Napi Magyarország, 1999. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-01 / 26. szám
2 MAGYARORSZÁG Emlékező istentisztelet a debreceni Nagytemplomban Együtt érzett az ország a gyásznapon Básthy Tamás, Kőszeg város polgármestere a gyászmise végén felidézte a tragédia napjának hajnalát, amikor a két kőszegi középiskola diákjai egy kellemesnek ígérkező sítúrára indultak, majd a katasztrófáról szóló első híradásokat, az itthon maradottak félelmét, döbbenetét és gyászát. - Kőszeg számára pótolhatatlan a veszteség. Ha egy idő után újra megindul is az élet, szívében tovább gyászol a város - mondta. A szertartás után a több száz gyászoló menetet alkotva, gyalog kísérte az elhunytakat utolsó útjukra a kőszegi temetőbe. Valamennyi hazai református templomban a tegnap délelőtti istentiszteleteken megemlékeztek az ausztriai buszbaleset áldozatairól. A debreceni református Nagytemplomban Bölcskei Gusztáv püspök apostoli köszöntésében arról beszélt, hogy Magyarország 1999-es történetéhez immár visszavonhatatlanul hozzátartozik az a tizennyolc áldozat, aki életét veszítette egy katasztrófában. A magyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint a szerencsétlenség áldozatai ismeretlenül is ismerősökké váltak számunkra. Hozzátette: a nemzeti gyásznap összetartozásunkat, felelősségünket erősítheti, de figyelmeztet az emberi élet törékenységére is. Megemlékezett arról, hogy a balesetben többnyire fiatalok hunytak el, s ezáltal célok, vágyak, kívánságok mentek veszendőbe. - Valljuk és hisszük, kérjük és várjuk, hogy Isten adjon vigasztalást, megbékélést a családok, a közösségek számára - mondta a püspök. Az ausztriai buszbaleset 18 áldozatának emlékére tegnap délelőtt 11 órakor megkondult a debreceni református Nagytemplom Rákócziharangja is. A gyásznapon az egész ország részvéttel adózott az egy héttel ezelőtti ausztriai buszkatasztrófa 18 halálos áldozatának, és együtt érzett azok családtagjaival. A Magyar Televízió e napon nem sugárzott reklámokat, és az 1-es csatornán Emlékezés címmel kegyeleti műsort adott délután. A kereskedelmi televíziók törölték programjukból a vidám, szórakoztató műsorokat. A Magyar Rádió nem készült külön összeállítással, de az esti hírműsorban és a Vasárnapi Újságban megemlékeztek a történtekről. Budapest főpolgármestere elrendelte a fővárosi középületek vezetőinek, a háztulajdonosoknak és -kezelőknek, hogy fekete zászlót tegyenek az épületekre. Egyúttal azt is kérte a budapesti intézmények vezetőitől, hogy a vasárnapi programok, rendezvények szervezésekor legyenek tekintettel a nemzeti gyásznapra. Az Ifjúsági és Sportminisztérium arra hívta fel a tegnapi sportesemények szervezőit, hogy a rendezvényeken egyperces néma felállással adózzanak az áldozatok emlékének. Azt azonban nem szabályozták, mely eseményeket tartsák meg, illetve melyeket halasszák el. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma arra kérte az ország lakosságát, hogy a temetések idején gyertyagyújtással fejezzék ki részvétüket. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (MIT Hungary) arra hívta fel a közúton közlekedőket, hogy helyezzenek járműveikre gyászszalagot. A szervezet a nemzeti gyásznapon 10 és 12 óra között Budapesten, a Felvonulási téren gyászjellel ellátott autóbuszokkal nyilvánította ki kegyeletét. A Magyar Autóklub segélyszolgálati kocsijai péntektől gyászszalaggal teljesítettek szolgálatot. MTI• Délután a deutschlandsbergi busztragédia székesfehérvári áldozatát is eltemették. A 22 éves Bezzegi Pál Attilát - a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának kohómérnök hallgatóját - a székesfehérvári Béla úti temetőben családtagjai, sport- és iskolatársai, a kormány, valamint a Fejér megyei és a városi önkormányzat képviselői, továbbá a megyeszékhely polgárai kísérték utolsó útjára. A város nevében Szelier András alpolgármester vett végső búcsút tragikus körülmények között elhunyt ifjútól. A szombathelyi egyházmegye püspöke megáldja a tragédia áldozatait Fotó: Somoskövy Béla Terv az OTP-tartozások