Napi Magyarország, 1998. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

2 JfalU MAGYARORSZÁG ­ A múlt heti Fidesz-MDF megállapodás után körvonalazódik a Fidesz-FKGP egyezség is. A kisgazdapárttal az érdemi tárgyaláso­kat csütörtökön kezdik meg, azonban a sajtónyilatkozatok és a pár­tok belső köreiből származó információk alapján szinte a teljes kor­mánynévsor tudható. A honvédelmi tárcára a Fidesz mindenkép­pen igényt tart, de a miniszteri posztra még keresik a legalkalma­sabb személyt. Az oktatási minisztérium élén a Fidesz Pokorni Zol­tánt látná szívesen, de szóba került Mádl Ferenc neve is. Az is kide­rült, hogy a Fidesz frakciójának élére Szájer József kerül, és ő veszi át Orbán Viktortól Európai Integrációs Bizottság vezetését is. Journal of Operations and Quantitative Management, a Közgazdasá­gi Szemle és a Vezetéstudomány c. folyóiratok szerkesztőbizottságá­nak tagja. Az MTA Ipargazdasági Bizottság és a Közgazdasági Tu­dományos Bizottság tagja, a logisztikai albizottság alelnöke. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke. A közgaz­daságtudomány kandidátusa (1981). V . KATONA KÁLMÁN mérnök, 1948. április 8-án született. Tanul­mányait a Közlekedési és távközlési Műszaki Főiskolán 1971-ben fe­jezte be, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen műszaki minőségel­lenőrzési mérnöki diplomát szerzett. 1966-67-ben a Posta Rádió és TV Műszaki Igazgatóságán technikus, 1973-76 között a Tungsramnál dolgozik technológusként, később mérnökként, ezután 1979-82 kö­zött ugyanitt minőségellenőrzési osztályvezető-helyettes. A Minőség­­ellenőrző Rt. szakértője 1990-ig. Közben a Tér című kereskedelmi lap szerkesztője és saját fejlesztésű laboratóriumi berendezéseket készít, 1995-től a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese. Országgyűlési képviselő 1990 és 1994 között­­ 1993-ig az MDF, majd a Fidesz frak­ciójában és különböző bizottságokban tevékenykedik, 1990-93 között a Matáv Rt. igazgatótanácsának a tagja és az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának magyar-görög baráti tagozatának az elnöke.­­ GÓGL ÁRPÁD országgyűlési képviselő (Fi­desz). 1939. április 7-én született Komlón. 1963- ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, és ugyanott dolgozott 1979-ig. Belgyógyászatból, gasztroenterológiából és klinikai farmakológiából tett szakvizsgát, Ph. D. tudományos fokozatot szerzett. 1979-től dolgozik a székesfehérvári Fej­ér Megyei Szent György Kórházban, belgyógyá­szati osztályvezető főorvosként. Tudományos tár­saságok vezetőségének tagja. A NM Gasztroenterológiai Szakmai Kollégiumának elnöke, a POTE Továbbképző Központjának igazga­tója, az MTA választott közgyűlési képviselője. 1994- 1998-ig a Ma­gyar Orvosi Kamara elnöke volt. PÁSZTÓI GYÖRGY történész 1938- ban született. Az ELTE Bölcsészettudományi ka­rán szerzett diplomát 1962-ben. Középiskolai ta­nár, majd a Magyar Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetének tudományos főmun­­katársa, ezt követően az ELTE BTK docense. 1990-94 között brüsszeli és luxembourgi nagykö­vet, 1994-ben Az MDF orsszággyűlési képviselő­­jelöltje. 1995-től a Közép-Európa Intézet igazga­tója. 1996-97 között a berlini Wissenschaftskol­leg tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület el­nökségi tagja. Ugyanettől az évtől az MDNP tagja. A történettudo­mány kandidátusa, f .POKORNI ZOLTÁN országgyűlési képvise­lő (Fidesz). 1962. január 11 j én Budapesten szüle­tett. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán mag­yar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett, majd képviselővé választásáig a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított. 