Napi Magyarország, 1999. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

2MAGYARORSZÁG ...Belpolitika Elmaradt találkozó Nemzeti-ügyben Tegnap mégsem találkozott egymással Demszky Gábor főpolgár­mester és Hámori József kultuszminiszter, így tehát nem jött lét­re a várt megállapodás a Nemzeti Színház ügyében. Úgy tudjuk, a főváros az általa összeállított 23 pontos javaslatot az utolsó pilla­natban megváltoztatta, s ezt a kulturális tárca már nem fogadta el. Demszky Gábor a kormányt teszi felelőssé az egy­ezség meghi­úsulásáért, de a minisztérium hétpontos elvi nyilatkozatát aláírta. Mint ismeretes, a két politikus tegnap a Nemzeti Színház, a Nem­zeti Hangversenyterem felépítésé­ről, valamint az Erzsébet téri hely­szín további sorsáról írt volna alá elvi megállapodást, a korábbi tár­gyalásokat követően. A megálla­podás, amelyet az Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma dol­gozott ki, 7 pontot tartalmaz, töb­bek között a Nemzeti Színház föl­építése mellett szerepel a Nemzeti Hangversenyterem létrehozása is, amit az Erzsébet téri telek tulaj­donjogának értékesítéséből szár­mazó bevétel biztosítana, ezt ugyanis teljes egészében erre for­dítanák, ugyanakkor a főváros a kormánynak ajándékozná a város­ligeti terület meghatározott részé­nek tulajdonjogát, ahol a kultusz­­tárca elképzelése szerint az új Nemzeti Színház épülne. A kor­mány kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzeti Színház beruhá­zásának befejezése után 90 nappal hozzákezd a II. kerületi Ganz­­gyártelep telkén a Nemzeti Hang­­versenyterem építéséhez. A fenti­ek megvalósulásához pedig a ka­binet visszavonhatatlanul bankga­ranciát biztosít a fővárosnak. Hámori József nyilatkozatban tudatta, hogy kész a hétpontos megállapodás szentesítésére, to­vábbá a tárca vállalja, hogy köz­park helyett konferenciatermet adjon át a mélygarázs felszínén. Valamennyi létesítményt a kije­lölt 10,7 milliárd forintos keret­ből építenék föl. Az Erzsébet té­ri beruházást a tárca és a főváros előzetes megegyezése alapján egy külföldi nagyberuházó cég végzi majd. Hámori József kijelentette, hogy a három nagy beruházásra vonatkozó végleges szerződés re­mélhetőleg egy hónapon belül formát ölthet s ki lehet írni a beru­házói pályázatokat. Demszky Gá­bor aláírta ugyan a hétpontos nyi­latkozatot, de választ vár a mi­nisztériumtól a főváros által ösz­­szeállított 23 pontos javaslatra, M. K.-P. G. Árhullám a Tiszán A Tisza vízgyűjtő területén, a Kárpátokban is intenzív olvadás­nak indult a hó a másfél ezer mé­ternél magasabb területeken, ezért újabb - az előzőnél kisebb - ár­hullám vonul le a folyón, ezért le­lassult az apadás, jelenleg másod­fokú a készültség Sarud és Né­gyes között. A mértékadó tokaji vízmércénél a szerda délutáni mé­rések alapján 24 óra alatt 7 centi­­méteres vízszintemelkedést re­gisztráltak. Szintén árad a Bodrog, a felsőberecki vízmércénél 8 cen­tit emelkedett a víz egy nap alatt. A folyó e térségében a ronyvazugi vésztározóba 22 nappal ezelőtt beengedett 12,7 millió köbméter­nyi víz visszavezetése tovább tart, ezért itt jelenleg is harmadfokú az árvízvédelmi készültség. A két héttel ezelőtt még 52 ezer hektár­nyi belvízzel borított, mezőgazda­­sági művelés alatt álló terület szer­dára már 22 400 hektárra csök­kent. A legnagyobb elöntések még mindig a Bodrogközt