Napi Magyarország, 1998. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

ín­ ye Az MSZP egyik fellegvára­ként ismert Nógrád megyében is csúfos vereséget szenvedtek a szocialisták, győzött a polgári erő, amelynek sikeréhez az itte­ni cigányság is hozzájárult, akik " a lakosság több mint egyharma­­... -át alkotják - állítja Gáspár­­lv. Győző. A nógrádi cigányvezető nem titkolt örömmel nyugtázta a A kormányváltást. y­­ Éveken keresztül hiteget-­­ tek bennünket, mesterségesen is szították az ellentétet a cigány­or és nem cigány lakosság között, s­­ miközben a magukat roma vez A­­zetőknek kikiáltó csoport fel­­adata abból állt, hogy az állami­a­k támogatásokat bezsebeljék - je­­­lentette ki az ismert építési vál­­lalkozó. Utalt Salgótarján ko­rábbi helyzetére, amikor is évti­­zedekig kommunista városként könyvelték el. Ezért is éreztek elégtételt, amikor a második fk fordulóban leválthatták a hitel-­­telenné vált vezetőket. A­­ Személyes példámmal igaz­­­zolthatom, hogy a cigányok is -­ tudnak és akarnak dolgozni, ha lehetőséget kapnak. Magam húsz évvel ezelőtt huszonöt fo­rint kölcsönnel kezdtem - ennyi kellett útiköltségre, hogy min­temtek megélhetést - mondja. Gáspár Győzőt , amiért kri­tizálni merte a cigányok orszá­gos vezetőit — többször nevez­ték maffiózónak, megpróbál­ták lejáratni, eredménytelenül. Véleményét korábban sem rej­tette véka alá, s nyíltan ki­mondta: Farkas Flóriánt és társait nem a cigány kisebbség, hanem a szocialisták juttatták bársonyszékbe. - Külön öröm számomra, hogy születésnapom éppen egy­beesett a polgári erők győzelmé­vel, ezért nekem május 24 kettős ünnep volt. Bízom abban, hogy a cigány kisebbség a jövőben nem csak a választásokkor kell a hatalomnak, s közös boldogulá­sunk érdekében mi sem leszünk másodrendű állampolgárai töb­bé az országnak. Utalt a gyakran felhozott ér­vekre, hogy a cigányok között sok a tolvaj, nem szeretnek dol­gozni, s a börtönlakók többségét is ők alkotják. Ennek kimondá­sakor azonban sokan elhallgat­ják az okokat, így egyebek kö­zött azt, hogy a cigányság kima­radt a földosztásból, a kárpótlás­ov cs­­i sz AT, er ca ni N­­­a i A ne \L A * t) li 64 V kjetkfUL „Hiteles vezetőkre van szükség fKA ’ Gáspár Győző: a cigányok tudnak és akarnak dolgozni” Az MSZP egyik fellegvára­­kát keressek a fővárosban­­, ma ból, s a létszámleépítések során­ként ismert Nógrád megyében is pedig több száz embernek te­­elsőként kerültek az utcára. Ép­elsőként kerültek az utcára. Ép­pen életkörülményeik miatt na­gyon kevesen tanulhattak to­vább, s általában csak segéd­munkát tudnak végezni, amiért lényegesen kevesebb fizetést kaptak. A cigány bűnözők több­spopral npHio plmandható knov ’ a­ségéről pedig elmondható, hogy általában nem közülük kerülnek ki a milliárdos csalók, a fehér­­gallérosok, a gyilkosok és rob­­bantgatók, bár ez nem jelent fel­mentést számukra. Hogy ezen változtassanak - az ország érdeke is ezt kívánja - a nógrádi vállalkozó minél több munkahely megteremtését, ta­nulásuk, felemelkedésük támo­gatását szorgalmazza. Hogy ré­széről mindez nem üres szólam, személyes példamutatásával igazolja. Több alapítvány létre­hozásában segédkezett, évente sok százezer forintot költ gyer­mekek és elesettek támogatására - nem származási alapon -, s a jótékonysági rendezvények ál­landó résztvevője. Ha országos szinten is javulást akarnak, ak­kor szerinte csak az a járható út, ha a parlamentben hiteles veze­tők képviselik a cigányságot.