Napi Magyarország, 1999. május (3. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
1999. május 3., hétfő • Ma tárgyalják Gönczöl médiabeadványát Alkotmánybírósági kontroll Az Alkotmánybíróság mai, teljes ülésén megkezdi a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény alkotmányellenességének vizsgálatát kérő indítványok tárgyalását. Több beadvány érkezett a testülethez ebben az ügyben, többek között Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részéről, aki a médiakuratóriumok összetételéről, illetve megválasztásáról szóló rendelkezések megszüntetését kezdeményezte. Mint ismeretes, Gönczöl Katalin arra a beadványra reagált, amelyet Kovács László, az MSZP elnök-frakcióvezetője nyújtott be az ombudsmani hivatalhoz. Gönczöl megállapította: a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény alapján hozott országgyűlési határozatok eredményeként a pártok befolyása a közszolgálati kuratóriumok öszszetételére és tevékenységére attól függetlenül is növekszik, hogy az elnökség egyes tagjait melyik képviselőcsoport jelölte. Az ombudsman szerint ez ellentétben áll az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban foglalt kritériumokkal. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész - ugyancsak Kovács László szocialista politikus megkeresése nyomán - szintén indítványozta a rádióról és televízióról szóló törvénynek a közszolgálati médiakuratóriumok elnöksége megválasztásával foglalkozó egyik rendelkezése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát. Györgyi Kálmán kezdeményezte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség fennállását, mivel az Országgyűlés nem tett maradéktalanul eleget az alaptörvényben meghatározott, a rádióval és a televízióval kapcsolatban a tájékoztatási monopóliumok megakadályozását célzó jogalkotói feladatának. Magyar Bálint és Pető Iván az SZDSZ részéről azt a gyakorlatot kifogásolta, hogy a kormánytöbbség ellenzéki pártnak nyilvánította a parlamenti képviselettel nem rendelkező MDNP-t, illetve KDNP-t, és ezt ellensúlyozandó újabb kormánypárti tagokat delegált a Magyar Rádió, a Hungária Televízió és az MTI irányító testületébe. Napirendre kerül továbbá az a panasz, amelyet a halálbüntetéssel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést elutasító országos választási bizottsági határozat ellen nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság megvitatja a büntető törvénykönyv egyes paragrafusait érintő beadványokat is, amelyek a gazdasági bűncselekményekről szóló rendelkezések kapcsán az elkobzás szabályait, valamint a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre vonatkozó elnevezéseit és szabályait vitatták. Az Alkotmánybíróság elé kerül az az indítvány, amely az alaptörvényben biztosított szociális biztonsághoz való jog tartalmi értelmezésére irányul. A teljes ülés holnapi napirendjén szerepelnek azok az indítványok, amelyek a büntető törvénykönyvnek a vérfertőzésre, illetve a fajtalanságra vonatkozó rendelkezéseit támadják. Az Alkotmánybíróság megtárgyalja azt a beadványt, amely szerint az alaptörvénybe ütközik a határőrizetről és a határőrségről szóló törvény több rendelkezése, így például a kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályok. K. F. Belpolitika Kosztolányi: Nikolíts a felelős A miniszterelnök bemutatta a megfigyelési dokumentumokat Rendkívül éles szópárbaj közepette zajlott az Országgyűlés megfigyelési bizottságának pénteki tanácskozása, amelyen a testület zárt ülés keretében hallgatta meg Orbán Viktor miniszterelnököt. A kormányfő szerint a bizottságnak átadott dokumentumokból megállapítható, hogy az előző parlamenti ciklus során különböző formában több politikus ellen is törvénytelen és titkos