Napi Magyarország, 1998. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

12 ■­ MAGYARORSZAG Az új Nemzeti Színház építkezésének helyszínén a Miniszteri terepszemle Flafc¥TATÁS ftg­YOLDALRÓL Hámori Józsefischajtó képvi­selőinek elmondta: az új Nem­zeti minden körülmények közt felépül, csak a költségeket kell kordában tartaniuk. Meg kell is­merniük, mennyibe kerül az a színházkomplexum, amelynek fölépítését az előző kormányzat elhatározta. A költségek, melye­ket az új színház céljaira szán­tak, jócskán alulkalkuláltak, hisz az utolsó hivatalos összeg, va­gyis az elfogadott számítás az a 6+2 és fél milliárd forint, amely magába foglalja az adományo­kat is. Ennek máris a két-három­­szorosával kell számolniuk. Kérdésemre, a miniszter el­mondta: tisztában akarnak lenni az építkezés teljes kalkulációjá­val, mert az adófizetők pénzéből csak a megengedett korlátok közt gazdálkodhatnak. Várhegyi Attila államtitkár beszámolt arról, hogy felmérés folyik, mi mennyibe kerül az előzetes tervek szerint, s meny­nyivel lesz nagyobb a végösszeg az eredetileg tervezettnél. A fel­mérés eredményét a kultusztárca augusztus 14-ig várja a kor­mánybiztosi irodától. Hámori József újságírói kér­désre kijelentette továbbá, hogy a majdani repertoárnak a Nem­zeti szelleméhez méltóképpen kell megjeleníteni a honi szín­házművészetet és drámairodal­mat. Legalább annyira magyar­nak kell lennie, mint európainak. Fiala István kormánybiztos beszámolt arról, hogy az építke­zés üteme egy hónappal a terve­zett előtt jár, elkészült az 1,20 méteres alapozás, s a Bajcsy- Zsilinkszky út felőli oldalon már az első szint épül. Az első pince­födém pedig már augusztus 31- ig elkészül. A miniszter által igényelt, végleges kalkulációt csak ad­Fotó: Tatum Attila gusztus 14-én tudják átadni, mert addig le kell zajlania két tendereztetésnek. Augusztus 6- án a generálkivitelezés pályázati határideje zárul le (melynél a hat vállalkozói csoportból négyen maradtak versenyben), augusz­tus 7-én pedig a színháztechni­kai pályázat, melyben két ver­senyző cég vesz részt. Minthogy a generálkivitelezés és a szín­háztechnikai berendezés költsé­ge az építkezés 80 százalékát fölemészti, ennek ismeretében már kész kalkulációval fordul­hatnak a tárcához. A kulturális kormányzatnak pedig augusztus 14-24 között kell állást foglalnia arról, hogy a birtokába került költségvetési terv alapján hogyan kívánja megszabni az új Nemzeti Szín­ház fölépítésének határidejét, il­letve a hiányzó összeget elő tud­ja-e teremteni. Mert Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Várhegyi Attila politikai államtitkár tegnap délután terepszemlét tartott az új Nemzeti Színház építési területén, Fiala Istvánnak, az építkezés kor­mánybiztosának, valamint Bálint András leendő színházigazgatónak a jelenlétében. A tárcavezető tá­jékozódni kívánt az építkezés haladásáról és költségvetésének várható alakulásáról Kultúra X ! ,­­ W^^UskaHi/ Va­u^c L ' ni .