sújtják, e térségben csakknem 15 ezer hektár továbbra is víz alatt van, és még mindig harmadfokú a belvízvé­delmi készültség. A Taktaközben 4 ezer, Délborsodban 3100, a he­vesi részeken pedig 750 hektárnyi földet borít víz. A Tisza középső szakaszán tovább folytatódott a lassú apadás, Szolnoknál újabb 10 centiméterrel csökkent a vízszint. A Közép-Tisza vidékén változat­lanul 530 kilométer hosszan véde­keznek az árvíz ellen, ebből 409 kilométeren rendkívüli árvízvé­delmi készültség van érvényben. A védekezésben részt vevők szá­ma a korábbi 2000-ről 1862 főre csökkent. MTI Pürroszi győzelemnek bizo­nyult Baló György kétéves persorozata az ORTT ellen: a tv2-t működtető SBS Broadcasting és a CME fúzió­ja után 180 napjuk van az új tulajdonosoknak, hogy jelen­legi formájában beszüntessék a magyar TV3 adását.­ ­ A tv2-t működtető MTM-SBS Televízió Rt.-nek már van kidolgozott stratégiája arra, hogy a most bejelentett fú­zió után mi legyen az eddig ver­senytársként működő TV3-mal - fogalmazott tegnap érdeklő­désünkre Tolvaly Ferenc. A tv2-t működtető részvénytársa­ság vezérigazgatója azonban egyelőre részleteket nem kívánt elárulni a koncepcióról, mivel előbb szeretnék egyeztetni el­képzeléseiket az Országos Rá­dió és Televízió Testülettel. Jól­lehet a hétfőn kiadott hivatalos közlemény nem a CME felvá­sárlásáról, hanem annak beol­vasztásáról, illetve „fúzióról” szólt, az igazgató nyilvánvalóvá tette, hogy az SBS volt a vásár­ló. „Számvitelileg egyértel­műen az SBS vásárolta meg a CME-t’ - fogalmazott az igaz­gató. Egyelőre még nem világos, mekkora beleszólása lesz az SBS ügyeibe a pénzügyi nehéz­ségekkel küzdő CME korábbi vezetésének. Ronald S. Lauder az új cég alelnöke lesz, és négy igazgatóval vehet részt az SBS 15 tagúra bővített igazgatótaná­csában, de kétséges, hogy Lauder embereinek mennyi sza­vuk lesz egy ilyen, inkább fel­vásárlásra emlékeztető „fúzió” után. Baló György, a kivásárlás kö­vetkeztében veszélybe került TV3 igazgatója nem kívánt la­punknak nyilatkozni. Danks Emese, a televízió sajtószóvivő­je kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a televízió vezetése tudott arról, hogy az SBS tárgyalásokat folytat a CME-vel, azt azonban a szóvivő nem részletezte la­punknak, hogy váratlanul érte-e Balóékat a CME egyezsége. Turkovics Mónika, az ORTT szóvivője tegnap úgy nyilatko­zott, hogy a médiatörvény értel­mében a műsorszolgáltatónak be kell jelentenie a tulajdonosi szerkezet megváltozását. A TV3-nak a bejelentésre har­minc napja van, míg a földi su­gárzású tv2 esetében két hét alatt kell jelezni a változásokat a testületnek. Az új tulajdonosi szerkezet gyakorlatilag a TV3 adásának azonnali beszüntetését vonhatja maga után. A szükséges intézke­dések között ugyanis minden­képpen szerepelnie kell a TV3 megszüntetésének is - legalább­is a törvény erre kötelezi a mé­diatestületet, mivel a jogsza­bályok értelmében országos műsorszolgáltatónak nem lehet más műsorszolgáltatónál befo­lyásoló részesedése. A törvény egy másik passzu­sa ugyanakkor megengedi, hogy országos műsorszolgáltató be­folyásoló részesedést szerezzen egy másik televízióban, ha az „szakosított” műsort kínál a né­zőknek (ilyen lehet a csak hir­detéseket, zenét vagy híreket sugárzó tévé). A tematikus tele­víziók adásidejének 82 százalé­kát kell olyan műsorokkal kitöl­teni, amelyek