rendezésére Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, valamint Oszlányi Zsolt, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója ma sajtótájékoztatón számol be arról, milyen eredménnyel zárultak a lakossági hiteltartozásokról folytatott tárgyalások. Tájékoztatást adnak az adósságok rendezésére hozott kormányrendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a minisztérium javaslatairól is. A szaktárca és a pénzintézet képviselői január 27-én kezdték meg az egyeztetéseket. Ezek egyik célja volt, hogy az OTP a tél vége előtt ne érvényesítse a már meghozott kilakoltatási határozatokat. A tavalyi kormányrendelet értelmében az önkormányzatoknak szeptember végéig kellett helyi szabályozást alkotniuk, majd szerződést kötniük az adósokkal. A minisztérium adatai alapján ezt a helyhatóságok mindössze tíz százaléka tette meg. A szociális tárca a helyzet javítása érdekében új támogatási rendszert akar kidolgozni az adósságok rendezésére az önkormányzatok bevonásával. Az elképzelés szerint csak azok kapnának az 1,3 milliárd forintnyi állami támogatásból, akik szociális helyzetük miatt nem tudták törleszteni lakáshitelüket. Az OTP-nél 6-7 milliárd forintra teszik a felhalmozódott hiteltartozások összegét. A banknál jelenleg 290 ezer 1989 előtt megkötött hitelmegállapodást tartanak nyilván. Ezek közül 80 ezer azon szerződések száma, amelyeknél több mint hat hónapja nem fizetik a törlesztést. 1989. január 1. és 1993. december 31. között 370 ezer szerződést kötöttek, közülük 20-30 ezer esetben fél évnél régebbi az adósok tartozása. MTI A Rákos-patak újraéled Magánterületek kisajátítását tervezi a főváros A harmadik évezred első esztendejében kezdődhet meg a Rákos-patak revitalizációja, újraélesztése - tudtuk meg Szaszovszky Ferenctől, a főpolgármesteri hivatal főtanácsosától. A Budapest-Bécs együttműködés keretében megvalósítandó beruházás tervezett időtartama meghaladja az öt évet, költségei pedig az egymilliárd forintot. Ha azonban a munkálatok véget érnek, akár a patak kipusztult természetes élővilága is feléledhet. A két város vezetőinek 1993-ban aláírt megállapodása értelmében korábban osztrák szakemberek vizsgálták a Rákos-patak Duna-torkolat-Béke út közötti két kilométeres szakaszát, majd elkészítették az újraélesztés tervét. A bécsi élővizek revitalizációjának szakértői szélesebb medret, parkosított patakpartot, bicikliutakat álmodtak papírra. Az elképzelés olyannyira elnyerte az illetékesek tetszését, hogy hamar döntés született: az osztrák terveket a patak teljes, huszonkét kilométeres szakaszán meg kell valósítani. Mint az Szaszovszky Ferenc elmondta: eredetileg az ezredfordulón szerették volna a beruházást elkezdeni, azonban a főváros forrásai ehhez nem voltak elegendők. A főtanácsos ezért a saját erőn túl pályázati pénzre is számít. Mint kifejtette: a költségeket növeli, hogy a jelenleginél négyszer-ötször szélesebb meder miatt magánterületek kisajátítására is szükség lesz. A munkálatok kezdeteként elbontanák a hatvanas évek elején, a patak folyásának gyorsítása érdekében épített betonmedret. Ezzel megvalósulna a természet közeli állapot elérése, ugyanis a Rákos-patak ismét érintkezne a talajvízzel. Második lépésként megszüntetnék azt a százötvenkét, illegális szennyvízbevezető csatornát, amely miatt kipusztult a patak élővilága. Az intézkedésben érintett ipari létesítmények a már megkezdett, s rövid időn belül befejezésre kerülő Rákosvölgye szennyvízfőgyűjtő csatornára csatlakozhatnának. A főtanácsos véleménye szerint ily módon nem csak a patak partja, maga az élővilág is újraéledhet. DVNYI Belpolitika OVB-határozat Az Országos Választási Bizottság (OVB) szombaton tartott ülésén hitelesnek nyilvánította az országos szlovák, valamint horvát kisebbségi választás eredményét. A választási bizottság előtt Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa elmondta, hogy várhatóan február végére - összefoglalja a kisebbségi választásokkal kapcsolatos tapasztalatait. Azt javasolta az OVB tagjainak, hogy készülő elemzésükben ne csak az országgyűlési és az