Napi Magyarország, 1998. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

2* ^MAGYARORSZÁG ■■mmmmmmmmm Törvénytelen mentési A9 kísérlet Bábolnán Folytatás az 1. oldalról Szenczi Ferenc - szintén bir­tokunkba került - két válaszleve­lében határozottan elutasította Nagy Gábor követelését, s egy­ben leszögezte: „a Hungária Novo Kft. minden, a szokásosnál kockázatosabb, vagy eleve túl ri­zikós ügyletbe csak a Bábolna Rt. tanácsára ment bele, mégpe­dig úgy, hogy a Bábolna minden ilyen ügyletre készfizető kezes­séget vállalt.” Szenczi egyéb­ként megjegyzi, hogy ilyen ügy­leteket csak az Orderkerrel kö­töttek. A vásárlási utasítást az ügyvezető úgy értékelte: „nem engedhető meg, hogy az Orderker Rt. bábolnai segítség­gel veszteségmentes legyen, a Hungária Novót pedig teljesen jogtalan és ésszerűtlen eljárással „veszteségessé tegyék”, majd az Orderker-gabona sorsáról leírta: „Minden szerződés és meghosz­­szabbítás alkalmával közöltem, hogy minden nap további zárolás ráfizetést jelent. Természetesen nem fogadták meg a tanácsomat, de reméle­m­ ezt le sem tagadják.” Az ügyvezető végül felszólította a Bábolna Rt.-t, hogy a kft. ré­szére vállalt készfizető kezesség­ből adódóan utaljon át 899,5 mil­lió forintot. Kiemelte, hogy min­den nap késedelem félmillió fo­rinttal emeli a Bábolna tartozó­ Az új kormányzati ciklus kez­dete és az európai integrációs tárgyalások előrehaladása miatt nem egy átlagos tanév indul a mai nappal - mondta Szakács Péter, a Pedagógusok Demokrat­­­tikus Szakszervezeteinek (PDSZ)­­­­ügyvivője. A jövő szempontjából az oktatásnak kiemelt figyelmet kell kapnia - tette hozzá. j] . A PDSZ tanévnyitó értekezle­­­­­­tén szóba került, hogy a kor- s mányprogramban meghatározott . A NAT-korrekció, a továbbképzési­­­zervek, a minőségbiztosítási rendszer kiépítése, a szakképzés problémáinak megoldása olyan szükséges célok, amelyek eléré­séhez alapvető, hogy a politika partnerének nyerje meg a közok­tatást és az abban dolgozókat. Ennek feltételét az érdekvédelmi szervezet abban látja, hogy ezek a célkitűzések az 1999-es költ­ségvetésben hangsúlyosan és fo­rintra váltva is megjelenjenek. Kiemelte a közoktatás finanszí­rozásának rendszerén belül a fel­zárkóztatást és az esélyegyenlőt­lenség mérséklését, valamint az iskolaszerkezeti elképzelések­­megvalósítását. Ez utóbbi azt je­lenti, hogy a kormány a hagyo­mányos 8 plusz 4-es iskolaszer­­kezet stabilizálásában látja a mindenki számára elérhető ideá­lis közoktatási formát, amivel a PDSZ is egyetért. Szakács Péter úgy véli, hogy ezt a korábbi években bevezetett évfolyam-fi­nanszírozás segítségével lehet megoldani. A 8 százalékos reál­bérjavítást a pedagógusok lema­radásához képest kompromisz­­szumos megoldásként értékelik, kivitelezését egyrészt a közalkal­mazotti, másrészt pedig a peda­gógus bérrendszeren belül tart­ják megvalósíthatónak. ’“■íULeröhizr PDSZ-tanévnyitó Forintra váltott célkitűzések 1998. szeptember 1-jétől esik azok a szakmák oktatha­tók az iskolarendszerben. ame-_ 12) ,­lvek szerepelnek az állam által elismert szakmák sorában, azaS^­­(j­­ a? Országos Képzési Jegyzék­­ben. A most hetedik osztályba lépő diákok és az elsősök - akik idén már a NAT szerint folytatják, illetve kezdik meg tanulmányaikat - csak akkor iratkozhatnak be szakképzésre, ha elvégezték a NAT életbelé­pésével immár kötelező 10 osz­tályos iskolát. Előkészítő ismereteket per­sze 16 éves koruk előtt is szerez­hetnek. Az autószerelői szakké­pesítés megszerzését szeptem­bertől