­­ .. ^ ill^ IW8. julkió 24. péntek Macskajáték és Fogolypecsenye Zsámbéki Szombatok Mától vasárnapig a határokon túli és a hazai amatőr színjátszók VII. találkozójának és a színját­szó rendezők tanfolyamának ad otthont Zsámbék. A helyi Zsámbéki Szombatok esemény­­sorozatába illeszkedő rendezvé­nyek ma délután 16 órakor a megnyitóval kezdődnek. Szom­baton és vasárnap szakmai be­szélgetésekre kerül sor, és több színdarabot is megtekinthetnek az érdeklődők. A művelődési ház színpadán és a Romtemplomnál mindkét nap 14, 16, 18 és 21 órai kezdettel többek között a duna­­szerdahelyiektől a Tabaren fur­­fangjai, a fülekiektől Örkény Macskajátéka, a sepsiszentgyör­­gyiektől Az idő arcai, a kovászna­­iaktól Pilinszky KZ-Oratóriuma, a gyergyószentmiklósiaktól Wit­­kiewitz Az őrült apáca című mű­ve, a gótaiak előadásában a Fo­golypecsenye, a zentaiakéban pe­dig J. P. Sartre darabja, a Legyek kerül színre. Szombaton este 21 órakor a Tiranai Nemzeti Színház előadásában láthatja a közönség a Múzeum című komédiát. Az elő­adásokhoz szakmai beszélgetések kapcsolódnak, melyeken ötven határon túli rendező elméletben és gyakorlatban ismerkedik a ren­dezői szakma fortélyaival. Beregszászi Elhunyt Gertler Endre Csütörtökön kilencvenegy éves korában elhunyt Gertler Endre ze­netudós és hegedűművész. A hetvenkét évet Brüsszelben élt művész munkásságának oroszlán részét a Bartók-életmű nemzetközi megismertetésének szentelte. Gertler Endrét áprilisban Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. A professzor Bartók Béla barátja és pályatársa volt, később a bel­ga zenei élet elismert személyiségévé vált. A pályáját 13 éves korában kezdő és csupán a közelmúltban visszavonult hegedűművész hosszú ideig dolgozott több világhírű zenekarral, köztük a berlini, bécsi, lon­doni, prágai, stockholmi, drezdai, varsói filharmonikusokkal. Évekig tagja volt nemzetközi versenyek zsűrijének is, köztük a világhírű belgi­umi Elisabeth királynő versenyének. Tanítványai közül hatvanöten nyertek díjat nemzetközi versenyeken. Munkásságának továbbvivői közül a művész családja a Münchenben élő Károlyi Sándort és Máté Jánost, a Budapesten dolgozó Gyarmati Verát, a Svédországban tevé­kenykedő Vass Tamást és a Kölnben élő Sebestyén Katalint emelte ki. Gertler Endre érzelmileg sohasem szakadt el szülőhazájától. Egé­szen a nyolcvanas évekig - 18 éven keresztül - minden nyáron Bar­­tók-szemináriumot tartott Budapesten. Amikor az idén átvette a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, azt mondta, büszke arra, hogy a ma­gyar kultúrörökséget terjeszthette külföldön. Gertler Endre gratulált a magyar népnek, hogy olyan zeneszerzői vannak, mint Bartók Béla, továbbá azt kérte a jelen és a jövő nemzedékeitől, hogy őrizzék meg a zene szeretetét, és éljenek a muzsika adta egyedülálló lehetőséggel mindennapi gondjaik feledtetésében. , MTI Salzburgi Ünnepi Játékok - 1998 Nyitány magyarokkal•1 Hivatalosan ugyan ma este, a Dóm téren a hagyományos Jedermann előadással kezdődik a hetvennyolcadik Ünnepi Játé­kok Mozart városában, a nem hivatalos nyitány azonban már tegnap este lezajlott, azzal a k­oncerttel, melyet bent, a Dómban­­­adott ki a Bud­a­pesti Fesztiválzenekar, Mozart és Biber egyhrázze­­ne­m­rveiből, Fischer Iván vezényletével. * Salzburgban tehát beindult a műsor, és augusztus 31-ig rang­jához méltóan folytatódik. A rangot persze meg kell fizetni. A Grosses Festspielhausban, a Kleines Festspielhausban és a Sziklalovardában az operaelő­adások jegyei 4200 és 600 schilling között