nagy kaland­nak a beindulása, a számos kü­lönféle hagyománnyal bíró or­szág közötti pénzügyi unió al­kotmánya. Ezt a kitekintést kö­veti az euro kockázatairól újra beinduló vita. Ezek bizonyára háttérbe fogják szorítani az eu­fóriát. Egyben széles körben is­mét a végromlást fogják kilátás­ba helyezni. A kockázatok ismertek. Az újszülött első hónapjai nem lesznek könnyűek. A keresztszü­lőnek a bizalomgyűjtögetése, a jövőbeli Európai Központi Bank (ECE) mozgatói egyedülállóan haszontalanul restrikciós pénz­ügyi politikához vezethetnek. Hosszú távon azonban a koc­kázat máshol keresendő. Ez ősz­Fotó: Tatum Attila szefügg a jelenlegi helyzet alap­vető kiegyensúlyozatlanságával, mely túlságosan pénzügyi szem­léletű, s nem kielégítően politi­kus és szociális. A pénzügyi unió tartósan nem működhet po­litikai unió nélkül. Még ha inga­doznak is a „federalizmus” hatá­rozott pártolóinak mutatkozni, a francia felelős személyek - a jobboldalon és baloldalon is­­ ismerik ezt az egyensúlyhiányt. Ez az egyik oka annak, hogy egy „gazdasági kormányzat”, másrészt „egy szociális Európa” érdekében tevékenykednek. Az eurónak ezek a kockáza­tai fegyvert jelentenek az ellen­zők kezében, akik közül sokan még nemrégiben is azt hangoz­tatták, hogy a „maastrichti elő­írások” sohasem változtathatók meg. Ezért kell az óvakodásra felkészülni, Európa nevében és az Európában kételkedők elle­nében. Mindig kedvezőbb, ha a veszélyeket megfelelően azono­sítjuk, hogy azokat el tudjuk ke­rülni. Szabó László A pénzvilág új alkotmánya Euro: kerüljük el a kelepcéket Egységesednek ■■■■■■■mi Gazdaság Jfafi MAGYARORSZÁGo 5 Vélemények a magyar gazdaság növekedésének lehetőségeiről Biztonság kell a vállalkozásoknak Folytatás az 1. oldalról A külső feltételek évek óta kedvezőek, tehát a felada­tok határokon belül na­gyobbnak tűnnek. Igaz ugyan, hogy évek óta vi­szonylag kedvezőek a külső fel­tételek, de észre kell venni, hogy a nemzetközi gazdasági prognó­ziskészítő intézmények hosszú ideje lefelé korrigálnak. Külö­nösen erőteljesek ezek a korrek­ciók a távol-keleti tőzsdegondok őszi jelentkezése óta. A bizony­talanságot azonban Japán és Oroszország helyzete konzer­válhatja. Egyetlen elemző sem garantálja ugyanis, hogy Japán­nak nem kell a következő idő­szakban súlyos pénzügyi problé­mákkal szembesülnie. Oroszor­szágban pedig rendkívül töré­keny a gazdasági egyensúly. Ha a két ország közül bármelyik válságjeleket mutat, annak hatá­sa a magyar növekedésre igen erőteljes lesz. És a belső feltételek? Elég ta­lán csak a bankokban magas kamatra elhelyezett pénzek­re utalni, amelyek nem a re­álgazdasági folyamatokat élénkítik, nem segítik a fog­lalkoztatási, megélhetési helyzetet, sem a kis- és kö­zépvállalkozások lehetőség­hez juttatását. Ez önmagá­ban súlyos kritika, nemde? Egyetértek azzal, hogy gaz­daságunk jövőjének alapvető kérdéseit itthon kell megvála­szolni. Mindenekelőtt: a gazda­sági növekedés terén komoly veszélyeket jelent középtávon a költségvetés teherbíró képessé­ge. A büdzsé egyensúlya jelen­leg nem különösebben rossz, de a hiány már most is magasabb, mint amit az Európai Unió el­várna. Sajnos, kényszerpálya áll előttünk, s a velejáró kötelezett­ségek egy része egyszerűen fi­­nanszírozhatatlan. Ez pedig azt jelenti, hogy már a közeljövő­ben komoly megszorító intézke­déseket kell tenni ezen kötele­zettségek egy részének teljesíté­séért. Ide tartozik például a NATO- csatlakozás költsége, amit a GDP egy százalékában szoktak meghatározni, ami - vélemé­nyem szerint - teherbíró­képességünkhöz képest túlságo­san sok. Az európai uniós csatla­kozás költségeire pedig még becslések sincsenek. S itt van még Bős-Nagymaros ügye. Bár még az esetleges kötelezettsé­gek nagyságrendjéről vita fo­lyik, de a legkevesebb kiadás is túlságosan nagy a költségvetés számára. S még nem szóltam egy szót sem a társadalombizto­sítás elkerülhetetlen reformjáról. A jelenlegi terheket ugyanis az üzleti szféra nem képes elviselni, miközben a lakosság teljes jog­gal elégedetlen például az egész­ségügyi-szociális ellátás színvo­nalával. Lényegében ugyanezt mondhatom az államigazgatás számos más területéről is. A rendőrség, a bíróság jelenlegi ál­lapotával be sem engednek ben­nünket az