a műsorszolgálta­tó által megjelölt téma köré cso­portosulnak. Valószínűsíthető, hogy az MTM-SBS menedzs­mentje ilyen módosításokkal próbálja majd megőrizni a TV3 jelenlétét a piacon. Mivel azon­ban a TV3 e pillanatban nem fe­lel meg ezeknek a kritériumok­nak, a fennálló helyzet jogsze­rűtlen - igaz, ennek megszünte­tésére a törvény 180 napos tü­relmi időt ad. Külön mérlegelés tárgya, hogy miképp alakul majd az a jogvita, amelyet a szintén a CME nevével fémjelzett Írisz Tv indított korábban az RTL Klub, a tv2 működtetői és az ORTT ellen. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Bíróság megállapí­totta, hogy az ORTT jogtalanul kötött műsor-szolgáltatási szer­ződést az RTL Klubbal, és an­nak felbontását javasolta. Most azonban úgy látszik, hogy Baló György TV3 televíziója előbb szűnhet meg, mint az RTL Klub, amely helyzetének tisztá­zásához még az óvatos becslé­sek szerint is évek szükségeltet­nek. Kozma Andrea, az Írisz Tv jogi képviselője tegnap közölte: a cég még nem döntött arról, fenntartja-e kártérítési igényét (az Írisz korábban milliárdos nagyságrendű kárigényt jelen­tett be amiatt, hogy annak ide­jén jogtalanul az RTL köthetett szerződést az ORTT-vel). Szabó Stein Imre, az RTL Klub kommunikációs igazgató­ja úgy véli, a nemzetközi pénz­ügyi életben az óriáscégek egyesülése tipikus, különösen az utóbbi években jellemzővé vált folyamat. A tv2-höz hason­lóan az RTL Klub is kivárja, amíg az ORTT állást foglal, va­jon a tv2 és a TV3 működése az új tulajdonosi szerkezetben tör­vényes-e. Mueller-TSZT A tv2 az ORTT állásfoglalását várja 180 napon belül megszűnhet a TV3? Törvényi kötelezettség lesz a feliratozás Folytatás az 1. oldalról A Magyar Televízió szerkesz­­tőségvezetője, Szűcs Gábor la­punknak elmondta: egyetértéssel fogadja a kezdeményezést, a megvalósítást azonban akadá­lyozza a pénzhiány. A feliratozás­hoz szükséges tárgyi feltételek adottak ugyan, ám a néhány fős szakmai stábnak már nem tudná­nak fizetni. Két évvel ezelőtt még a teljes műsoridő 5-6 százalékát feliratozva sugározták, mára ez az arány egy százalék alá süly­­lyedt. Jelenleg csak az esti hír­adót és a kéthetente jelentkező Úton című magazinműsort érthe­tik pontosan a siketek. Várhatóan azonban e műsor feliratozása is megszűnik a közeljövőben. Az EU tagállamaiban a műso­rok 50-60 százalékát a siketek számára is érthető formában su­gározzák. A tv2 kereskedelmi tévétársa­ság elnöke, Pintér Dezső lapunk­nak elmondta: egyetért az elkép­zeléssel, a megvalósításhoz szük­séges tárgyi feltételek azonban hiányoznak. Ezek beszerzéséhez anyagi hozzájárulásra lenne szükség. Információink szerint jelenleg egyetlen tárca sem fontolgatja, hogy támogatást nyújtson a fel­iratozáshoz a tévétársaságoknak. Pekár István, a Duna Televízió alelnöke úgy nyilatkozott: csupán elhatározás kérdése a döntés. A műsorok feliratozása nem nagy költség, s a tárgyi feltételek meg­teremtése sem kerül többe egy­két millió forintnál, ami a társasá­gok összköltségét tekintve nem nagy összeg. A műsorok jelnyelvi tolmácsolása helyett a teletexten való feliratozást javasolja, mert a több százezer súlyosan nagyot­halló többsége nem ismeri a jel­nyelvet. A halló közönséget is za­varja, ha a képernyő egy részén tolmács jelenik meg. A TV3 vezetése is egyetért a kultuszminiszter javaslatával. Mint azt