Napi Magyarország, 1999. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-15 / 137. szám

1999. június 15., kedd* Bővülő kínálattal Zempléni Művészeti Napok Festői fekvésű helyszíneken talált otthonra az észak-magyar­országi nyári rendezvény­soro­zat, a Zempléni Művészeti Na­pok. A Liszt Ferenc Kamaraze­nekar kezdeményezte a feszti­vált nyolc esztendővel ezelőtt, amely egyre jobban kibővült. Az augusztus 21-28. között zajló programsorozat műsorának ge­rincét most is a Liszt Ferenc Ka­marazenekar koncertjei adják, ám művészek, együttesek soka­sága lép túl, s az eseményekhez gasztronómiai rendezvények és kiállítások is társulnak. A központi helyszín Sárospa­tak, az augusztus 21-i nyitókon­certet is itt, a Várudvarban tartja a Rolla János vezette Liszt Fe­renc Kamarazenekar a Wien- Berlin Ensemble közreműködé­sével. Sátoraljaújhelyen a piaris­ta templomban és a Városházán kerül sor hangversenyekre. Színesíti a programot a Gara­bonciás Utcaszínház, a Lassus Énekegyüttes, a Budapesti Gö­rög Katolikus Énekkar, a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar, a Szabó Csaba-Pétery Tibor gi­tárduó, a Budapesti Filharmóni­ai Társaság zenekara és a Ma­gyar Állami Operaház Kórusa, mely az augusztus 28-i zárókon­certen Verdi Requiemjét adja elő, Rico Saccani vezényletével. Rolla János, a Zempléni Művé­szeti Napok igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón azt is elmond­ta, hogy kiváló művészeket hív­tak meg: a XII. század vokális koncertjén illetve a barokk ka­marazene sorában Károly Edit (ének), a Lassus Énekegyüttes, valamint a Weiner-Szász Kama­raszimfonikusok lépnek föl; kül­földi helyszínen, Kassán a Ma­gyar Rádió Gyermekkórusa éne­kel, (másnap ugyanezzel a mű­sorral Szerencsen); két alkalom­mal ope­rettestet rendeznek, Herczenik Anna és Fekete Attila közre­működésével, a Liszt Fe­renc Kamarazenekar vendége Kertesi Ingrid (ének), Héja Do­monkos (tavalyi karmesterver­seny-győztes karnagy). Külön­legesség-számba megy majd Er­dő Zoltán tárogató-estje a golopi kastélyban. Pápai Erika Mezei Mária-estje Sárospatakon. Lesz ám az ínyencek számára barokk-, reneszánsz- és vadász­lakoma, ihaj-csuhaj a szerencsi Rákóczi Várban (kuruckori ze­ne, tánc és lacikonyha), a sáros­pataki Rákóczi Múzeumban fegyvertörténeti kiállítás, a re­formátus templomban Lovas Ilona képzőművészeti és Nagy Tamás építész tárlata, a Képtár­ban fe Lugossy László kiállítása, a piarista templomban pedig özv. Orosz Miklósné gobelinjei látha­tók. A Zempléni Művészeti Na­pok utolsó három napját Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, Katona Kálmán és Stumpf István miniszter is meg­tiszteli jelenlétével, részt vesz­nek a zárókoncerten is. Előző nap (augusztus 27-én) pedig iga­zi barokk estély zajlik a fezér­­ladányi Károlyi kastély felújított részében, hogy a bevételt az épület teljes rekonstrukciójára fordítsák majd. Jegyek a mai naptól vásárolhatók a Mérleg ut­cai Budapest Filharmónia Kht. jegypénztárában (Bp. V. Mérleg u. 10.). Sárospatakról különbusz viszi a közönséget a különféle helyszínekre. M. K. Lemezlovag Friderika megénekelt kincsei Aki úgy hitte Friderika 1994- es feltűnésekor - amikor is a művésznő az eddigi legelőke­lőbb helyezést érte el a magya­rok közül az Eurovíziós dalfesz­tiválon -, hogy valami egysláge­­res, legfeljebb egylemezes hul­­lócsillggal áll szemben, az bi­zony tévedett: az egyéni hangú énekesnő ugyanis nemrégiben már a negyedik albumát készí­tette el Kincs, ami van címmel. A címadó dal vidám hangjai és nem a legeredetibb, de legalább időszerű sorai után a lemezen a mélázós hangulatú és izgalmas lüktetésű Szemtől szembe kö­vetkezik, amelyet a magyar elő­adóhoz képest meglepően profin hangszereit Tartozol egy mo­sollyal követ. Az akusztikus gi­tárokkal