Napi Magyarország, 1999. május (3. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-10 / 107. szám
10* MAGYARORSZÁG Kettős jelentésű Sediánszky Jánosnak az a vasárnap reggelenként jelentkező műsora, mely az Új évezred felé címet viseli. Közeledik az ezredforduló, a harmadik évezred kezdete (mely ugyan nem 2000, hanem 2001 - de hát a kétezres szám sokkal szebb), és közeledik a magyar államiság megszületésének millenniuma is - tehát a nemzet új évezrede. Egy kis vita persze ezzel is lehet. Györffy György, a kiváló történész, alapvető, nagy könyvében (István király és műve) a 149. oldalon azt írja, a különböző források, feljegyzések, krónikák adatainak gondos összevetése alapján, hogy „a koronázás időpontja az új évezred első napjára, 1001. január 1-jére tehető”. Így vagy úgy azonban, államiságunk megszületett, és a sors (történelem?) kegye folytán mindmáig (s remélhetően az új évezredben is) fennmaradt. A rádióműsor értelemszerűen e kétirányúan elkövetkező ezredforduló felé fordul. Azt, hogy számunkra különösen fontos dátumról van szó, azzal nyomatékosítja, hogy a sorozatcím elé odateszi: MM, azaz Magyar Millennium. Következésképp e mindössze félórás összeállításokban olyan eseményekről, tényekről, személyekről, érdekességekről van szó, melyek összefüggenek a millenniummal. A tematika tágas: belefér - mint a legutóbbi adások egyikében - néhány színes történet az 1848/49-es szabadságharc női résztvevőiről, beszélgetés a Szent György-lovagrendről és Shakespeare-ről a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Mészöly Dezsővel. A múlt és a jelen értékeiről, a nemzetről akar beszélni a műsor, sosem feledkezve meg arról, hogy az elmúlt ezer év nem lehetett volna az Európával való szoros történelmi, kulturális kapcsolatok nélkül. Nekünk tehát - ellentétben bizonyos főpolgármesterek jelszavával - nem kell Európába mennünk, mert már ezer éve ott vagyunk. A tegnap reggeli adás is ezt a tényt húzta alá. Szó esett a Benedek-rendi szerzetesekről, akik már a magyar államiság születésénél ott voltak, hiszen első monostoruk 996-ban létesült Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. István fiának, Imre hercegnek a nevelője, Gellért püspök is bencés volt. A bencések tanították a földművelés fortélyait, ők oktattak az első iskolákban, s 1140 körül már száz monostoruk volt az országban. E szerzetesrend hazai históriája fontos része a magyar történelemnek. Folytatva a korábbi adásokban megkezdett témát, most Kossuth Lajosné született Meszlényi Terézről volt szó a szabadságharc nőalakjai sorában. Hogy az asszony Kossuth segítője volt, vagy kemény egyéniségével olykor még politikai döntéseire is befolyással tudott lenni, máig vitatott kérdés. Nincs semmiféle kerek évfordulója - mert 1434-ben született, és 1472-ben halt meg - Janus Pannoniusnak. Az viszont, hogy az első olyan költőnk, aki európai mércével mérendő, s akit, mert latinul verselt, Európa műveltebb része olvashatott és értékelhetett, újabb bizonyítéka annak, hogy európaiságunk sok évszázados tény. Ez pedig elegendő indok, hogy éppen ez a műsor emlékezzen meg róla. Takács VILÁGVEVŐ Új évezred felé i Kultúra Idén újabb nyolc taggal bővült az örökös tagok társulata. Tegnap délelőtt örökítették meg lábnyomukat a Fővárosi Operettszínház bejárata előtt. Mint ismeretes, évről évre a közönség szavazza meg, kiknek kínálják fel az örökös tag címet a színház és az opera világából. Eleddig olyan művészek hagyhatták ott lábnyomaikat a színház küszöbe előtt, mint Benkő Gyula, Darvas Iván, Tolnay Klári, Tábori Nóra, Kállai Ferenc, Melis György, Simándy József, Tokody Ilona, Lukács Margit, Törőcsik Mari. Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Polgár László, Ilosfalvy Róbert, Agárdy Gábor, Máthé Erzsi, Zenthe Ferenc és mások. Idén négy színészt, két operaénekest, egy balerinát és egy koreográfust ért a megtiszteltetés, hogy a publikum rá adta szavazatát, így járult a még lágy betonkazetta elé, és lépett rá, hogy mintát vegyenek lába nyomáról (pontosabban a cipőjéről) Csomós Mari, Garas Dezső, Huszti Péter, Kováts Kolos, Molnár Piroska, Seregi László és az egyetlen, aki vállalta, hogy mezítláb örökítsék meg, hírneves balerinánk, Orosz Adél a közönség ujjongása közepette.,A világhírű énekesnő, Marton Éva egy későbbi alkalommal tesz majd eleget e kedves kötelességnek. Az ünneplés persze nem merült ki ennyiben, este a már hagyományos gála követte az Operettszínházban. A rendezvényt a Petőfi rádió és a Magyar Televízió Rt. kezdeményezte 1996-ban, s azóta is e két intézmény égisze alatt zajlik. A délelőtti esemény műsorvezetője Szegvári Katalin és Kristóf Gábor volt. Az esti gála rendezője Szinetár Miklós. Az MTV portréműsort sugároz majd különkülön valamennyi új, immár örökös tagról. Metz Művészek cipőben és mezítláb új örökös tagok lábnyomai a pesti Broadwayn Örökös tagok a színház és az opera világából Fotó: Burger Zsolt A velencei ikrek Kolozsváriak vendégjátéka A szatmáriak, sepsiszentgyörgyiek, marosvásárhelyiek, beregszásziak után most a Kolozsvári Állami Magyar Színház hozza el két, díjnyertes produkcióját Budapestre. A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek rendezvénysorozatában Carlo Goldoni A velencei ikrek, valamint Eugene Ionescu A székek című abszurdját adják elő május 17-én és 18-án este 7 órakor, illetve 19-én délután öt és nyolc órai kezdettel. A Goldoni-darabot a Thália Színház fogadta be, A székeket pedig a Merlin Színházban adják elő. Mindkét előadást Vlad Mugur rendezte, akit a Művész Színházban színre vitt produkcióiról már ismer a magyar közönség. A székeket legutóbb épp a később megszüntetett Művész Színház játszotta, Törőcsik Marival és Iglódi Istvánnal a két öreg szerepében. Ezúttal Stief Magda és Bíró József játékában láthatjuk. A díszleteket T. Th. Ciupe, a jelmezeket Vioara Bara tervezte. Goldoni ritkábban játszott darabjának főbb szerepeit Dehel Gábor, Lázár Gabriella, Nagy Dezső, Bogdán Zsolt, Bács Miklós, D. Fülöp Erzsébet, Orbán Attila, Panek Kati alakítja, díszlet- és jelmeztervező Vioara Bara m. v. M. K. A Kertek 2000 Kiadó könyvújdonságai Regény a forradalomról Könyvbemutatón ismerteti a szakmával és az olvasókkal az Ünnepi Könyvhétre megjelenő újdonságait a Kertek 2000 Kiadó május 12-én, szerdán este 18 órakor a Magyar Írószövetség Bajza utcai klubjában. Benedikty (Horváth) Tamás Szuvenír című regényének témája az 1956-os forradalom. A tragikus és felemelő napok eseményeiről számottevő regény nem jelent még meg. A szerző személyes emlékei nyomán írta művét. Szepesi Attila Erdőmaszkok című kötete esszéket, tárcákat, emlékezéseket tartalmaz. A fiatal magyar novellisták egyik legígéretesebb tehetségének, Rott Józsefnek A Kánya- Haraszt balladája című könyve pedig a szerző novelláiból kínál egy csokorra valót az olvasóknak. A könyveket és azok alkotóit bemutatja Texa Károly, Haklik Norbert és Földeák Iván. Ad est házigazdája Urbán Tamás, a kiadó igazgatója. Közreműködik Erdélyi György előadóművész. M. Gy. * 1999. május 10., hétfő Táncbajnokság Békéscsabán Huszonegy páros részvételével megkezdődött Békéscsabán a sorrendben huszonkilencedik A osztályú országos társastáncbajnokság - tájékoztatták az MTI munkatársát az eseményt rendező Békés Megyei Művelődési Központban. Az ország legjobb társastáncköreinek felnőtt és ifjúsági párosai hagyományos európai, valamint a latin-amerikai táncok előadásában mérik össze tudásukat a békéscsabai városi sportcsarnokban. A verseny szüneteiben a Békés megyei társastánckörök párosai és több, korábbi országos bajnok különbemutatókkal szórakoztatja a közönséget. Poszt-NDK a Józsefvárosban Négy éve alapítottak egyesületet a német nyelvterületen - gyakorlatilag az egykori NDK-ban - főiskolát, egyetemet járt magyar diákok. Az országkreatúra tíz évvel ezelőtti összeomlásával véget ért négy évtized során sok száz diplomásunk végzett ösztöndíjjal Berlin, Lipcse, Drezda és már német városok híres, nagy hagyományú tudományegyetemein, technikai és művészeti szakiskoláin. Tizenkilencen közülük - fotósok, grafikusok, festők, iparművészek, könyv- és textiltervezők, egyszóval a látványmesterség képviselői - kamarakiállításon mutatkoznak be a Józsefvárosi Galériában. A berlini fal leomlásának idei, kerek évfordulója kínálta alkalmat kihasználva összevetették egykori diákéletük színterét, az akkori valóságot az azóta befutott szakmai pályájukkal, sikereikkel, egymás mellé helyezve emlékeiket és friss munkáikat. A rendezők maguk is érezték a kiállítás eklektikus jellegéből fakadó esetlegességét, szóvá is tették beharangozójukban, ám lehet, hogy éppen ez az erénye az egész akciónak, ezáltal válik ártatlan és kedves nosztalgiázásnak a tárlat. Végül is a fiatalságukat, a soha vissza nem hozható, boldog diákéletüket rögzítik a létező szocializmus letűnt világát dokumentáló, szomorú fotók, az orwelli városképek, a bornírt pártállam attribútumai, a Trabant és a buzdító feliratok. Mesterségüket szemlátomást jól megtanulták a magyar diákok a magas szintű tudományos műhelyeken, ma is szépen profitálnak az ott szerzett szakmai tudásból. Ismert nevű alkalmazott grafikusok, kiadványtervezők - Beniczky Miklós, Rácz Júlia, Surányi András, Tóth Péter - és Lévai Jenő foltos új keletű munkái tanúskodnak erről, de az időközben pályát módosított iparművész, Szalay Ágota is hasznát veszi a praktikus németek körében megismert tárgyszerűségnek. Érdekes megfigyelni, hogy a száraz, jellemzően az akkori gyakorlat diktálta alapismeretekre milyen színes felépítmény került, a korok és divatok változását milyen könnyedén tudják követni a művészek. Nagy tanulsága tehát a történetnek - és a hét végéig nyitva tartó kiállításnak -, hogy szegényes körülmények, korlátozott szabadság közepette is lehetséges alkotó emberré, sikeres művésszé válni. Ludwig Fotó: Somoskövy Béla Meghalt Tímár Máté író Szombaton, 77 éves korában elhunyt Tímár Máté József Attiladíjas író - tájékoztatta a család az MTI-t. Tímár Máté Endrődön született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult 1943 és 1949 között. A Földművelési Minisztérium előadójaként dolgozott 1955-1956-ban. Volt lapszerkesztő, tagjai sorába választotta a PEN Club és a Veres Péter Társaság. A József Attila-díjat 1996-ban kapta meg. Az irodalmi népiség stílusának kései képviselője volt. Ismertebb regényei a Majoros Ádám krónikája, a Szőrtarisznya; színműve az Élet a küszöb fölött. Ingyenes hirdetési kupon 1x = ingyen, 2x = 200 Ft, 3x = 300 Ft, 4x = 400 Ft, 5x = 500 Ft Jeligeköltség: 150 Ft. A hirdetés díját postautalványon kérjük feladni! Szöveg: ............................................................................................................................... Érdeklődni: ...................................................................................................................... Kérjük, töltse ki, az alábbiak nem kerülnek közlésre! Név:.................................................................................................................................... Cím: .................................................................................................................................. Telefon:............................................................................................................................ Aláírás: 1999. V. 10. Érvényes: 1 hónapig A kupon csak magánjellegű hirdetés esetén használható fel. 1 1 Hogyan hirdethet a MAGYARORSZÁGBAN kuponon? Magánszemélyek nem üzleti jellegű hirdetését egy alkalommal - 20 szóig - ingyen jelentetjük meg. Kérjük, a HIRDETÉSI KUPONT nyomtatott betűkkel vagy írógéppel töltse ki és küldje be irodánkba: MAHIR PRESS MÉDIA Kft. 1075 Budapest, Wesselényi u. 8. Hirdetését csak a lapból kivágott szelvényen fogadjuk el, a fénymásolt kupont nem jelentetjük meg. Megjelenés: ingyenes hirdetés esetén a kupon, több megjelenés esetén a pénz beérkezését követő héten. A Közületi hirdetés feladása a fenti címen.A MAGYARORSZÁG HIRDETÉSFELVÉTEL 1075 Budapest, Wesselényi u. 8. Tel.: 322-2448, 342-6164, 322-7275 Fax: 342-6132