Napi Magyarország, 1999. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

2 MAGYARORSZÁG Belpolitika Sepsey: a Postabank vezetői egyben ügyfelek is voltak Princz Gábor sorsa a miniszterelnök kezében van­ ­ Napokon belül várható a miniszterelnök döntése arról, hogy milyen mértékben és mélységben tájékoztatják a közvéleményt a Kormányza­ti Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) a Postabank vizsgálatáról szóló jelen­téséről - közölte Sepsey Tamás, a KEHI elnöke tegnap. Hozzátette: a hivatal elkészítette a Postabank-jelentést, és a nap folyamán elküldték azt a miniszterelnöknek. - A kormányfő döntésének megfelelő mértékű és mélységű lesz a tájékoztatás a jelentésről - mondta Sepsey Tamás. A végleges jelentés már a mi­niszterelnök asztalán van. Jelenleg azonban a minősítése szigorúan titkos, mivel banktitkot, szolgálati titkot, államtitkot érint - nyilat­kozta tegnap lapunknak Sepsey Tamás. Hozzátette: a kormányfő­től, azaz Orbán Viktortól és kor­mánydöntéstől függ, hogy a Posta­bank-ügyben megteszi-e a bünte­tőfeljelentést a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke, vagy sem. Sepsey Tamás elmon­dása szerint ez a kérdés néhány nap alatt eldől. Elmondta, hogy a vizsgálati anyag hetvenegy olda­las, a részjelentések oldalszáma meghaladja az ötszázat, és több ezer oldalas az az iratanyag, amit a szakértők áttanulmányoztak a je­lentés elkészítéséhez. A KEHI elnöke a postabanki kedvezményes kölcsönt, amely meghaladta az egymilliárd forintot, nem VIP-hitelnek nevezi, hanem exkluzív hitelnek, exkluzív névsor­ral. Több százan jutottak az általá­nosan elfogadott kamatnál jóval alacsonyabb kamaton a kölcsön­höz, miközben azt is megállapítot­ták, hogy ezek a hitel- és betéti ügy­letek a Postabank számára veszte­séget jelentettek. A vizsgálat azt is kiderítette - név szerint ez is doku­mentálva van -, hogy azok a sze­mélyek, akik az elmúlt időszakban a Postabankkal kapcsolatban dönté­seket hoztak, akár politikai, akár ál­lamigazgatási értelemben, azok kö­zül jó néhányan ügyfelei voltak a bankoiak. Egyelőre a banktitok vé­delme miatt ezek a nevek nem hoz­hatók nyilvánosságra. A Napi Magyarország kérdésé­re, hogy valóban 153 milliárd fo­rint veszteséget produkált-e a Pos­tabank a rossz hitelezéssel (példá­ul spanyol ingatlanügylet), a rossz üzletkötésekkel, azt a választ kap­ta, hogy a veszteség nem csupán ennyi, végösszege elborzasztó. Az is a miniszterelnök kompetenciá­jába tartozik, hogy mikor és ho­gyan kerülnek ezek a számadatok nyilvánosságra. Sepsey Tamás leszögezte, hogy a Postabank gazdálkodása során olyan veszteségek keletkez­tek, amelyek racionálisan nem magyarázhatók az ésszerű kocká­zatvállalással. Megjegyezte, hogy egyes veszteséges ügyletekben nemcsak Princz Gábor, a Posta­bank elnök-vezérigazgatója a fe­lelős, hanem adott esetben a há­romtagú cenzúrabizottság és a felügyelőbizottság is. Stefka Családellenesség? Az SZDSZ szerint maradt a családmodell-tervezet, Béki Gab­riella szerint a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium keresztény családmodell megvalósítását kitű­ző tervezete „70 évvel megy visz­­sza az időben”. A szabaddemokra­ta szociálpolitikus úgy látja: a tár­ca új koncepciója akadályozni kí­vánja az élettársi kapcsolatok egyenjogú elismerését, ami hátrá­nyos helyzetbe hozná a házassá­gon kívül született gyermekeket.