Danks Emese sajtófő­nök elmondta: tervezik a hallás­­károsultak számára feliratozott, illetve jeltolmácsolással ellátott műsorok számának növelését. A szükséges forrást azonban még nem tudni, honnan teremtik elő. Miután az RTL Klub most köl­tözött új székházba, egyelőre nem lehet tudni, pontosan mikortól is lesznek feliratozott, illetve jeltol­mácsolással ellátott műsorok a té­vécsatornán. John Andreas, a spe­ciális projektek igazgatója szerint ez egyébként sem annyira pénz, mint technika kérdése. Krémer Balázs, a Szociálpoli­tikai Fejlesztési Központ igazga­tója lapunknak elmondta: az or­szágos fogyatékosügyi program megalkotása során - a tervezet je­lenleg a Szociális és Családügyi Minisztériumban van szakmai egyeztetésen - javasolni fogják, hogy az országos tévécsatornák törvényi kötelezettsége legyen legalább napi egy hírműsort fel­iratozással vagy jelnyelvi tol­máccsal sugározni. Az elképzelé­sek szerint ehhez nem járna álla­mi támogatás, hiszen ez egy televíziótársaság költségvetésé­ben sem képez jelentős tételt. Z. N. Sérülhet a kórház-finanszírozás Nem zárolták a nyolcmilliárdot A kormány részéről eddig nem erősítették meg, de nem is cáfol­ták azt a hírt, amely szerint össze­sen nyolcmilliárd forintot zárol­tak a gyógyszerkassza időarányos túllépése miatt. Információink szerint ebből a gyógyító-megelő­ző kasszától ötmilliárd forintot vennének el. Az emiatt keletkező problémákról, a kórház-finanszí­­rozás további lehetőségeiről a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár veze­tői tegnap egyeztettek. Kormányhatározat a zárolás­ról eddig nem született - tudtuk meg Donkáné Verebes Évától, az OEP finanszírozási főosztályve­zetőjétől. Csak a zárolási tervről döntött a kabinet, tehát egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy a gyógyító-megelőző kassza terhé­re veszik el az ötmilliárd forintot. A zárolás forrásai csak a követke­ző kormányülést követően válnak bizonyossá. Mivel a zárolásról még nem született kormánydöntés, a tár­gyalás ennek alapján, elvi síkon folyhatott - mondta lapunknak dr. Varga Ferenc, az MKSZ elnöke. A tárgyaló felek egyetértettek ab­ban, hogy a zárolás csak ideigle­nes lehet, fedezetét az APEH által beszedett járulékokból lehet pó­tolni, amennyiben a járulékbefi­zetés eredményessége kézzelfog­ható. Az MKSZ és az EGVE egy­aránt arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi gyógyszergaz­dálkodást, rendelési és felírási szokásokat felül kell vizsgálni azért, hogy a kassza többletigé­nyeit teljesíteni tudják. Nemes János, az EGVE elnö­ke hangsúlyozta: az év eleje óta zárolt hétmi­lliárd forintot to­vábbra is meg kell tartani a 13. havi bérek kifizetésére. Az ezen felül zár alá kerülő összegeket ki­zárólag ideiglenesen lehet zárol­ni, annál inkább is, mert a kór­­ház-finanszírozás alapjául szol­gáló HBCS összegét hamarosan csökkentik, ami átlagosan 13 százalékos mínuszt jelent az in­tézményeknél. Az MKSZ és az EGVE a tár­gyalás végén felajánlotta segítsé­gét az OEP-nek és az Egészség­­ügyi Minisztériumnak a gyógy­szerárak, a támogatási rendszer, valamint a gyógyszergazdálkodás átalakításában. tcza Erzsébetváros spóros költségvetési forráshiányára hi­vatkozva a VII. kerületi önkor­mányzat megszünteti a rászoruló családok gyermekei számára eddig biztosított természetbeni támoga­tást. A