Napi Magyarország, 1999. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

2 MAGYARORSZÁG Emlékező istentisztelet a debreceni Nagytemplomban Együtt érzett az ország a gyásznapon Básthy Tamás, Kőszeg város polgármestere a gyászmise vé­gén felidézte a tragédia napjá­nak hajnalát, amikor a két kő­szegi középiskola diákjai egy kellemesnek ígérkező sítúrára indultak, majd a katasztrófáról szóló első híradásokat, az itthon maradottak félelmét, döbbenetét és gyászát. - Kőszeg számára pótolhatatlan a veszteség. Ha egy idő után újra megindul is az élet, szívében tovább gyászol a város - mondta. A szertartás után a több száz gyászoló mene­tet alkotva, gyalog kísérte az el­hunytakat utolsó útjukra a kő­szegi temetőbe. Valamennyi hazai református templomban a tegnap délelőtti istentiszteleteken megemlékez­tek az ausztriai buszbaleset ál­dozatairól. A debreceni reformá­tus Nagytemplomban Bölcskei Gusztáv püspök apostoli kö­szöntésében arról beszélt, hogy Magyarország 1999-es történe­téhez immár visszavonhatatla­nul hozzátartozik az a tizen­nyolc áldozat, aki életét veszí­tette egy katasztrófában. A ma­gyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnöke sze­rint a szerencsétlenség áldozatai ismeretlenül is ismerősökké vál­tak számunkra. Hozzátette: a nemzeti gyásznap összetartozá­sunkat, felelősségünket erősít­heti, de figyelmeztet az emberi élet törékenységére is. Megem­lékezett arról, hogy a balesetben többnyire fiatalok hunytak el, s ezáltal célok, vágyak, kívánsá­gok mentek veszendőbe. - Valljuk és hisszük, kérjük és várjuk, hogy Isten adjon vi­gasztalást, megbékélést a csalá­dok, a közösségek számára - mondta a püspök. Az ausztriai buszbaleset 18 áldozatának em­lékére tegnap délelőtt 11 órakor megkondult a debreceni refor­mátus Nagytemplom Rákóczi­­harangja is. A gyásznapon az egész or­szág részvéttel adózott az egy héttel ezelőtti ausztriai buszka­tasztrófa 18 halálos áldozatának, és együtt érzett azok családtag­jaival. A Magyar Televízió e na­pon nem sugárzott reklámokat, és az 1-es csatornán Emlékezés címmel kegyeleti műsort adott délután. A kereskedelmi televí­ziók törölték programjukból a vidám, szórakoztató műsorokat. A Magyar Rádió nem készült külön összeállítással, de az esti hírműsorban és a Vasárnapi Új­ságban megemlékeztek a történ­tekről. Budapest főpolgármestere el­rendelte a fővárosi középületek vezetőinek, a háztulajdonosok­nak és -kezelőknek, hogy fekete zászlót tegyenek az épületekre. Egyúttal azt is kérte a budapesti intézmények vezetőitől, hogy a vasárnapi programok, rendezvé­nyek szervezésekor legyenek te­kintettel a nemzeti gyásznapra. Az Ifjúsági és Sportminiszté­rium arra hívta fel a tegnapi sportesemények szervezőit, hogy a rendezvényeken egyper­ces néma felállással adózzanak az áldozatok emlékének. Azt azonban nem szabályozták, mely eseményeket tartsák meg, illetve melyeket halasszák el. A Magyarországi Gyermek­­barátok Mozgalma arra kérte az ország lakosságát, hogy a te­metések idején gyertyagyújtás­sal fejezzék ki részvétüket. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (MIT Hungary) arra hívta fel a köz­úton közlekedőket, hogy he­lyezzenek járműveikre gyász­szalagot. A szervezet a nemzeti gyásznapon 10 és 12 óra között Budapesten, a Felvonulási té­ren gyászjellel ellátott autó­buszokkal nyilvánította ki ke­gyeletét. A Magyar Autóklub segélyszolgálati kocsijai pén­tektől gyászszalaggal teljesítet­tek szolgálatot. MTI• Délután a deutschlandsber­­gi busztragédia székesfehérvá­ri áldozatát is eltemették. A 22 éves Bezzegi Pál Attilát - a Miskolci Egyetem Dunaújvá­rosi Főiskolai Karának kohó­mérnök hallgatóját - a székes­­fehérvári Béla úti temetőben családtagjai, sport- és iskola­társai, a kormány, valamint a Fejér megyei és a városi ön­­kormányzat képviselői, továb­bá a megyeszékhely polgárai kísérték utolsó útjára. A város nevében Szelier András alpol­gármester vett végső búcsút tragikus körülmé­nyek között elhunyt ifjútól. A szombathelyi egyházmegye püspöke megáldja a tragédia áldozatait Fotó: Somoskövy Béla Terv az OTP-tartozások rendezésére Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, valamint Oszlányi Zsolt, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója ma sajtó­­tájékoztatón számol be arról, milyen eredménnyel zárultak a lakossági hiteltartozásokról folytatott tárgyalások. Tájékoz­tatást adnak az adósságok rende­zésére hozott kormányrendelet végrehajtásának eddigi tapaszta­latairól és a minisztérium javas­latairól is. A szaktárca és a pénz­intézet képviselői január 27-én kezdték meg az egyeztetéseket. Ezek egyik célja volt, hogy az OTP a tél vége előtt ne érvénye­sítse a már meghozott kilakolta­­tási határozatokat. A tavalyi kormányrendelet értelmében az önkormányzatok­nak szeptember végéig kellett helyi szabályozást alkotniuk, majd szerződést kötniük az adó­sokkal. A minisztérium adatai alapján ezt a helyhatóságok mindössze tíz százaléka tette meg. A szociális tárca a helyzet javítása érdekében új támogatási rendszert akar kidolgozni az adósságok rendezésére az ön­­kormányzatok bevonásával. Az elképzelés szerint csak azok kapnának az 1,3 milliárd forint­nyi állami támogatásból, akik szociális helyzetük miatt nem tudták törleszteni lakáshitelüket. Az OTP-nél 6-7 milliárd fo­rintra teszik a felhalmozódott hi­teltartozások összegét. A bank­nál jelenleg 290 ezer 1989 előtt megkötött hitelmegállapodást tartanak nyilván. Ezek közül 80 ezer azon szerződések száma, amelyeknél több mint hat hó­napja nem fizetik a törlesztést. 1989. január 1. és 1993. decem­ber 31. között 370 ezer szerző­dést kötöttek, közülük 20-30 ezer esetben fél évnél régebbi az adósok tartozása. MTI A Rákos-patak újraéled Magánterületek kisajátítását tervezi a főváros A harmadik évezred első esztendejében kezdődhet meg a Rákos-patak revitalizációja, új­raélesztése - tudtuk meg Sza­­szovszky Ferenctől, a főpolgár­mesteri hivatal főtanácsosától. A Budapest-Bécs együttműkö­dés keretében megvalósítandó beruházás tervezett időtartama meghaladja az öt évet, költsé­gei pedig az egymilliárd forin­tot. Ha azonban a munkálatok véget érnek, akár a patak ki­pusztult természetes élővilága is feléledhet. A két város vezetőinek 1993-ban aláírt megállapodása értelmében korábban osztrák szakemberek vizsgálták a Rá­kos-patak Duna-torkolat-Béke út közötti két kilométeres sza­kaszát, majd elkészítették az újraélesztés tervét. A bécsi élő­vizek revitalizációjának szak­értői szélesebb medret, parko­sított patakpartot, bicikliutakat álmodtak papírra. Az elképze­lés olyannyira elnyerte az ille­tékesek tetszését, hogy hamar döntés