például már középiskolai végzettséghez kötik - tájékozta­ A befúródott kullancsok fertő­í­zésmentes eltávolításáról eseten­ként még az orvosok is helytelen tanácsokat adnak, hiszen a szak­emberek között sincs teljes egyet­értés e kór megítélése terén. A té­ma politikai színjátékká fajult, miután a betegség egyik legis­mertebb hazai kutatóját, Bozsik Béla Pál főorvost­­ különböző in­­­dokokra hivatkozva 1998. febru­árjában feleresztettek az Orszá­­t­a­­gos Kö­ze­szsájtügyi Intézet la­­jí­­­borvezetői beosztásából . A mikrobiológiai, valamint az infektológiai szakmai kollégium mint szakértő továbbá a mikrobi­ológiai szakmai kollégium ad hoc bizottságának véleményével alá­támasztott állásfoglalás alapján szakmailag és etikailag kifogásol­ták az egykori Johan Béla Orszá­gos Közegészségügyi Intézet Sze­­rológiai Laboratóriumában 1984-1997 között végzett, dr. Bozsik Béla Pál nevével fémjel­zett, a Lyme Borreliosis kutatásá­ra, diagnosztizálására, kezelésére, megelőzésére vonatkozó eredmé­nyes tevékenységét. A betegséget már évszázadok óta ismeri az or­vostudomány, de csak 1997 óta bizonyos, hogy az alattomos kór az egész szervezetet megtámadja. Nevét felismerésének helyéről, az észak-amerikai Lyme városáról kapta, ahol a nyári időszakban akadt olyan utca, amelyben majd minden családban előfordult fel- Nobel-díj helyett felfüggesztés Nem rehabilitálták az OKI laborfőorvosát A Lyme Borreliosisról a laikusok gyakran azt feltételezik, hogy csak az Egyesült Államokban lehet hatéko­nyan és eredményesen kezelni. A kullancs által terjesztett kórokozók megtámadhatják az emberi szervezet­­minden részét, s az adatok szerint a magyar lakosság 10 százaléka szenved e betegségben. A kullancs potro­hában rejlő méreganyag fájdalommentesen jut a vérbe, s lappangási idő akár évtizedekig is elhúzódhat. főzés. Főleg a gyerekeket veszé­lyeztette, de kiderült, a felnőttek sincsenek biztonságban. A kul­lancscsípés okozta kokárda-bőr­­gyulladást tekintették kiindulási alapnak, ám a nyári influenza tü­neteit kísérő, vagy attól független fejfájás, izom- és ízületes fájdal­mak, láz és nyirokcsomóduzzanat döbbenetes méreteket öltött az if­­jaknál és az idősebbeknél egy­aránt. Észrevették, a betegség ko­ra nyáron, illetve őszszel terjed leginkább, amikor páradús a leve­gő. A betegeken később nemcsak izületi, hanem idegrendszeri gyulladás és elsősorban idegeket érintő panaszok jelentek meg. A kórokozót csak 1982-ben fe­dezte föl a bécsi születésű ameri­kai tudós Willy Burgdorfer orvosezredes, s tiszteletére Borrelia Burdorferi névvel jelöl­ték. A Lyme Borreliosis első hazai esetek igazolására 1984-ben kezdte meg dr. Bozsik Béla Pál labordiagnosztikai kutatásait. A gyakorlati eredmények ismerteté­sekor önálló javaslattal állt elő ta­valy, így lett a Lyme-kór és társ­betegségeinek összefoglaló neve a Lyme Borreliosis Terminus Technicus, amit az 1985-ös II. Bécsi Orvoskongresszust követő­en a szakemberek minden földré­szen elfogadtak. Bozsik doktor, mint az 1991-ben életre hívott Lyme Borreliosis Alapítvány ku­ratóriumának titkára - csapatával együtt - nem csak kutatott, diag­nosztizált, hanem gyógyított is. A világ ugyan elfogadta és al­kalmazza dr. Bozsik Béla Pál úgy a kórokozó felismerése, mint az antibiotikumos gyógykezelés te­rén elért eredményeit, itthon még­is kifogások merültek föl vele szemben. A Lyme Borreliosis iga­zolására, a Spirochedaemia mik­roszkópos kimutatására beveze­tett módszereket a bemutatás és elfogadás után néhány hónappal