­­ A minisztérium tervezete nem csak szembeszáll a nemzetközi tendenciákkal, de megkérdőjelezi a kormány gyermekközpontúnak hirdetett politikájának őszintesé­gét is - hangsúlyozta. Kifejtette: az SZDSZ-nek az az álláspontja, hogy a családok erősítése mind­annyiunk közös érdeke, megen­gedhetetlen azonban, hogy „a kor­mány büntesse azokat, akik a Fi­desz által kívánatosnak tartottól eltérő családmodellben élnek” MTI Vajdasági félelem Bekövetkezett az, amelynek veszélyére a MIÉP már korábban felhívta a figyelmet: a Vajdaság­ban elkezdődött a magyarok elül­­dözése - mondta tegnapi sajtótájé­koztatóján Csurka István, a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja elnöke. A politikus kiemelte, hogy a Ko­­szovóból most kivonult rendőri erők számos tagja érke­tt csalá­dostól a tartományba. Őket felte­vése szerint a magyarok megüre­sedő házaiban akarják elszállásol­ni. Hozzátette: már több, általuk elkövetetett atrocitásról kapott hírt helyi magyaroktól a MIÉP. - Ha ezek a cselekmények akadálytala­nul folytatódnak, akár több százez­res menekültáradat is elindulhat - vélekedett Csurka István. - Ebben a helyzetben a magyarságnak ket­tős feladata van: nem csak ki kell állnia testvéreiért, de arra is rá kell bírnia a budapesti kormányt, hogy lépjen fel ezeknek az embereknek az érdekében - mondta. Oktatási kérdések Az Oktatási Minisztérium (OM) oktatáspolitikai elképzelése­iről, a szakmai szabályozásról és az intézményrendszer szerkezeté­nek átalakításáról tartott előadást Környei László, az OM közoktatá­si helyettes államtitkára tegnap egy szakmai konferencián Buda­pesten. A rendezvényt az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet szervezte az 1100 főnél nagyobb lélekszámú községek polgármes­terei és jegyzői részére, Aktuális közoktatási feladatok címmel. Környei kiemelte a kedden hozott kormányrendelet nyomán rövide­sen beinduló Országos Képzési, Értékelési és Vizsgaközpont szere­pét, amely ajánlásaival segítheti az iskolák mellett a fenntartók mun­káját is. Elmondása szerint az OM a jövőben változatlan figyelmet fordít a minőségbiztosítás rendsze­rének kidolgozására és a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata nyo­mán létrehozandó kerettantervek bevezetésére a közoktatásban. Hozzátette: a nemzeti idegen­­nyelv-oktatási program beindítá­sára jövőre várhatóan öt-tíz milli­árd forintot különít el az OM. Kártérítést követelnek „Palira” vették az önkormányzatot A Ferencvárosi Önkormányzat tíz telkét ellenszolgáltatás nélkül éveken keresztül használhatta, majd azokból kettőt mélyen a pia­ci ár alatt megvásárolhatott a DOM IX. Kft. A cég ráadásul het­­venmillió forint kártérítést követelt a kerülettől, amiből a város­atyák többsége tizenötmilliót jogosnak talált. Dokumentumok ta­núsága szerint a kft. igényét részben Gegesy Ferenc polgármester hibás döntéssorozata támasztja alá, ám a kerület ellenzéki képvi­selői abban bíznak: legalább a tizenötmilliót megmenthetik. A már akkor is tisztségében lé­vő Gegesy Ferenc polgámester nagyszabású épületfelújítási prog­ramjának keretében a DOM-IX. jogelődje, a BIK Kft. 1993-ban kötött egy opciós szerződést az önkormányzattal. A megállapodás értelmében a kft. egy többlakásos épületet épített volna a ferencváro­si Berzenczey utcában, amelynek egy részét - kétezer négyzetméter­nyi lakást - kulcsrakészen az ön­­kormányzatnak át kellett volna ad­nia. A kétezer négyzetméternyi la­kóingatlan ellentételezéseként a városháza a fennmaradó épület­rész tulajdonjogát, s egy Viola ut­cai, lebontásra ítélt ingatlant adott volna a DOM-IX.