Napi Magyarország, 1998. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
. ÚQLÚg|c>7\- ^ 2 ♦ ffyt MAGYARORSZÁG / 1 v ^ . i ‘ 1998. november 2., hétfő A vevők kiléte egyelőre ismeretlen a megjelenik a Reform? ngv A Globex Press három lapjának megjelenése változatlanul bizonytalan. Csupán remény van arra, hogy a Reform és a Képes Európa decemberben utcára kerül - tudtuk meg Barta Szabó Józseftől, aki vezérigazgatói megbízást kapott az érintett újságok eladására, rosszabb esetben a felszámolásra. Közismert, hogy a Globex Press tartozása eléri az egymilliárd forintot, melyből 25 millió az újságírók illetménye. Barta Szabó József már lemondott a vezérigazgatói posztról, tényleges beleszólása a továbbiakban már nincs a történésekbe. A Napi Magyarország kérdésére válaszolva elmondta:valóban kötöttek a Reformra és a Képes Európára adásvételi szerződést, ám ennek tartalmát, illetve a vásárlók kilétét csak november közepén, a harminc nap elteltével tudhatja meg a nagyközönség. Ennyi időt kértek ugyanis a szerződő felek a lapok jogi hátterének tisztázására. Az egykori vezérigazgató nem árulta el, hogy magyar vagy külföldi befektetőkkel kötötte-e az említett szerződéseket. Amennyiben a vevők úgy döntenek hogy, mégsem veszik meg a lapokat, akkor a Globex Press automatikusan bíróság általi felszámolásra kerül az érintett újságokkal együtt. A Képes Annára egyetlen ajánlat sem érkezett. Információink szerint Mérő Tamás a Globex Press volt vezérigazgatója a botrány kirobbanása után levélben felmondott az újságíróknak, ám Barta Szabó József - szóban - visszavonta ezeket a felmondásokat. Mindezek ellenére október 9-i dátummal egy ügyvéd által aláírt értesítőt kaptak azzal, hogyha három napon belül nem válaszolnak az értesítésre, munkaviszonyuk közös megegyezéssel megszűnik. Ezen értesítéssel együtt megkapták a foglalkoztatás megszüntetéséről szóló dokumentációkat is, holott eredetileg október 31-ével kellett volna munkaviszonyukat megszakítani. TEREBESI ÉVA Több százétmilliós csalás Holnap kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a büntetőper, amelynek tíz vádlottja - köztük egy ügyvéd és az APEH egyik volt osztályvezetője - avádirat, szerint több száz milliós kárt okozott,amikor fiktív cégek és valótlan tartalmú szerződések segítségével jogosulatlan éscsoporttámogatásokat ven fel. Az elsőrendű vádlott, az 1997 szeptembere óta előzetes letartóztatásban lévő Andráskó József a cselekmények elkövetése előtt az APEH Pest Megyei Igazgatóságán, majd 1994. július 1 -jétől ügyvédként dolgozott. Andráskó József az 1994-es parlamenti választásokon a kampányfőnöke volt Nikolits Istvánnak, a Horn-kormány későbbi, titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterének. A vádirat szerint Andráskó 1994 végén és 1995-ben többször is hamis adatokkal működő, illetve tényleges külkereskedelmi tevékenységet nem folytató cégek részére igényelt több mint hétszázmillió forint összegű exporttámogatást az APEH Fővárosi Igazgatóság adóigazgatási osztályát vezető Mészárosné Horváth Zsuzsanna tizedrendű vádlott segítségével - adta hírül az MTI. Az ügyészség több vádlottat is különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével vádol. Ez a bűncselekmény kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ügy feltárása során lopott útlevelet, hamisított és ugyancsak lopott személyi igazolványokat is találtak, a hatodrendű vádlottnál folytatott házkutatás során pedig fegyvertartási engedély nélküli puskára és lézeres célzókészülékkel ellátott pisztolyra bukkantak. ~ról , Á/7\n0kÁr Demszky Gábor az új Nemzeti Színházról ^gt/vjp A zuglói MSZP tiltakozik Demszky Gábor tárgyalni kíván a miniszterelnökkel az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház sorsáról - nyilatkozta a külföldi útjáról tegnap hazatérő főpolgármester a repülőtéren. Elmondta: október elején több kérdésről, köztük a