Napi Magyarország, 1999. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

második kiadás ' POLGÁRI NAPILAP Csemomirgyin ma Clintonnal találkozik - Nem tudni, hányán haltak meg a lebombázott autóbuszban Elengedték a három amerikai katonát A jugoszláv hatóságok tegnap reggel átadták a Belgrádban tartózkodó Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek azt a három amerikai katonát, akik harminckét napja kerültek szerb fogságba. A NATO szó­vivője eközben megerősítette, hogy Szerbia felett bevetés közben lezuhant egy F-16-os gép, azonban a pilótát sikere­sen kimentették. Viktor Csemomirgyin orosz külön- megbizott a hét végén folytatta a közvetítést, ma pedig Wa­shingtonba utazik, ahol Bili Clinton amerikai elnökkel tár­gyal a koszovói helyzetről. A katonák átadásáról szóló nyilatkozatot az amerikai köz­életi személyiség és Blagoje Kovacsevics, a Jugoszláv hadse­reg tábornoka írta alá a hadsereg belgrádi sajtóközpontjában tar­tott ceremónián. Nem sokkal ké­sőbb az amerikaiak már el is hagyták Belgrádot. A katonák szabadon bocsátá­sáról szombaton döntött Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök, miután megbeszélést folytatott Jesse Jacksonnal. A tiszteletes 26 tagú ökumenikus egyházi küldöttség élén csütör­tökön érkezett Belgrádba huma­nitárius küldetéssel. A három katona az aláírás idején ünnepélyesen, hátratett kézzel állt. Jackson azonban fi­gyelmeztette őket, hogy már nem kell feszesen állniuk, mivel mostantól nem foglyok. Á kato­nák röviddel később lehetőséget kaptak arra, hogy telefonon be­szélgetést folytassanak család­tagjaikkal. Az AP idézte a fekete bőrű tiszteletest, aki azt mondta, hogy felhívta öt Bili Clinton amerikai elnök, és gratulált neki. Korábbi tervek szerint a há­rom amerikai katonát, akit elkí­sért Jackson is, járművön szállí­tották a horvátországi határig, majd onnan repülőgépen egy né­metországi NATO-bázisra. A CNN tudomása szerint Jesse Jackson Bill Clintonnak Jackson tiszteletes közbenjárása az első lépés lehet a béketárgyalások megkezdéséhez Fotó: MTI - Külföldi Képszerkesztöség szóló levelet visz magával a ju­goszláv elnöktől. A levél tartal­máról a tévétársaság úgy érte­sült, hogy Szlobodan Milo­sevics személyes találkozót ja­vasol az amerikai elnöknek. A tiszteletes azt mondta, hogy legkorábban hétfőn találkozik Bili Clintonnal, és akkor tudja majd átadni a Szlobodan Milosevics levelét. Az amerikai elnök keddtől csütörtökig Európában tartózko­dik. Németországban a Jugo­szlávia elleni bevetésekben részt vevő amerikai katonákat láto­gatja meg, Brüsszelben pedig a NATO vezetőivel tárgyal. A NATO tegnap hajnalban elismerte, hogy előző nap egyik repülőgépe rakétát lőtt ki egy koszovói hidra, és eközben véletlenül eltalált egy azon ép­pen áthaladó autóbuszt. Szerb források szerint a támadásnak 34-60 halálos áldozata volt, akik közül többen elevenen el­égtek. „Május elsején délután egy NATO-repülőgép támadást inté­zett a luzanei híd ellen, amely a jugoszláv hadsereg és különle­ges rendőri erők kulcsfontossá­gú, Pristina és Podujevo közötti utánpótlási útvonalán fekszik” - áll a közleményben, amelyet a Reuters ismertetett. „Sajnos a rakéta kilövése után egy autóbusz haladt át a hí­don. A NATO nem tudja meg­erősíteni a polgári életekben be­következett