képviselő-testület ma tár­gyal szociális rendeletének módo­sításáról. E szerint a rendszeres tá­mogatásban részesülő több mint 3 ezer gyermek szülei csak a tör­vényben előírt segélyekre számít­hatnak a jövőben. Mintegy ezer családot érint az erzsébetvárosi ön­­kormányzat takarékossági cso­magja - nyilatkozta lapunknak Né­meth Márta, a polgármesteri hiva­tal szociális osztályának vezetője. A rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatás kiegészítéseként a kerület 1997 óta ad gyermekenként 3000 forint értékű csomagot. Ebben élel­miszereket és tisztasági szereket juttattak el az erzsébetvárosi rászo­rulóknak. Ezt a kedvezményt anya­gi kényszerből már januárban leál­lították, a mai testületi ülésen csak a korábbi intézkedés„ jogszerűsíté­­sére” kerülhet sor. Elképzelések szerint a szociális rendelet módosí­tása csak első lépcsője annak a ta­karékossággal összefü­ggő intézke­déssorozatnak, amelyre a VII. ke­rület elfogadott költségvetése ad felhatalmazást. Sz. Zs. * 1999. április 1., csütörtök Sorsolással a kuratóriumokba Sorsolással és az érintettek közötti megegyezéssel dőlt el tegnap, hogy a következő egy év­ben mely társadalmi és civil szer­vezetek képviseltetik magukat a Magyar Rádió, a Magyar Televí­zió és a Hungária Televízió köz­­alapítványi kuratóriumaiban. A több mint négyszáz, nyilvántar­tásba vett szervezet a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió kurató­riumába 21-21, a Hungária Tele­vízió kuratóriumába pedig 23 ta­got jelölhet. Információink sze­rint akadtak olyanok is, akik egy­­maguk több tucat szervezetet je­gyeztettek be a célból, hogy he­lyüket így biztosítsák a testület­ben. A történelmi egyházak és a kisebbségek szervezetei mindhá­rom kuratórium esetében meg­egyeztek egymással. A többi szervezet között a helyszínen dőlt el a képviseleti jog. A sorsolás megkezdésekor többen kifogá­solták, hogy a nyilvántartásba vett szervezetek listája sehol nem került nyilvánosságra, és a hely­színen regisztrált szervezetek névsorát sem ismertették, ezért előzetes megegyezésre sem volt lehetőség. Az ORTT képviselői ezért ismertették a szervezetek névsorát. Mentőszolgálat gyermekeknek Tegnap ünnepélyes keretek között is bejelentették: az életve­szélyes vagy súlyos állapotú cse­csemők és gyermekek helyszíni ellátására, szállítására április else­jétől beindul a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Alapít­vány rohamkocsi egysége. Ha a mentők központi irányítócsoport­ja úgy ítéli meg, hogy a gyermek intenzív ellátásra szorul, a beteg addig is magas szintű ellátást kap, amíg kórházba kerül. Ez a speciá­lisan felszerelt, nagy szaktudású rohamegység végzi majd a léle­geztetett gyerekek szállítását egyik kórházból a másikba, s ak­kor is őket mozgósítják, ha vizs­gálatra vidékről Pestre kell vala­kit szállítani. A speciális gyer­mekmentő ötlete a 28 éves, multi­média-szoftverekkel foglalkozó üzletember, az OMSZ félállású mentős tisztje, László Endre Már­ton fejéből pattant ki, aki 1998-tól rendszeresen dolgozik a Máltai Szeretetszolgálat kocsiján, s hosszú ideje együtt tevékenyke­dik Gesztes Évával, a kuratóri­um titkárával, a László Kórház gyermek intenzív orvosával is. Ketten létre­hozták a Szent Már­ton Gyermekmentő Szolgálat Alapítványt, amit nemrég be is je­gyeztek. Tevékenységüket a nagy Mentőszolgálaton belül