Nemzetiről is megbeszélést kezdeményezett a kormányfővel. Ennek fényében meglepetésként érte a kabinet döntése, amelyről előzetesen nem foglalhatott állást a Fővárosi Közgyűlés, illetve ő maga sem. A teátrum városligeti tervezett helyszínét a főpolgármester nem tekinti tárgyalási kiindulópontnak. Demszky Gábor alapvető kérdésnek tartja, hogy mi lesz az Erzsébet téri beruházás további sorsa. Szerinte ennek összefüggéseit mielőbb tisztázni kell, s a megoldáshoz megfelelő forrásokra van szükség. Emlékeztetett arra, hogy a kormány és a főváros között érvényes jogi szerződés van. Eszerint ha nem lesz színház az Erzsébet téren, akkor a telket tíz éven belül eredeti állapotában vissza kell adni a fővárosnak. Hangsúlyozta, hogy a költségkímélőbb, a legjobb megoldásra kell törekedni, ami figyelemmel van a főváros érdekeire, véleményére is. Úgy vélte, hogy a kormánynak meg kell fontolnia a főpolgármester előterjesztendő érveit. A zuglói önkormányzat képviselő-testülete a legújabb kormánydöntés óta még nem foglalkozott a Városligetbe szánt Nemzeti Színházzal összefüggő kérdésekkel — közölte Halász Iván, az MSZP helyi frakcióvezetője. A szocialista politikus elmondta: a kerület hatályos részletes rendezési terve szerint kétségtelenül nem épülhet színház a jelzett térségben. Ezt a területet ugyanis mélygarázs építésére, illetve parkosításra szánták. Tény az is, hogy megfelelő előterjesztés esetén a rendezési terv bármikor módosítható. Az adott terület egyébként tulajdonilag a fővárosi önkormányzathoz tartozik, így annak hasznosításáról a főváros dönthet. Az Erzsébet térnél lényegesen optimálisabb helyszín lehet a Városliget Felvonulási tér a Nemzeti Színház felépítéséhez, hiszen az utóbbi mind közlekedési, környezetvédelmi, mind városépítészeti és területfejlesztési szempontból is megfelelőbb - közölte lapunkkal dr. Füzy Mártonné, a XIV. kerületi Fidesz-FKGP-MDF-MKDSZ közös képviselője. Elmondta: a tágas, zöld környezet a történelmi, építészeti műemlékekkel egyetemben méltó helyet adhatna a színháznak. A kormány által ismertetett 8,2 milliárd forintos hozzájárulás, valamint a közadakozásból rendelkezésre álló 2,5 milliárd forint megfelelő fedezet az építkezéshez. Ez azért is örvendetes, mert az Erzsébet téri terv kivitelezése az ismert számadatok alapján 18- 20 milliárd forintos túlméretezett költségvetése az ország teherbíró képességét meghaladó pluszköltségekbe kerülne. Füzy Mártonná értetlenségének adott hangot, amikor a kerület vezetői tiltakozásukat fejezték ki a színház városligeti felépülésével kapcsolatban. Megítélése szerint a Nemzeti a kerületnek kulturális és gazdasági szempontból is csak előnyt jelenthet. A rendezési tervet, a jelenlegi mélygarázsépítést a fővárosnak és a kerületnek felül kell vizsgálnia, és bármikor módosítani lehet. Közölte: várható, hogy még ezen a héten megkezdődnek a tárgyalások az illetékes kormánytárca és a főváros között a rendezési terv módosításáról. PÁL-MTI Nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat Nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat lesz november 3-án, kedden Magyarországon - tájékoztatott Borsi László, a nukleárisbaleset-elhárítási kormánybizottság titkárságvezetője. Magyar kormányzati döntés alapján a gyakorlatot a Paksi Atomerőmű szimulált balesetére alapozva hajtják végre, amely a lakosság számára jelentős feltételezett veszélyeztetettséget eredményez. A gyakorlat zárt rendszerű lesz, ami azt jelenti, hogy a lakosságot alapvetően nem érinti, illetve nem zavarja, azonban fő célkitűzése a polgárok védelmének megszervezése, valamint hiteles tájékoztatásának gya *2^---------------------J'ffe0?' /x, Oktatás a múzeumban Iskola a múzeumban címmel rendez szakmai konferenciát ma~ és holnap a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, a Magyar Természettudományi Múzeum és Ut Trezky Társaság közművelődési tagozata Budapesten. ~Az