elutasította a Mikrobiológiai Szakmai Kollégium elnöke vala­mint az Országos Közegészség­­ügyi Intézet bakteriológiai osztá­lyának vezetője. Dr. Czirók Éva főorvos asszony összegezte a két nevezett kollégium és az ad hoc bizottság megalapozatlan véle­ményét, s felelősségrevonást kö­vetelt a néhai Népjóléti Miniszté­rium illetékeseitől. A szakmai kollégium levelében megfogalmazott negatív kicsengé­sű érvekre az újonnan megalakult Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa, dr. Straub Ilona intézkedéssorozata volt a vá­lasz. Habár Bozsik doktor a meg­állapításokat - amelyek szerint a Lyme Borreilosis betegség borre­­lin kórokozói nem mutathatók ki a vérből - azonnal cáfolta - 1998. február 13-i hatállyal laborvezetői beosztásából mégis felfüggesztet­ték, s részlegesen eltiltották tudo­mányos tevékenységétől. A semmittevésre ítélt kutató-fő­orvos szerint a gyógyászok többsé­ge nem veszi komolyan ezt az alat­tomos kórokozót, mialatt a lakos­ság egytizede Lyme-kórban szen­ved. A megelőzésről, továbbá ma­gáról a fertőzésről könyvet írt, ame­lyet ingyen bocsát az érdeklődők rendelkezésére. A kiadvány tartal­mazza azokat az ismereteket, amit a laikusnak is érdemes tudnia, bár a tudományos felfedezések elismeré­se a hagyományoknak megfelelően talán ismét a nyugati országok szakembereinek feladata lesz. Dr. Bozsik Béla Pál úgy véli, az ellene folytatott kampány poli­tikai jellegű, miután az általa el­végzett kísérletek, laboratóriumi vizsgálatok világra szóló sikert hoztak. Az a dr. Czirók Éva kez­deményezte a felfüggesztési eljá­rást, aki a volt Népjóléti Miniszté­rium egykori államtitkárának, Lé­pes Péternek a felesége. Az sem számított, hogy a Magyar Mikro­biológiai Társaság 1997-es nagy­gyűlésén elismeréssel nyilatkoz­tak az OKI laborvezető főorvosá­nak munkásságáról. Mi történhetett a tavaly au­gusztusi mikrobiológiai összejö­vetel és 1997. decembere között, mert addig senki sem feszegette a Lyme Borreliosis-ügyet? Pedig 1984 és 1998 februárja között a lakosság megtanulhatta a kullancs elleni védekezés különböző mód­szereit, s világszerte gyógyítható­­vá vált az élősködők okozta fertő­zés. Most csupán az a kérdés, va­jon ki rehabilitálja Bozsik dok­tort, s folytathatja-e azt a munkát, amire egész életét féltette? .­­ Liszkay László --------| Uife " " Mától nem minden­­ szakma oktatható tett Tóthné Schléger Mária, a Nemzeti Szakképzési Intézet képzési osztályának vezetője. A szakmák tanításához ké­szült központi programok garan­ciát jelentenek arra, hogy azok gyakorlása szempontjából nél­külözhetetlen ismereteket vala­mennyi tanuló elsajátítsa, füg­getlenül attól, melyik intéz­ményben tölti iskolai éveit. A központi programokat a Nemze­ti Szakképzési Intézet Magyar­­országon elsőként mágnesleme­zen is forgalmazza. Egy-egy le­mez tartalmazza az adott szak­­képesítés teljes programjának is­mertetését, így a diákok és a szülők is pontos képet kapnak az adott szakmáról. 'v „A -Z- Belpolitika Y Y­g2j T' ggggggg | - | i 0 J Mégsem lesz kormányrendelet a novemberi üzemi- és közalkal­­mazotti tanaci választásokon elért szavazatok országos összesíté­séről, mivel a tegnap lejárt határidőig nem született megállapo­­dás­ a­ szakszervezetek között. A Munkástanácsok Országos Szö­vetsége nem támogatta az előző kormány és az érdekképvisele­tek által kidolgozott módszert a szakszervezeti erősorrend meg­állapítására. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint legalább ágazati szinten, kormányrendelet nélkül is össze kelle­ne adni a választási eredményeket. Feszült légkörű bértárgyalá­sokra lehet számítani ősszel, ha a kormány csak október végén nyújtja be a jövő évi költségve­tés tervezetét, mivel nagyon rö­vid idő alatt kell majd megálla­podniuk a feleknek - nyilatkoz­ta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke a tegnapi sajtótájé­koztatón. A bizonytalanság hát­ráltatja a munkaadók és munka­­vállalók közötti bérmegállapo­dást is, mert az 1999-re tervezett új adótáblák ismerete nélkül egyik fél sem tudja kialakítani álláspontját. Az Autonómok nem tartják szerencsésnek, hogy a kor­mányzat külön-külön tárgyal az érdekképviseleti szervezetek­kel, miközben még mindig hi­ányzik az átfogó érdekegyezte­tési stratégia. Nem értenek egyet azzal sem, hogy egyes te­rületeket kiemelten kezeljenek, mint például az oktatást, ahol az átlagosnál magasabb béremelést terveznek. Borsik szerint a kor­mánynak egyszerre kell megál­lapodnia a versenyszféra és a költségvetési intézmények kép­viseleteivel. Legkevesebb 5 százalékos reálbérnövekedést kíván elérni a szakszervezeti konföderáció, szemben a kormány egyes tagja­inak nyilatkozataiban szereplő 2 százalékkal. Az Autonómok így nem látnak sok esélyt a középtá­vú - két-három éves - bérmeg­állapodásokra, amelyeket a kor­mányzat szorgalmaz. Főcze La­jos társelnök elmondta: a tárgya­lásokon kezdeményezik majd, hogy a magyarországi munkabé­rek 2002-ig - hazánk várható Európai Uniós csatlakozásáig - közelítsék meg az unió alsó ré­giójához tartozó országok bér­­színvonalát. A társadalombiztosítási ön­­kormányzatok helyett létreho­zandó civil egyesületet (Társa­dalombiztosítási Érdekképvise­leti Egyesület) az Autonóm Szakszervezetek testületileg nem támogatják, de a tömörülés tagjainak nem tiltják meg a belé­pést - jelentette ki a társelnök. Az MSZOSZ és a Szakszerveze­tek Együttműködési Fóruma ál­tal támogatott szervezet ugyanis nem biztosíthatja megfelelően a járulékfizetői ellenőrzést a tb­­alapok felett. A konföderáció erre a fel­adatra egy felügyelő-bizottságot tartana alkalmasnak, amelyben részt vennének a munkaadók, a munkavállalók és a civil szerve­zetek képviselői. K.F. Üzemi tanácsi­ választások összesítés nélkül ^/yi/vv^ Autonóm aggodalmak a bérek miatt A Siemens nyerte a telefontendert Csak kifogástalan termékekért fizet a minisztérium Folytatás az 1. oldalról Mint Szabó János honvé­delmi miniszter mondta: ke­mény tárgyalások elé nézünk. Mi ugyanis csak jó minőségű, kifogástalan termékekért fi­zetjük ki az 500 millió forin­tot. Ha az egyhónapos határ­időben maximált tárgyalás mégis eredménytelen lenne, akkor azt a második helyezést elért amerikai céggel folytat­juk. Mint ismeretes, a parla­ment honvédelmi bizottsága múlt hét pénteken áttekintette az ügyet, és kétórás tárgyalás után a Siemens és a Lucent Technologies pályázatát aján­lotta Szabó János miniszter fi­gyelmébe. Ez utóbbi cég egyébként a Taszáron állomá­sozó amerikai katonák számá­ra hasonló telefonberendezést telepített. A mostani beruházás egy­előre még csak a katonai és polgári repülőgépek légtérel­lenőrzését korszerűsítő ASOC-rendszer egyik albe­­ruházása, de értesüléseink szerint a megnevezett győztes­­ jó eséllyel indulhat a soron­­ / következő pályázaton, ame­lyet a teljes magyar honvéd­ség híradástechnikai berende­zésének korszerűsítésére ír­nak ki. Szabó János szerint a pályázatot a „jövő évi költ­ségvetéstől függően” írják ki. Jezsó Ákos Kopasz Jenő dandártábornok bejelenti a Siemens győzelmét a Honvédség kapcsolástechnikai eszközök beszerzésére kiírt tele­fontender eredményhirdetésén Fotó: MTI­­ Illyés Tibor • 1998. szeptember 1., kedd Keménykezű kormány Az elmúlt 50 napban a kabi­net megteremtette a sikeres kor­mányzás előfeltételét. Majdnem mindegyik erős, az ország több­ségének érdekével szemben álló csoportosulás megtanulhatta, hogy az új kormány minden kér­désben a saját akaratát fogja kö­vetni, és képes is lesz arra, hogy ennek érvényt szerezzen - mondta Orbán Viktor tegnap Győrött a Keresztény Értelmisé­giek Szövetségének Baran­­kovics-emlékülésén. A miniszterelnök kijelentette: hiába támadják a kabinetet a sok személycseréért, a hivatalok át­alakítása változatlan ütemben folytatódni fog - mondta. A miniszterelnök rámutatott: a kormány minden tagjának sze­mélyes meggyőződése, hogy munkájával a közjót kell szol­gálnia. Ennek a kötelezettségé­nek akkor tud eleget tenni, ha az állam elég erős ahhoz, hogy a közjóval szemben fellépő érdek­­csoportoknak ellentmondjon és ha kell velük szemben érvénye­sítse akaratát. A teendőkről szólva hangoz­tatta: olyan adóhivatalt szeretne, amely az adókat valóban be­gyűjti, és amely mindenkire ér­vényes szabályokat alkalmaz. A miniszterelnök bejelentet­te, hogy rövidesen megkötik a megállapodást a református egy­házzal és remélhetően szeptem­ber végéig megállapodnak a tör­ténelmi egyházak vezetőivel, a hitoktatás költségvetésből törté­nő finanszírozása ügyében is. A nyugdíjjal kapcsolatban azt mondta: a következő évben a nyugdíjasok 13-14 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak, 11 százalékos infláció mellett. A határon túli magyarok ügyével kapcsolatban kifejtette: ők az egyetlen békés, demokra­tikus megoldásokat kereső ki­sebbség Közép-Európában. MTI Lezsák a piaristáknál Egy nép akkor veszíti el ön­magát, ha föladja a templomot, az iskolát - mondta Lezsák Sán­dor országgyűlési képviselő, az MDF elnöke, amikor tegnap megnyitotta a Piarista Gimnázi­um 282. tanévét Budapesten, a Duna-parti Kápolnában. Lezsák úgy fogalmazott: ez az iskola a keresztény Magyarország talap­zata, ahol olyan vezető réteg ne­velődik, amelyre felnézhet a ma­gyar nép. ­­ Fogbetegek országa vagyunk Ma Magyarországon évente átlagosan fejenként egy fél da­rab fogkefét és három-négy kis tubus fogkrémet használunk el. A rossz szájhigiénia következté­ben a fogak és a fogpótlások fel­színére baktériumok telepednek, foglepedék rakódik le, s így ki­alakulhat a maradandó szövethi­ányt okozó fogágybetegség, amelynek a gyógyulása csak hosszas kezelés után érhető el. A felnőtt lakosság 15-20 százaléka ilyen betegségben szenved. Ez közel egymillió embert érint, ka­tasztrofális helyzetben van a ma­gyar lakosság szájegészsége, ami nem civilizációs ártalom. Dr. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, a Fog­orvosi Tagozat elnöke és dr. Gera István, a Magyar Fogorvos Egyesület főtitkára, a SOTE tan­székvezetője tegnapi tájékozta­tóján elmondta: a fogágygyul­­ladás ilyen nagy mértékű elterje­désében az ország szájhigiénés és fogászati kultúrája tükröző­dik. A negyvenéves kor feletti fogvesztések 55 százalékának a fogszuvasodás, 45 százalékának a fogágybetegség az okozója ötven év feletti korcsoport pedig az összes fogeltávol hetven százaléka írható a ágybetegség rovására. Mivel az maradandó lehet, súlyos szövethiányt eredé­éyez, a szakemberek sürgető fi adatként egy országos dent higiénés hálózat kiépítését és e­hez kapcsolódó szakképzés­i szakvizsga bevezetését sürgeti! Szeged

Next