veszteségeket” - folytatódik a nyilatkozat, amely­ben az észak-atlanti szövetség ismételten leszögezi, hogy min­den lehetséges óvintézkedést megtesz a polgári személyek életének megkímélésére. A Montenegróban állomáso­zó második jugoszláv hadsereg tegnap megtiltotta, hogy hajók kössenek ki az Adriai-tengeren lévő Bar polgári kikötőjében vagy távozzanak onnan. A tila­lom helyi idő szerint reggel hat órakor lépett hatályba - jelen­tette minden magyarázat nélkül a Montena helyi hírügynökség. A katonai intézkedés minden­esetre időben egybeesik a Ju­goszláviával szembeni olaj­szállítási embargó életbelépé­sével. Ha a NATO szárazföldi csa­patokat küld Koszovóba, akkor Lengyelország részt vesz a vál­lalkozásban - közölte Bronislaw Geremek lengyel külügyminisz­ter a Newsweek hírmagazinnak adott nyilatkozatában. Bronis­law Geremek hangsúlyozta, hogy Lengyelország lojális tagja az atlanti szövetségnek, és kész részt venni azokban a művele­tekben, amelyeket a szövetség elhatároz. A szárazföldi támadás eshetőségére utalva kijelentette, hogy „semmilyen lehetőséget nem szabad kizárni”. További hírek a 9. oldalon Két év múlva ismét eladható a Postabank? Kitűnő pályán a pénzintézet Egy rendkívül rossz, a me­nedzsment fölötti ellenőrzést gyakorlatilag ellehetetlenítő ma­gánkézbe adás után újra privati­záció előtt áll a Postabank - je­lentette ki a közelmúltban Urban László vezérigazgató-helyettes. Vélhetően két éven belül si­kerül eladható állapotba hozni a Postabankot. A vezérigazgató­helyettes ezzel kapcsolatban ki­emelte: több más magyar hitel- intézettel szemben az immár másodszor napirendre kerülő privatizáció nem a banktőke lik­viditási vagy jövedelmi helyze­tére való tekintettel vált szüksé­gessé, hanem azért, hogy képes legyen helytállni az erősödő, egyre inkább nemzetközivé váló versenyben. Teljes joggal merül föl a pos­tabanki vezetők azon igénye, hogy ne csak a botrányok, a visszásságok kapcsán kerüljön szóba a pénzintézet neve, hiszen hihetetlen erőfeszítéssel végre sikerült rendbe tenni. Ugyanak­kor nap mint nap hallható az a felelőtlen megállapítás, hogy az állam valamilyen oknál fogva túlkonszolidálta a Postabankot. Auth Henrik, a bank vezér- igazgatója cáfolja ezeket a kije­lentéseket. Bővebben az 5. oldalon A legfontosabb adatvédelmi követelmények érvényesülnek Vita a bűnügyi nyilvántartási törvényről A jövőben külön-külön bűn­ügyi nyilvántartásban kezelik a bűnelkövetők, a kényszergyógy­kezelés alatt állók és a gyanúsí­tottak adatait, az ujj- és tenyér­nyomatokat, a fényképeket vala­mint a DNS-profilokat. Ennek kialakítása mintegy 600 millió forintba kerül, ennek az összeg­nek a felét teszi ki a DNS-profi- lok nyilvántartására szolgáló, teljesen új rendszer létrehozása. A nyilvántartásokat a belügymi­niszter irányításával, az általa ki­jelölt szerv kezeli, a törvényessé­gi felügyeletet pedig a Legfőbb Ügyészség látja el. Az erről szó­ló törvényjavaslat vitáját ma kezdi meg az Országgyűlés. Ugyancsak ma tárgyalják először a honatyák a közlekedé­si nyilvántartásról szóló előter­jesztést. Ez a tulajdon és a köz­lekedés biztonságának védelme érdekében szabályozza a jármű­vezetők és a gépkocsik adatai­nak nyilvántartását. A törvényal­kotók szerint így csökkenne a járművekkel kapcsolatban elkö­vetett visszaélések