önkormányzati választások lebonyolításával, hanem a kisebbségi választásokkal kapcsolatban is foglaljanak állást. MTI Háromszorosára nőtt az ügyek száma Túlterhelt a Legfelsőbb Bíróság A Legfelsőbb Bíróságra a múlt évben rekordmennyiségű ügy érkezett, összesen több mint 15 500 ügyet iktattak - nyilatkozta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára, aki elmondta: mintegy 14 ezer különböző peres, illetve büntetőeljárással, valamint körülbelül 1600 egyéb üggyel foglalkoztak tavaly. Figyelemre méltónak találja, hogy a táblabíróságok hatáskörébe tervezett fellebbezési ügyek száma 12 százalékkal nőtt, és az előző év hasonló adataihoz viszonyítva a felülvizsgálati ügyek száma is 3 százalékkal emelkedett. Miközben a Legfelsőbb Bíróság bíróinak létszáma 1990 óta csökken, az ügyek száma közel háromszorosára emelkedett. Lomnici Zoltán véleménye szerint az utóbbi években sok múlt azon, hogy a Legfelsőbb Bíróság belső igazgatását nyugat-európai mintára alakította át az igazgatási jogok összességét gyakorló elnök. A külföldi gyakorlatban az igazgatási feladatokat az elnök felügyelete mellett a főtitkár irányításával látják el, s ezzel tehermentesítik a bírákat az ilyen jellegű feladatok alól. Egy néhány évvel ezelőtt végzett felmérés szerint ugyanis a bírók munkájának 30 százalékát olyan feladatok tették ki, amelyek az ítélkezéssel nem voltak szoros összefüggésben. Az 1990-es évek elején a Legfelsőbb Bíróság igazgatása kevéssé volt áttekinthető, és sok párhuzamosság akadt a tevékenységben - fogalmazott a főtitkár. Nézete szerint a belső átszervezés tette lehetővé, hogy a közel háromszorosára duzzadt ügymennyiséget is fel tudja dolgozni a legmagasabb bírói fórum. Jelentős lépések történtek az informatikai rendszer kiépítése terén, hiszen ma már a döntéseket számítógépen rögzítik, a jogszabályok és az ítéletek valamennyi legfelsőbb bírósági bíró számára hozzáférhetők. Lomnici Zoltán jelezte: ennek az egységes ítélkezési gyakorlat megvalósítása szempontjából van jelentősége. MTI 1999. február L, hétfő Alkotmánybírósági ülés Ma és holnap teljes ülést tart az Alkotmánybíróság folytatja a köztársasági elnök által kért előzetes normakontrollt a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépéssel kapcsolatos törvényjavaslat ügyében. Göncz Árpád államfő a kormány kérésére fordult a testülethez. Az előzetes normakontrollt az tette indokolttá, hogy vita alakult ki a kormánypártok, illetve az MSZP és az SZDSZ között arról, hogy a rendőrségi, valamint az idegenrendészeti törvény mely részei módosíthatók egyszerű és melyek kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíróság megkezdi annak az indítványnak a tárgyalását is, amely azt kéri a bíráktól, hogy állapítsanak meg mulasztásos alkotmánysértést amiatt, hogy a Házszabály nem tartalmaz garanciális szabályokat, amelyek a parlament ülésezési rendjének meghatározásával biztosítják „a törvényhozás egyes hatáskörei gyakorlásának feltételeit”. A keddi ülés napirendjén szerepel az az indítvány is, amely a szemétszállítási díj megállapításával kapcsolatos törvényi szabályozás hiányát kifogásolja. MTI Változatlan marad a fővárosi forrásmegosztás Újpest kosarat kapott a BM-től A főváros működésében zavarok keletkeznének, ha Budapest huszonnégy önkormányzatának bevételmegosztásakor, illetve a helyi adók bevezetésekor visszaállítanák a kerületek vétójogát, ezért a Belügyminisztérium nem támogatja a IV. kerület ez irányú törvénymódosítási kezdeményezéseit - áll Kara Pál, a BM önkormányzati helyettes államtitkára Derce Tamáshoz, Újpest polgármesteréhez címzett válaszlevelében. Budapest városrészei szinte irányzatok feladat- és hatásköri reformjával együtt foglalkozik majd a Belügyminisztérium. Nagy István újpesti alpolgármester szerint a válaszlevél nem veszi figyelembe a valóságot, hiszen a főváros az előző négy évben a kerületek eltérő érdekeivel szemben is meghozta döntését. Ezt jelzi például a józsefvárosi önkormányzat legutóbbi határozata is. A képviselők csak akkor fogadnák el a forrásmegosztási javaslatot, ha az