mozognak. Ugyanezen helyeken a koncer­tek belépője 1800 és 500 schil­ling között van. A Jedermannt 1600-tól 300 schillingig terjedő árakon tekinthetik meg az ér­deklődők. A Landestheather árai hasonlóak. A legolcsóbbak a Mozarteum eseményei: 900 és 100 schilling között. Hogy ez sok-e, vagy kevés, az attól függ... Az árakat nem szabad át­számolni forintra. Egy közepes árú opera- vagy hangversenybe­lépőt ugyanis nagyjából 2000 schillingért, az átlag fizetésű osztrák könnyedén megvásárol­hat. A jegyárak egyébként ta­valy óta nem emelkedtek, amit Salzburgban kisebb csodának tartanak, hiszen minden - a költségek, a tiszteletdíjak - je­lentősen drágult. Ez annak a kö­rültekintő gazdálkodásnak kö­szönhető, melyet Gerrard Mortier, az Ünnepi Játékok mű­vészeti vezetője (ez a hivatalos titulusa) és Hans Landesmann, a pénzügyi vezető évek óta szor­galmaz és gyakorol. Salzburgi sajátosság az is, hogy kiadásaik 75 százalékát sa­ját bevételeikből fedezik. (Ugyanez a Bécsi Ünnepi Hetek esetében csak­ 12 százalék). Salzburgban 1997-ben 240 ezer fizető látogatója volt a Festspiele eseményeinek. A jegybevétel a 93 százalékos lá­togatottság révén elérte a 296 millió schillinget. Az Ünnepi Já­tékokhoz kötődő üzleti forgalom egész Ausztriában körülbelül 2,5 milliárd schillingre volt te­hető. Ebből Salzburgban a köz­vetett bevétel 1,3 milliárd, a közvetlen pedig 800 millió volt. Az Ünnepi Játékok tehát hatal­mas üzlet, Ausztriának is, de főleg Salzburg­nak, ahol a Játékok öt hete alatt szinte meg­­mozdulni sem lehet az utcákon, és Salzkam­mergut tartománynak, mert hatvan-hetven ki­lométeres körzetben művészet szállást ta­lálni, ebben az idő­szakban. A vonzerő persze érthető, ha az esemé­nyekre gondolunk. A zenei programról ko­rábban már szóltunk. Nem kisebb vagy sze­rényebb az operai és a színházi kínálat sem. Az előbbi érdekessége egy „ősbemutató”: Salzburgban első ízben kerül színre Brecht- Weill operája, a Mahagonny vá­rosának tündöklése és bukása, méghozzá Peter Zadek rendezé­sében, s éppen ma este először, a Grosses Festspielhausban. Ez az, ami Karajan idején elképzel­hetetlen lett volna, miként a má­sik salzburgi Cambreling ve­zényletével. Az operaprogram tartalmaz még egy új művet, az 1937-ben elhunyt lengyel Szymanowski Roger király cí­mű operáját. Ezt a Sziklalovar­dában adják elő, Sir Simon Rattle zenei irányításával. Há­rom modern ősbemutató - ilyen még nem volt Salzburgban egyetlen szezonban sem. A hagyományosabb opera­­program sem akármilyen. Verdi - az új bemutató a Don Carlos, Lorin Maazel Vezényletével, a Bécsi Filharmonikusokkal, Fü­­löp király szerepében Samuel Rameyvel­­és Maazel assziszten­seként az ifjú magyar Hamar Zsolttal!)­­, a tavalyi Szöktetés a szerájból, a felfrissített Figaro házassága Sir Charles Macker­ras vezényletével, a tavaly szep­temberben elhunyt Sir Georg Solti emlékére koncertszerű elő­adásban felhangzó Parsifal­­Solti vezényelte volna a tervek szerint, most Valerij Gergijev lesz a diri­gens), a tavalyi, Solti dirigálta Fidelio, most Michael Gielennel a pulpituson, és még egy külön­legesség: Messiaen operája, az Assisi Szent Ferenc, a Sziklalo­vardában, Peter Sellars rendezé­sében, Kent Nagano vezényleté­vel, Szent Ferenc szerepében