Európai Unióba. De itt vannak az infrastrukturális hiá­nyok is. Az út- és vasúthálózat elkerülhetetlen fejlesztése szin­tén sok-sok milliárdot igényel. Ezek az összegek sajnos nincse­nek benne a költségvetésben, rangsorolásuk, teljesítésük óriási feladatot jelent a következő idő­szak döntéshozói számára. A társadalmi deficit azon­ban már így is óriási. Ha a lakosságnak újabb megszo­rításokkal kell szembenéz­nie, abból sok jó nem szár­mazik. A magyar életszínvonal vál­tozása az elmúlt években rend­kívül differenciált volt. A lakos­ság jó része sokat nyert a rend­szerváltással. Ezt a részt mondják tíz szá­zaléknak, míg a vesztesek tömegeit kilencvennek... A valószínűbb az, hogy a nyertesek tíz százalékán túl to­vábbi húsz százalék még mindig előnyösebb helyzetbe került, mint volt annak előtte. Vélemé­nyem szerint az igazi vesztesek közé a lakosságnak csak a har­mada tartozik. Ehhez hozzá kell tenni, hogy e társadalmi átalakulás a gazda­ság számára mindenképpen ked­vező. A nyertesek ugyanis a kép­zettebbek, és a piacképes telje­sítményt nyújtani tudó polgárok közül kerültek ki. Itt sokan megjegyeznék: igazából a pártállami klien­túra tagjai részesültek első­sorban az előnyökből. Ez a gazdaságpolitikának egy katasztrofális hibája, aminek a visszaütésére mindenképpen számítanunk kell a jövőben. Ha a Fidesz e téren lépni akar, akkor azt nyugodtan kilátásba helyez­hetné. Ezzel együtt nem osztom teljesen ezt a véleményét. Több­nyire az tartozik ugyanis a nyer­tesek közé, aki nyelveket beszél, aki eredményesen vállalkozik, akiknek a teljesítményét nem mindig tudja befolyásolni a szó-Elkerüli Salgótarjánt. A salgótarjáni képviselő-testület igen­lő szavazata zöld jelzést adott a 21-es út belvárost elkerülő szakaszának építéséhez. A két évtizede húzódó beruházás megkezdéséről Kenyeres István városi főépítész tájékoztatta az MTI-t. Mint mondta, Salgótarján kétszázmillió forintos önrész vállalásával jutott a 2,2 milliárd forintos beruházás megvalósításának lehetőségéhez. Már ki is tűzték a három ki­lométeres útszakasz vonalát, s garanciákat adtak arra, hogy három éven belül befejeződjön az útépítés. A kivitelezésre versenytárgyalást hirdetnek, a győztessel várhatóan augusz­tus végén köti meg a szerződést a beruházó Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. A tervek szerint ez év őszén kezdő­dik meg az út építése, melyes kapcsolatrendszer. Mind­emellett nem akarom természe­tesen lebecsülni Magyarorszá­gon a gazdasági bűnözésnek, a korrupciónak, a személyi össze­fonódásoknak a mértékét, mert ez tragikusan nagy és tűrhetet­len. Látni kell azonban, hogy a gazdaságnak más, egészséges szegmensei is vannak. Milyen feltételek szüksége­sek ahhoz, hogy az önök ál­tal elképzelhetőnek tartott öt-hat százalékos növeke­dés bekövetkezzen? A külső körülményekről már szóltunk. Itthon pedig főleg a kis- és középvállalati szféra megítélésében és támogatásában kell gyökeres változást elérni. A támogatás nem mindig pénzt, hanem például a gazdálkodás biztonságának megteremtését jelenti. Ezen túl persze nagyon fontos a megtakarítások ösztön­zése és e pénzek reálgazdaságba történő áramoltatása. Jelenleg ugyanis a megtakarítások döntő hányada többnyire állampapír­okban fekszik. Módot kellene találni arra, hogy a reálszférába ne csak a külföldiek fektessenek be, hanem a magyarok is. A je­lenlegi rossz gyakorlat sem vé­letlen, hiszen például a befekte­tők által igénybevehető adóked­vezmények töredékét jelentik a világban szokásos mértékeknek. Más oldalról viszont a hazai kis- és középvállalkozók nem azért nem fektetnek be, mert kicsi az adókedvezmény, hanem azért, mert - jobb esetben - egyszerű­en nem térül meg a beruházás. De joggal félhetnek attól is, hogy beruházásukat - ismerve a hazai közbiztonság állapotát — egyszerűen ellopják. Ennek részleteit nem lehet itt néhány mondatban kifejteni. Akit azon­ban a téma bővebben érdekel, a Valóság idei első számában írt Üzleti morálunk elfogadhatatlan című cikkemben olvashat róla. Különösen aggasztó a hely­zet a kutatás és fejlesztés terén. Magyarországon a szellemi tu­lajdon védelme gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ilyen körül­mények között természetesen senki nem invesztál