Napi Magyarország, 1999. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-10 / 107. szám

10* MAGYARORSZÁG Kettős jelentésű Sediánszky Jánosnak az a vasárnap reggelen­ként jelentkező műsora, mely az Új évezred felé címet viseli. Kö­zeledik az ezredforduló, a harma­dik évezred kezdete (mely ugyan nem 2000, hanem 2001 - de hát a kétezres szám sokkal szebb), és közeledik a magyar államiság megszületésének millenniuma is - tehát a nemzet új évezrede. Egy kis vita persze ezzel is lehet. Györffy György, a kiváló törté­nész, alapvető, nagy könyvében (István király és műve) a 149. ol­dalon azt írja, a különböző forrá­sok, feljegyzések, krónikák ada­tainak gondos összevetése alap­ján, hogy „a koronázás időpontja az új évezred első napjára, 1001. január 1-jére tehető”. Így vagy úgy azonban, államiságunk meg­született, és a sors (történelem?) kegye folytán mindmáig (s re­mélhetően az új évezredben is) fennmaradt. A rádióműsor értelemszerűen e kétirányúan elkövetkező ezred­forduló felé fordul. Azt, hogy szá­munkra különösen fontos dátum­ról van szó, azzal nyomatékosítja, hogy a sorozatcím elé odateszi: MM, azaz Magyar Millennium. Következésképp e mindössze fél­órás összeállításokban olyan ese­ményekről, tényekről, szemé­lyekről, érdekességekről van szó, melyek összefüggenek a millen­niummal. A tematika tágas: bele­fér - mint a legutóbbi adások egyikében - néhány színes törté­net az 1848/49-es szabadságharc női résztvevőiről, beszélgetés a Szent György-lovagrendről és Shakespeare-ről a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Mészöly Dezsővel. A múlt és a jelen érté­keiről, a nemzetről akar beszélni a műsor, sosem feledkezve meg arról, hogy az elmúlt ezer év nem lehetett volna az Európával való szoros történelmi, kulturális kap­csolatok nélkül. Nekünk tehát - ellentétben bizonyos főpolgár­mesterek jelszavával - nem kell Európába mennünk, mert már ezer éve ott vagyunk. A tegnap reggeli adás is ezt a tényt húzta alá. Szó esett a Bene­­dek-rendi szerzetesekről, akik már a magyar államiság születé­sénél ott voltak, hiszen első mo­nostoruk 996-ban létesült Szent Márton hegyén, a mai Pannon­halmán. István fiának, Imre her­cegnek a nevelője, Gellért püs­pök is bencés volt. A bencések ta­nították a földművelés fortélyait, ők oktattak az első iskolákban, s 1140 körül már száz monostoruk volt az országban. E szerzetes­­rend hazai históriája fontos része a magyar történelemnek. Folytat­va a korábbi adásokban megkez­dett témát, most Kossuth Lajosné született Meszlényi Terézről volt szó a szabadságharc nőalakjai so­rában. Hogy az asszony Kossuth segítője volt, vagy kemény egyé­niségével olykor még politikai döntéseire is befolyással tudott lenni, máig vitatott kérdés. Nincs semmiféle kerek évfor­dulója - mert 1434-ben született, és 1472-ben halt meg - Janus Pannoniusnak. Az viszont, hogy az első olyan költőnk, aki európai mércével mérendő, s akit, mert latinul verselt, Európa műveltebb része olvashatott és értékelhetett, újabb bizonyítéka annak, hogy európaiságunk sok évszázados tény. Ez pedig elegendő indok, hogy éppen ez a műsor emlékez­zen meg róla. Takács VILÁGVEVŐ Új évezred felé i Kultúra Idén újabb nyolc taggal bő­vült az örökös tagok társulata. Tegnap délelőtt örökítették meg lábnyomukat a Fővárosi Ope­rettszínház bejárata előtt. Mint ismeretes, évről évre a közönség szavazza meg, kiknek kínálják fel az örökös tag címet a színház és az opera világából. Eleddig olyan művészek hagyhatták ott lábnyomaikat a színház küszöbe előtt, mint Benkő Gyula, Darvas Iván, Tolnay Klári, Tábori Nóra, Kállai Ferenc, Melis György, Simándy József, Tokody Ilona, Lukács Margit, Törőcsik Mari. Bessenyei Ferenc, Sinkovits Im­re, Polgár László, Ilosfalvy Ró­bert, Agárdy Gábor, Máthé Er­zsi, Zenthe Ferenc és mások. Idén négy színészt, két opera­énekest, egy balerinát és egy ko­reográfust ért a megtiszteltetés, hogy a publikum rá adta szava­zatát, így járult a még lágy be­tonkazetta elé, és lépett rá, hogy mintát vegyenek lába nyomáról (pontosabban a cipőjéről) Cso­mós Mari, Garas