José van Dammal, az Angyal szerepében Dawn Upshawval. Éppen a Messiaen-opera volt az első áttörés a programban, mert Mortier igazgatásának első évé­ben, 1992-ben már színre került, ugyanitt, s szintén Sellars rende­zésében, és minden ellenérzés és ellenkezés dacára hatalmas sikert aratott. A színházi programot szinte csak kutyafuttában lehet emlí­teni, pedig hát a Büchner­­drámát, a Danton halálát Robert Wilson rendezi (a bemutató holnap este, a Landestheater­­ben), a hallei­i Perner szigeten Robert Lepage maga rendezi a híres amerikai építészről, Frank Lloyd Wrightról írt, A csodák geometriája című darabját, s ugyanígy saját darabját állítja színre a Soon című musical szerzője, Hal Hartley. Lesz még egy Shakespeare, Toilus és Cressida (ez új bemutató, Ste­fan Bachmann rendezésében), és egy játék a tragikus sorsú svájci német íróról és költőről, Robert Walserről, Ő és nem ő címmel. Talán mondani sem kell: a színházi program éléről távozott Peter Stein helyét át­vette Ivan Nagel, akinek orvo­sai tanácsára csak ez év decem­ber 31-ig szól a szerződése (óv­ják az izgalmaktól), más, de nem kevésbé érdekes, viszont jóval olcsóbb elképzeléseket dédelget, mint elődje. Sajnála­tos, hogy az említett ok miatt utódját máris keresni kell. Takács István José van Damm a Messiaen-opera címszerepébenFotó: Archív 67 ÉVES KORÁBAN hosszú súlyos­­ betegség következtében el­­­tribnyt Antonio Saura spa- TTVffl testő és grafikus, a kor­. táT5~ festészet egyik légid­ő ,\JiY jemelkedőbb alakja. Saura" '' fekete, fehér, szürke­ és ok­ker színekkel festett abszt­rakt vásznai nemzetközi aukcióikon rekordárakon keltek el. A mester a Franco­­diktatúra ellenfele volt, több évig franciaországi emigrá­cióban élt. Legismertebbek Goyáról és Picassóról festett portréi és a Don Quijote­ il­­lusztrációi.­­ I . Hogy van-e helye, szerepe a népzenének a műzenében, ma már nehezen vitatható. A népze­ne - úgy tűnik - kimeríthetetlen forrása a mind gyorsabban vál­tozó kortárs komolyzenének, a dzsessznek, s újabban a pop muzsikának is. A kérdés legföl­jebb az, hogy a népzene inter­pretációként (vagyis eredeti kontextusából kiszakítva, nem autentikus népi, hanem a klasszi­kus , zenében használt instru­mentumokon „újraértelmezve”) jelenik-e meg a koncertpódiu­mokon, hanghordozókon, vagy szerkezetével, hangkészletével, jellegzetes intonációival egé­szében áthatva az új kompozí­ciókat. A mai napig nem ritka­ság, hogy a két szemlélet egy­szerre jelenik meg egy életmű­vön belül, így van ez a század hazai „kismesterei” egyikének, az 1995-ben elhunyt Bojtár Lászlónak esetében is, akinek munkásságából a közelmúltban jelent meg válogatás CD-n. A lemezen három, egymástól részben eltérő zeneszerzői szemlélet hatására született mű­vek kaptak helyet: hangszeres népdalátdolgozások, vegyeskar­ra (és zenekarra) átírt népdalok és népzenei hatásra született sa­ját szerzemények. (Fontos meg­említeni, hogy a felhasznált nép­zenei anyag - mivel Bojtár László a város kultúrtörténet­ének kutatója volt - mohácsi és Mohács környéki gyűjtésből áll össze.) A válogatás érdekes, fi­gyelemreméltó darabjai a kez­dőblokkban szervezett zongo­ra-oboa kettősök, amelyek leg­inkább őrzik az eredeti dalok dallamszerkezetét, intonációit és