Napi Magyarország, 1999. június (3. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-21 / 142. szám
1999.június 21., hétfő* Miről állapodtak meg Helsinkiben? A terület és a létszám kérdésében orosz visszakozással, a parancsnokság kérdésében kölcsönös engedményekkel jött létre Helsinkiben az orosz-amerikai megállapodás. Moszkva de facto lemondott arról a követeléséről, hogy az orosz békefenntartóknak „önálló hadműveleti területe” legyen. Az orosz békefenntartókat az öt koszovói körzet három területén helyezik el: az amerikai (keleti), a francia (északi) és a német (déli) körzetben. (Az említetteken kívül Nagy- Britannia és Olaszország ellenőriz önállóan egyegy körzetet.) Az amerikai fél a NATO légicsapásai idején Moszkva által Belgrádnak nyújtott támogatásra hivatkozott, és nem volt hajlandó önálló orosz körzet létrehozásába beleegyezni, a térség kettészakadásától tartva. A három körzetben az oroszok felelősségére bízott övezetek Moszkva teljes ellenőrzése alatt lesznek - idézte az AFP Szergejev marsallt, aki hozzátette: „Elégedettek vagyunk ezzel a megoldással.” Az orosz békeerők létszáma 3600 fő lesz - jelentette be az orosz védelmi miniszter. Moszkva néhány nappal korábban rég tíz- vagy ötezer orosz katonát szeretett volna a térségbe vezényelni - emlékeztetett az MTI. A parancsnokság kérdésében vegyes megoldás született. Moszkva orosz parancsnokságot követelt csapatainak, Washington egységes, NATO-irányítású KFOR-parancsnokságot akart. Cohen amerikai védelmi miniszter fogalmazása szerint az orosz békeerők „a KFOR taktikai irányítása és orosz műveleti irányítás alatt” fognak működni. Szergejev szerint „sikerült olyan megegyezést találni, amely lehetővé teszi az oroszoknak, hogy teljes mértékben részt vegyenek a békefolyamatban, megőrizve az orosz csapatok feletti parancsnokságot”. Mint mondta, „a parancsnokság gyakorlatilag minden szintjén lesz egy-egy orosz felelős, és a parancsokat az ő egyetértésével kapják” az orosz egységek. Bennfentesek tudják, az új szlovák államfő tevékenységének az lesz az egyik legfontosabb eleme, hogy miként fogja alkalmazni a kegyelmi jogot. Mikulás Dzurinda kormányfő, korlátozott elnöki jogköreivel élve, éppen a Rudolf Schuster beiktatását megelőző napon adott kegyelmet egy vizsgálati fogságban levő maffiózónak, azzal az indoklással, hogy vallomásával lehetővé tette egy alvilági csoport leleplezését. Ez azért volt meglepetés, mert mindenki arra számított, hogy Jaroslav Schvehota, a titkosszolgálat volt igazgatóhelyettese kap amnesztiát, amiért a volt államfő fiának elrablása ügyében egykori főnöke, a szintén vizsgálati fogságban levő Ivan Lexa és közvetve Vladimír Meciar ellen vallott. Ehelyett Schvehotát, akinek a cellájába zsilettpengéket és hasonló figyelmeztetéseket küldtek, s többször is azt vallotta, hogy félti az életét, szabadlábra helyezték. Szlovákia az utóbbi négy évben a nemzetközi bűnszövetkezetek eldorádójává vált, ezt a kormánypolitika is segítette. Az ukrán maffia jelenléte bizonyított, s mind nyilvánvalóbb, hogy szoros kapcsolatban állt a Lexa vezette SIS- szel. A személyi összefonódások is elképesztő méreteket öltöttek, nagy a valószínűsége annak, hogy az ukránok végeztették ki Ján Duckyt, Meciar volt gazdasági miniszterét, majd a szlovák gázművek vezérigazgatóját. Feltehetően az ukránok állnak a dunaszerdahelyi Pápay-csoport tíz tagjának a lemészárlása mögött is. Pápayék pedig állítólag bizonyos „szolgáltatásokat” végeztek a titkosszolgálatnak ifjabb Kovác elrablásakor. Még meghökkentőbb összefonódásokra derült fény az ukránok és a Markiza magántelevízió, illetve annak igazgatója, Rusko között. Emlékezhetünk, a Meciar-éra idején a Markizát tartották a demokrácia védőbástyájának, a tavalyi választások előtt a polgárok ezrei siettek a televízió védelmére, amikor kirobbant a Markiza-Gamatex-botrány. Mint kiderült, Rusko igazgató testőrei olyan ukránok, akik alaposan gyanúsíthatók maffiakapcsolatokkal, többek között azzal az Alex néven emlegetett ukránnal, akit Ducky exminiszter meggyilkolása miatt vettek őrizetbe. Alex a háziszolgája és személyi testőre volt Ivan M.