kísért Másik tengeren­túli érzéséből a klisés harmóni­ákkal tűzdelt, magyaros dallam­vezetésű Fogd a kezem rántja vissza a hallgatót a földre, de a slágeres Te vagy a választól is­mét visszatérhet bizodalmunk Friderikába. Az egyetlen igazi lírai szerzemény a korongon az érzelmes Mondd miért, amit az eredeti szövegű és változatos New York city követ. A korong­nak a szépívű dallamokat felvo­nultató Édenkert adja meg a méltó befejezést. (EMI-Quint) Equally Cursed and Blessed címmel megjelent az évtized egyik legtehetségesebb zeneka­rának tartott brit, pontosabban walesi illetőségű Catatonia együttes legújabb, sorrendben, harmadik albuma. Az új korong dalaiban -­akárcsak az előző két lemezen - Ceryl Matthews éne­kesnő jellegzetes, az Inter­national Velvet címet viselő al­bum óta sokkal érettebbé vált hangja a főszereplő. A gitár­centrikus brit popdalok közül valószínűleg a Karakóe Queen hódítja meg elsőként a listákat, de több másik szerzeménynek is esélye van arra, hogy ne csak az alternatív zenék kedvelői, de a szélesebb közönség számára is kedves hallgatnivalóvá válljék (Blanco Y Negro/Warner). A német Glow névre keresz­telt együttes­­ Danny Humphreys (ének, gitár, billentyűk), Andy Wohlrab (ének, gitár), Volker Falk (basszusgitár, vokál) és Rachel Rep (dob, vokál) a teljes ismeretlenségből bukkant elő a közelmúltban Superclass című albumával. Semmit sem tudni a fiúkról, és az anyagot hallgatva ez nem is csoda: zenéjükkel nem zavarnak sok vizet, és az a ve­szély sem áll fenn, hogy alapjai­ban megváltoztatnák vagy leg­alább árnyalnák a világ zenei palettáját. Stílusuk a már szinte kötelező brit popos hatások és a manapság olyannyira divatos Beatles-utánérzés zagyva keve­réke, amit az elkoptatott akkord­menetek, az egysíkú hangszere­lés, valamint az ötlettelen, ezer­szer hallott „gondolatok” jelle­meznek. És mintha nem lenne nekik elég, hogy saját szerzemé­nyeik gyatrák és silányak, még ahhoz is­­volt merszük, hogy az ABBA együttes legendás diszkó himnuszát, a Dancing Queen-t meggyalázzák kritikátlan átira­tukkal. (Gun Records/BMG) Cs. O.­B. Gy. Bayer Friderika Fotó: Archív Kultúra Pirandello, De Filippo, Benigni Olasz estek Filmeken és színházi előadá­sok videofelvételein megörökí­tett nevezetes olasz alkotásokat mutatnak be három egymást kö­vető estén a magyarországi Olasz Kultúrintézet Budapest VIII., Bródy Sándor utca 8. alat­ti székházában. Ma 9 órakor Egy este Edoardo De Filippóval cím alatt a nápolyi születésű, 1984- ben elhunyt­­ színész, színmű­író, filmrendező, színigazgató - művész két művét vetítik. Az egyik a De Filippóra is nagy ha­tással lévő Luigi Pirandello (1867-1936) A csörgősipka című darabja, melyet De Filippo rende­zett, a másik saját műve és rende­zése: a Karácsony a Capiello csa­ládban. Szerdán Roberto Benigni művei szerepelnek az Egy este Benignivel című programban, a Nincs más hátra, mint sírni és A szörnyeteg című rendezései. Csü­törtökön Egy este mozi és színház között címmel először Pirandello Az ember, az állat és az erény cí­mű darabjának előadásáról ké­szült felvételt, majd Michele Placido filmjét - Az elveszett szerelemről - vetítik. TAI Mustra Barokk áriáktól funkys ritmusokig Beszélgetés Szentpáli Rolanddal a tubaművészet fellegvárában Hazai zeneoktatásunk - az ismert nehézségek ellenére - évről évre kimagasló sikereket mondhat magáénak, elég ha csak fiatal zenészeink nemzetközi porondon való megméretésére gondo­lunk. Igazi, exportképes területe ez kultúránknak, ahol egyre­­másra zajos visszhangot keltenek az ifjú magyar növendékek el­ért eredményei. Szentpáli Roland (képünkön) már harmadik ta­nulmányi évét fejezte be a Liszt Ferenc Zeneakadémián Szabó László tubaművész tanár irányítása alatt, s máris a tuba kiváló előadóművészének tartják idehaza és külföldön. Koncerteken szerepel Svájcban, Olaszországban, az Egyesült Államokban. 