harmóniáit; a magas, telt hangú oboa kiválóan alkalmas az em­beri énekhang hajlékonyságának felidézésére, emlékeztet a bizo­nyos területekre jellemző klari­nét- (vagy régebben tárogató-)­­ játékra, ugyanakkor sajátos megszólalása újszerűvé teszi az ismert dallamok hangzását. A zene- és énekkarra írt művek szerkesztésmódja a Bojtárra nagy hatást gyakorolt korait idé­zi olykor, de a szerző - ha átdol­gozásról van szó - ezekben is az eredeti formákhoz igazodik. A saját kompozíciók motívumain pedig érezhető, hogy Bojtárnak épp úgy alapélménye a népzene, mint a barokk korszak zenemű­vészete. Ez a CD az első kísérlet - a Bárdos-tanítvány Bojtár László - eddig csupán válogatás-albu­mokon megjelent műveinek szerkesztett publikálására, s bi­zonyára érdekes volna, ha az életmű nagyobb ívű alkotásai - az orgonaművek, a mesedaljá­tékok vagy az 1967-ben bemu­tatott gyermekopera - is az ér­deklődő közönség elé kerülhet­nének. Kerékgyártó György H­ősTi­ta ! iCi Népzene és gyermekopera, Olvi Válogatás Bojtár László műveiből IJfu­sLll Régiók határok nélkül , Tokajig Irótábor Az idén is legalább másfél­­száz írót, irodalomtörténészt, irodalmTsTETVezfitek, műhelyek . ismgpt kopvjyplnit várják yp au*— gusztus 17-én megnyilni p* an—­­gusztus l0-én záruló 26. Tokaji Irótáborba. /~~A kuratórium tagjai, élen Gár Sándor elnökkel, a tábor központi témáját a „Régi, tárok nélkül - forradalmak befe­jezetlenül címben foglalták ösz­­sze. A probléma kifejtésével az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc 150. évfordulójának irodalmi feltárásaihoz kívánnak kapcsolódni. Az eddigi tokaji írótáborokon csupán a hazai és határokon túli magyar irodalom képviselői vet­tek részt, most viszont, eddigi történetében első alkalommal, nemzetközivé szélesül a fórum. A program szerint a magyarokon kívül a régióhoz tartozó Len­gyelország, Szlovákia, Csehor­szág, Olaszország, Románia, Horvátország és Szlovénia kor­társ irodalmának legjelentősebb egyéniségei is részt vesznek a tábor munkájában. Pontosan a központi téma kapcsán hívták meg ez országok legjobb íróit és irodalomtörténé­szeit. Azt szeretnék ugyanis el­érni, hogy ne csak belülről néz­zük a forradalom és az elmúlt másfél évszázad történéseit, fon­tos tudnunk azt is, hogy az emlí­tett országok irodalma hogyan élte és ítéli meg ma a 150 évvel ezelőtti sorsfordulót, amely együtt járt új nemzetek születé­sével is. Kiss Gy. Csaba, a kuratórium tagja hangsúlyozta: ha van Kö­­zép-Európának olyan külön sa­játossága, amely komoly értéket vihet a bővülő Európai Unióba, akkor az éppen ennek a régiónak az irodalma. A nemzetközivé szervezett írótábor ezt az irányt, illetve ezt a beépülést akarja elő­segíteni. Hegyi Imre, a Tokaji Írótábor alapítója arról szólt, továbbra is a legfontosabb feladatnak tekin­tik - most már nemzetközi rész­vétellel - egymás jobb megis­merését, megbecsülését. Serfőző Simon költő, a Felsőmagyarország Kiadó ve­zetője bejelentette,h­ogy a vi­lághírű lengyel író Ryszard Kopuscinski - aki egyébként vi­taindító előadást tart — legújabb kötetének, a Lapidáriumnak To­kajban lesz a magyarországi be­mutatója. A megyei levéltár féltett 1848/49-es kincseiből az írótá­bor alatt kiállítás nyílik a hegy­aljai párosban . MTI

Next