1988-ban alapító tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. 1993 novemberéig a PDSZ szóvivője. Szerkesz­tette a PDSZ lapját, a Rációt és a PDSZ-füzeteket. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának választmá­nyi és tanácstagja. 1993 októberében lépett be a Fideszbe. Jelenleg a párt társadalompolitikai kabinetjének a vezetője. 1994 óta a Fidesz alelnöke. 1994 óta országgyűlési képviselő. 1994 júniusától a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának a vezetőhe­lyettese. 1997. szeptember 8-tól a parlamenti frakció vezetője. HARRACH PÉTER országgyűlési képviselő (Fidesz). 1947-ben született Budapesten. Középis­kolai tanulmányait Budapesten az I. István Gimná­ziumban végezte, ahol 1966-ban érettségizett. Diplomáját a Római Katolikus Hittudományi Aka­démián - ma Pázmány Péter Katolikus Egyetem - szerezte 1972-ben. Jelenleg a Katolikus Püspökka­ri Titkárságon dolgozik referensként. 1990-től ön­­kormányzati képviselő, 1994-től fővárosi képvise­lő, a Fővárosi Közgyűlés kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizott­ság elnöke, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke. «___DR. ÁDF.R JÁNOS, országgyűlési képviselő '(Fidesz). 1959-ben született Csornán. Általános iskoláit is itt végezte. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1983-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karán. Az egyetem után egy évig tanácsi előadó volt a Budapest VI. kerületi Tanács lakás­csere osztályán. 1986-tól 1990-ig az MTA Szoci­ológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. 1998 áprilisában lépett be a Fi­deszbe. Részt vett 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. 1990-től országgyűlési képviselő. 1993 áprilisától a Fidesz alelnöke. Az 1994-es választásokon a párt kampányfőnöke. 1997 szeptemberéig az Országgyűlés alelnöke.­­ DR. SZÁJER JÓZSEF országgyűlési képvisel Tő­(Fidesz). 1961-­ben született Sopronban. Az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karán tanult, 1986-ban doktorált. Az Oxfor­di Egyetemen és a Michigani Egyetemen folytatott kutató munkát. 1986-tól tanársegéd, majd adjunk­tus az ELTE Római Jogi Tanszékén. 1983-tól a Bibó István Szakkollégium tagja, ahol 1985-től 1988-ig nevelőtanár. 1987-től a Magyar Oxford Társaság elnöke. 1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja. Az Ellen­zéki Kerekasztal tárgyalásain a Fideszt képviseli. 1990-től országgyű­lési képviselő. 1994 és 1997 között pártja frakciójának a vezetője. 1995-től a Fidesz alelnöke. Ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. 1997 szeptemberétől a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke.­­ STUMPF ISTVÁN politológus. Sárospatak, 1918­­. aug. 5. Az ELI­E Állam- és Jogtudományi Karán 1982-ben, a BTK szociológia karán 1985- ben szerzett diplomát, Harvard Egyetemen és a John F. Kennedy Államigazgatási Iskolában ta­nult, IREX-ösztöndíjas, 1982-87 az ELTE JTK Állam- és Jogelméleti tanszéke tanársegédje, 1987-91 a Társadalomtudományi Intézet (ma MTA Politikai Tudományok Intézete­) tudomá­nyos munkatársa, 1983-88 az ELTE Társadalomtudományi (Bibó István) Szakkollégiuma igazgatója, a Századvég c. folyóirat alapító szerkesztője, 1985-88 felelős kiadója, 1996-tól társszerkesztője, 1991 German Marshall-ösztöndíjas az USA-ban, 1991-95 a közt. em­. ifj.­pol. tanácsadója. 1991-től a Századvég Politikai Iskola szer­vező igazgatója, 1994-től az ELTE JTK politológia tanszékén ad­junktus. Kutatási területe: társadalmi mozgalmak és pol. pártok, nó­menklatúra, pol. elit, pol. szocializáció, választói magatartás, ifj. szociológia. 