megfigyelés, illetve adatgyűjtés folyt. A polgári kabinet mindezt a hivatalba lépését követően megszüntette, a törvényes állapotokat pedig helyreállítota. Értesüléseink szerint az MSZP és az SZDSZ a zárt ülésen mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a kormányfő tavaly augusztusban nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy az előző ciklus hivatali ideje során több fideszes politikus és családtagjai ellen közpénzen finanszírozott, titkos és törvénytelen adatgyűjtés történt. Az ellenzéki taktika szerint ha Orbán Viktor mégis dokumentumokkal tudja alátámasztani mindezt, akkor arra helyezik a hangsúlyt, hogy mulasztásos törvénysértést követett el, hiszen nyolc hónapon keresztül semmit sem tett az ügy tisztázása érdekében. A miniszterelnök a mintegy két órán keresztül zajló zárt ülésen a bizottság tagjainak átadta az állítását alátámasztó bizonyítékokat, majd válaszolt a kérdéseikre. A tanácskozáson már azon is összevesztek a honatyák, hogy a bizottság nyílt vagy zárt ülés keretében hallgassa meg a kormányfőt. Keleti György, a testület szocialista alelnöke, valamint az SZDSZ-es Világosi Gábor egyaránt úgy vélekedett, hogy azért kell nyilvános ülést tartani, mert Orbán Viktor is hasonló módon jelentette be a megfigyelés tényét. A miniszterelnök szerint a kijelentését alátámasztó dokumentumokat a nemzetbiztonsági szakszolgálat, a meghallgatási jegyzőkönyvet pedig a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Szolgálata szigorúan bizalmasnak minősítette. Hozzátette: a négy egységre bontható dokumentum egy részét még az előző kormány, egy részét pedig a jelenlegi kabinet titkosította. Bejelentését követően a bizottság 7 igen és 3 nem szavazattal a zárt ülés mellett döntött. A szavazásban egyébként nem vettek részt a szocialisták. A meghallgatást követően Orbán Viktor miniszterelnök az állami és szolgálati titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem válaszolt a megfigyelést elrendelőkre vonatkozó újságírói kérdésekre. Annyit azonban elárult, hogy az összes érintett személy és vállalat szerepel abban az összeállításban, amit átadott a bizottság tagjainak. A közpénzek felhasználását firtató kérdésre csak annyit válaszolt: „Felfogásom szerint ez történt.” Hozzátette: a dokumentumok között szabályos megbízási szerződések is találhatók, de az anyagból kiderül, hogy a megfigyeléseket bizonyos magánszemélyek vállalkozásaiban olyanok végezték, akik állami alkalmazásban voltak, és ehhez állami eszközöket is felhasználtak. Nem válaszolt azonban arra a kérdésre, hogy a titkosszolgálatok fedőszerveken keresztül végezték-e az adatgyűjtéseket. Mint mondta: most kezdődött meg a bizottság tényleges munkája. Ha a testület szükségét látja, akkor a jövőben a kormány bármelyik minisztere rendelkezésre áll. A bizottság jelentése a közölhető információkat tartalmazhatja, a parlament elé kerülő összeállítás pedig még ennél is kimerítőbb választ ad a felmerült kérdésekre. Ezt követően Kosztolányi Dénes, a testület fideszes elnöke rögtönzött sajtótájékoztatón jelentette be: a miniszterelnöki meghallgatás után sokkal súlyosabbnak tűnik az ügy, mint azt korábban sejteni lehetett. Az előző kormányzati ciklus alatt ugyanis súlyosan sérültek a politikai élet tisztaságához és a demokratikus államrendhez fűződő állampolgári jogok. A vizsgálat most a bizonyítási szakaszba lépett. Elmondta: az 1996-ig visszanyúló megfigyelési botrány közérdekű bejelentésnek köszönhetően robbant ki. Elismerte, hogy azok a céginformációk, amelyeket a lapok korábban már nyilvánosságra hoztak, összefüggésben lehetnek az üggyel. Nevekről Kosztolányi Dénes sem tett említést, azt azonban kijelentette, hogy „egyértelműnek tűnik az előző tárcanélküli