­­ L Rozgics Mária MAGYARORSZÁG yetv­i! Az OEP további terhet róna a munkáltatókra A­ Új járulék bevezetését tervezik Napirenden van ugyan a társadalombiztosítási önkormány­zatok esetleges megszüntetése és a jelenlegi nagyszámú appa­rátus leépítése, s az egészségbiztosítási pénztárak csak az alap­ellátás szintjén működnek tovább a jövőben, az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat mégis egy új, balesetbiztosítási ágazat létrehozásáról döntött. Addig, amíg a leendő kormány a kis- és középvállalkozások adó- és tb-terheinek csökkentésére törek­szik, az OEP szakértői máris egy újfajta járulék bevezetését szorgalmazzák. Ezt úgy hívnák: balesetbiztosítási járulék. És a munkáltatók fizetnek. Már nyolc évvel ezelőtt fel­merült, hogy a fejlett európai országok mintájára Magyaror­szágon is meg kellene teremte­ni a balesetbiztosítás önálló gazdálkodásának feltételeit. Ezen rendszerek legfőbb sajá­tossága az önálló gazdálkodás és költségvetés. Tavaly az Ér­dekegyeztető Tanács ülésein hangzott el a hazai bevezetés szükségessége, amely - az ak­kori vélemények szerint - min­den bizonnyal előrelépést jelen­tene a biztonságosabb munka­­környezet kialakításához. A je­lenlegi hazai balesetbiztosítási rendszer jellemzője, hogy hiá­nyoznak az önálló gazdálkodás feltételei, az ellátások költségei csak részlegesen, kizárólag a pénzbeli támogatások esetében mutathatók ki. A baleseti ellátá­sok kiadásaira nincs elkülöní­t­ütte tett járulékfedezet, a finanszíro­zás részben egészségbiztosítási, részben nyugdíjbiztosítási járu­lékokból történik. Az önálló balesetbiztosítási ágazat létre­hozásával lehetővé válna az üzemi balesetek, foglalkoztatá­si betegségek következtében folyósított ellátások költségei­nek pontos ismerete. A baleset­­biztosítás minden olyan sze­mélyre kiterjedne, aki biztosí­tottnak minősül. Új elképzelés az is, hogy a tervek szerint a jö­vőben a baleseti ellátások fede­zetének megteremtésére beve­zetnék az úgynevezett baleset­­biztosítási járulékot, amelynek mértékéről még nem született döntés. Az OEP adatgyűjtésbe kezd egyes megyékben, aminek eredményeként megállapítható lenne az egy baleseti esemény­nyel összefüggő minden költ­,­ség. Az elképzelések megvaló­sításához azonban a jelenlegi egészségbiztosításnak nincs anyagi fedezete. Az akció ered­ményességéhez viszont a szak­emberek elengedhetetlennek tartják az informatikai háttér to­vábbi fejlesztését. A polgárok számára jó volna az önálló bal­esetbiztosítás bevezetése, hi­szen az egy-egy üzemi baleset után járó természetbeni és pénzbeli ellátások mértéke és színvonala növekedne, lehetővé válna a gyógyszerek, gyógyá­szati segédeszközök kedvezőbb igénybevétele. A tervek szerint a cégek, gazdasági társaságok és vállalkozások a fokozottan balesetveszélyes körülmények között dolgozó alkalmazottaik esetében magasabb összegű baleseti járulékot fizetnének az ellátások fedezetére szolgáló alapba, így a munkáltatóknál ez a járulékforma olyan költség­elemmé válna, amelynek nagy­sága összefüggést mutatna a balesetek súlyosságával és gya­koriságával. Egy váratlan, ko­molyabb gyógyítási költségek­kel járó baleset igencsak megérintené a munkáltatók költségvetését. § / , SZEGEDI­ ­ kiadásaira nincs elkülöm-­nyel összefüggő minden költ Belpolitika i­e. A Független Médiaközpont két és fél éve jött létre egy am­­­rikai alapítvány támogatásával, melynek szervezési hátterét a New York Times biztosítja - tud­tuk meg Orbán Sándor igazgató­tól. Politikamentes nonprofit szervezetként működnek, ingye­nes továbbképzéseket tartanak és különböző szakmai tanfolyamo­kat szerveznek az érdeklődők számára. Pro média programjuk az egyetlen, amely amerikai se­gítséggel működik, a többit ma­gánalapítványok támogatják. Az évente megrendezett állásbörzé­jük célja, hogy az újságírás iránt érdeklődő hallgatókat, pályakez­dőket összehozzák a különböző szerkesztőségek képviselőivel. Két év alatt mintegy 500 új­ságíró fordult meg a központ kur­zusain. Emellett a BBC segítsé­gével négy 12 hetes, ingyenes, angol nyelvű tanfolyamot szer­veztek, melynek elvégzése után Állásbörze újságíróknak Romaprogram a médiaközpontban élt Ve­bier az említett tévétársaságtól a részt- m­ai újságírónő 1994 óta tanul­vevők diplomát kaptak. A Média­­központban megtalálható az ame­rikai Freedom Fórum könyvtára, amit szabadon használhatnak az újságírók. Interneten elérhető szolgátatásaik között egy gazda­sági információkat tartalmazó műholdas adatbázis is szerepel. Ingyen olvasható négy amerikai lap CD-ROM-on, köztük a New York Times 1983-tól. Az utóbbi gyűjtemény piaci ára 18 ezer dol­lár. Az igazgató megemlítette, hogy kiadásaikat kénytelenek alacsony szinten tartani, ezért kis létszámmal működnek, havi fenntartási költségük öt-tízezer dollár közé tehető. Külföldi tá­mogatóik inkább az előadókat és az oktatáshoz szükséges eszköz­tárat biztosítják számukra. Doktori disszertációmat a magyar gazdasági médiáról ír­tam - mondta Janis Overlook, az állásbörze szervezője. A kalifor­nián hozza a tényfeltáró újságírás helyzetét hazánkban. Két és fél év óta oktatóként dolgozik a Független Médiaközpontban. Je­lenleg a romaprogram vezetője Magyarországon és Szlovákiá­ban. Diákjaik 24-25 órát külön­böző szerkesztőségekben dol­goznak, ezenkívül kéthetente el­méleti oktatáson vesznek részt, amin a politika és a helyesírás mellett a rádiós, televíziós mun­kához szükséges beszédtechni­kai képzés is tananyag. Overlock azért választotta oktatási terület­ként a romaprogramot, mert sze­rinte a többi nemzetiséghez ké­pest az ő beilleszkedésük a leg­nehezebb az előítéletek miatt. Azt szeretné, ha a médiákban nem kizárólag a cigány műso­rokban szerepelnének roma új­ságírók, mert így példaképpé válhatnának a többiek számára. Hanczár János: A honvédség megújulását csak az alapokról lehet kezdeni XL^ ^ Tiszti becsület és katonai morált Bennünket, egykori magyar királyi honvédeket a társadalom szinte leírt, azt gondolják rólunk, hogy öregek vagyunk, ezért semmit nem tehetünk a mai katonákért - méltatlankodik Móri János ezredes. Az egykori királyi honvédség kiképző tisztje, majd az első demokratikus hadsereg katonája úgy véli, a haza számára nagy veszteség, ha nem fogadják el segítő szándékukat, ha nem veszik igénybe sok évtizedes tudásukat, tapasztalataikat. - Évek óta mást sem hallani, minthogy vissza kell szerezni a hadsereg presztízsét, azt a társa­dalmi megbecsülést, amelyet a két háború közötti időszakban méltán mondhattunk magunké­nak, ám ennek érdekében na­gyon keveset tesznek - állítja. Az ezredes nyugdíjas tiszt­ként sem szakadt el a katonaság­tól, a Tartalékos Katonák Orszá­gos Egyesülete - közismerten a Honvédegylet - vezetőségi tag­jaként rendszeresen figyelem­mel kíséri a Magyar Honvédség életét, s gyakran él vélemény­nyilvánítási lehetőségével. Egyebek között hangoztatja, hogy a hadsereg az a közeg, amely valamikor a fiatalok ne­velését is szolgálta, de sajnos mára a nevelési cél teljesen hát­térbe szorult. Ehhez a parancs­nokok példamutatása, gondos­kodó és igazságos magatartása is fontos volna. - Ezzel szemben ma mit ta­pasztalni? - teszi fel a kérdést. Altisztek többsége civil öltözet­ben érkezik a laktanyába, sokan csámpás sarkú, koszos cipőben, olykor pecsétes nadrágban jön­nek. Gyakran együtt isznak a sorkatonákkal, miközben ma­gánéletük sem biztos, hogy ren­dezett. Miért lennének így pél­daképei az újoncoknak, hogyan követelhetik meg a tekintély­tiszteletet? Móri János a Magyar Kirá­lyi Honvédségben elképzelhe­tetlennek tartotta volna, hogy egy laktanyában hetekig fajta­­lankodjanak az újonnan felsze­relt katonákkal. Márpedig Ceg­léden ez történt, s bár a tettese­ket elítélték, de milyen lehetett az ellenőrzés itt, ha csak hetek után és először a szülők fordul­tak a rendőrséghez? Sokszor el­fogadják tényként azt is, hogy a honvédség olyan, mint a társa­dalom. Ez Móri úr szerint azért sem megengedett nézet, mert a honvédségnek