ilyen célra. Szavaiból azt veszem ki, hogy a GKI Gazdaság­­kutató Rt. és személy szerint ön is amellett van, hogy a kedvezőbb előrejelzések valósulja­nak meg a magyar gaz­daságban. Ez természetes. A gaz­daságkutatás célja a társa­dalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása. Sajnos azonban a politika nem a racionalitás, hanem az ér­dekek mentén rendeződik. Megítélésem szerint roha­mosan nő a szakadék a tár­sadalom érdekei és a poli­tikai motivációk között. Ezt megérteni sem nagyon tudom. Abban az esetben viszont, ha a társadalom fejlődni akar, akkor át kell hidalnia ezt a szakadékot. Sajnos azonban a társada­lom politikai érettsége meglehetősen alacsony, meg sem közelíti az érett demok­ráciák társadalmáét. Az emberek olyan dolgokat viselnek el szótla­nul, amelyek demokráciában tűr­hetetlenek. A tavaszi tb-ren­­delkezések például súlyosan sér­tették egymillió kisvállalkozó ér­dekeit. Nincs fejlett demokrácia, ahol ilyenkor nem bukott volna meg a fél parlament. De utalha­tok az adótörvényekre is, ame­lyekkel Magyarországon senki nem ért egyet, még a pénzügymi­niszter sem. Akkor miért szavaz­zák meg? Hogy lehet az, hogy az ilyen törvények megalkotói a kö­vetkező választáson szavazatokat kaphatnak? Ezek természetesen nem gazdasági jellegű kérdések, de előttük a gazdaságkutató köz­gazdász is döbbenten áll. Egy társadalom ugyanis csak akkor képes fejlődni, ha rendelkezik az elemi érdekérvényesítés szándé­kával... Horváth K. József Papanek Gábor: A rendőrség, a bí­róság jelenlegi állapotával be sem engednek bennünket az Európai Unióba Cseh bankok leminősítése A csehek saját értékelésük szerinti hosszú távú besorolásá­nak szintje alá csökkentette a két legnagyobb kereskedelmi bank hosszú lejáratú kötelezettségeire adott osztályzatát a nemzetközi hitelminősítő ipar európai köz­pontja, a londoni Fitch IBCA. A háznál elmondták: a Komercní Banka, valamint a Sporitelní Banka hosszú távú hi­telbesorolása az eddigi „BBB pluszról” „BBB”-re romlik, tük­rözvén, hogy a készülő privati­záció után az állam szerepe csökken, s ezzel bizonytalanná válik, hogy a hitelezők baj ese­tén kitől várhatnak segítséget. A Fitch IBCA szerint mind­két pénzintézet jelentős arányú rossz kintlevőséggel küszködik, amelyek mögött nem áll megfe­lelő tartalékfedezet. Mindezt csak súlyosbítja a cseh rész­vénypiacok tőkehiánya és a csődtörvények meglehetősen hézagos mivolta. A Fitch IBCA mindazonáltal hisz abban, hogy az állami hatóságok - legalább a privatizáció megtörténtéig - be­avatkoznának a két bank védel­mében, ha erre szükség lenne, ezért csökkentette a ház a pénz­intézetek hosszú távú besorolá­sát csak egy fokozattal a szuve­rén cseh minősítés alá - áll a hétvégén kiadott jelentésben. A Fitch IBCA nemrégiben - a cseh gazdaság megrendülése után - „BBB pluszra” rontotta az addig „A mínusz” szintű, el­sőrendű befektetői fokozatnak számító cseh szuverén hitelmi­nősítést, s azt a döntést is a Komercní Banka kereskedelmi osztályzatának lerontása előzte meg. A ház londoni központjá­ban az MTI kérdésére mindazo­náltal nem kívántak érdemi fel­világosítást adni arról, hogy a kereskedelmi besorolások rontá­sát esetleg most is a szuverén osztályzat leminősítése követi-e. A kereskedelmi minősítések fel­ső határát a gyakorlat szerint az adott ország állami kötelezettsé­geire megadott hitelminősítés képezi. Csehország egyébként még mindig jobb szuverén besorolást élvez a Fitch IBCA-nál, mint Magyarország, amelynek „BBB” szintű hosszú távú minősítése csak eggyel magasabb az alapfo­kú befektetői fokozatnál. Szapáry György, az MNB alelnö­­ke éppen a múlt héten, a 300 mil­lió dolláros nemzeti banki eurokötvény kibocsátása alkalmá­val fejtette ki Londonban, hogy a piac a magyar adósságkibocsátá­sokat kedvezőbb feltételekkel fo­gadja, mint amit a hitelminősítők besorolása indokolna. Németország tavaly megszilárdította vezető pozícióját a szélenergia hasznosításában. A szélenergiából nyerhető teljesítmény 1997-ben kereken 500 megawattal 2075 megawattra nőtt. Világviszonylat­ban a második helyen az Egyesült Államok áll, 1600 megawattal - derül ki a münsteri egyetemen működő Megújuló Energiaforrá­sok Nemzetközi Gazdasági Fórumának (IWR) jelentéséből.

Next