1988-90 a MISZOT elnöke, 1989-90 a HNF alelnöke. A politikatudomány kandidátusa (1996), MSZOSZ-díj (1996). PINTÉR SÁNDOR rendőrtiszt. 1948-ban született. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépész­mérnöki Karán, majd a Rendőrtiszti Főiskolán, később az ELTE jogtudományi karán szerzett dip­lomát. A BM gépkocsivezetője, 1972-től Zugló­ban segédnyomozó, 1978-85 az Országos Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályának elő­adója, majd főelőadó, 1985-88 a Budai Rendőr­­kapitányság bűnügyi osztályvezetője, 1988-90 között a Pest megyei Főkapitányság vizsgálati osztályvezetője, 1991. márc.-szept. Budapest főkapitánya, 1991. szep­temberétől, 1996-ig országos főkapitány, 1991-93 vezérőrnagy, 1993-tól altá­bornagy, 1997-től az OTP Bank Rt. igazgatóságának tagja. rcfgyf r t Á^z^^rirgyóggyi­­égi képvi­selő (Fidesz). 1959-ben született Pápán. Szülővá­rosában érettségizett, majd 1986-ban szerzett dip­lomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi karán. 1988-ban részt vett a Fidesz megalapításában. Kisebb megszakítások­kal azóta tagja a párt vezető testületének. Jelenleg a Fidesz-Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnö­ke. A Fidesz delegációjának tagjaként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokban. 1990 óta országgyűlési kép­viselő. Korábban elnöke, jelenleg tagja a nemzetbiztonsági bizott­ságnak. 1993 őszétől 1994 augusztusáig vezette a Fidesz országgyű­lési képviselőcsoportját. Egyik alapítója, illetve kuratóriumi tagja a Nemzeti Alapítványnak, s elnöke a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének. ^ MARTONYI ■lÁNOSüuvvéd. Kolozsváron született, 1941ben. AT­TE­ Jogtudományi karán szerzett diplomát. 1979-85 a brüsszeli kereske­delmi képviseleten dolgozik, 1985-89-ben a Ke­reskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, 1989- 90 között privatizálási kormánybiztos, 1990- 91 a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában dolgozott, majd 1991-94 kö­zött a Külügyminisztérium közigazgatási államtit­kára, 1993-tól nagykövet. A Baker and McKenzie nemzetközi ügy­védi iroda tulajdonostársa. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja. 1990-91 között az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsá­nak alelnöke. A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap igazgatótaná­csának tagja. Nemzetközi választottbíró. 1996-tól a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja, és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke. Egyetemi docens, az állam- és jogtudományok kandidátusa. ~­­ DR. URBÁN LÁSZLÓ közgazdász. 1959. jú­­i­us­ 25-én született. A BRKT pénzügy szakán vég­zett 1982-ben. Egyetemi adjunktus, egyetemi doktor 1985. Angol nyelvből felsőfokú nyelvvizs­gája van. 1984-85-ben az Országos Vezetőképző Központ előadója, 1985 óta az ELTE ÁJK Polito­lógia Tanszékének főállású oktatója. A BKE Vállalatgazdaságtan Tanszékén félállásban oktat 1986 óta. 1988-89-ben tanulmányokat folytatott a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i Business Scool-jában, 1992-93-ban a Princenton-i Egyetem Woodrow Wilson Schooljában. 1990-92- ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja. 1989 óta a FIDESZ gazdasági szakértő csoportjának vezetője. 1993. decem­bere óta a FIDESZ új országgyűlési képviselője. .. ( DR. DÁVID IBOLYA országgyűlési képvise­­lő(MDF). 1954-ben született Baján. Általános és középiskolát szülővárosában végezte. 1972-ben a Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközép­­iskolában érettségizett. Ezt követően közel három évig szőtteskészítéssel foglalkozott. 1981-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam-és Jogtudományi Karán. 