miniszter politikai felelőssége”. - Elképzelhető, hogy Nikolits Istvánt tanúként kihallgatjuk - mondta a bizottság elnöke. Mivel Kosztolányi Dénes nem engedte meg, hogy ezen a sajtótájékoztatón Keleti György, a testület alelnöke is kifejthesse véleményét, a szocialisták vasárnap újra összehívták az újságírókat. Vancsik Zoltán bejelentette: Kosztolányi Dénes a diktatórikus vezetői stílusa miatt alkalmatlan a bizottság elnöki posztjára. Az MSZP erről a véleményéről levél formájában tájékoztatja Áder János házelnököt. Keleti György pedig cáfolta, hogy a bemutatott dokumentumok alátámasztanák Orbán Viktor tavaly nyári kijelentését. Jezsó Ákos Keleti és Kosztolányi Fotó: Hatlaczki Balázs Stumpf István Zemplénben Megkezdődik a kártalanítás Napokon belül hozzájuthatnak az állam által biztosított összegekhez mindazok, akiknek lakóháza a tavaszi bel- és árvíz során súlyosan megrongálódott. A kormány döntésének értelmében a kártérítésre szánt keret 11 milliárdról 24 milliárd forintra növekedett. A teljes összegből 1,5 milliárd forint jut a károsodott épületek helyreállítására, új lakóházak építésére, megvásárlására. A kormányrendelet szerint május 20-ig kell elkészülnie a károsultak támogatását szolgáló hosszú lejáratú, kedvező feltételű hitelkonstrukciónak - jelentette ki Sátoraljaújhelyen Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter pénteki, zempléni körútját követően. Az ár- és belvíz sújtotta területeken tett látogatása során Stumpf István találkozott az érintett települések polgármestereivel is. A megbeszélésen elhangzott: a hivataloknak az árterületeken az eddigieknél körültekintőbben kell kiadniuk az építési engedélyeket. Németh Károly, Cigánd polgármestere szerint a hasonlóan súlyos belvízkárok elkerülésének érdekében alapos vizsgálatokkal kell a felelősöket megeresni. A bodrogközi települések első emberei elmondták: gondot okozhat, hogy a kormány a tönkrement utak felújítási költségének csak 50 százalékát biztosítja. A felvetésre reagálva a Miniszterelnöki Hivatal vezetője kifejtette: az állam 1,6 milliárd forintot szánt a közutak rekonstrukciójára. A kormány intézkedései csak abban az esetben lesznek hatékonyak, ha a támogatás mihamarabb eljut az önkormányzatokhoz - szögezte le Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere, hozzátéve, a Bodrogközben több településre még a rendkívüli havazás miatti károk enyhítését célzó juttatások sem érkeztek meg. A polgármester úgy véli: fontos, hogy az ország vezetése továbbra is ugyanolyan kiemelt figyelmet fordítson Zemplénre, mint az elmúlt hat hónapban. Dévényi Módosul a kisebbségi törvény Az Országgyűlés ma megkezdi és várhatóan le is zárja a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslat általános vitáját. A frakciók egyetértenek abban, hogy a jogszabály-módosítást még a tavaszi ülésszakon el kell fogadni. Ellenkező esetben ugyanis - a hatályban lévő törvény értelmében - októberben kisebbségi pótválasztásokat kell tartani, amelynek költsége mintegy kétmilliárd forint lenne. A módosítás - a kisebbségi ombudsman kezdeményezésére - megszünteti az úgynevezett pótválasztást. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a választásokat követő évben, az ország bármely településén, ahol nem jött létre kisebbségi önkormányzat, ismételten választást lehet tartani. Ez azonban 1995-ben érdektelenségbe fulladt, a pótválasztáson a voksolásra jogosultaknak mindössze 1,2 százaléka jelent meg. Szakemberek véleménye szerint hasonló részvételi arányra lehet számítani idén októberben is. Az 1998-99. évi kisebbségi választások tapasztalatai alapján az Országos Választási Bizottság (OVB) kötelezettségévé tennék, hogy határozatképtelenség esetén, hatvan napon belül, egyszeri