1997-ben Franciaországban szerezte meg az előkelő második he­lyezést a tuba-világbajnokságon, idén februárban Gdanskban rézfúvós versenyt nyert. Az ifjú tehetség kiváló példa arra, hogy, bár viszonylag későn kezdett el zenét tanulni, tehetsége szeren­csésen találkozott a számára megfelelő hangszerrel. - Hogyan esett erre a hang­­árban Gdanskban nemzetközi rézfúvósversenyt nyertem, nem­zetközi zsűri előtt. Mögöttem végzett egy harsonás és egy trombitás fiú. Ebben az a rendkí­vüli, hogy nem megszokott az, hogy egy tubás mögé kerüljön a többi rézfúvós hangszeres. Az­szerte a választása? Nem hiszem, hogy öt-hat éves korában egy reggel úgy éb­redt, hogy tudás lesz. Vagy tévedek? - Tényleg nem így történt. Már tizenkét éves voltam, ami­kor egy Bach-menüettet hallot­tam, amely olyan hatást tett rám, hogy késztetésem volt, hogy ott­hon lejátsszam a darabot a játék zongorámon. Ettől kezdve, min­dent, amit énekórán hallottam, otthon lepötyögem. A tanárom, Barna János erről tudomást szerzett, és javasolta, hogy ta­nuljak valamilyen hangszert. El­mentem a zeneiskolába. Ott kör­bevezettek, a hegedűsöknél ki­derült, hogy a hegedűből már ki­öregedtem, akkor átmentünk a rézfu­vósokhoz. Kint voltak a hangszerek egy asztalon, csil­logtak, csalogattak. A nyíregy­házi zeneiskolában akkoriban nem volt tuba, illetve egy zöldre oxidálódott példány ott állt a sa­rokban. Én magas termetű, elég vaskos gyerekként rámutattam erre a hangszerre, belefújtam, szép, puha, mély hangja volt, ami nagyon megtetszett. Hát így kezdődött. Két évig jártam Lukács Sán­dorhoz a nyíregyházi zeneisko­lába, és ez alatt a két év alatt olyan szintre jutottam, hogy fel­vettek a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskolába. Négy év ottani tanulás alatt voltam külföldön mesterkurzusokon, ahol megismerkedtem a világ egyik legnagyobb tudásával, Roger Bobóval, aki végül is fel­karolt. - Milyen megmérettetések előzték meg legutóbbi ver­senygyőzelmét? - Az elmúlt két évben négy versenyen vettem rés­zt. Az or­szágos szakközépiskolai rézfú­vós- és ütőversenyen megnyer­tem a saját kategóriámat, és az összesítést is, tehát a rézfúvósok közül én végeztem a legnagyobb pontszámmal. 1997-ben Francia­­országban volt egy tuba-világ­bajnokság, ahol egy francia fiú mögött lettem a második. Febru­tán idehaza megnyertem a Do­nald Beyer tubaversenyt. Utoljá­ra Münchenben volt egy rézfú­­vósverseny, ahol a tuba kategó­riában első, az összesítésben második lettem. - Eddigi sikerei mellett mi­lyen tapasztalatot szerzett a külföldi kurzusokon, ame­lyeken részt vett? - Elmentem tanulni Lausanne-ba, ahol Roger Bobo tanít, de az ottani költségek - tandíj, megélhetés - megnehezí­tették a dolgomat. Utána Salz­burgba kerültem a híres Mozarteumba. Nagyon jó isko­la, de ahogy ott tanítottak, igazá­ból távol áll tőlem. Zeneelmélet­ből például olyan anyagból dip­lomáznak, amit itthon a szakkö­zépiskola második osztályában tanultunk.A hangszer tanítása is merevebb volt, kevésbé emocio­nális. Szerintem Magyarorszá­gon vannak a legjobb tubataná­rok, s ez nem csak az én vélemé­nyem, hanem a nemrégiben itt járt Roger Bobonak is, aki mes­terkurzust tartott nálunk, és azt mondta: Magyarország a tuba fellegvára. - Mire készül egy ilyen mozgalmas esztendő után? - Magánkiadásban elkészült egy lemezem a nyíregyházi Fenox Kft. tulajdonosa, Tóth László segítségével. A barokktól a könnyűzenéig mindent ját­szom rajta. Ez egyfajta áttekin­tés arról, milyen sokfélét lehet ezen a hangszeren játszani, a ba­rokk áriáktól a romantikus virtu­óz darabokon át a mai kortárs zenéig. Sőt, én is írtam három könnyűzenét, két funkys jellegűt és egy latin hangzásút. Nagy