1981 óta Tamásiban él. 1992-től 1997-ig az MDF megyei elnöke. 1996 március óta a Magyar Demokrata Fórum Somogy-Tolna-Baranya­­régióban megválasztott elnökségének tagja. CHIKÁN ATTILA közgazdász. Budapesten született, 1944. ápr. 4.én.A Közgazdasági Egyetemen 1967-ben szerzett diplomát, majd egy évig a Stanford Egyetemen tanult. 1967-68 a Kohó és Gépipari Minisztérium tervezőirodáinak közgazdásza, 1968 az MKKE-n, ill. BKE-n dolgozik, jelenleg vállalati gazdaságtan tanszékvezetője, 1990-től egyetemi tanár, 1970 a Rajk László Szakkollégium igazga­tója, 1997. Széchenyi professzori ösztöndíjas. 1989 a Vállalati Gaz­daságtan Tudományos Egyesület elnöke, a Management Tankönyv­­kiadó Kft. ügyvezető igazgatója, 1991 a Magyar Logisztikai, Be­szerzési és Készletezési Társaság társelnöke 1997 az Európai Ter­melési és Ipari Menedzsment Társaságok Szövetségének elnöke. Az International Journal of Production Economics és az International Belpolitika [miWnillKHMBMMMMMM A kisgazdák még változtathatnak a kormányzati névsoron Még néhány miniszteri poszt gazdára vár gVvx ~ssL/ A" pji. 1998. június 2., kedd Csütörtökön egyeztet a Fidesz és az FKGP Torgyán ragaszkodik az elnöki találkozóhoz Lapunk értesülései szerint a Fidesz és a Független Kisgazda­­párt koalíciós tárgyalódelegáci­ója első alkalommal csötörtökön találkozik. A kisgazdák küldött­ségét - a párt Országos Nagy­vá­lasztmányának és parlamenti frakciójának együttes akarata alapján - Torgyán József elnök vezeti, a fiatal demokratákét pe­dig Kövér László ügyvezető al­­elnök. A megbeszélésen a Fidesz színeiben vélhetően jelen lesz még Pokorni Zoltán és Áder Já­nos is. Persze csak akkor, ha az FKGP ezt elfogadja. Torgyán József ugyanis már többször ki­jelentette, hogy az első koalíciós tárgyalás csakis a két elnök kö­zött jöhet létre. Információink szerint az FKGP ehhez a proto­kolláris gesztushoz mindenkép­pen ragaszkodik. A párt egyéb­ként az új, polgári kormányban a vidékfejlesztési csúcsminisztéri­um irányítására vállalkozna. Egy olyan, Torgyán József által irányított, „tisztán” kisgazda kézben lévő tárcát képzelnek el, amely nem csak a földművelési, hanem a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumot is ma­gába foglalná. De az önkormányzati ügyek intézését is ez a tárca végezné. Ez utóbbi jelenleg még a Bel­ügyminisztériumhoz tartozik. A csúcsminisztériumon belüli részfeladatokat államtitkárok irányítanák. A korábbi híresztelésekkel szemben az FKGP már nem ra­gaszkodik a koalíciós miniszter­elnök-helyettesi poszthoz, a bel­ügyminiszteri címhez, de a Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium vezetéséről is lemondott. Jezsó Ákos •• Üres kassza várja a Fideszt Hivatalosan is elismerték a túlköltekezést Nehéz dolga lesz az Orbán­­kormány környezetvédelmi mi­niszterének, mert a Baja-admi­nisztráció a Központi Környe­zetvédelmi Alap (KKA) ez évi 14,1 milliárd forintos felosztha­tó keretéből mindössze 200 mil­lió forintot hagyott az év hátra­levő részére. Mint arról már hírt adtunk, a túlzott méretű költeke­zésnek korábban is mutatkoztak a jelei, azonban Dankó László, a KKA Kezelőszervezetének igaz­gatója múlt hét csütörtökön hi­vatalosan is elismerte, hogy az alap gyakorlatilag kiürült. Csuja László, a KKA Pályázati Értéke­lő Bizottságának a társadalmi szervezetek részéről delegált tagja szerint azon túlmenően, hogy idő előtt elköltötték a pénzt, a felosztásban is erőteljes szubjektivitás érvényesült. Ugyanis a KKA-hoz környezet­védelmi beruházások támogatá­sára benyújtott pályázatok első negyedévi elbírálásán a 41 milli­árd forintos igényből a nyerte­sek 830 milliót kaptak meg, eb­ből