-nek. A Berzenczey utcában még egyetlen kapavágás sem történt, ám 1995 augusztusában az önkor­mányzat mégis a kft. birtokába adta az ingatlanokat. Később kiderült, hogy a Viola utcai épületre - az egyházi ingatlanok visszaszolgálta­tásáról szóló törvény értelmében - egy apácarend is igényt tart, ezért a kerület gyorsan kiegyezett a IX.X­­IX.-cel. Az 1996 júliusában aláírt szerződésmódosítás szerint azon­ban már nem egy, hanem öt (!) in­gatlant adtak a Berzenczey utcai épületrészért cserébe. Az öt építési telek megközelítőleg egyenként ér annyit, mint a Viola utcai ingatlan. A módosítás aláírása után ráadásul kiderült, hogy a szerződésben sze­replő telkek egyike nem az önkor­mányzaté, hanem az állam haszno­sítása alatt áll, így azt nem is adhat­ták volna át a DOM IX.-nek. Bár a tulajdonjogi probléma időközben rendeződött, a kft. most - a jogvita közben elmaradó megrendelésekre hivatkozva - még kártérítést is vár a kerülettől. Pedig a Berzenczey utcai új épület a mai napig nem készült el, s a DOM­ IX. Kft. már nem is kíván­ja azt felépíteni. Ellenben az el­múlt évek során a tíz telekből ket­tőt -jóval a piaci ár alatt - megvá­sárolhatott és a másik nyolc telek többéves használatából adódó hasznot is zsebre tehette. A cég most tizenötmillió forint kártérí­tést, valamint egy új telek havon­kénti száz forintos bérletét és an­nak ötéves opciós jogát követeli a kerülettől. Az MSZP-SZDSZ többségű képviselő-testület ezt jó­vá is hagyta, ám az új szerződés aláírására és a kártérítés kifizeté­sére még nem került sor, mivel a Bácskai János vezette pénzügyi bizottság rendkívüli ülés összehí­vását indítványozta az ügyben. Azt szeretné elérni, hogy a DOM­­IX. Kft. ingatlanügyének tisztázá­sáig függesszék fel a kártérítés végrehajtását, s vizsgálják át újból az esetet, majd számítsák ki az ön­­kormányzatot ért veszteséget és keressék meg a felelősöket. A megkérdőjelezhető szerző­déseket aláíró Gegesy Ferenc pol­gármester semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a DOM-IX. mindjárt öt telket kapott az egy helyett. Mint lapunknak elmond­ta, azért nem, mert a Viola utca 50. szám alatti telken lévő épüle­tet - több előzetes tervvel ellentét­ben - nem ítélték bontásra. Sőt, a DOM-IX. bővíteni akarta, márpe­dig a kalkulációt a telekre építhe­tő lakóház beépíthető szintjei sze­rint kell elkészíteni. A 15 milliós kártérítést sem tartja soknak, hi­szen szerinte a bíróság minden­képpen kártérítésre kötelezte vol­na a kerületet. Ha másért nem is, mert a befektetők foglalóitól kezdve a kivitelező kötbéréig mindent állnia kell a DOM-IX.