Dezső, Huszti Péter, Kováts Kolos, Molnár Pi­roska, Seregi László és az egyet­len, aki vállalta, hogy mezítláb örökítsék meg, hírneves baleri­nánk, Orosz Adél­­ a közönség ujjongása közepette.,A világhírű énekesnő, Marton Éva egy ké­sőbbi alkalommal tesz majd ele­get e kedves kötelességnek. Az ünneplés persze nem me­rült ki ennyiben, este a már ha­gyományos gála követte az Operettszínházban. A rendez­vényt a Petőfi rádió és a Magyar Televízió Rt. kezdeményezte 1996-ban, s azóta is e két intéz­mény égisze alatt zajlik. A dél­előtti esemény műsorvezetője Szegvári Katalin és Kristóf Gá­bor volt. Az esti gála rendezője Szinetár Miklós. Az MTV port­­réműsort sugároz majd külön­­külön valamennyi új, immár örökös tagról. Metz Művészek cipőben és mezítláb új örökös tagok lábnyomai a pesti Broadwayn Örökös tagok a színház és az opera világából Fotó: Burger Zsolt A velencei ikrek Kolozsváriak vendégjátéka A szatmáriak, sepsiszentgyör­­gyiek, marosvásárhelyiek, bereg­szásziak után most a Kolozsvári Állami Magyar Színház hozza el két, díjnyertes produkcióját Bu­dapestre. A Vendégségben Buda­pesten - Határon túli magyar színházi estek rendezvénysoro­zatában Carlo Goldoni A velen­cei ikrek, valamint Eugene Ionescu A székek című abszurd­­ját adják elő május 17-én és 18-án este 7 órakor, illetve 19-én dél­után öt és nyolc órai kezdettel. A Goldoni-darabot a Thália Szín­ház fogadta be, A székeket pedig a Merlin Színházban adják elő. Mindkét előadást Vlad Mugur rendezte, akit a Művész Színház­ban színre vitt produkcióiról már ismer a magyar közönség. A szé­keket legutóbb épp a később megszüntetett Művész Színház játszotta, Törőcsik Marival és Iglódi Istvánnal a két öreg szere­pében. Ezúttal Stief Magda és Bí­ró József játékában láthatjuk. A díszleteket T. Th. Ciupe, a jelme­zeket Vioara Bara tervezte. Goldoni ritkábban játszott da­rabjának főbb szerepeit Dehel Gábor, Lázár Gabriella, Nagy Dezső, Bogdán Zsolt, Bács Miklós, D. Fü­löp Erzsébet, Or­bán Attila, Panek Kati alakítja, díszlet- és jelmeztervező Vioara Bara m. v. M. K. A Kertek 2000 Kiadó könyvúj­donságai Regény a forradalomról Könyvbemutatón ismerteti a szakmával és az olvasókkal az Ünnepi Könyvhétre megjelenő új­donságait a Kertek 2000 Kiadó május 12-én, szerdán este 18 óra­kor a Magyar Írószövetség Bajza utcai klubjában. Benedikty (Horváth) Tamás Szuvenír című regényének témája az 1956-os forradalom. A tragikus és felemelő napok eseményeiről számottevő regény nem jelent még meg. A szerző személyes em­lékei nyomán írta művét. Szepesi Attila Erdőmaszkok című kötete esszéket, tárcákat, emlékezéseket tartalmaz. A fiatal magyar novel­listák egyik legígéretesebb tehet­ségének, Rott Józsefnek A Kánya- Haraszt balladája című könyve pe­dig a szerző novelláiból kínál egy csokorra valót az olvasóknak. A könyveket és azok alkotóit bemu­tatja T­exa Károly, Haklik Norbert és Földeák Iván. Ad­ est házigaz­dája Urbán Tamás, a kiadó igaz­gatója. Közreműködik Erdélyi György előadóművész. M. Gy. * 1999. május 10., hétfő Táncbajnokság Békéscsabán Huszonegy páros részvételé­vel megkezdődött Békéscsabán a sorrendben huszonkilencedik A osztályú országos társastánc­bajnokság - tájékoztatták az MTI munkatársát az eseményt rendező Békés Megyei Művelő­dési Központban. Az ország legjobb társastánc­köreinek felnőtt és ifjúsági párosai hagyományos európai, valamint a latin-amerikai táncok előadásában mérik össze tudásukat a békéscsa­bai városi sportcsarnokban. A verseny szüneteiben a Bé­kés megyei társastánckörök pá­rosai és több, korábbi országos bajnok különbemutatókkal szó­rakoztatja a közönséget. Poszt-NDK a Józsefvárosban Négy éve alapítottak egyesüle­tet a német nyelvterületen - gya­korlatilag az egykori NDK-ban - főiskolát, egyetemet járt magyar diákok. Az országkreatúra tíz év­vel ezelőtti összeomlásával véget ért négy évtized során sok száz diplomásunk végzett ösztöndíjjal Berlin, Lipcse, Drezda és már né­met városok híres, nagy hagyomá­nyú tudományegyetemein, techni­kai és művészeti szakiskoláin. Ti­zenkilencen közülük - fotósok, grafikusok, festők, iparművészek, könyv- és textiltervezők, egyszó­val a látványmesterség képviselői - kamarakiállításon mutatkoznak be a Józsefvárosi Galériában. A berlini fal leomlásának idei, kerek évfordulója kínálta alkalmat ki­használva összevetették egykori diákéletük színterét, az akkori va­lóságot az azóta befutott szakmai pályájukkal, sikereikkel, egymás mellé helyezve emlékeiket és friss munkáikat. A rendezők maguk is érezték a kiállítás eklektikus jelle­géből fakadó esetlegességét, szóvá is tették beharangozójukban, ám lehet, hogy éppen ez az erénye az egész akciónak, ezáltal válik ártat­lan és kedves nosztalgiázásnak a tárlat. Végül is a fiatalságukat, a soha vissza nem hozható, boldog diákéletüket rögzítik a létező szo­cializmus letűnt világát dokumen­­táló, szomorú fotók, az orwelli vá­rosképek, a bornírt pártállam attri­bútumai, a Trabant és a buzdító feliratok. Mesterségüket szemlátomást jól megtanulták a magyar diákok a magas szintű tudományos műhe­lyeken, ma is szépen profitálnak az ott szerzett szakmai tudásból. Ismert nevű alkalmazott grafiku­sok, kiadványtervezők - Beniczky Miklós, Rácz Júlia, Surányi And­rás, Tóth Péter - és Lévai Jenő fol­­tos új keletű munkái tanúskodnak erről, de az időközben pályát mó­dosított iparművész, Szalay Ágota is hasznát veszi a praktikus néme­tek körében megismert tárgysze­rűségnek. Érdekes megfigyelni, hogy a száraz, jellemzően az ak­kori gyakorlat diktálta alapismere­tekre milyen színes felépítmény került, a korok és divatok változá­sát milyen könnyedén tudják kö­vetni a művészek. Nagy tanulsága tehát a történetnek - és a hét végé­ig nyitva tartó kiállításnak -, hogy szegényes körülmények, korláto­zott szabadság közepette is lehet­séges alkotó emberré, sikeres mű­vésszé válni. Ludwig Fotó: Somoskövy Béla Meghalt Tímár Máté író Szombaton, 77 éves korában elhunyt Tímár Máté József Attila­­díjas író - tájékoztatta a család az MTI-t. Tímár Máté Endrődön szü­letett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult 1943 és 1949 között. A Földművelési Minisztérium előadójaként dolgozott 1955-1956-ban. Volt lapszerkesztő, tagjai sorába választotta a PEN Club és a Veres Péter Társaság. A József Attila-díjat 1996-ban kapta meg. Az irodalmi népiség stílusának kései képviselője volt. Ismer­tebb regényei a Majoros Ádám krónikája, a Szőrtarisznya; színmű­ve az Élet a küszöb fölött. Ingyenes hirdetési kupon 1x = ingyen, 2x = 200 Ft, 3x = 300 Ft, 4x = 400 Ft, 5x = 500 Ft Jeligeköltség: 150 Ft. A hirdetés díját postautalványon kérjük feladni! Szöveg: ............................................................................................................................... Érdeklődni: ...................................................................................................................... Kérjük, töltse ki, az alábbiak nem kerülnek közlésre! Név:.................................................................................................................................... Cím: .................................................................................................................................. Telefon:............................................................................................................................ Aláírás: 1999. V. 10. Érvényes: 1 hónapig A kupon csak magánjellegű hirdetés esetén használható fel. 1 1 Hogyan hirdethet a MAGYARORSZÁGBAN kuponon? Magánszemélyek nem üzleti jellegű hirdetését egy alkalommal - 20 szóig - ingyen jelentetjük meg. Kérjük, a HIRDETÉSI KUPONT nyomtatott betűkkel vagy írógéppel töltse ki és küldje be irodánkba: MAHIR PRESS MÉDIA Kft. 1075 Budapest, Wesselényi u. 8. Hirdetését csak a lapból kivágott szelvényen fogadjuk el, a fénymásolt kupont nem jelentetjük meg. Megjelenés: ingyenes hirdetés esetén a kupon, több megjelenés esetén a pénz beérkezését követő héten. A Közületi hirdetés feladása a fenti címen.­­­A­­ MAGYARORSZÁG HIRDETÉS­FELVÉTEL 1075 Budapest, Wesselényi u. 8. Tel.: 322-2448, 342-6164, 322-7275 Fax: 342-6132

Next