alkalommal megismételtesse az elektorgyűlést. Ezzel párhuzamosan a módosítási javaslat a jelenlegi 75 százalékról 50 százalékra csökkenti az elektorgyűlések határozatképesség követelményét. Mint ismeretes, a hazai románság országos önkormányzata azért nem jöhetett létre, mert az OVB által két ízben is összehívott elektorgyűlés nem volt határozatképes. B. L. MAGYARORSZÁG *3 Száz év az ezerből Érdemes eltöprengeni azon a bizonyos ezer éven, amióta rendezett államunk van itt, Közép-Európában. Most nem a múltunkat, cselekedeteinket és áldozatos helytállásunkat megillető elmerengésre gondolok, ennél sokkal egyszerűbb dologra. Arra, hogy ez a látszólag hatalmas, gondolatban is nehezen átfogható idő korántsem olyan hosszú, mint amilyennek látszik. Akkor tűnődtem el ezen, amikor pár éve meghalt a nagyanyám, aki 1900- ban született, tehát 16 éves nagylány volt, amikor elhunyt Ferenc József császár, aki 18 esztendősen lépett trónra 1848-ban - és ha így, nemzedéket nemzedékbe öltve visszaaraszolunk az időben, egykettőre a régmúltunkban leljük magunkat. Ma éppen száz esztendeje, 1899. május 3-án alapították meg egy IX. kerületi, Bakáts téri, emléktáblával megjelölt házban a Ferencvárosi Torna Clubot. Egy évszázad tiszteletreméltóan nagy, igazán történelmi kor, még a millenniumhoz arányítva is. Másfelől nézve meg nyúlfarknyi idő, száz bajnoki szezon úgy elröpül egymás után, mint ősszel a fecskék. Az én gyerekkorom legendás focistái ma galambősz, potrohos urak. Együtt öregedtünk, miközben most is modern, a mai világunkhoz milyen természetes módon hozzátartozó, folyvást napirenden lévő dolgot jelöl ez a három betű: FTC. Gondoljunk csak a két héttel ezelőtti, Könyves Kálmán körúti csatajelenetre... Apám 1921-es születésű, korán árvaságra jutott, az Üllői úti fiúárvaházban nevelkedett, ’30 táján már mindennapi időtöltése, egyetlen szórakozása volt iskola után, hogy a deszkakerítéses,fatribünös Fradi-pályán bámulta a kétkapus edzést. Vasárnap meg a meccseket. Most, 78 évesen is kapásból sorolja az akkori összeállítást: Háda, Polgár, Korányi, Laky, Móré, Lázár, Táncos, Kiss, Sárosi, Toldi, Kemény. Igen, abban a csapatban játszott Lázár Gyula, a Tanár úr, a legendás Fradi-szívű Toldi Géza és dr. Sárosi György, aki 607 mérkőzésen 613 gólt rúgott a csapatnak, 1934. április 2-án például a hatból négyet az Austriának, másnap meg ötöt a kilencből a szintén bécsi Rapidnak. Két évvel korábban a Fradi pontveszteség nélküli, 100 százalékos bajnokságot nyert, 22 mérkőzésen 105 találattal, és máig ez a csapat tartja az abszolút magyar gólrekordot, egy szezonban 140-szer zörgetve meg az ellenfelek hálóját. A Ferencváros az egyetlen hazai csapat, amelyik mindeddig csakis az első osztályú bajnokságban szerepelt, és a legtöbb bajnoki címet szerezte. Hét végi számunkban bőven és részletesen megemlékeztünk a legismertebb és máig legnépszerűbb hazai egyesületről, századik születésnapja alkalmából. Egy éve, ugyanezen a helyen, vezércikkben voltam kénytelen felhívni a figyelmet az akkor éppen napirenden volt, sokadik számú „privatizációs" botrány miatt, ami már a patinás egyesület puszta létét, fennmaradását is fenyegette. Szerencsére azóta valamelyest jobbra fordult a Fradi helyzete, ámde koránt sincs minden rendben az Üllői út háza táján. A centenáriumi évfordulón azonban köszöntés dukál az ünnepeltnek, a gondokról beszéljünk majd holnaptól. A Ferencvárosi Torna Club, a maga élő legendájával, a sporttörténelmünk aranykönyvébe beírt legtöbb dicsőségével természetes része nemzeti kulturális örökségünknek. Aminek fontosságát, ugyebár, saját minisztérium megléte tanúsítja, nyomatékosítja. Senki számára sem lehet közömbös tehát, mit hoz a sorsa, a jövője a Fradinak A most százévesnek Ludwig Emil Zavaros a Rapcsák-ügy Törvénysértő a huzavona Tovább bonyolódik Rapcsák András polgármester ügye, akit a hódmezővásárhelyi közgyűlés március 4-én felfüggesztett állásából. Novák Imre alpolgármester pénteken sajtótájékoztatón ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet április 29-én küldött el a Csongrád Megyei Főügyészség Nyomozó Hivatalához. Ugyanaznap Mózes Ervin, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője kijelentette: álláspontja szerint - amelyet munkajogi szakértővel is egyeztetett - a fegyelmi biztosi jogkörben eljáró vizsgálóbizottság határidő nélküli vizsgálata az idő múlásával már nem áll arányban a megyei jogú város polgármesterével szemben alkalmazott, állásából való felfüggesztésével. Ugyanakkor az ügy elhúzódása nem kedvez sem a településnek, sem az önkormányzatiságnak. A polgármestert helyettesítő Novák Imre elmondta: a könyvvizsgálói jelentés alapján fordult a nyomozó hivatalhoz. Abból az derül ki, hogy az 1996-ra és 97- re elfogadott, valamint az 1998- ra előterjesztett zárszámadás, nemkülönben az idei költségvetés ütközik az önkormányzatok gazdálkodásáról rendelkező jogszabályokkal. Büntetőfeljelentésében arra hivatkozik, hogy Rapcsák a számviteli fegyelem megsértésével gyanúsítható. Az alpolgármester egyebek közt arra hivatkozott, hogy évek óta nem valósult meg a pénzmaradvány elszámolása. Az 1996-os évre a szabálytalanul elszámolt pénzmaradvány összege 320,6 millió, míg a következő évben 684,8 millió forint volt. A kapott kölcsönöket függő bevételként könyvelték, nem pedig rövid lejáratú kötelezettségként. Súlyos hibaként említette, hogy a megbízható, valós összkép kialakíthatósága szempontjából lényeges tartalmú és mértékű hiányosságok, szabálytalanságok fordultak elő a költségvetési tervekben és a beszámolókban. A könyvvizsgáló pontokba foglalt kifogásaiból egyértelműen arra lehet következtetni: az észlelt szabálytalanságok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdálkodás biztonsága veszélybe kerüljön. Túri József alpolgármester annak a vizsgálatnak az eredményeiről számolt be, amelyet a helyi adócsoportnál folytatott a polgármesteri hivatal belső ellenőre. Megállapította, hogy a Rapcsák András családtagjainak tulajdonában lévő Nitor Szolgáltatóház Rt. „elfelejtett” építmény-, illetve telekadót fizetni, nem szólva az iparűzési adóról, mert arról bevallást sem adott át a hivatal illetékes osztályának. A botrány kirobbanását követően befizették ugyan a telekadót, de késedelmi kamat és bírság címén egyetlen fillért sem, miként mások esetében ehhez szigorúan ragaszkodnak. Túri szerint a Rapcsák család évek alatt milliókkal rövidítette meg a város költségvetését. Mózes Ervin, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint az eljárás elindítása jogszerű, de az állásából való felfüggesztés elhúzódása már törvénysértő. Ezért a közigazgatási hivatal álláspontja szerint a polgármester állásának hatvan napja tartó felfüggesztése a munka törvénykönyvének szabályaiba ütközik. A köztisztviselői törvény idevágó szakasza alapján a felfüggesztve tartás addig jogszerű, amíg a célját betölti. Ebben az esetben ez úgy értelmezhető, hogy az érintett munkavállaló nem tudja a tényállás tisztázását akadályozni. Ezt egyetlen módon tudná megtenni, ha akadályt gördít az iratokhoz való hozzáféréshez. Ennyi idő viszont aligha szükséges azok áttanulmányozására. Minden más fegyelmi eljárási döntés nem igényli azt, hogy aolgármester állását ne gyakorolhassa. Túri József erről úgy vélekedett, hogy a közgyűlés a törvényes keretek között járt el, és május 10-én rendkívüli ülést tart, amelyen napirenden szerepel a vizsgálóbizottság jelentése, annak megvitatása. Bálint József