tartalmazná a több mint 13 ezer, VIIi. kerületi bérlakás fenntartási és üzemeltetési feladatainak költségeit. Az úgynevezett támogatási alapot sem támogatják, mert abból több kerületet is kirekesztene a fővárosi tervezet. egységesen utasítják el a fővárosi önkormányzat 1999-es forrásmegosztási javaslatát, ám a jelenlegi törvények szerint nincs lehetőségük a helyi érdekek érvényesítésére. Az önkormányzati törvény alapján a fővárosi önkormányzatnak olyan döntéseket kell hoznia a bevételek megosztásakor, amelyek mind a huszonhárom kerület érdekeit figyelembe veszik - véli Kara Pál. Szerinte a kerületek egyetértési joga oly mértékben lehetővé tenné a lokális érdekérvényesítést, hogy az már veszélyeztetné Budapest működőképességét. A IV. kerületi képviselők által szorgalmazott törvénymódosításra egyelőre nincs mód, azonban a kérdéskörrel az önkor- Sz. Zs. Nagy tervek a Kiserdőről Kispest az idén is lakásokat épít A XIX. kerületi önkormányzat működési feltételei jelentősen romlanak, ha a főváros elképzeléseinek megfelelően - a tavalyi számokhoz képest - négy százalékkal csökken a forrásmegosztásból a kerületnek juttatott pénz - nyilatkozta lapunknak Tímár Béla, a Fidesz, az MDF, az MKDSZ, az FKGP és a Polgári Kerekasztal színeiben megválasztott polgármester. Kispesten a polgárosodás mindennek ellenére nem állhat le, ezért a kötelező önkormányzati feladatokon túl lakásépítést és más fejlesztéseket is terveznek, és a nehezedő anyagi helyzetben is igyekeznek megakadályozni a vagyonfelélést, így az esetleges működési hiányokat nem pótolhatják ingatlanok vagy egyéb vagyonok értékesítéséből, kizárólag hozamjellegű pénzeket fordíthatnak erre. E célt szolgálja az oktatási hálózat ésszerűsítése, amelyre hamarosan sor kerül. A polgármester elmondta: az új képviselő-testületben egyenlő arányban szerepelnek a polgári és a baloldali pártok képviselői. A kerület fejlődése érdekében kötött megállapodás szerint az önkormányzat a jövőben is tiszteletben tartja a történelmi egyházakkal korábban kötött közoktatási megállapodásokat. Az Otthonunk Kispest - Központban a kispestiek című önkormányzati program alapján már az idén számos fejlesztés várható. Folytatják az előző években megkezdett lakásépítést, tetőtér-beépítést, legközelebb a Temesvár és a Méta utcában. Fontosnak tekintik a kerület több csomópontjának megújítását, a Határ úti szórakoztató központ felépítését, a Kossuth téri piac és környékének rendezését, Wekerle és a családi házas övezet forgalomcsillapítását, az úgynevezett 30-as zóna bevezetését. A közbiztonság javítása érdekében gépjárműlopást megelőző hálózatot szerveznek a polgárőrök bevonásával, a Kossuth térre pedig egy kamerás megfigyelőrendszert telepítenének. A tősgyökeres kispestiek egyik nagy álma a vasút mögötti hatalmas zöldterület, a Kiserdő „visszaszerzése”. Valamikor hangulatos sétálóhely volt itt, most gondozatlan. Az önkormányzat megvásárolná vagy a kezelésébe venné a jelenleg a Pilisi Parkerdőgazdaság tulajdonában álló területet, s egy szabadidőparkot alakítana ki. Szabó Zsolt Jog a pedagógiában Az oktatáson belüli jogérvényesítés apályos időszakában vagyunk - mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter a pilisborosjenői Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központban, Jog a pedagógiában címmel rendezett konferencián. A tárca vezetője támogatásáról biztosította a Bíró Endre ügyvéd által e témában írt szakkönyv akkreditálását. Elmondta, hogy az ilyen jellegű munkákra azért van szükség, mert az „iskolaügyet nem érintette meg a kialakuló jogállamiság szelleme”. A pedagógusok egy része még mindig saját jogainak korlátozását éli meg a diákjogok kiterjesztése révén. Pokorni a képességek kibontakoztatásában és nem az ismeretek felhalmozásában látja az oktatásügy fő célját. Ebbe illeszthető be a jogi kultúra készségének kialakítása. Fontosnak tartja egy olyan intézmény létrehozását, amely a „jogok felett őrködik”, és hatóságként értékeli, hogy mennyire tartják be a szabályokat az önkormányzatok, az igazgatók vagy a tanárok. H. J.