végzik, az OMSZ adta a mentőkocsit, a hétmillió forint értékű, gyermek­mentéshez szükséges felszerelés egy részét is, de a speciális eszkö­zöket a Szent Márton Gyermek­mentő Szolgálatnak kell adomá­nyokból összeszedni. - Már csak egy nagy tudású EKG-gép hiányzik a műszerek közül, amit jelenleg kölcsön kap­tunk a Máltától - mondta László úr. - Bízunk benne, hogy az ado­mányozók támogatják az alapít­ványunkat. Réz Kata „Titkosított” átvilágítás 1998 nyarán is készült egy átvi­lágítójelentés az 1997. évi főváro­si közbeszerzésekről. Ezzel fény derült arra, hogy a Transpa­rency International cég által végzett átfo­gó átvilágítási vizsgálaton kívül lé­tezik még egy. Ennek az eddig is­meretlen jelentésnek az volt a célja, hogy rámutasson a közbeszerzési folyamat azon mozzanataira, ame­lyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közbeszerzés tisztaságát ve­szélyeztessék. A vizsgálatot a Mul­­tinvest Befektető és Vagyonkezelő Részvénytársaság végezte, amel­lyel a fővárosi önkormányzat pénz­ügyi bizottsága bízta meg tavaly. Az átvilágítási anyagot a fővá­rosi közgyűlés egyik ellenzéki frakciója (Fidesz-MDF-MKDSZ) és a Multinvest vezetője szerint annak lefolytatását követően tit­­kosították. Moskovits Péter, a pénzügyi bizottság elnöke azon­ban lapunknak úgy nyilatkozott: a jelentés soha nem volt titkos, min­denki számára hozzáférhető. A vizsgálat megállapította: a döntés­­hozatali rendszer nagy hibája, hogy a személyi felelősséget sok esetben nem lehet megállapítani, illetve nem követhető nyomon, kik hozzák a részdöntéseket. A je­lentés szerint az is rejtély, ki készí­tette a pályázati dokumentumokat, ki fogalmazta meg a hirdetményt. Mindezekkel ugyanis nagyban be­folyásolható a pályázat kimenetele -jegyzi meg a vizsgálat, amely azt is kifogásolja, hogy a pályázati ki­írás megfogalmazásában nem minden esetben jelenik meg az ön­­kormányzati érdek. A jelentésből kiolvasható, hogy a pályázók esélyegyenlősége meg­sértésének gyanúja nem zárható ki teljes egészében. Kiszivárogtatás útján az is előfordult, hogy az egyik pályázó még a szorzás­­hibát is átvette - lemásolta­­ a másiktól. Az sem ritkaság, hogy az ered­ménytelennek minősített nyílt pá­lyázat után tárgyalásos közbeszer­zési eljárással döntöttek a nyertes pályázatról, vagyis előnyösebb helyzetbe került az egyik pályázó. Az átvilágítási vizsgálat szóvá te­szi, hogy a megvalósítás szakaszá­ban a beszerzések vagy a beruhá­zások nem elhanyagolható hánya­da jóval a szerződés szerinti ár fe­lett valósult meg. Az ilyen esetek többségénél nem követhető nyo­mon az önkormányzat részéről a megemelt öszszeg jóváhagyása. Mindezek ellenére azonban a Multinvest úgy tapasztalta, hogy a fővárosi önkormányzat keretében bonyolított 1997-es közbeszerzési eljárások összességükben az ér­vényben lévő előírások szerint zaj­lottak. P. G. FIGYELEM! Válassza a jövedelmező hírlapárusítást! hír kör­és MEGNYITOTTUK HÍRLAPDISZKONTJA­INKAT, ahol kedvező feltételekkel vásárolhat hírlapokat viszonteladásra. - A hírlapok eladatlan példányait visszav­esszük. - A legjobb árrést biztosítjuk, amelynek mértéke az ÁFÁ-val csökkentett fogyasztói ár 22,5%-a. JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK: II. Szász Károly u 1.3., VII. Klauzál tér 5., VII. Rosenbiller u. 24., XI. Váserelyi Pál u. 10., XIII. Tátra u. 5. ___

Next