mindenkor pél­damutatónak kellene lennie. A tiszti becsület, a tisztek adott szava nem véletlenül volt szin­te szentírás, amely ellen, ha va­laki vétett, a társadalom is, a fegyveres testület is kivetette magából. Ezt a morált nem le­het másként visszahozni, csakis az alapoktól kezdve. A tekintélytiszteletről szólva Móri úr felemlíti: az elmúlt negyven év egyik legsúlyosabb hibája, hogy szinte ajándékként osztogatták a rendfokozatokat. Ma lassan több tábornoka, fő­tisztje lesz a honvédségnek, mint sorkatonája. Ugyancsak szégyen, hogy a szovjetektől át­vett rossz példa még mindig to­vább él, összemosták valameny­­nyi egyenruhás szerve­zet rendfokozatát, így lettek tűzoltó és polgá­ri védelmis dandártá­bornokok, miközben dandár már a katona­ságnál sincs. Lassan megérjük, hogy vas­utas és postás táborno­kaink is lesznek. A nyugalmazott ezredest a közelmúltban ter­jesztették fel Jad Vasem kitüntetésre. Iz­­­­rael államtól ezt a­­ nemzetközi hírű elis- 8 mérést azért vehetné­k át, mert 1945-ben hor­ I­thysta katonatisztként­­ négyszáz üldözött sze­mélyt mentett meg, akiknek élelmet és­zemélyes védelmet biztosított ezeken keresztül. Ezért is han­­oztatja Móri János: a múltat alóban le kell zárni. Mégpedig z igazság teljes feltárásával, úgy a megfelelő tanulságok b­­­ánása után a hasznos és jó dal­­okat tovább örökítsék. R. M. Móri: az adott szó szentírás volt pod '­­íj mmmmmmmmmmmm j'ahyjkPóda átlépett a FideszbeC/tst* A jobbközép pártok integrálódásában reménykedik_^r­^ A Fidesz-Magyar Polgári Párt szegedi szervezete a hét végén fel- _ Erre nem csak esélyt, hanem vette tagjai sorába Póda Jenőt, aki a legutóbbi parlamenti vá- kényszert is látok a legutóbi fasztásokon meg az MDF képviselőjelöltjeként vállalta a megyé- választások alapján. Tulajdon vettetést, de mandátumhoz nem jutott. Mint lapunknak nyilat­­képpen ez bizonyult a legjot­kozta, volt pártjának vezetőit nem érte váratlanul átigazolása­ közvélemény-kutatásnak, me­sak híre, hiszen elhatározásáról már május 11-én tájékoztatta látni lehetett, a szavazók többei őket, s indokait megértéssel fogadták. Ennek az óhaja az, hogy tényle­g■ létrejöjjön az ön által említe Miért fordított hátat annak ahol a munkának eredménye is unió a magyar politikai élet és a pártnak, amelyiknek egyik alapító tagja volt a Tisza-parti városban? - kérdeztük tőle. Tíz éve aktívan politizálok, s ezt eddig a Magyar Demokrata Fórum tagjaként tettem, de szá­momra most lezárult egy kor­szak. Ugyanez elmondható a volt pártomról is, hiszen a leg­utóbbi választások eredményei erre engednek következtetni. Az elmúlt évtized a rendszer­­változás folyamata volt, ám mostantól új időszámítás kez­dődik. Igyekeztem levonni a ta­nulságokat, elraktározom azo­kat az élményeket, amelyek eh­hez az időszakhoz fűződnek. Én büszke vagyok arra, amit politikusként eddig tettem, most viszont már a következő évtizedre tekintek, hiszen még csak 38 éves vagyok. Ez netán arra készteti, hogy változtasson eddigi nézetein? Erről szó sincs, hiszen azzal, hogy egy másik pártnak lettem a tagja, semmit nem kell átértékel­nem. A rendszerváltozás első éveiben az MDF a jobbközép politikai erők gyűjtőpártja volt, most pedig a Fidesz mondható annak. Ott érdemes dolgozni. Erre nem csak esélyt, hanem kényszert is látok a legutóbbi választások alapján. Tulajdon­képpen ez bizonyult a legjobb közvélemény-kutatásnak, mert látni lehetett, a szavazók többsé­gének az óhaja az, hogy tényleg létrejöjjön az ön által említett unió a magyar politikai élet pa­lettáján. Mindenképpen szükség lesz. Bennem nincs semmilyen lettáján. Mindenképpen szükség sértődöttség, inkább úgy fogalmaznék, ez egy életpálya szerint tervezett folyamat. Szeretnék továbbra is politizálni. Semmilyen ígéretet nem kaptam a Fidesz vezetői részé­ről. Parlamenti mandá­tumot ugyanis nem hoztam, következés­képpen alkupozícióba se kerülhettem. Új pártja azért nyilván igényt tart eddigi tapasztala­taira, szaktudásá­ra, vagy erről ed­dig nem esett szó? Az eddig folytatott beszélgetéseink során poha nem került alkupozícióba sok mindenről szó esett, de egyelőre csak azt­ánd van ezeknek az erőknek az in­dom, hogy az átigazolásom akár­tegrálódására, mert csak úgy tud hidat is jelenthet a Fidesz és az hatalmon maradni egy tisztán MDF között, amely pártok kap­ polgári értékrendet valló politi­csolata egyébként egyre szóró- kusi garnitúra. Egyébként sinc­­sabb. Immár tartósan szövetség szükség annyi pártra, ahány in­gesként viselkednek. dúlt a legutóbbi választásokon Az sem kizárható, hogy de- mert nem mindegyik polgár ki látható időn belül unióba veti nyomon, melyik milyen ér tömörülnek a jobbközép tékeket vall.­s politikai erők? [­ Bálint József |­ Bálint József i­ tegrálódására, mert csak úgy tud hatalmon maradni egy tisztán polgári értékrendet valló politi­kusi garnitúra. Egyébként sincs szükség annyi pártra, ahány in­dult a legutóbbi választásokon, mert nem mindegyik polgár kö­veti nyomon, melyik milyen ér­tékeket vall.­­ m'mMe* 1/ /A­ * 1998. június 2., kedd Húzaágazatra várhat 4 turizmus CM Kovács Ferenc vendéglátós­­kastélytulajdonos a Fidesz Vas megyei elnöke a 4. számú válási s­zokerületben pénzre­ a választáso­kon. 1973 óta dolgozik a szakmá­ban, 1982-től pedig a sitkei kas­télyban a vendéglátás mellett uta­zási irodát is működtet. Vas megye - nyilatkozta Ko­vács Ferenc - a rendszerváltást megelőző időszakban hátrányos helyzetben volt, stagnált az ipar, s bizonyos fejlesztésekre sem kerül­hetett sor. Az infrastruktúra fejlő­dése messze elmaradt a környező régióktól. A területi pénzek elosz­tását jelentősen befolyásolták a multicégek, pedig Ausztria közel­sége sok lehetőséget kínált volna. A választásokat követő rövid idő­szakban örömmel láttuk, hogy raj­tunk kívül több megyében is kiala­kulóban van a polgári értékrend. Milyen elképzelései vannak a szakterületén, amiknek a meg­valósítása elodázhatatlan? Nehézségek vannak s lesznek, ugyanis a térség fejlesztésére szánt összegek nem igazán értek célba. Az országban oly sokat emlegetett falusi turizmust nem mostohagye­rekként kellene kezelni, ahogy ezt eddig tették. A kihalóban lévő mesterségek feltámasztása is óriási segítséget jelentene. Úgy gondo­lom, ha ez a jövőben megvalósít­ható lenne, akkor meg lehetne te­remteni az úgynevezett klasszikus falusi gazdaság hátterét is. ■ 'VF 1 ^ ' l '■'M'fc Véleménye szerint megvaló­sítható mindez? Nehézséget okoz, hogy a pályá­zati rendszerek némi kívánnivalót hagynak maguk után. Az érintett témakörök javarésze nem támoga­tott, s itt nagy szükség van a kistér­ségi összefogásra, szerephez jut­hatnak az önkormányzatok. Vas megyében az úgynevezett kastélyprogram miként ke­zelhető? A műemlékvédelem sok derűre nem ad okot. Szükség lenne a régi tulajdonosi családokra, minden pénz kérdése. 1982 óta vagyok a kastélyprogram részese, elég szi­gorú feltételek mellett, ennek elle­nére mégis azt mondom, hogy ke­vés pénzzel is lehetne javítani az áldatlan állapotokon. Szinte vesz­­szőparipám, hogy a kisvállalkozók és a felsőoktatásban tanuló diákok szakdolgozatai garantálhatnák a jó színvonalat, meg lehetne határozni azt, hogy melyik épület milyen funkciót lásson el. Egyszóval hát­térbázist kell teremteni. A harma­dik évezred küszöbére húzóágazat lehet a bel- és külföldi turizmus. Természetesen nagy feladat hárul majd a Kisoszra és a gazdasági ka­marákra is, hiszen a leköszönő kormány lehetetlen helyzetbe hoz­ta őket, a szándékos lejáratás visz­­szásságaival 800 ezer vállalkozó­nak kellett szembesülnie, amitől az érintettek - nem csoda - viszo­­lyogtak. Beszedics Antal Oni

Next