eszmecsere célja, hogy elősegítse a tanintézmények és a múzeumok hatékonyabb együttműködését, például oly módon, hogy a tanárok fokozottabban használják fel a közgyűjteményi terepen folytatandó pedagógiai munkában rejlő lehetőségeket. A nyitónapi programban szerepel a magyarországi múzeumpedagógiai műhelyeket bemutató előadás. Az informatikai világ kihívásait is számba véve a szakemberek áttekintik, illetőleg keresik a megoldásokat arra is: mit és hogyan kínáljanak a múzeumok? Megvitatják a vakok és a gyengénlátók, illetőleg a mozgássérültek múzeumlátogatásának speciális követelményeit. A második napon helyszíni „gyakorlat” lesz a Budapesti Történeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, a Közlekedési Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Néprajzi Múzeumban is. MTI Rossz döntés a KKA beolvasztása?• A pénzügy szerint nem ostorbulnak a zöld érdekek Vegyes érzelmekkel fogadta a szakma a kormány döntését a Központi Környezetvédelmi Alap fKKA- költségvetésbe olvasztásáról. Bár a szűkszavú bejelentés csak az alap költségvetési céltámogatássá alakításáról szólt, lapunk pénzügyminisztériumi forrásokból ennél bővebb információkhoz jutott. Ezek szerint a KKA eddigi pénze a jövőben is elszeparált marad, s felosztásáról a mindenkori környezetvédelmi miniszter dönthet majd. A tervek szerint nem csökkenne a környezetvédelemre fordítható kiadások összege, sőt az alap 1996-ban zárolt közel 17 milliárd forintját is fokozatosan a céltámogatási kerethez csatolják majd. Egyes vélemények szerint azonban nincs biztosíték arra, hogy mindez valóban így fog történni, sőt az alap megszüntetése után kormányhatározatokkal bármikor csorbítani lehet majd a kiadásokat. Egy, a Környezetvédelmi Minisztériumból származó szakértői dokumentáció például rávilágít arra, hogy éppen e bizonytalanság elkerülésére az egész EU-ban mindinkább az önálló környezetvédelmi alapok létrehozása jellemző, igaz ugyan, hogy ezen belül inkább az úgynevezett „ökobankok” létrehozását részesítik előnyben a magyar típusú pénzalap helyett. Az elkülönített környezetvédelmi alapok működtetését egyébként az EU- tagszerződés 130. cikkelye is előírja. A közép-európai országok közül Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban, Ausztriában és Svájcban működik környezetvédelmi alap vagy ökobank, Németországban pedig éppen most tervezik a bevezetését. Szommer Ferenc, a környezetvédelmi tárca 1990 utáni kabinetvezetője, aki fő megalkotója volt a termékdíjrendszernek, s azzal együtt a környezetvédelmi alapnak, úgy látja: helytelen döntés volt az alap beolvasztásáról határozni. Mint elmondta: a környezetvédelmi alap más alapokkal szemben különleges státusú, ugyanis a költségvetéstől független forrásai vannak. Nem is tervezhető úgy, mint a költségvetés, hiszen a bevételeit nem lehet pontosan kiszámítani, ugyanakkor a kiadásai - különféle támogatások, fejlesztések formájában - nagyobbrészt több évre szólnak. Ha már az EU-ba menetelünk, a döntéshozóknak el kellett volna olvasniuk az EU- szerződés 130. pontját is. Való igaz, hogy a KKA körül történtek a legnagyobb visszaélések, ezért azonban az előző négyéves vezetés felel. A fejlesztési pályázatok elbírálásából ki lehetett volna szűrni a korrupciót Csuja László, a KKA Pályázati Értékelő Bizottságának (PÉB) a zöldmozgalom által delegált tagja úgy látja: a szabályozás több ponton nyitott volt. Úgy is köthettek szerződéseket, hogy még az adott fejlesztés megkezdése előtt, a szerződéskötés pillanatában átutalták a pénzt, így a többmilliós kamatok nem az államkincstárhoz, hanem a nyertes vállalkozó zsebébe kerültek. Több alkalommal pedig a roszszabb ajánlatot tevő pályázók nyertek a jobbak előtt. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a döntést előkészítő munkacsoportokban és a PÉB-ben ugyanazok a személyek ültek. Emellett az alap felét olyan kiadásokra költötték, amelyek nem környezetvédelmi feladatok, például csatornázásra. Ezeket a problémákat kellett volna kiiktatni a beolvasztás helyett, vagy az alapot a közgazdaságilag előnyösebb ökobankká alakítani, amelyben a zöldszakértők csak felügyelőszerepet töltenek be. Azt viszont semmiképpen nem lehet megengedni, hogy az adófizetőktől környezetvédelmi díjként beszedett összegek ne környezetvédelmi célokat szolgáljanak. HGERI fővárosi. " Már csak Demszky Gábor főpolgármester aláírása hiányzik a fővárosi MSZP-SZDSZ között megkötendő koalíciós szerződésről, ugyanis az MSZP budapesti küldöttgyűlése hozzájárult a koalíció megkötéséhez - közölte Ajkai Zoltán, a fővárosi szocialisták frakcióvezetője. Elmondta, a Fidesz-MDF-MKDSZ- és a MIÉP-frakcióval ma folytatják a tárgyalásokat a tervek szerint 18 bizottsággal működő Fővárosi Közgyűlés új struktúrájáról és az ellenzéki irányítással működő bizottságokról. A politikus szerint nem valószínű, hogy még ma, az alakuló ülés előtt megállapodás születik az MSZP-SZDSZ és az ellenzék között a bizottságok elosztásával kapcsolatban. Abban már létrejött a konszenzus a felek között, hogy a pénzügyi bizottság kettéválik, és egy önálló pénzügyi ellenőrzési testület áll föl ellenzéki elnöklettel. Ezenkívül szintén önállóvá alakul az informatikai bizottság. Vita van még az ifjúsági, a sport-, a civil ügyekkel, valamint a közlekedéssel foglalkozó önálló bizottság létrehozásáról. Az ellenzék szeretné azt is, ha a városüzemeltetési bizottság irányítását átvehetné az SZDSZ-től. Perlaki Jenő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy alulreprezentált ajánlatot kaptak az SZDSZ-MSZP-től a bizottsági struktúrával kapcsolatban. Az ellenzék szeretné, ha a bizottságokkal egyidejűleg a szervezeti szabályzatot és a hatásköröket is módosítanák. Fontosabb döntéseknél igénylik, hogy a korábbi 51 százalék helyett kétharmados arányú szavazások legyenek, valamint kisebb létszámú bizottságokat szorgalmaznak. P. G.-MTI Egészségesebb iskolákért Hatodik közgyűlését tartja a mozgalom Iá?t 1991-ben az Egészségügyi Világszervezet, az Európa Tanács és az Európai Unió négy országban, köztük hazánkban indított modellkísérletet Egészségesebb Iskolákért mozgalom néven - tudtuk meg Makara Pétertől, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet tudományos igazgatójától, a magyarországi egyesület elnökétől. Először tíz általános iskolát vontak be a kísérletbe, mára viszont már 167 oktatási intézményre emelkedett a létszám. Kárpátaljai, vajdasági és erdélyi magyar anyanyelvű iskolák képviselőinek is átadják tapasztalataikat. Az idei közgyűlésen Környei László, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára beszámolt arról, hogy az egészségügyi és oktatási tárca közötti keretszerződés értelmében 140 millió forinttal támogatják az iskolai egészségügyet. Ebből ötmillió körüli öszszeget a mozgalom kap meg. Makara Péter elmondta: mostani, hatodik alkalommal rendezett közgyűlésükre már nem az ünnepélyesség, hanem sokkal inkább a munka jellemző. Megvitatták az iskolák egészségnevelési munkájának értékelési rendszerét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakembereivel. Ennek alapján olyan számszerű pontrendszert dolgoznak ki az intézmények számára, amelynek segítségével pontosan mérni tudják, hol tartanak a többiekhez képest. Emellett számon kérhetik rajtuk, hogy milyen hatékonyan használják fel az anyagi eszközöket. A közgyűlés során egy sor praktikus információt, szakanyagot, képzést, programlehetőséget kaphattak a mozgalomban részt vevő iskolák. H. J. A Duna Kör elnöksége reméli, hogy az új szlovák kormányban jobban dominálnak majd a természeti értékek megőrzését kívánó érdekek, mint az előző kabinetben - tartalmazza a Duna Kör közleménye, amelyet a szombati közgyűlés után adott ki a környezetvédő szervezet, hangoztatva, hogy a vízlépcsőprobléma nem magyar-szlovák kérdés, hanem a két országon belüli technokrata lobby és a környezetért aggódók konfliktusa. Magyarország kiszolgáltatott vízrajzi helyzetéből adódóan azonban nem a bősi gátépítés az egyetlen, amely fenyegeti a vízkészletünket, ugyanis a horvát drávai és az ukrán felső-tiszai vízlépcső-építési tervek képében újabb veszélyforrások jelentek meg - tartalmazza a közlemény. vizekenC/17/JB Ukrán és horvát gáttervekre A közgyűlésen egyébként is megválasztották a Duna Kör új, nyolctagú elnökségét. A szervezet ügyvivője továbbra is Droppa György maradt. A gyűlésen megjelent Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke, aki egyben a Duna Kör tagja, s hangsúlyozta: sarkalatos kérdés, hogy a Külügyminisztérium a jelenleginél hatékonyabb ökodiplomáciai tevékenységet folytasson. Többek közt még most - amíg van lehetőség a tervek befolyásolására - lépjen fel a folyók vízminőség-romlása miatt aggályos ukrán és horvát gátépítési szándékok megakadályozásáért. Ezek közül a tervezett drávai gát ügyében elemi kötelessége lépéseket tenni, hiszen a tervek ott határvizet érintenek. a h. g. Állóháború Kőbányába Megszegett önkormányzati eskü A kőbányai önkormányzat képviselő-testületének többségben lévő MSZP-s és SZDSZ-es tagjai az alakuló ülésen - a jegyző figyelmeztetése ellenére - jogsértést követtek el, és ezzel megszegték esküjüket - jelentette ki dr. Pap Géza, a polgári frakció vezetője. Ugyanis a testület helyi rendeletben határozta meg a polgármester fizetését. Ennek értelmében az a mindenben miniszteri javadály mázas 80 százaléka. Ennek ellenére az MSZP Frakcióvezetője,dr. Csicsay claud I István-a szocialisták és a szabaddemokraták teljes egyetértése mellett- - azt j javasolta, hogy György~ISTVan polgármester fizetése a miniszterfizetés 50 százaléka, jizazlbrutnTJT4 170 fornt legyem . Csicsay Claudius Iván erre úgy reagált: a parlament által elfogadott törvény szerint a polgármester fizetése a mindenkori miniszteri fizetés legalább 50, de legfeljebb 80 százaléka lehet. Véleménye szerint tehát a testület nem szegte meg a törvényt. Megjegyezte: a javaslat addig van érvényben, ameddig a testület csupán személyi kérdésekkel és nem érdemi munkával foglalkozik. Ez idő alatt egyébként a képviselők is csak a minimális tiszteletdíjat kapják. A polgári frakció azonban kitart a mellett az álláspontja mellett, hogy jogsértés történt. Ugyanis a parlament által jóváhagyott törvény a fizetés kereteit adja meg, a konkrét összegről a helyi szabályozás rendelkezik, s ezt az MSZP-SZDSZ-koalíció egyértelműen megsértette. A fizetés megállapítása mellett a másik napirendi pont az alpolgármesterek megválasztása lett volna, ám ebben nem jutott dűlőre a testület és a polgármester. - Valódi állóháború kezd kibontakozni - mondta dr. Pap Géza. Ugyanis György István két alpolgármesterre, Kis József MSZP-s és Kleinheitz Gábor , független képviselőre tett javaslatot. Munkájukra azért számítana, mert Kőbánya érdekében hozzáértő, diplomás személyekre van szükség. Kis József nem vállalta a megbízatást, mert a frakciója úgy döntött: Andó Sándort, az eddigi alpolgármestert jelölik. Ezt azonban a polgármester nem vette tudomásul, hiszen a törvény értelmében ő javasolja az alpolgármestert és nem egy frakció. A szocialista frakcióvezető furcsállja, hogy a polgármester nem hajlandó engedni a többség akaratának a kérdésben, és nem terjeszti elő Andó Sándor alpolgármester-jelöltségét. Ugyanezen a testületi ülésen a képviselők az elmúlt négyévi munkájukért hathavi végkielégítést, közel egymillió forintot szavaztak meg mindkét - egy szocialista és egy polgári - alpolgármesternek, így annak az Andó Sándornak is, aki akár ismét alpolgármester lehet Kőbányán. A szocialista frakcióvezető szerint a végkielégítés mindkettőjüknek jogosan jár, hiszen Andó Sándor munkaviszonya megszakadt, az első testületi ülésen nem választották újra. Blázsovics