­­nek, ám a bírósági út hosszú lett volna. Márpedig Gegesy szerint a DOM-IX. az önkormányzat állí­totta akadályok miatt nem tudott végül építkezni. Azt sem találja furcsának a polgármester, hogy a cég az eredetileg követelt 70 mil­lió helyett megelégedett ennyivel. Arra a kérdésünkre, nem számít-e illetékcsalásnak, ha a DOM-IX. helyett végül a Techno-csek lesz a vevő a telekre, a kerület első em­bere azt válaszolta, nem illeték­megkerülésről van itt szó, csupán az egyik cég átruházza vételi jogát a másikra. - Nagyon gyanús ügyletek folytak a IX. kerületben, melyek tisztázására a városvezetésnek lé­péseket kell tennie - mondta el la­punknak Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ frakció­­vezetője, aki egyben a IX. kerület országgyűlési képviselője is. Utóbbi minőségében a parla­mentben interpellál majd, ameny­­nyiben a városvezetés nem haj­landó megtartani a pénzügyi bi­zottság által a DOM-IX. Kft. ügyében kezdeményezett rendkí­vüli ülést. Ez az ügy egyébként Tirts szerint kísértetiesen hasonlít a Dirav-Hungary Kft. lakásügyle­téhez. (Mint ismert, az évekkel ezelőtti Dirav-botrány sem zárult még le: a városvezetés enyhén szólva furcsa körülmények között adott át telkeket a Diravnak, amely - az önkormányzat címe­rével a hirdetésén - befektetőket, azaz lakásra vágyó családokat to­borzott. A keserű - és igen késői - ébredés után már csak egy Páva utcai befejezetlen épület, egy Haller téri gödör, egy kusza ügy, egy kifosztott városkassza, s 28, albérletbe kényszerített, tönkre­tett család maradt. Hgeri Szabadok az átkelők - A magyar-horvát határátke­lőhelyeken tegnap délután két órától ismét megindult a szemé­lyi forgalom - jelentette ki a hor­­vát rendőri szervek közlésére hi­vatkozva Bencsik László, a ha­tárőrség helyettes szóvivője. Tá­jékoztatása szerint déli szomszé­daink a tranzitszállítmányokat, az élő állat, valamint romlandó és veszélyes anyagokat szállító gépjárműveket és valamennyi horvát áruszállítmány akadályta­lan továbbszállítását garantálják. Az előző napon a horvát gazdák hétfőtől tartó útblokádja miatt je­lentősen visszaesett a határforga­lom. A szomszédos országban a konkurens importtermékek bevi­tele ellen, illetve a felvásárlási árak emeléséért hirdettek de­monstrációt a gazdák. Számos, Horvátországban nyaraló magyar turista érdeklő­dött tegnap a zágrábi magyar nagykövetségen a hazatérési le­hetőségekről. A külképviselet a Szlovénián átvezető utakat ajánlja Muraszombaton át az Alsólendva-Rédics határátkelő felé. Az Isztriai-félszigetről és a Kvarnerói-öbölből hazatérők­nek ez nem is okoz különösebb gondot, a Dalmácia felől érke­zőknek pedig a Karlovacról a szlovéniai Novo mesto felé ve­zető út ajánlható, amenyiben nem szűnik a gazdák határblo­kádja. Tegnap - a kormány és a gazdák tárgyalásainak idejére - ideiglenesen feloldották vala­mennyi fontosabb útvonal lezá­rását. Tegnap kora délutánig a drávaszabolcsi és az udvari ha­tárátkelőhely megközelíthető, a barcsi és a letenyei azonban zár­va volt. MTI-B. L. 1999. július 1., csütörtök Tanügyi kálvária Több kerületben is törvényt sértett a fenntartó Egyre több törvénysértést követnek el a fővárosi kerületi önkor­mányzatok az általuk fenntartott intézmények bezárásakor vagy összevonásakor. Ebben a másfél hete tartó nyári szünet sem akadályozza a képviselő-testületeket. Az önkormányzati törvényességet ellenőrző közigazgatási hivatal észrevételei alap­ján újra kell tárgyalni az intézményésszerűsítéseket Újpalotán és az Erzsébetvárosban is. A Belvárosban viszont tegnap döntöt­tek a kerület esti gimnáziumának fővárosi kezekbe történő át­adásáról, ami gyakorlatilag a megszüntetéssel egyenlő. Törvénysértő a VII. kerületi képviselő-testület június 8-án ho­zott határozata, amelyben a Her­­nád utca 46. szám alatti kísérleti általános iskola augusztusi bezárásáról döntöttek - derült ki a Fővárosi Közigazgatási Hivatal tegnapi állásfoglalásából. Szabó Lajos hivatalvezető szerint a ke­rület úgy rendelkezett - a mint­egy 300, részben olvasási, írási, számolási és magatartási zava­rokkal küszködő gyermek oktatá­sát ellátó - iskola megszüntetésé­ről, hogy annak fenntartói jogát csak június 24-én adta át a fővá­ros. Az önkormányzat idő előtti döntése egyértelművé tette, hogy nem is akarják ellátni ezt az ön­­kormányzati törvényben nevesí­tett feladatot. A hivatal vizsgálata megállapította: a közoktatási tör­vény előírásait sem tartották be, mert határozatuk előtt nem kérték ki az érintett pedagógusok, szülők és az iskolaszék véleményét. Az a passzus is sérült, amely szerint in­tézménybezárásra akkor kerülhet sor, ha az adott tevékenységről to­vábbra is megfelelő színvonalon gondoskodik az önkormányzat. Ennek hiányát az Oktatási Mi­nisztérium szakvéleménye is ag­gályosnak tartotta. A törvényessé­gi észrevétel szerint a képviselők­nek július 15-éig kellene vissza­vonniuk a törvénysértő döntést. A megadott határidő betartha­tatlan - nyilatkozta lapunknak Szabó Zoltán, a VII. kerület szo­cialista polgármestere, aki tőlünk értesült a közigazgatási hivatal kifogásáról. Elmondta: semmi­lyen hivatalos értesítést nem ka­pott, a képviselők szabadságra mentek, és legközelebb augusz­tus 30-án lesz testületi ülés. A polgármester szerint az iskolabe­zárási folyamat már visszafordít­hatatlan, és a testület határozatát a polgármesteri hivatal végre is hajtja. Szabó Lajos véleményé­vel szemben a kerület jegyzője nem látott törvénysértést, ezért Szabó Zoltán továbbra is bízik abban, hogy az önkormányzatot senki sem kötelezheti egy nem kívánt intézmény fenntartására. Törvényességi ügyről tár­gyalt tegnap a szintén MSZP- többségű XV. kerületi képvise­lő-testület is. Ismeretes, a képvi­selők a kerület valamennyi in­tézményét érintő oktatási-neve­lési központokat alakított ki, és több iskola összevonásáról, át­költöztetéséről is döntöttek. A közigazgatási hivatal több mint 60 határozatot talált jogsértőnek. A testületi többség az ellenzék tiltakozására sem vette figyelem­be a felhívást - mondta el la­punknak Csomós Miklós, a XV. kerületi Fidesz frakcióvezetője. Az ügy folytatódik, és ha kell, a törvényesség érdekében újabb beadványokkal fodulnak a hiva­talhoz - tette hozzá a politikus. Iskolaátadásról döntöttek teg­nap az V. kerületi képviselők is. Határozatuk szerint a Belvárosi Esti Gimnázium működtetését, mint fővárosi feladatot egy év múlva átadják a fővárosi önkor­mányzatnak. Az Eötvös József Gimnáziummal társbérletben működő intézmény átadása gya­korlatilag a megszüntetést jelenti, hiszen ilyen típusú iskolák a kör­nyező kerületekben is találhatók. Varga Sándorné, a polgári többségű testület fideszes frak­cióvezetője leszögezte: az MSZP és az SZDSZ nem támogatta a Reáltanoda utcai épület tatarozá­sa miatt is időszerű „albérlet­megszüntetést”, ugyanakkor el­járásuk minden tekintetben meg­felel a törvényi előírásoknak. Szabó Zsolt Ismét napirenden a pécsi iskolabezárás Ma ismét napirendjére tűzi a pécsi önkormányzat a Berek utcai általános iskola