adódóan sok hibátlan pályá­zatot el kellett utasítani, ugyanakkor egyes hiányos, hi­bás pályázatokat támogatásban részesítettek. Mindezek mellett az alap 14 milliárdjából 3 milli­­árdot különféle területfej­le­­lesztési célokra kormányhatáro­zattal lekötöttek, annak ellenére, hogy az alap ilyen célra történő felhasználására az Országos Környezetvédelmi Tanács nem adott felhatalmazást. Horváth Béla, a kisgazdapárt kabinetfőnöke cáfolta azt a szombati számunkban megje­lent információt, hogy a koalíci­ós egyezked­ésekk­n a területfej­lesztés mellett a környezetvé­delmi tárcát is a kisgazda irá­nyítású vidékfejlesztési csúcs­minisztérium alá kívánják ren­delni. Mint mondta, tárgyalási kiindulópontjaik között már nem szerepel a környezetvédel­mi tárca megszerzése. Pedig Torgyán József többször is han­goztatta, hogy a környezetvé­delmet a csúcsminisztérium fő­osztályává szeretné beolvaszta­ni. Arra a kérdésünkre, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap napvilágra került rossz pénzügyi helyzete miatt változ­tatták-e meg törekvésüket, Hor­váth nem kívánt válaszolni. Értesülésünk szerint azért vált fontossá a környezetvédel­mi tárca sorsa, mert még nem tudni, hogy az Európai Unió 2000-ig kifizetendő 3 milliárd dolláros környezetvédelmi tá­mogatásának szétosztását me­lyik minisztérium irányítja majd. A kisgazdák úgy gondol­ják, hogy a vidékfejlesztésnek kell rendelkeznie az összeggel, hiszen az főként az elavult ipari és mezőgazdasági technológiák lecserélését szolgálja majd. Azonban az Európai Unió orszá­gaiban az a gyakorlat, hogy az ilyen jellegű fejlesztéseket a környezetvédelmi minisztérium koordinálja. Többek közt azért is, mert szinte mindenhol a kör­nyezetvédelmi tárca köteléké­ben dolgoznak a vidék- és ipar­­fejlesztést vezető, haladó gon­dolkodású szakemberek. Várha­tóan az EU Magyarországon is a környezetvédelmi minisztériu­mot bízza majd meg a jelentős összeg szétosztásával, és aligha hihető, hogy ezt a fontos terepet a Fidesz kiengedi a kezéből. HGERI TffT­a Néppárt új szövetségest keres CVVK-­ Szabó Iván lemondott Tekintettel választási kudar­cukra, bejelentette lemondását Szabó Iván és a Magyar De­mokrata Néppárt elnöksége a párt szombati országos küldött­­gyűlésén. Az ország egykori pénzügyminisztere elmondta: a vita nem zárult még le arról, hogy az MDNP a jövőben mi­lyen módon folytassa a politizá­lást, de az már mindenképpen világossá vált, hogy valamilyen szövetségben képzelhető el az MDNP jövője. Szabó Iván a maga részéről a Surján László vezette Magyar Keresztényde­mokrata Szövetséggel való uni­ót támogatná. A küldöttek egy másik csoportja a Fidesszel va­ló szorosabb együttműködést szorgalmazza, ezért Szabó sze­rint több irányban kezdenek pu­hatolózó tárgyalásokat egy esetleges szövetség létrehozá­sáról. Szabó Iván - aki lemondása után ügyvezetőként tevékeny­kedik a párt élén - az MTI kér­désére válaszolva közölte, hogy a tisztújításra az elnökség ja­vaslata alapján június 28-án vagy szeptember 5-én kerül sor. Az elnökség mandátuma no­vemberben járt volna le. A tájé­koztatón elhangzott, hogy a küldöttek az ülésen szavazni fognak egy nyilatkozat elfoga­dásáról, amelyben az MDNP üdvözli a Fidesz választási győ­zelmét. A nyilatkozat szerint a Nép­pártnak érdekében áll, hogy tá­mogasson egy jobbközép kor­mányt. A küldöttgyűlés várha­tóan jóváhagyja az önkormány­zati választásokra való felké­szülésre szóló javaslatot. Szabó Iván úgy gondolja: van esélye a Néppártnak arra, hogy jó ered­ményt érjen el az önkormány­zati választásokon, mert szerin­te akkor a választópolgárok in­kább személyekre, mint pártik­­ra fognak szavazni. (MTI)

Next