-nek, az ukrán maffia szlovákiai főnökének. Ivan M. lakásán pedig a rendőrség megtalálta a Markiza-Gamatex-ügy iratait. Ladislav Pittner belügyminiszter felszólította Ruskót, adjon magyarázatot arra, hogyan is „szerezte” ukrán testőreit, és milyenek a kapcsolatai a maffiával, erre az igazgató nyílt levélben megfenyegette a minisztert, emlékeztetve őt arra, hogy a Markiza televíziónak is köszönheti a bársonyszékét. Nemrégiben őrizetbe vettek egy ukrán csoportot, amelynél megtalálták azoknak a fontos vállalatoknak a listáját, amelyeket a vagyonalap az utóbbi években privatizált. Egy cirill betűs iratköteg pedig részletes adatokat tartalmazott ismert szlovákiai személyiségekről, többek között Peter Baco volt mezőgazdasági miniszterről és vejéről. A belügyminiszter tájékoztatásából még nagyobb méretű összefonódásokra is következtetni lehet. A rendőrség egyrészt olyan biankóváltókra bukkant, amelyeket még a meggyilkolt Ducky írt alá, s amelyeket közjegyző is hitelesített. Másrészt léteznek a gázművek több milliárd korona értékű, szintén Ducky által aláírt váltói is, amelyek külföldi értékpapírpiacokon vannak forgalomban, és szeptemberben-októberben járnak le. Pittner ezzel magyarázza egyes politikusok kijelentéseit arról, hogy ősszel összeomlik a szlovák gazdaság. Nem nehéz felfedezni az összefüggéseket, hiszen a HZDS alelnöke, Sergej Kozlík volt pénzügyminiszter beszélt erről, és Meciar is abban bízik, hogy hamarosan előrehozott választások lesznek Szlovákiában. Ezért esik egyre több szó arról, hogy Pozsony, Prágával egyeztetve, bevezetné a vízumkényszert Ukrajnával és más szovjet utódállamokkal szemben. Rendőrségi szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a vízumkényszer önmagában kevés, a maffiának nem okoznának vele nagy gondot. Pittner közelmúltbeli tájékoztatása szerint az ukrán maffia rendkívül erős a világban, a csak szindikátusként emlegetett szervezet feje egy sportklubnak az elnöke, neves edző, és egy amerikai városnak is a díszpolgára. A szindikátusnak saját bankja, biztosítótársasága van, vendéglátó-ipari hálózatot működtet, és olyan hatalmas vállalatoknál van részesedése, mint a Pepsi-Cola, General Motors vagy Motorola, a főnök helyettesei különféle amerikai vállalatoknál alelnöki posztokat is betöltenek. A miniszter neveket nem említett, bizonyára jó oka volt rá, a találgatást az újságírókra bízta. Pozsonyi tudósítónk, Tomay István jelenti: Szlovákia a maffiózók eldorádójává vált Meghökkentő összefonódások - A vízumkényszer önmagában kevés ,3 Vonakodnak a koszovói szerbek befogadásától Betelepítésektől félnek a Vajdaságban A koszovói szerbek betelepítésétől tartanak a vajdaságiak, akiknek a „népvándorlással” kapcsolatban már vannak keserű tapasztalataik. Aggodalmukat csak fokozza a tény, hogy a jelenleg Szerbia középső részére menekülőket nem szívesen fogadják a nagyobb települések önkormányzatai. Arra hivatkoznak, hogy a légicsapások idején megsemmisültek ipari létesítményeik, az őslakók létfenntartási gondokkal küszködnek, ezért számukra rendkívül nagy terhet jelent a jövevények befogadása. Mindezt újvidéki értelmiségiek nyilatkozták lapunknak. Informátoraink szerint a belgrádi kormány méltányolja majd a kragujeváciak, a cacakiak, a kraljevóiak, az uziceiek érveléseit, így nagy a valószínűsége annak, hogy a vajdasági városoknak, községeknek kell majd gondoskodniuk a Szerbia déli tartományából kitelepült szerbek elhelyezéséről. Ez nem kizárólag a Vajdaság etnikai összetételének újabb megváltoztatását eredményezi, hanem kihat az emberek egyébként is rendkívül rossz szociális helyzetére. Az értelmiségiek felróják a jugoszláv kormánynak, amiért a hatalom irányítása alatt álló média nem tájékoztatja a koszovói szerbeket a legszükségesebb tudnivalókról. A szerb pravoszláv egyház vezetőjének, Pavle pátriárkának a felhívásáról sem értesülhettek, hogy maradjanak őseik földjén, hiszen a NATO garantálja biztonságukat. Mint mondják, ezt az állami rádió és televízió, valamint a szocialisták és az ortodox kommunisták szócsöveként számon tartott lapok szerkesztői azért nem tartották hírértékűnek, mert a szerb szent szinódus lemondásra szólította fel Szlobodan Milosevicset. A még mindig teljhatalmú jugoszláv államfőt egyáltalán nem érdekli a vajdaságiak, még kevésbé az egyházak véleménye. Most már mindent egy lapra tesz, és reménykedik, hogy Belgrádban, valamint a szűkebb Szerbiának tartott részen még sikerül elhitetnie a többséggel, hogy eddig valamennyi döntése helyes volt. Tény, a koszovói szerbek mindmáig vakon bíznak benne, ezért mindent elkövet, hogy a kedvükbe járjon, miként a már említett középszerbiai városok lakóinak érdekeit sem kívánja megsérteni. Ennek a népvándorlásnak a következményeit is igyekszik áthárítani a vajdaságiakra, ahogyan tette azt, amikor Horvátországból, majd Boszniából menekültek a szerbek. Utóbbiak különféle privilégiumokhoz jutottak az őslakosok rovására. Ám ezúttal sokkal komolyabb a helyzet, mivel azoknak is alig jut betévő falat, nemhogy az önhibájukon kívül odakerült jövevények elszállásolását és ellátását biztosítsák. Minderről a Koszovóból eddig oda érkezett menekültek is megbizonyosodhattak már... Bálint József Külpolitika Zsoldjukat követelik a katonák Eltorlaszolt egy utat szombaton Szerbiában a jugoszláv hadsereg több mint száz feldühödött tartalékosa, fizetséget követelve katonai szolgálatukért a NATO-légicsapások idejére. A kragujeváci független rádió és televízió jelentése szerint a katonák a Belgrád-Kragujevac útvonalon emeltek torlaszt, s csak a menetrendszerű buszokat és a mentőautókat engedik keresztül. A tartalékosok napi 90 dináros (mintegy tíz dollár) visszamenőleges zsoldot követelnek a légicsapások idején a hadseregben töltött időre. Zivomir Smiljkovics tábornok, kragujeváci körzetparancsnok már tárgyalt a tüntetőkkel, de eredménytelenül. A katonák és tisztek kijelentették: addig nem mozdulnak, amíg jogosnak tartott pénzüket meg nem kapják - írta az MTI. Az esetről tudósító AP szerint a jugoszláv hadseregben egyre növekvő nyugtalanság és a szerb kormánnyal való elégedetlenség tapasztalható. Számos egység még a csapások idején elhagyta koszovói körletét anélkül, hogy erre feletteseitől engedélyt kért volna. Növekszik az elégedetlenség a jugoszláv hadseregben Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség ^MAGYARORSZÁG’9 Nagyhatalmi békülékenység Clinton és Jelcin jó hangulatú találkozója A leszerelési tárgyalások felújításában egyezett meg Kölnben tartott tegnap délutáni találkozóján az orosz és az amerikai elnök. Jelcin a német kancellárral és a japán miniszterelnökkel is folytatott kétoldalú eszmecserét. Borisz Jelcin és Bill Clinton megállapodása értelmében Moszkva és Washington még idén ősszel felújítja a hadászati leszerelésről elkezdett, ám időközben félbeszakadt, úgynevezett START-III tárgyalásokat. A G8-csúcs befejezése után tartott eszmecserén abban is megegyeztek, hogy folytatják a tárgyalásokat a rakétaelhárító rendszerek (ABM) korlátozását célzó szerződés módosításáról. (Utóbbit az Egyesült Államok kezdeményezte, a tervezett új amerikai védelmi rendszer telepíthetősége érdekében.) Mint Kölnben tartott tájékoztatóján az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Sandy Berger elmondta, Clinton ésTelein békülékeny hangnemben tárgyalt egymással. Mindkettőjükből sugárzott az eltökéltség, hogy hátralévő hivatali idejüket a lehető leghasznosabban töltsék ki. Kölni eszmecseréjük ezért nem a múltbeli sérelmekre és nézeteltérésekre összpontosult, hanem az előttük álló feladatokra. Kivételt csupán Koszovó képezett, amelynek kapcsán szót ejtettek a rendezés kérdéseiről, köztük az orosz csapatoknak a nemzetközi békefenntartó erőn belül játszott szerepéről. Berger szavai szerint az utóbbi hetekben e kérdés körül támadt vitát Washington úgy értékeli, mint ami hosszú távon az amerikai-orosz viszony erősítését fogja eredményezni „a két fél érdekeinek figyelembevételével történő józan