született: az osztrák ter­veket a patak teljes, huszonkét kilométeres szakaszán meg kell valósítani. Mint az Sza­­szovszky Ferenc elmondta: ere­detileg az ezredfordulón szeret­ték volna a beruházást elkezde­ni, azonban a főváros forrásai ehhez nem voltak elegendők. A főtanácsos ezért a saját erőn túl pályázati pénzre is számít. Mint kifejtette: a költségeket növeli, hogy a jelenleginél négyszer-ötször szélesebb me­der miatt magánterületek kisa­játítására is szükség lesz. A munkálatok kezdeteként elbon­tanák a hatvanas évek elején, a patak folyásának gyorsítása ér­dekében épített betonmedret. Ezzel megvalósulna a termé­szet közeli állapot elérése, ugyanis a Rákos-patak ismét érintkezne a talajvízzel. Máso­dik lépésként megszüntetnék azt a százötvenkét, illegális szennyvízbevezető csatornát, amely miatt kipusztult a patak élővilága. Az intézkedésben érintett ipari létesítmények a már megkezdett, s rövid időn belül befejezésre kerülő Rákosvölgye szennyvízfő­­gyűjtő csatornára csatlakozhat­nának. A főtanácsos véleménye szerint ily módon nem csak a patak partja, maga az élővilág is újraéledhet. DVNYI Belpolitika OVB-határozat Az Országos Választási Bizott­ság (OVB) szombaton tartott ülé­sén hitelesnek nyilvánította az or­szágos szlovák, valamint horvát kisebbségi választás eredményét. A választási bizottság előtt Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosa el­mondta, hogy­­ várhatóan február végére - összefoglalja a kisebbsé­gi választásokkal kapcsolatos ta­pasztalatait. Azt javasolta az OVB tagjainak, hogy készülő elemzé­sükben ne csak az országgyűlési és az önkormányzati választások lebonyolításával, hanem a kisebb­ségi választásokkal kapcsolatban is foglaljanak állást. MTI Háromszorosára nőtt az ügyek száma Túlterhelt a Legfelsőbb Bíróság A Legfelsőbb Bíróságra a múlt évben rekordmennyiségű ügy érkezett, összesen több mint 15 500 ügyet iktattak - nyilat­kozta Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság főtitkára, aki el­mondta: mintegy 14 ezer külön­böző peres, illetve büntetőeljá­rással, valamint körülbelül 1600 egyéb üggyel foglalkoztak ta­valy. Figyelemre méltónak talál­ja, hogy a táblabíróságok hatás­körébe tervezett fellebbezési ügyek száma 12 százalékkal nőtt, és az előző év hasonló ada­taihoz viszonyítva a felülvizsgá­lati ügyek száma is 3 százalék­kal emelkedett. Miközben a Legfelsőbb Bíróság bíróinak lét­száma 1990 óta csökken, az ügyek száma közel háromszoro­sára emelkedett. Lomnici Zoltán véleménye szerint az utóbbi években sok múlt azon, hogy a Legfelsőbb Bíróság belső igaz­gatását nyugat-európai mintára alakította át az igazgatási jogok összességét gyakorló elnök. A külföldi gyakorlatban az igazgatási feladatokat az elnök felügyelete mellett a főtitkár irá­nyításával látják el, s ezzel te­hermentesítik a bírákat az ilyen jellegű feladatok alól.­­ Egy néhány évvel ezelőtt végzett felmérés szerint ugyanis a bírók munkájának 30 százalé­kát olyan feladatok tették ki, amelyek az ítélkezéssel nem voltak szoros összefüggésben. Az 1990-es évek elején a Leg­felsőbb Bíróság igazgatása ke­véssé volt áttekinthető, és sok párhuzamosság akadt a tevé­kenységben - fogalmazott a fő­titkár. Nézete szerint a belső át­szervezés tette lehetővé, hogy a közel háromszorosára duzzadt ügymennyiséget is fel tudja dol­gozni a legmagasabb bírói fó­rum. Jelentős lépések történtek az informatikai rendszer kiépíté­se terén, hiszen ma már a dönté­seket számítógépen rögzítik, a jogszabályok és az ítéletek vala­mennyi legfelsőbb bírósági bíró számára hozzáférhetők. Lomnici Zoltán jelezte: ennek az egységes ítélkezési gyakorlat megvalósítása szempontjából van jelentősége. MTI ­ 1999. február L, hétfő Alkotmánybírósági ülés Ma és holnap teljes ülést tart az Alkotmánybíróság­ folytatja a köztársasági elnök által kért elő­zetes normakontrollt a szerve­zett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek el­leni fellépéssel kapcsolatos tör­vényjavaslat ügyében. Göncz Árpád államfő a kor­mány kérésére fordult a testület­hez. Az előzetes normakontrollt az tette indokolttá, hogy vita ala­kult ki a kormánypártok, illetve az MSZP és az SZDSZ között ar­ról, hogy a rendőrségi, valamint az idegenrendészeti törvény mely részei módosíthatók egy­szerű és melyek kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíró­ság megkezdi annak az indít­ványnak a tárgyalását is, amely azt kéri a bíráktól, hogy állapít­sanak meg mulasztásos alkot­mánysértést amiatt, hogy a Ház­szabály nem tartalmaz garanciá­lis szabályokat, amelyek a parla­ment ülésezési rendjének meg­határozásával biztosítják „a tör­vényhozás egyes hatáskörei gya­korlásának feltételeit”. A keddi ülés napirendjén sze­repel az az indítvány is, amely a szemétszállítási díj megállapítá­sával kapcsolatos törvényi sza­bályozás hiányát kifogásolja. MTI Változatlan marad a fővárosi forrásmegosztás Újpest kosarat kapott a BM-től A főváros működésében zavarok keletkeznének, ha Budapest huszonnégy önkormányzatának bevételmegosztásakor, illetve a helyi adók bevezetésekor visszaállítanák a kerületek vétójogát, ezért a Belügyminisztérium nem támogatja a IV. kerület ez irányú törvénymódosítási kezdeményezéseit - áll Kara Pál, a BM önkormányzati helyettes államtitkára Derce Tamáshoz, Újpest polgármesteréhez címzett válaszlevelében. Budapest városrészei szinte irányzatok feladat- és hatáskö­ri reformjával együtt foglalko­zik majd a Belügyminiszté­rium. Nagy István újpesti alpolgár­mester szerint a válaszlevél nem veszi figyelembe a valóságot, hiszen a főváros az előző négy évben a kerületek eltérő érdekei­vel szemben is meghozta dönté­sét. Ezt jelzi például a józsefvá­rosi önkormányzat legutóbbi határozata is. A képviselők csak akkor fogadnák el a forrásmeg­osztási javaslatot, ha az tartal­mazná a több mint 13 ezer, VIIi. kerületi bérlakás fenntartási és üzemeltetési feladatainak költ­ségeit. Az úgynevezett támoga­tási alapot sem támogatják, mert abból több kerületet is kirekesz­­tene a fővárosi tervezet. egységesen utasítják el a fővá­rosi önkormányzat 1999-es for­rásmegosztási javaslatát, ám a jelenlegi törvények szerint nincs lehetőségük a helyi érde­kek érvényesítésére. Az önkormányzati törvény alapján a fővárosi önkormány­zatnak olyan döntéseket kell hoznia a bevételek megosztása­kor, amelyek mind a huszonhá­rom kerület érdekeit figyelem­be veszik - véli Kara Pál. Sze­rinte a kerületek egyetértési jo­ga oly mértékben lehetővé ten­né a lokális érdekérvényesítést, hogy az már veszélyeztetné Budapest működőképességét. A IV. kerületi képviselők által szorgalmazott törvénymódosí­tásra egyelőre