száma, és biztosítanák azt is, hogy a közúti közlekedésben csak az arra jo­gosultak vegyenek részt. Majtényi László véleménye szerint az előterjesztésekben a legfontosabb adatvédelmi köve­telmények szerepelnek. Az adat­védelmi biztos rámutatott, hogy a két törvény megalkotása sür­gős, mert a polgárok személyes adatait évek óta törvényi szabá­lyozás nélkül kezelik. A bűnügyi nyilvántartásról szól javaslat kapcsán azonban kifogásolja, hogy annak egyik passzusa fel­hatalmazná a Határőrséget: bűn­megelőzés céljából a kiutazásig, de legfeljebb kilencven napig kezelje a határon átlépő külföl­diek adatait. Majtényi szerint ez szükségtelen, ugyanis a vízum­kötelezettség és a határőrzés megfelelő eszköz az idegenren­dészeti, a bűnüldözési és a nem­zetbiztonsági érdekek érvénye­sítéséhez. Emellett a tervezett adatgyűjtés azt jelentené, hogy minden külföldi állampolgárt potenciális bűnelkövetőnek te­kintenének, ez pedig a bűnmeg­előzés értelmének elfogadhatat­lan kiterjesztését jelentené. B. L. „Nyugodt, polgári építkezés folyik” Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel Az úgynevezett megfigyelési bizottság ülésén Orbán Vik­tor miniszterelnök az ügy nyilvánosságra hozatala után nyolc hónappal olyan dokumentumokat mutatott be a vizsgálóbizottság tagjai­nak, melyeknek eddig puszta létezését is tagadták a balol­dali ellenzék politikusai. A dokumentumok tartalmát a nyilvánosság most sem is­merhette meg, az ellenzék to­vábbra is úgy véli, hogy a be­mutatott iratok semmit sem bizonyítanak, a kormánypárti­ak pedig fenntartják: az előző ciklusban törvénytelen, állami eszközök felhasználásával, ha tetszik, közpénzen fideszes politikusokat figyeltek meg. A miniszeterelnök a Napi Ma­gyarországnak adott interjújá­ban azokra a kérdésekre vála­szol, megtudható-e, hogy kik figyeltek meg kiket, és milyen megrendelésre. Használták-e a választási kampányban az így megszerzett információ­kat egyesek? Igazak-e a sajtó­ban eddig megjelent állítá­sok? Tulajdonképpen milyen dokumentumokat ismerhetett meg a bizottság? Orbán Viktor elmondta: a felvetett kérdések egy részére ma is tudunk válaszolni, a többire pedig remélem, hogy a bizottság vizsgálatainak vé­gén választ talál. A vizsgáló- bizottság az egyes nyilatko­zók által keltett látszat ellené­re még csak most kezdte meg munkáját, s nem most fejezte be. A bizottság feladata az, hogy az általam elmondottak illetve a részükre átadott do­kumentumok alapján megvá­laszolja többek között az itt felvetett kérdéseket is, illetve, ha szükségesnek mutatkozik, más irányokban is feltárja a történteket. Hogy milyen szé­les körben, milyen mélység­ben és milyen hosszú ideig dolgoznak, az már a bizottság dolga. A munka megkezdésé­hez szükséges dokumentumo­kat rendelkezésükre bocsátot­tam. Ezek az iratok természe­tükből fakadóan állami és szolgálati titoknak minősül­nek. Egyeseket harminc évre titkosított még az előző kor­mány - egyébként helyesen -, másikak titkosítása 2013-ban jár le. Hogy olyan jelentés szülessen, mely választ ad a közvéleményt érintő kérdé­sekre, és ugyanakkor betartja a titokvédelem szabályait, a bizottság nehéz feladatai közé tartozik. Nyugodt... Folytatás a 4. oldalon 99101 9"771418 Hixuooo ® M 1000040 /looooo

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék