Napi Magyarország, 1999. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

MAGYARORSZAG • 1999. május 3., hétfő A kormány nem sajátítja ki a Városl^etet Az új Nemzeti Színház beruházásába nem vonnák be a fővárost Néhány napon belül döntés születik a kultusztárcánál arról, hogy miként lehet mihamarabb elkezdeni az új Nemzeti Színház építését a kormány által kijelölt helyen, a városligeti Felvonulási téren - közölte Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai ál­lamtitkára. Hangsúlyozta: a ko­rábban elterjedt információkkal ellentétben a tárca nem kívánja kisajátítani a területet, az építke­zés megkezdésének a fővárosi önkormányzat beleegyezése nél­kül is van törvényesen járható útja. Elkészült az Erzsébet tér rendezésére vonatkozó terv is. amelynek értelmében magántő­ke bevonásával mélygarázs épül, illetve a felszínen közpark létesül. A Hősök terén álló mil­lenniumi szoborcsoport ugyan­olyan formában jelenne meg az Erzsébet téren is. A főváros vezetése nagy ér­deklődéssel várja, miképpen kí­vánja a tárca megvalósítani el­képzeléseit a fővárosi önkor­mányzat bevonása nélkül - kö­zölte lapunkkal Atkári János főpolgármester-helyettes. A vá­rosatya kifejtette: nem lát lehe­tőséget arra, hogy a kormány egyedül építse meg a teátrumot a Felvonulási téren. A beruházás megkezdéséhez ugyanis módo­sítani kell a XIV. kerület részle­tes rendezési tervét, és át kell minősíteni a közparkként funk­cionáló területet. Mindehhez pe­dig elkerülhetetlen a helyi és a fővárosi önkormányzat bele­egyezése - mondta. Értesülése szerint az sem kizárt, hogy a ka­binet nem a téren, hanem a vá­rosliget belső részén, az egykori vásárváros területén akarja fel­építeni az új Nemzeti Színházat. Ez azonban nem változtatna so­kat az előbb felsorolt feltétele­ken, ráadásul tönkretenné a liget külső és belső képét. P. G.-MTI A Fidesznek és az MSZP-nek együtt kell működnie Pályázati pénzből épülhet az egri uszoda Az egri Makovecz-uszoda épí­tésének meggyorsítása érdekében kifejezte együttműködési szándé­kát Homa János, a város fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Imre, a város szocialista polgármestere annak érdekében, hogy a fedett uszoda felépítésé­hez állami támogatáshoz jusson a település az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium által meghirdetett - a sportlétesítmények rekonstrukció­jára és építésére vonatkozó - pá­lyázatán. Homa János szerint az ISM pályázata jó lehetőséget ad arra, hogy az egri fedett uszoda építésének pénzügyi gondjait leg­alább részben megoldja, és elsi­mítsa a beruházás miatt felmerült konfliktusokat. Nagy Imre polgármester sze­rint is üdvös volna, ha az egri közgyűlés két legerősebb frakció­ja - a fideszes és a szocialista ­együtt tudna működni az uszoda­építést szogáló pályázatban. A polgármester hangsúlyozta: az építéshez mintegy 320 milliós központi támogatásra van szük­ség, de ezt nem egyetlen forrásból kívánják megszerezni. A város vezetője szerint nem kívánják megvárni a pályázat beadásának június közepi határidejét, ugyanis - számítva a lehetőségre - a pol­gármesteri hivatal már elkészítet­te a szükséges dokumentációt. A történtek előzménye, hogy az önkormányzati választások után a város új, szocialista polgár- mestere felfüggesztette a Mako- vecz Imre tervei alapján épülő uszodaberuházást. A közgyűlés végül nem járult hozzá az építke­zés végső leállításához, a munka ennek ellenére négy hónapot állt. Az uszodabizottság még február­ban megállapodott a Bau­Systemmel, a