bezárásának ügyét, miután a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal újratárgya­lásra kötelezte a városvezetést eb­ben a kérdésben. Ennek ellenére tegnap kiköltöztették az iskola munkatársait az épületből. Mint is­meretes, a közigazgatási hivatal törvénysértéseket állapított meg az önkormányzat június 3-ai közgyű­lésén, az iskolabezárásokról hozott határozatával kapcsolatban. Az érintettek tegnap levélben kérték Pokorni Zoltán oktatási mi­nisztert, hogy jogi szakértőkkel vizsgáltassa meg az ügyet, tekint­ve, hogy egy igen jó mutatókkal rendelkező és jó állapotban lévő oktatási intézményről van szó. Az iskola diákjainak szülei tovább folytatják aláírásgyűjtésüket, nép­szavazást szeretnének az ügyben. A bíróság egyébként a város jegy­zőjét az aláírásggyűjtő ív hitelesí­tésére kötelezte, aki ezt korábban megtagadta. Információink szerint a pécsi városházára tegnapelőtt kétszer is robbanószerkezetről szóló beje­lentés érkezett. Toller László, Pécs város MSZP-s polgármestere nyil­vánosan a Berek utcai általános is­kola bezárása ellen tiltakozók számlájára írta a bombariadót. Az iskola képviselői és a szülői mun­kaközösség tagjai a városatya kije­lentését alaptalan vádaskodásnak nevezték és elhatárolódtak a tele­fonos fenyegetésektől. Kijelentet­ték: a zavarkeltés nem járul hozzá az aláírásgyűjtés sikeréhez. Z. N. Kétórás munkabeszüntetés az orvostudományi egyetemen A hosszú, ám sikertelen egyeztetések után ma délelőtt megtartják figyelmeztető sztrájk­jukat a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem (SOTE) dolgo­zói. Az egyetem 29 klinikájának többsége csatlakozott a 8 és 10 óra között tartandó munkabe­szüntetéshez, így a 7000 alkal­mazott kétharmada eleget tett a szakszervezet felhívásának - nyi­latkozta lapunknak dr. Kovács Veronika, a sztrájkbizottság veze­tője. Mint ismert, erre a lépésre azért került sor, mert az érdekvé­dők által januárra visszamenőleg követelt 13 százalékos béreme­lést nem hagyta jóvá a vezetőség. Dr. Romics László, a SOTE rektora lapunknak elmondta: tisz­tában van azzal, hogy az egészség­ügyben dolgozók fizetése megalá­zóan alacsony, ám ennek ellenére a sztrájkot elfogadhatatlannak tart­ja. Véleménye szerint ezen meg­mozdulás nem oldja meg a problé­mát, hiszen komplex dolgokról van szó, amelyben az egyetem ve­zetősége csak az egyik szereplő. Mint mondta, a munkabeszünte­tést azért is elutasítja, mert nem mindegy, hogy egy beteg mikor kapja meg a fájdalomcsillapítót, vagy mikor kísérik ki a mosdóba. A mintegy 1,5 milliárd forin­tos likviditási hiánnyal küszködő egyetem egyébként júliusban mindenképpen - a szakszervezet jóváhagyása nélkül - végrehajtja azt a bérfejlesztést, amely év ele­jére visszamenőleg 4,7 százalé­kos emelkedést jelent. A jövőt il­letően a rektor kifejtette: a máso­dik félévben várhatóan emelke­dik a beavatkozások elszámolá­sául szolgáló, úgynevezett HBCS-súlyszám értéke, így megnő az egyetem bevétele, amely lehetőséget teremthet a bérek további növelésére is. A szakszervezet holnapi ülésén értékeli a sztrájkot. Amennyiben a tagok arra a megállapításra jutnak, hogy a kétórás, demonstráció jel­legű megmozdulás nem hozott eredményeket, úgy egy későbbi, a betegellátást ugyan nem veszé­lyeztető, ám teljes munkabeszün­tetésre is sor kerülhet. J. R.

Next