örömére sikerült megnyernem a legjobb hazai könnyű és dzsesszzenészeket, köztük Royt és Ádámot, hogy játszanak ve­lem. Közreműködik még a Sán­dor Frigyes Kamarazenekar Ba­kó Levente vezényletével, oboán játszik Pintér Zsuzsanna, Gulya Róbert Burleskjét a szerzővel adom elő, aki zongorázik és ne­kem komponálta a darabot. Ko­vács Zoltán, a Tea együttes szin­­tetizátorosa szintén írt a szá­momra egy kompozíciót, két tu­bára és zongorára - erre hívtam meg Roger Bobót. Mint említet­­tem, számos élvonalbeli dzsesszzenész is szerepel a le­mezen. Zenei ízlésem - ez talán kiderül az elmondottakból - szé­les skálán mozog. Most nagyon érdekel ez a funkys stílus, mert ezt senki nem csinálja tubán. Szerintem sok lehetőség áll még a hangszer előtt. A lemezem jól tükrözi azt a célomat, hogy a ko­moly- és a könnyűzenei elkép­zeléseket, a két tábort, hogy úgy mondjam, közelebb hozzam egymáshoz. A versenygyőzelmek után sok meghívást kaptam, lesz két koncertem ősszel Svájcban, de­cemberben egy újabb verseny Sydneyben. Augusztusban Olasz­országban, Toscanában egy mesterkurzuson tanítok, január­ban Manchesterben egy rézfú­vós fesztiválon szólózok, febru­árban Gdanskban játszok együtt a Lengyel Filharmonikus Zene­karral. Jelenleg azonban a leg­nagyobb boldogságom, hogy most csomagolják a lemezemet, amely hétfőtől már magánter­jesztésben, Nyíregyházán kap­ható. Kálmán Gyöngyi „A sarokban megpillantottam egy zöldre oxidálódott slangszert" Fotó: Hatlaczki Balázs MAGYARORSZÁG 11 Egy könnyed „iparág” súlyos gondjai Az Esztergomi Várszínház is készül a millenniumra Szabadtéren sem könnyű az életbenmaradás. Jelenet a széki Rómeó és Júlia című táncjáték Bak­ács téri előadásából­Fotó: Somoskövy Béla A szabadtéri színházak szö­vetséget alkotva próbálnak élet­ben maradni. A szövetség tagjai­nak (Zsámbék, Kőszeg, Kisvárda, Ferencváros, Szent­endre, Szabad Tér Színház Buda­pest, Gyula, Esztergom) vélemé­nye szerint tömörülésükkel hat­hatósabban szolgálhatják a sza­badtéri színjátszást, őrizhetik az elért eredményeket, növelhetik intézményeik társadalmi rangját. Horányi Lász­ló, az Eszter­gomi Várszín­ház művészeti vezetője, aki­nek teátruma a többiekhez hasonlóan fennmaradá­sáért küzd. El­mondása sze­rint minden szabadtéri színház ha­sonló gondok­kal küzd, azaz a belépők árát legalább négyszeresére kellene emel­ni ahhoz, hogy a produkciók egyéb támo­gatásaik mellett nyugodt körül­mények között működjenek. A nyári szabadtéri színjátszást azonban - így Horányi - szinte kivétel nélkül könnyed szórakoz­tató „iparágnak” gondolják, ho­lott ez feladataink csupán egyet­len része. Szerinte a könynyed és fajsúlyos produkciók közötti egyensúlyt csak sok munkával, utánjárással lehet megtalálni. Az Esztergomi Várszínház idei programjában történelmi dráma, abszurd játék, vígjáték mellett musical és opera is szerepel. Sor kerül kortársdarab bemutatójára, három ősbemutató és egy saját darab tarkítja a programkínálatot. -Az Esztergomi Várszínház egy­re több érdeklődőt vonzó eddigi működése is azt sugallja, hogy a régió színházi gyűjtőfókuszává, a létező turizmusra épülve nemzet­közi kulturális központtá akar válni - összegzi a művészeti ve­zető. A millenniumi programkí­nálatra vonatkozó kérdésünkre Horányi elmondta: a másik ősi királyi várossal, Székesfehérvár­ral közös drámapályázatot írtak ki, melyen hét díjat adnak majd ki. Az évad végén tartanak egy sajtótájékoztatót, amelyen beje­lentik azt a darabot, melynek té­mája a monumentalitása és a helyszíne is méltó lesz egy orszá­gos díszelőadá­shoz. Egy-egy régebbi darab jelen­ti majd a híd egyik pillérét az új évezredben, míg a másik pillér egy kortárs musical lesz határon túli színészekkel: Józsa Erika, Horváth Károly Leányrablás cí­mű darabja. Kiss Antal

Next