Makovecz-uszoda kivitelezőjével, hogy az építkezés ideiglenes felfüggesztése miatt bejelentett 123 millió forintos kár­igényét 30 millióra csökkentse. Ekkor azonban Nagy Imre MSZP-s polgármester - aki végig egyetértett az uszodabizottság tár­gyalási stratégiájával és lépéseivel - határozati javaslatot teijesztett a közgyűlés elé a kárigény kifizeté­sével kapcsolatosan. Ezt azonban párttársai, vagyis a szocialisták le­szavazták. Mindeközben sikerte­lennek bizonyult három olyan SZDSZ-es kezdeményezés is, amely az us2íodaépítésről tartandó népszavazás kiírására irányult. Az uszoda alapkövét múlt év október 8-án helyezte el Deutsch Tamás. A politikus akkor a kormány ne­vében ígéretet tett arra, hogy segí­tik az uszoda megépítését. Poszonyi-MTI CNN-díj magyar televíziósnak A sajtószabadság világnapja Szerte a világon május 3-án emlékeznek meg a munkájuk so­rán megölt vagy bebörtönzött új­ságírókról. A jelenlegi háborús helyzet­ben a magyar újságíróknak köte­lességük, hogy kiálljanak a bár­mely oldalon elpusztított, megsé­rült, megszégyenített vagy mun­kájukban akadályozott kollégái­kért - jelentette ki Wisinger Ist­ván, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének (MÚOSZ) el­nöke. Kása Csaba, a Magyar Új­ságírók Közösségének (MŰK) elnöke szerint a magyarországi sajtó a kormányváltás óta nem sokat változott, a konzervatív la­pok nem erősödtek meg. Úgy lát­ja: egy napilap nem oldaná meg a helyzetet, heti- és havi lapokból álló teljes lapcsoportnak kellene létrejönnie, amely ezt az érték­rendet magas szinten képvisel­hetné. Magyar televíziós újságírót is kitüntetnek a CNN amerikai hír­televízió szerdai, atlantai konfe­renciáján: Világi Gyula, a Magyar Televízió Híradójának külpoliti­kai rovatvezetője a tavaly novem­berben, Koszovóban készített ri­portjáért kap elismerést. A CNN World Report című műsorában többször is levetített riportfilm operatőre Nagy Géza volt, s tol­mácsként Farkas Katalin is köz­reműködött a munkában. Az MTV Híradó stábjának al­kotását a Best hard news (legke­ményebb hírek) kategóriában nominálták a díjra, egy finn és egy kínai film mellett. Világi Gyula elmondta: hamarosan Al­bániába indul forgatni. A tűzoltókra mindenhol felnéznek az emberek A katasztrófaelhárítás új feladatokat ad majd Központi országos tűzoltó­napot rendeztek Miskolcon a helyi önkéntes tűzoltó és men­tőegylet megalakulásának 125. évfordulója alkalmából. Az or­szág minden részéből összese- reglett tűzoltók Száray Zoltán dandártábornok, a Magyar Tűz­oltó Szövetség elnökének segít­ségével megemlékeztek a har­madik században élt Szent Fló­riánról, aki katonaként kezdte pályáját, majd tűzoltás közben halt hősi halált. A dandártábornok méltatta gróf Széchenyi Ödön, a Magyar Tűzoltó Szövetség alapítójának munkásságát. Beleszity János vezérőrnagy, országos parancs­nok hangsúlyozta: kialakultak a tűzoltóság megfelelő működésé­hez szükséges jogi feltételek, s javultak a munkafeltételek is. Már 130, csúcstechnikát kép­viselő fecskendős járművel ren­delkezik az országos hálózat, ki­lenc új műszaki mentő- és ka­tasztrófaelhárító bázis kialakítá­sa pedig folyamatban van. A közgyűlésen Széchenyi Ödön-díjjal tüntették ki az or­szágban legeredményesebb munkát végzett önkéntes és hi­vatásos tűzoltókat, valamint se­gítőiket. Felkai László, a Bel­ügyminisztérium közigazgatási államtitkára pedig három, egyenként 60 millió forintot érő Mercedes-Rosenbauer tűzoltó- kocsit adott át a miskolci, a ka­zincbarcikai és az ózdi önkor­mányzati tűzoltóságnak. A mis­kolci tűzoltóságnak a minisztéri­um csapatzászlót adományozott.- Szent Flórián napja egyre inkább a tűzoltóké, mind jobban átérezzük választott szentünk emberi nagyságát, s e példa hét­köznapi életünkben is követen­dő, hiszen nem hallgathatom el, hogy a tűzoltók soha nem tartoz­tak a társadalom azon rétegei közé, melynek az erkölcsi meg­becsülését anyagi elismerés is követte. Az viszont tény: a társa­dek-képviseleti szerveivel kar­öltve kemény tárgyalásokon ál­lapodhatott meg a kormányzat­tal és a belügyi tárca vezetésé­vel, hogy az önkormányzati tűz­oltók is ugyanolyan elvek alap­ján kapják illetményüket, mint a Egy évtizede modern eszközökről csak olvashatlak Az év első három hónapjában tűzoltóink országszerte összesen 13 595 alkalommal vonultak ki különböző riasztásokra, amelyből 6943 volt a műszaki mentés. 241 bajbajutottat menekítettek ki a lángok közül. 48 polgári személy veszítette életét, 137 civil és 8 tűzoltó pedig megsérült. Műszaki mentés során 262 embert men­tettek ki a különböző baleseti helyszínekről, 625 civil és 3 tűzoltó szenvedett sérülést, s ez idő alatt összesen 144 személy veszítette életét. A tűzoltókat öt robbanáshoz riasztották, ahol oxigén- és propán-bután gázpalack okozta a balesetet. 4196 csőtörés és bel­vízkár történt, elemi kárnál és viharkárok elhárításánál 239 alka­lommal volt szükség segítségükre, 250 fakidöléshez, 70 épület­omláshoz, 227 omlásveszély-elhárításához vonultak még ki. Az első negyedévben összesen 75 erdőtűz történt, avartűznél 1205 alkalommal nyújtottak segítséget, 290 nádtűz, 925 szárazfü, 60 kazal- vagy boglyaégés, 230 mező- és réttűz fordult elő. 2114 mező- és erdőgazdasági tüzet jelentettek be. Lakástüzet és szemé- lyiingatlan-tüzet 1441 alkalommal jelentettek be. Ebből ágyban dohányzás miatt 132 lakáshoz riasztották a lánglovagokat, 282 elektromos tűz keletkezett, nyílt láng szabálytalan használatától 510, ismeretlen körülmények miatt 618 alkalommal vonultak a helyszínekre. A műszaki kár becsült értéke 1,7 millió forint, míg a megmentett érték 2,6 millió forint volt. dalom erkölcsi megbecsülését mindenkor éreztük, s bízom ab­ban, hogy a jövőben sem lesz ez másként - állítja Gálos Imre al­ezredes, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnök-ügyvivője. Az elmúlt évek során szak- szervezetük számos eredményt ért el mind a technikai felsze­reltség, a különböző egyéni vé­dőruhák és -eszközök, mind az égési sérültek elsődleges ellátá­sára kapott világszínvonalú egészségügyi csomag tekinteté­ben. Ma már elmondható, hogy számos olyM eszközt állíthattak rendszerbe, amelyről egy évtize­de jobb esetben csak prospektu­sokban olvashattak, vagy külföl­di szakmai bemutatókon láthat­tak. Ami a béreket illeti, a tűzol­tó-szakszervezet, a többi fegy­veres és rendvédelmi szervek ér­Fotó. Koncz György többi rendvédelmi szerv dolgo­zói. Az önkormányzati tűzoltók körében az egységes jogértelme­zés és alkalmazás azonban csak részben teljesült, ahogyan a technikai eszközök vonatkozá­sában tett javaslatuk is. Ezért az elkövetkezendő idő­szakban az érdekérvényesítés legfontosabb feladata a felszere­lések beszerzési költségeinek előteremtése, mivel ez nem tar­tozik a kormányzati támogatás körébe. Nem kis pénzről van szó, ám ezekre az eszközökre el­engedhetetlenül szükség van. A távolabbi tervek még nem kör­vonalazódtak, hiszen egyelőre nem ismerik a katasztrófael­hárítási központok létesítésének koncepcióját, emellett tudvalé­vő, hogy több jogszabályi válto­zás is várható. Rozgics Mária Több pénzt a jó tanárnak Ősztől 61 ezer forint az alapbér Nem arról van szó, hogy szep­tembertől eltörlik a tanárok mi­nőségi többletmunkájának díja­zását, csak annak mértékén vál­toztatnak - mondta lapunknak dr. Stark Antal, az Oktatási Minisz­térium (OM) gazdasági helyettes államtitkára, az egyes pedagó­guskörökből és ellenzéki oktatás- politikusoktól származó ellenté­tes véleményekre reagálva. 