Napi Magyarország, 1998. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

4* JU­ MAGYARORSZÁG Értékelik a pályázatokat Eredményeket ígérő kutatások támogatása Most zajlik a Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázat harmadik fordulója, ami az 1999-es ciklusra vonatkozik - tudtuk meg Farkas Krisztinától, a Felsőoktatási Pályázatok Iro­dájának kommunikációs veze­tőjétől. A kuratórium fő célja, hogy az intézményekben végzett ki­emelkedő eredményeket ígérő kutatásokat és fejlesztéseket, va­lamint az új utakat kereső művé­szeti kezdeményezéseket támo­gatva, elősegítse a minőségi ok­tatást és tehetséggondozást, a ki­válóság centrumainak létrejöttét és működését. Tavaly 1411 pá­lyázójuk volt, közülük 487-en jutottak pénzhez. Idén jóval ke­vesebben, összesen 687-en je­lentkeztek. Támogatásuk 1999- re kétmilliárd, a teljes (négy­éves) futamidőre pedig 4,3 mil­liárd forintot igényelne. Az egy személyre jutó legnagyobb pá­lyázati összeg 14,9 milliót tett ki. A kuratórium jövőre várható­lag 380 millió forintot tud áldoz­ni a kutatókra, de pontos adat csak a költségvetési törvény el­fogadása után áll majd rendelke­zésre, végeredményt is csak ek­kor tudnak hirdetni. Farkas Krisztina elmondása szerint a nyolctagú zsűri nem feltétlenül a gazdaságosságot helyezi előtérbe, inkább a szak­mai színvonalra ügyel. A tudó­sok „felhalmozási kiadásainak”, például az eszközökre fordítható összegeknek nem szabnak ha­tárt, a pénz másik feléből pedig fedezhetik a kutatások járulékos költségeit, beleértve a külföldi konferenciákat is. A kutatásfej­lesztési támogatásból a prog­ramvezetőknek és a kiemelt köz­reműködőknek bérkiegészítés nem adható. Fizethetik viszont a támogatás 35 százalékából a se­gédszemélyzetet, és a kiküldeté­si napidíjat. Emellett alkalmaz­hatnak a doktori fokozat meg­szerzése után állás nélkül maradt kutatókat is. H. J. A munkanélküliség lelki válságot okozhat Remény állástalanoknak A munkanélküliség összetétele mára alapvetően megváltozott, a jelenlegi állástalanok között meghatározó az alacsony iskolai vég­zettséggel rendelkező, pályakezdő, elmaradott térségben élő, szak­képzetlen munkanélküliek száma, akik szociális körülményeik, mentális állapotuk miatt - segítség nélkül - a gazdaság fellendülé­se és új munkahelyek létesülése ellenére sem kapnak állást. Az állástalanok a munka nél­kül töltött idő alatt gyakran kerül­nek lelki válságba, tehát számuk­ra szociálpedagógiai szolgálta­tással kiegészített képzési prog­ramokat kell létrehozni - mondta Molnár Györgyné, az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) elnöke. Hozzátette, az ed­dig a Munkaügyi Minisztérium (MüM) hatáskörébe tartozó leg­nagyobb foglalkoztatáspolitikai nonprofit szervezet sorsáról to­vábbra sem született döntés. Garzó Lilla, a MüM helyet­tes államtitkára arról tájékozta­tott, hogy az alapítvány a mun­kaügyi tárca megszűnése után is működni fog, a Gazdasági, vagy a Szociális és Családvé­delmi Minisztérium felügyelete alatt. Az alapítvány célja olyan kezdeményezések és progra­mok támogatása, valamint lét­rehozása, amelyek a foglalkoz­tatási szempontból hátrányos helyzetben lévő munkanélkü­liek elhelyezkedését segítik. Az OFA az idén a munka­erő-piaci alapból 1 millárdot, egyéb forrásokból pedig 500 millió forintot kapott, amely­ből csaknem félmilliárdot for­dítanak a hátrányos helyzetű, hosszú ideig munka nélkül élők elhelyezkedését segítő pá­lyázatok támogatására. Mun­kaügyi kutatásokat, program­hatékonysági felméréseket és pályakezdő fiatalok elhelyez­kedését is segíteni kívánják. Az idén a részmunkaidős fog­lalkoztatás bevezetésére is kí­sérletet tesz az intézmény, az ugyanis Magyarországon még nem elterjedt. Molnár Györgyné szerint az alapítványra azért van szükség, mert az államigazgatás zárt, bü­rokratikus rendszere nem képes kapcsolatot teremteni a társada­lomban fellelhető különböző szubkultúrájú csoportokkal, amelyeknek tulajdonképpen az érdekeit képviseli. -­­ Magyar embléma a magyar árukon Szükséges a garantált minőség Az országkép részét alkotó termékembléma megalkotását és elterjesztését szorgalmazza a ma­gyar termékek piacképességének javítása végett a Hajrá Hazai! mozgalom kezdeményezője, a pécsi székhelyű Magyar Áruk Klubja, amelynek szervezésében kedden a PécsExpón. Szeles Péter, a Külkereskedel­mi Főiskola PR-tanszékének he­lyettes vezetője indítványozta: a gazdasági önkormányzatok, a kommunikátorok és a Hajrá Ha­zai! mozgalom támogatói értel­mes munkamegosztás keretében dolgozzák ki az ország imázsát megteremtő, és a magyar termé­kek piaci pozícióját erősítő szim­bólumot. Az együttes munkához a résztvevők felajánlották a maguk és szervezeteik együttműködését, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy közösen kidolgozandó javaslatu­kat a kormány elé kell majd ter­jeszteni. A magyar minőséget jel­ző és garantáló embléma ugyanis nem csak szűken értelmezett gaz­dasági, hanem országos ügy. Toldy-Ősz István a Joint Venture Szövetség képviseleté­ben arról szólt: a magyar export hetven, és az import nyolcvan százalékát realizáló multinacio­nális cégek készek növelni a ma­gyar beszállítások arányát - amely csökkentheti az importot -, de ehhez garantált minőségre van szükség. Az ország termékein is megjelenő szimbóluma tehát a minőség biztosítéka is kell hogy legyen - hangsúlyozta. MTI Közlemény A Központi Kárrendezési Iroda, valamint a Fővárosi Kárrendezési Iroda a Budapest, XI., Hauszmann Alajos u. 3. szám alá (a hajdani Budapesti Híradástechnikai Gépgyár épületébe; Fehérvári út-Hauszmann Alajos utca sarok) költözött. Megyei irodáink az 1998. április 1-je óta fennálló rend szerint, azonos címen és telefonszámon működnek: Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala megyében a megyeszékhelyeken. A Központi Kárrendezési Iroda és a Fővárosi Kárrendezési Iroda új központi telefonszámokon hívható 1998. július 2-ától, azaz csütörtöktől, melyek a következők: 203-6229, 203-0676, 203-0767, 203-1231, 203-1246, 203-1556, 203-1578, 203-3529, 203-4562, 203-5481, 203-5504. Ügyfélszolgálatunk a korábban megszokott ügyfélfogadási időben - ugyancsak 1998. július 2., csütörtöktől - várja a kárpótlás iránt érdeklődő ügyfeleket; hétfő 8-18 óra, kedd, szerda, csütörtök 8-16 óra, péntek 8-12 óra között. A költözés miatti esetleges kellemetlenségért ezúton kérjük ügyfeleink szíves elnézését és megértését! Központi Kárrendezési Iroda KM Gáspár Győző, nógrádme­­gy'cTt~gátlaTkoz*tegnap újabb se­gélyszaiitma^f IföldCfri^ikó­­raTjfmtu­s elején 1200~hatrányos helyzetű gyermeknek osztott szét ajándékcsomagokat a Vö­röskereszt képviselőivel a Ma­ros-parti városban, ahová a kör­nyék településeiről is érkeztek, most pedig hatvan család kapott ruhaneműt. Az egy kamionnyi rakományból nem csak a ma­kóiaknak, még két dél-alföldi város szegényeinek is jutott. Mint azt már korábban ta­pasztalhattuk, Gáspár úr ezúttal is gondosan ügyelt arra, ugyan­annyi szegény sorban élő ma­gyarnak jusson az ajándékból, ahány romának. Roma létére nem győzi hangsúlyozni, hogy egyaránt szánalmat érez vala­mennyi hátrányos helyzetbe ke­rült gyermek és felnőtt iránt. Idén több millió forintot szán ilyen és hasonló segélyakciók finanszírozására, és azt szeret­né, ha a többi jómódú vállalko­zó is követné példáját. Gáspár Győző hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a jótékonykodásra gondol, szükséges még, hogy minél több munkalehetőséget teremtsenek. Minthogy a tegnapi csomag­osztáson Csongrád megye több településéről megjelentek olyan romák, akik hál’ istennek nin­csenek rászorulva az adomá­nyokra, de véleményük szerint a cigányságnak olyan vezetőre lenne szüksége, mint Gáspár Győző, aki önzetlenül segít, és folyton azap töpreng, hogyan lehetne munkát adni a­­­tott embereknek. A jelenlegi ve­zetőik ugyanis egyebet sem tesznek, mint panaszkodnak és könyöradományokra várnak. Szerintük sem ez a járható út, inkább az, amit Gáspár úr szor­galmaz. Mint mondták, igye­keznek mindent elkövetni, hogy mihamarabb Gáspár Győző ke­rüljön a legnagyobb roma szer­vezet élére, s­ ­ Bálint József Gáspár Győzőt szeretnék a romák • Újabb segély a rászorultaknak Újra megjelent a tűzelhalás Újra megjelent Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a gyü­mölcsösök rettegett növénybeteg­sége, a tűzelhalás: egy 140 hektá­ros ibrányi almáskertben találtak a fákon Erwinia amylorova bak­tériumtól elpusztult virágokat, hajtásokat és termésképződmé­nyeket a szakemberek - tájékoz­tatott Sallai Pál, a térségi növény­egészségügyi és talajvédelmi ál­lomás igazgatója. A területen a szükséges védekezési eljárás már megtörtént. A beteg növényrésze­ket eltávolították és elégették, il­letve elrendelték a szükséges ké­miai védekezést. Az ibrányi al­máskertet természetesen növény­egészségügyi zárlat alá helyezték. Szabolcsban - ahol 25 ezer hektárnyi gyümölcsös található - hét, amerikai módszer alapján lét­rehozott megfigyelőállomás kíséri figyelemmel a tűzelhalás baktéri­umának megjelenését. Az állomá­sok az idei tavaszon a rendkívül sok csapadék és a meleg idő miatt - ami kedvez a betegség kialaku­lásának és terjedésének -, felhív­ták a figyelmet az Erwinia amy­lorova esetleges megjelenésére. A jelzés alapján szinte mindenütt el­végezték a szükséges, megelőző növényvédelmi munkát, a vegy­szeres kezelést. Az ibrányi volt termelőszövetkezeti almáskert­ben, amely most 160 kisvállalko­zó tulajdonában van, ez elmaradt. Sallai Pál szerint emellett elősegí­tette a baktérium megjelenését és pusztítását az is, hogy a gyümöl­csös a Tisza-töltés mentén fekszik, ahol a természeti adottságok kö­vetkeztében hamar leszáll a har­mat, és a legtovább marad. A pá­rás légkör pedig rendkívüli mérté­kű veszélyforrást jelent. Szabolcs­ban másutt nem észleltek eddig tűzelhalást, s a szakemberek re­mélik, a mostani ibrányi eset is­mételten figyelmezteti a kister­melőket a megelőző védekezés szükségességére. MTI ­ Új programnyelv Java Gödön A fejlődő országokban gyor­san terjedő számítástechnikai programnyelv - a Java - meg­ismertetését szolgálja a Gödön kezdődött egyhetes szeminári­um, amelyen hazai egyetemi ta­nárok vehetnek részt abból a célból, hogy a megszerzett is­mereteket szemptemberben majd továbbadhassák hallga­tóiknak. Dömölki Bálint, a program egyik szervezője elmondta: a Java programnyelv azért te­kinthető korszerűbbnek társai­nál, mert minden számítógépen egyaránt alkalmazható, s job­ban hasznosítható mind a vál­lalati irányítási, mind pedig az információs rendszereknél. Szakemberek véleménye sze­rint a világ számítástechnikai élvonalával való lépéstartás élénkítőleg hathat a gazdaság fejlődésére is. -Z­ ){\w\ ■ 1998. július 1., szerda Mozgó krízisszolgálat Debrecenben A­z országban elsőként Deb­recenben kezdte meg napi hu­­szonnégy órás römsködését­ egy mozgó krízisszolgálat. Berényi András, a szolgálat vezetője el­mondta: a Forrás Lelkisegítők Egyesülete a PHARE Lion Program projektjét nyerte el 24 órás mobilszolgálat Debrecen városában című pályázatával. A stábban szociális munká­sok, pszichológusok, pszichiá­terek, mentálhigiénés szakem­berek és családgondozók vesz­nek részt. Elsődleges céljuk a krízishelyzetbe kerülőkön úgy segíteni, hogy csökkenjen a pszichiátriai osztályokra kerü­lők száma, s a szakszerű be­avatkozás hatására ne essenek szét a családok. Berényi András hangsúlyozta: az új gyermekvé­delmi törvény is hasonló célo­kat fogalmaz meg, nevezetesen azt, hogy a gyermekek a család­ban maradjanak, és ne kerülje­nek nevelőotthonokba. A gyer­mekjóléti szolgálatok egyre több családi krízisre hívják fel a figyelmet. A debreceni Zöld ág létreho­zásával hazánkban az első moz­gó krízisszolgálat jött létre, amely éjszaka, hétvégeken és ünnepnapokon is a krízishely­zetbe kerülők rendelkezésére áll. A tervek szerint 5-6 három-há­romtagú ügyeleti stábot alakíta­nak ki gyakorlott és tapasztalt szakemberekből, akik a 06-80- 62-62-62-es ingyen hívható zöldszámon várják a bajbajutot­tak hívását. A debreceni polgármesteri hi­vatal szociális irodája gépkocsit és gépkocsivezetőt bocsát a szolgálat rendelkezésére, hogy szükség esetén mielőbb a hely­színen is segíthessenek. MTI Új szezon, új szálló A mozgássérültekre is gondoltak A debreceni Nagyerdőben el­készült a város első igazi gyógy­szállója, amelyet kedden adtak át a gyógyfürdő területén. A Kertai László Ybl-díjas épí­tész tervei alapján, a debreceni Hunép Rt. generálkivitelezé­sében elkészült termálhotelben 96 szobában 240 vendéget tud­nak elhelyezni. Negyven 3­4 személyes apartmant és 56 két­ágyas szobát alakítottak ki, utób­biak közül hármat mozgássérül­tek is igénybe vehetnek tolóko­csijaikkal. Valamennyi szoba légkondicionált, úgy, mint a 150 személyes konferenciaterem, il­letve a szálloda épületében kiala­kított ökumenikus kápolna is. Hevessy József polgármester reményét fejezte ki: a Nagyer­dőben felépült szálloda köz­kedvelt pihenő- és gyógyulóhe­lye lesz a külföldi turistáknak, s később egy nagyerdei gyógy­szállólánc első láncszemét ké­pezheti. Mohácsi Gyula, a szállót üze­meltető gyógyfürdő igazgatója elmondta: első vendégeik július 6-án érkeznek Németországból, de már folyamatos az érdeklődés a szálló iránt. Augusztus 20-a környékére pedig máris kicsinek bizonyult a szálloda: 150 száza­lékos a jelentkezés a virágkarne­­vál környéki napokra. MTI Interregional­izmus, felsőoktatás, integráció Állnak az EU-kihívás elé A­z­j Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés jóváhagyta a megyei önkormány­at és a Nyír­­egyházi Főiskola közötti megál­­lapodástervezetet. Ma Nyíregyházán jelenleg két önálló felsőoktatási intézmény, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, továbbá két főiskolai kar, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Mező­­gazdasági Főiskolai Kara vala­mint a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem Egészségügyi Fő­iskolai Kara működik. Közülük a tanárképző és a mezőgazdasá­gi főiskola közös integrációs és fejlesztési tervet dolgozott ki és fogadott el. Annak keretében a két intézmény Nyíregyházi Fő­iskola néven 2000. december 31-ig egyesül, s korszerű oktatá­si, kutatási szervezetet alakít ki. Az integrált intézmény alapvető célja szakkínálatának és feladat­­rendszerének fejlesztése, ami a térség humánerőforrás-szükség­letének lehető legteljesebb ki­elégítését szolgálja majd. Mindezeket a megyei önkor­mányzat sajátos eszközeivel se­gíti, hiszen a térségfejlesztési el­képzelések, innovációs törekvé­sek szükségessé teszik, hogy egyre több felsőfokú végzettsé­gű, s nagyrészt helybeli szakem­ber álljon rendelkezésre. A jövőben a határon túli kép­zésben, valamint a Kárpátok Eurorégióban adódó lehetősége­ket jobban kihasználják. Bizo­nyos területeken megszerzik az egyetemi szintű képzés jogát. A Nyíregyházi Főiskola a képzési programjával minden bizonnyal alkalmassá válik arra, hogy megfeleljen hazánk EU-csat­­lakozásával együtt járó társadal­mi-gazdasági elvárásoknak, ki­hívásoknak. Számítanak arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben a felsőoktatásban továbbtanuló érettségizett fiatalok száma 2001-re 13 százalékkal, 2006-ra pedig további 15 százalékkal emelkedik. Ha minden tervük megvalósul, a Nyíregyházi Főis­kola majdan a megyében to­vábbtanulók kétharmadának bá­zisintézményévé válik. Cselén­yi Apadnak a folyók Csongrádban és Szabolcsban Meggyorsult az apadás a Maros hazai szakaszán; kedden már csak 396 centiméter magas volt a folyó vízállása. Az országhatár és Makó között a folyó egyik partján megszüntették, Makó alatt pedig első fokúra mérsékelték a készültséget. A hullámterekről valósággal zúdul vissza a víz a folyómederbe. A Ti­sza ugyan még elnyújtottan tetőzik, de már két cen­timéterrel alacsonyabb volt kedden a vízállása az ed­digi legmagasabb értéknél. A készültség már Sze­gednél is csak első fokú. Az viszont kizárt, hogy a Maroson szerdától, a Tiszán pedig csütörtöktől nem lesz szükség árvízvédelmi készültségre. Szabolcsban, a Krasznán is folytatódott a lassú apadás. A másodfokú árvízvédelmi készültséget azonban ennek ellenére is fenntartják a Felső-Ti­­sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Továbbra is csak csónakkal lehet átkelni a TiszánFotó: MTI­­ Németh György

Next