konfliktusmegoldás képességének kifejlesztése” révén. Jelcin moszkvai látogatásra hívta meg Clintont, ennek időpontját később rögzítik a felek. Berger tájékoztatása szerint az orosz kormányfő, Szergej Sztyepasin még e nyáron Washintonba utazik az amerikaiorosz kormányközi bizottság ülésére. Az amerikai delegáció körében felsőfokon dicsérték Sztyepasin kölni szereplését, aki „briliáns módon lett úrrá a csúcson fölmerült legfogósabb problémákon is”, miközben meggyőződéses reformernek és a nyugati integráció szószólójának bizonyult - írta az MTI. Főnöke, Jelcin megítélése már árnyaltabb képet mutat. Míg az orosz küldöttség az elnök „kiváló egészségi állapotáról” beszélt, aki amerikai megfigyelőkben is „robusztus, energikus és erőteljes benyomást” keltett, addig a vendéglátó németek, valamint a csúcs több, európai résztvevője a 68 éves orosz államfő súlyos egészségi problémáira hívta fel a figyelmet. Emlékeztettek arra, hogy Jelcin már tegnap reggeli érkezésekor is roggyant benyomást keltett, amikor igen nehezen mozogva, a korlátba kapaszkodva lépdelt le a repülőgéphez tolt lépcsőn. A náci múlt kísért Koszovóban koncentrációs táborok A The Sunday Telegraph vasárnapi brit lap szerint a Koszovó északi részére pénteken bevonult brit katonák hatvanezer albán menekültre bukkantak kiégett falvakban, amelyeket a szerb erők az elmúlt hónapokban koncentrációs táborokká alakítottak át. A szerbek még április elején ejtették foglyul az albán férfiakat, nőket és gyerekeket azzal a szándékkal, hogy élő pajzsként használják őket, ha a NATO szárazföldi háborút indít a szerb erők ellen a tartományban - tudta meg a brit lap tudósítója a foglyok elmondásából. Az albán családokat hegyvidéki rejtekhelyeikről gyűjtötték össze egy nagyszabású szerb művelet során, és szállították az északi Podujevo körüli öt kiégett faluba: Sajkovacba, Dumicba, Surkicba, Svecelbe és Sekiracába. A fogolytáborokká átalakított falvakat szerb harckocsik és katonák őrizték. Mindenkit lelőttek, aki bármi módon szökni próbált, mondták el a menekültek a távirati iroda beszámolója szerint. „A náci Németország vérfagyasztó emlékét idézve a menekültek, köztük a hat hónaposnál idősebb gyerekek is azonosító kártyát kaptak, amelyeken nevüket, regisztrációs számukat és a fogolytábor nevét tüntették fel” - írta a brit tudósító, aki a szerbek végleges távozása napján a NATO-erőkkel együtt érkezett a térségbe. Csak a sajkovaci táborban tizenkétezer elcsigázott, lesoványodott, többségében beteg, vizet hét napja nélkülöző albán foglyot találtak. Egy férfi elbeszélése szerint a Koszovó északi részén élő albán családok többsége a szerb erők által március végén, a NATO légicsapásainak megindulása után megkezdett fosztogatások, gyilkosságok nyomán menekült el a környékbeli településekről délebbre, a Koliqot övező hegyekbe. A kilencven százalékban albánok lakta Podujevóban legkevesebb kilencven lakost mészároltak le a szerbek a légicsapások kezdetekor. Április elején mintegy négyezer szerb katona fésülte át a koliqi hegyvidéket, és terelték össze a menekülteket, akiket Pristinába szállítottak. Az albánok azt remélték, hogy társaikhoz hasonlóan őket is Albániába és Macedóniába tartó vonatokra teszik fel, de helyette visszaterelték őket északra, mondván, otthonaikat már felszabadították a „terroristáktól” (az UCK harcosaitól). Most érdemes notebookra váltani 15% kedvezmény június 7-től amíg a készlet tart Portocom® 983 A kiváló irodai alapgép Pentium 233 MHz MMX processzor, 32 MB RAM, 2.1 GB winchester, 12.1 DSTN/TFT kijelző, 24x CD-ROM flopi, Lilon akku, teljes magyar nyelvű dokumentáció. Az: nettó 284 000 Ft (DSTN) nettó 320 000 Ft (FT) Havi 17 200 Ft törlesztő részlettől részletfizetésre is megvásárolhatja notebookjainkat. Más akciós termékeinkről érdeklődjön ügyfélszolgálatunként PORTOCOM RT. 1115 Budapest XI. kér., Ballagj Mór utca 14. Faxtár: (23) 504-804 (1) 20237-es kód Tel.: 203-9269, 203-9276, 203-9277, 206-5578, Drótposta: lnfo@portocom.hu 206-5579 http://www.portocom.hu Fax: 203-9275