1998-ban a pedagógusok alapbére átlagosan 51 ezer forint volt, amely az 1999. január 1-jé- től kötelező 16 százalékos eme­lés miatt 59 200 forintra nőtt. Ehhez tavaly szeptembertől idén augusztus végéig havi 3380 fo­rint úgynevezett minőségi bér­pótlék társul. Természetesen ez a pedagógusoknak csak egy ré­szét érinti, emiatt nagy különb­ségek adódtak a jövedelmek kö­zött. Ezzel természetesen - a he­lyettes államtitkár szerint - sem a pedagógus-szakszervezet, s érthető módon a tanárok egy ré­sze sem értett egyet. Ezért a tár­ca az említett pótlék helyett szeptembertől bevezet egy min­denkire vonatkozó, kisebb mér­tékű, havi 1500 forintos díjazást, amely - meggyőződésük szerint - igazságosabb az előzőnél. Stark Antal szerint ugyanis ala­csony a pedagógusok keresete ahhoz, hogy elviselhető legyen a túlzott mértékű differenciálás. Mivel mindenképpen honorálni szeretnék a minőségi munkát, ezért az említett igazságos el­osztás miatt mérsékelték az ösz- szeget. Az alapbéreket tehát 3 százalékkal - számításaik sze­rint 61 ezer forintra - emelik szeptembertől. Az Oktatási Minisztérium ar­ra törekszik, hogy a pedagógu­sok idén elindított bérnövekedé­sét a következő években is foly­tassa - jelezte dr. Stark Antal. 1999-ben mintegy 16,3 száza­lékkal emelkedik a tanárok kere­sete, ami - figyelembe véve a várható 9 százalékos inflációt - kimagasló reálkereset-növeke­désnek felel meg. Az OM he­lyettes államtitkára, aki 1996-tól felügyeli a tárca pénzügyi, gaz­dasági tevékenységét, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ek­kora keresetnövekedést az el­múlt évtized során egyetlen kor­mány sem tudott megvalósítani. Az ÓM szándéka szerint a jövő évben is legalább 6-8 százalék közötti reálbémövekedést sze­retne elérni, de hangsúlyozta: ez természetesen csak a tárca szán­déka, amelyet még nem egyezte­tett a kormányzattal. HANCZÁR Szabadban szabad május elsején A napsütéses időben idén is sokan töltöttek a munka ünnepét a szabadban, benépesültek a közparkok, a hagyományos majálisok színhelyei is. A Városligetben a szakszervezetek és az MSZP tartott fórumot, a Margitszigeten évek óta a szabadmadaras zászlókat len­gette a tavaszi szél. Csekély hallgatóság mellett tartott itt beszédet Magyar Bálint pártelnök. Meglehetősen kevesen érdeklődtek a kis­gazdák Gazdagréten szervezett, politikamentes rendezvénye iránt is. A kötött május elsejei programok helyett a fővárosiak inkább az evés-ivás, a napfürdözés és a tesmozgás élvezetének adták át magu­kat a jó levegőn, ahol a könnyed szórakozásról is gondoskodtak a szervezők. Visszaköltözik az egri gyermekosztály Visszaköltözik eredeti helyére az egri Markhot Ferenc Kórház gyermekosztálya - döntött pénteki közgyűlésén Heves megye ön- kormányzata. Mint ismeretes, a kórházi osztály az ott dolgozó nővé­rek körében előfordult daganatos megbetegedések okainak tisztázá­sa miatt február közepén költözött át ideiglenesen az intézmény egy másik épületébe. A yizsgálátök szerint azonban - mint ezt az Egész­ségügyi Tudományos Tanács ad hoc bizottsága