nincs mód, azon­ban a kérdéskörrel az önkor- Sz. Zs. Nagy tervek a Kiserdőről Kispest az idén is lakásokat épít A XIX. kerületi önkormány­zat működési feltételei jelentő­sen romlanak, ha a főváros el­képzeléseinek megfelelően - a tavalyi számokhoz képest - négy százalékkal csökken a for­rásmegosztásból a kerületnek juttatott pénz - nyilatkozta la­punknak Tímár Béla, a Fidesz, az MDF, az MKDSZ, az FKGP és a Polgári Kerekasztal színei­ben megválasztott polgármester. Kispesten a polgárosodás mindennek ellenére nem állhat le, ezért a kötelező önkormány­zati feladatokon túl lakásépítést és más fejlesztéseket is tervez­nek, és a nehezedő anyagi hely­zetben is igyekeznek megakadá­lyozni a vagyonfelélést, így az esetleges működési hiányokat nem pótolhatják ingatlanok vagy egyéb vagyonok értékesí­téséből, kizárólag hozamjellegű pénzeket fordíthatnak erre. E célt szolgálja az oktatási hálózat ésszerűsítése, amelyre hamaro­san sor kerül. A polgármester elmondta: az új képviselő-testületben egyenlő arányban szerepelnek a polgári és a baloldali pártok képviselői. A kerület fejlődése érdekében kötött megállapodás szerint az önkormányzat a jövőben is tisz­teletben tartja a történelmi egy­házakkal korábban kötött köz­oktatási megállapodásokat. Az Otthonunk Kispest - Köz­pontban a kispestiek című ön­­kormányzati program alapján már az idén számos fejlesztés várható. Folytatják az előző években megkezdett lakásépí­tést, tetőtér-beépítést, legköze­lebb a Temesvár és a Méta utcá­ban. Fontosnak tekintik a kerület több csomópontjának megújítá­sát, a Határ úti szórakoztató köz­pont felépítését, a Kossuth téri piac és környékének rendezését, Wekerle és a családi házas öve­zet forgalomcsillapítását, az úgynevezett 30-as zóna beveze­tését. A közbiztonság javítása ér­dekében gépjárműlopást meg­előző hálózatot szerveznek a polgárőrök bevonásával, a Kos­suth térre pedig egy kamerás megfigyelőrendszert telepítené­nek. A tősgyökeres kispestiek egyik nagy álma a vasút mögöt­ti hatalmas zöldterület, a Kiser­dő „visszaszerzése”. Valamikor hangulatos sétálóhely volt itt, most gondozatlan. Az önkor­mányzat megvásárolná vagy a kezelésébe venné a jelenleg a Pilisi Parkerdőgazdaság tulajdo­nában álló területet, s egy sza­­badidőparkot alakítana ki. Szabó Zsolt Jog a pedagógiában Az oktatáson belüli jogérvé­nyesítés apályos időszakában va­gyunk - mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter a pilisboros­­jenői Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központban, Jog a pedagógiá­ban címmel rendezett konferen­cián. A tárca vezetője támogatá­sáról biztosította a Bíró Endre ügyvéd által e témában írt szak­könyv akkreditálását. Elmondta, hogy az ilyen jellegű munkákra azért van szükség, mert az „isko­laügyet nem érintette meg a ki­alakuló jogállamiság szelleme”. A pedagógusok egy része még mindig saját jogainak korlátozá­sát éli meg a diákjogok kiterjesz­tése révén. Pokorni a képességek kibontakoztatásában és nem az ismeretek felhalmozásában látja az oktatásügy fő célját. Ebbe il­leszthető be a jogi kultúra kész­ségének kialakítása. Fontosnak tartja egy olyan intézmény létre­hozását, amely a „jogok felett őrködik”, és hatóságként értéke­li, hogy mennyire tartják be a szabályokat az önkormányzatok, az igazgatók vagy a tanárok. H. J.

Next