márciusi konferenciá­ján ismertette - nem mértek olyan radon- és egyéb sugárzást, amely a betegségeket előidézhette volna. A gyermekosztály jelenlegi he­lyén korlátozza a szomszédos osztályok működését, ezért is kell a szükséges felújítások után - amelyekre mintegy másfél hónap szük­séges - visszaköltöznie. A felújításokra legalább 13 millió forintra van szükség, ezért a megyei közgyűlés Gógl Árpád egészségügyi miniszterhez fordult központi támogatásért. A minisztérium inter­venciós alapjának befagyasztása miatt azonban várni kell a válaszra. Pénteken a közgyűlés tagjaihoz levelet juttatott el az említett gyer­mekosztály vezetője, dr. Petheő István, aki aggódik, mert régi helyü­kön a jelenleginél korszerűtlenebb körülmények között kényszerül­nek majd dolgozni. P-r Áthidalt probléma Esztergomnál Folynak az előkészületek az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Duna-híd építésére. Mint ismert, a magyar részről már régóta szorgalmazott újjáépítésről tavaly év végén állapodott meg a magyar és a szlovák kormányfő. Könözsy László, a királyi város pol­gármestere szerint a munkálatok 2000 elején kezdődhetnek meg, s ha minden jól megy, már ugyanazon év végén, de legkésőbb 2001 elején be is fejeződhetnek. Jelenleg a talajmechanikai és pillérstati­kai vizsgálatokat végzik a szakemberek. A munkálatokhoz az Euró­pai Unió is hozzájárul mintegy 5 millió ECU PHARE-támogatással, vagyis a költségek körülbelül 50 százalékával. A nemzetközi tendert várhatóan szeptemberre írják ki. A pályázóknak az eredeti átkelő szi­luettjét megőrző, de annál magasabb, kétszer egysávos, s kerékpár­únál kiegészített híd megépítésére kell tervet készítenie. Az 1895- ben elkészült, s Ferenc József császár lányáról, Mária Valériáról el­nevezett Duna-hidat a visszavonuló németek 1944 decemberében robbantották fel. MTI A Mazsihisz új programtervei A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) közgyűlése vasárnap elfogadta Tordai Péter elnök hét pontból álló, az elkövetkezendő évek legfontosabb feladatait összefoglaló prog­ramtervét, amely egyebek mellett célul tűzi ki az alapszabály módo­sítását, a gazdálkodási rendszer korszerűsítését, továbbá az oktatási­nevelési, az egészségügyi-szociális és az ifiúsággal kapcsolatos teendők áttekintését. Tervei között szerepel például, hogy várhatóan ősztől iijúsági rabbit neveznek ki. A Mazsihisz elnökének tájékozta­tása szerint a program kidolgozásával egyidejűleg megalakult egy 7 fős személyes tanácsadó testület, amelynek tagjai segítik az egyes programpontok kidolgozását. A közgyűlés a tervezet mellett elfo­gadta a szövetség tavalyi mérlegbeszámolóját és ez évi költségvetés­ét is. MTI Háború vagy béke? A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a kormány politikája há­borúba sodorhatja az országot. Giczy György pártelnök a tegnapi pártgyűlésen utalt Orbán Viktor londoni beszédére, mely szerint a NATO-nak ki kell szélesítenie Jugoszlávia bombázását. Azóta Sza­badkát is érte támadás. Giczy szerint etnikai problémákat légi­csapással sehol sem lehetett megoldani, s a NATO-csapások célja nem a koszovói albánok helyzetének rendezése, hanem a haditech­nika kipróbálása és az angolszász világuralom. Példaként említette az ír kisebbség gondjait, s hogy Belfastban ezért még nincs légi­csapás. A pártelnök hangsúlyozta, hogy nem Milosevicset védi, de a koszovói válságot a hidak és üzemek lerombolásával nem lehet megoldani. MTI - PAT

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék