Napi Magyarország, 1999. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

1999. július 1., csütörtök * Az ügynöktörvény módosítását kezdeményezi az FKGP Napirendre kerülhet az újságírók átvilágítása Az FKGP frakciója - az Alkot­mánybíróság keddi döntése után - az átvilágítási törvény módosí­tását kezdeményezi a parlament őszi ülésszakán. Csúcs László ja­vaslata értelmében az átvilágítás a jelenlegi személyeken túl kiter­jedne az újságírókra is. Az FKGP az előterjesztésről először a koal­ciós pártokkal tárgyalna. Turi-Kovács Béla, a FKGP frakcióvezető-helyettese elmond­ta: az Alkotmánybíróság keddi döntése az átvilágítandó szemé­lyek körének meghatározását kife­jezetten az Országgyűlés kompe­tenciájába sorolta. Ezért az FKGP úgy véli: a parlamentnek tárgyal­nia kell Csúcs László egyéni mó­dosító javaslatáról. A frakció a kérdésről először a koalíciós pártokkal egyeztetne. A közös álláspont kialakítása után pedig célszerű lenne az ellenzéki pártokkal is tárgyalni - tette hozzá Turi-Kovács Béla. Mint ismeretes, az átvilágítási törvény módosításá­hoz kétharmados többség szüksé­ges, ehhez pedig a jelenlegi parla­menti erőviszonyokat tekintve mindenképpen szükség van a leg­nagyobb ellenzéki párt támogatá­sára is. - A Fidesz nyitott a kezdemé­nyezésre - reagált a hírre lapunk­nak Sasvári Szilárd, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese. H­ozzátette: az egységes koalíciós álláspont ki­alakítása után mindenképpen szükségesnek tartanák a hatpárti egyeztetést is. - Nem ellenzem a kisgazda ja­vaslatot és azt a későbbiekben az Országgyűlésben is támogatni fo­gom -jelentette ki a Napi Magyar­­ország kérdésére Horváth Balázs, a Magyar Demokrata Fórum frak­cióvezető-helyettese. Hozzátette, hogy ez csak a személyes vélemé­nye, mivel az MDF képviselőcso­portja még nem vitatta meg a kér­dést. Az egykori belügyminiszter megjegyezte, bár a törvény megal­kotása óta hosszú idő telt el, annak megváltoztatására, tehát az átvilá­gítandók körének kibővítésére ez lenne az utolsó esély. Úgy tűnik, az ellenzéki pártok - a miép kivételével - egyelőre nem támogatják a kisgazda javas­latot, bár az átvilágítási törvény más irányú módosítását elképzel­hetőnek tartják. - Hatpárti egyeztetésre van szükség az átvilágítási törvény módosításának lehetséges formá­járól - nyilatkozta Mécs Imre, az SZDSZ országgyűlési képviselője. A szabaddemokraták nem támo­gatják azt, hogy a jogszabály hatá­lya kiterjedjen az újságírókra is, mivel a média nagy része magán­­tulajdonban van, így nem lehet be­avatkozni abba, kiket alkalmazza­nak. Arról azonban lehet tárgyalni, hogy megfelelő szabályozás mel­lett, az azonos szempontok szerint értékelhető személyi körökre - például a bírákra - kiterjeszthető legyen a törvény. Vastagh Pál, az MSZP képvise­lője korábban úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság az átvilágítási törvény ügyében hozott határozatá­val pontot kívánt tenni egy több éve húzódó folyamatra. Hozzátette: az átvilágítás olyan jelensége a rend­szerváltozásnak, amely egy bizo­nyos idő után veszít funkciójából. A miép szeptemberben vizs­gálja meg, hogy a taláros testület döntésének következtében szüksé­gessé válik-e a témában korábban ismertetett elképzeléseik módosí­tása. A frakció többek között azt javasolta, hogy a sajtó bármely ágában dolgozóknak át kelljen es­niük ilyen vizsgálaton. B. L.-K. F.-Will. Vezetőváltás a Híradónál Mától Horváth Szilárd, a Hét eddigi műsorvezetője a tévéhíradó új főszerkesztője. Az új főszer­kesztő 1989-ben szerzett diplomát a Bálint György újságíró iskolán. Stúdióvezető-helyettesként híradó­kat szerkesztett a szombathelyi körzeti televíziónál. Budapesti tele­víziós karrierje a Napzártában kez­dődött, ahol dokumentumfilmeket készített többek között a balatoni orvhalászokról, és Fekete föld cím­mel az úgynevezett zsebszerző­désekről. Később a Tízórai és az Ablak, az utóbbi időben pedig az Éljen a magyar! és a Hét című mű­sorokat vezette. Az egyik főszerkesztő-helyettes a Duna tévés Szöllős István, a má­sik pedig Szörényi Péter mostani megbízott vezető lesz. Információ­ink szerint az új vezetés nem tervez személyi változásokat a Híradónál, viszont szeretnék megújítani annak külső megjelenését. A hírműsor a jövőben rovatrendszerben műkö­dik, a gyorsaság előtt a pontosságot tűzték ki célul. Előzetes terveikben többet foglalkoznak majd a határo­kon túl élő magyarsággal. Egyik laptársunk értesülésével szemben Kocsonya Zoltán és Lendvai Szabolcs egyelőre nem kerülnek le a képernyőről. A fele­lős szerkesztői posztokon pedig belsős kollégákat kívánnak alkal­mazni. H. J. Szeptemberben új fb-tagok? A Magyar Rádió Közalapít­vány kuratórium elnöksége várha­tóan még a nyári szünet előtt, a jú­lius 12-i ülésén meghallgatja az új felügyelőbizottsági (fb) tagjelölte­ket - értesült lapunk. Információ­ink szerint Pillér Ágnes fideszes kurátor Kecskés Gusztáv jogász, közgazdász felügyelőbizottsági je­lölését javasolta. Mint ismeretes, a kuratórium el­nöksége június 14-én döntött arról, hogy kezdeményezi a felügyelő­bizottság két tagjának - Kindler Jó­zsef elnöknek és Kenyeres Já­nosnak - visszahívását. A teljes ku­ratórium a legutóbbi, június 28-i ta­nácskozásán erről azonban nem ha­tározott. Ez azzal magyarázható, hogy korábban az elnökség nem tu­dott megfelelő számú jelöltre ja­vaslatot tenni, mivel a szocialista és szabaddemokrata kurátorok várat­lan távozásukkal határozatképte­lenné tették a grémiumot. Eddig a testület két jelöltet hallgatott meg, de ahogy az egyik kurátor fogalma­zott: nyilvánvalóan antidemokrati­kus volna csupán két jelölttel a tel­jes kuratórium elé állni. A kuratóriumi elnökség tagjai rendkívüli ülés összehívását kérték Agárdi Péter elnöktől, hogy a leg­közelebbi teljes kuratóriumi ülésen javaslatot tudjanak tenni az új fel­ügyelőbizottsági tagok személyé­re. A június 28-i rendkívüli elnök­ségi ülésen azonban a kormány­­párti kurátorok maradtak távol. A következő teljes kuratóriumi ülést várhatóan szeptemberben tartják. GT. Belpolitika Orbán: nem lesz új adónem A kormány összességében nem támogatta új adónemek jövő évi bevezetését - közölte Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. Az Alkotmánybíróság ked­di döntését a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a parlament he­lyesen járt el, amikor ellenzéki tagok nélkül is felállította a Ma­gyar Televízió kuratóriumának elnökségét. A kormányfő hangsúlyozta: idén olyan súlyos csapások érték a magyar gazdaságot, hogy inkább a biztonságra, a nyugalomra, a ki­számíthatóságra és a terhek csök­kentésére kell helyezni a hang­súlyt. A miniszterelnök biztosnak nevezte, hogy a földadót nem ve­zetik be. Az ingatlanadó kapcsán igazságtalannnak tartja az épület méretén, és nem értékén alapuló jelenlegi rendszert. Szavai szerint azonban akkora az ellenállás, hogy „egyelőre jobb nem bele­nyúlni ebbe a hangyabolyba”. A kormány elképzeléseiről szólva Orbán Viktor elmondta: jövőre bevezetik a gyedet és 25 vagy 50 százalékkal növelik a gyermek után járó adókedvez­mény mértékét. A kormányfő biztosnak mondta az idősek uta­zási kedvezményeinek megma­radását, illetve az szja valami­lyen mértékű csökkentését. Az Alkotmánybíróság ked­di, médiatestületekre vonatko­zó döntését a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a parla­ment helyesen járt el, amikor ellenzéki tagok nélkül is felál­lította a Magyar Televízió ku­ratóriumi elnökségét.­­ A dön­tés után revízió alá kell venni az Alkotmánybíróság határoza­tával ellentétes korábbi bírósá­gi ítéleteket is - hangsúlyozta. Véleménye szerint az ÁPV Rt. és a televízió közötti megálla­podás segít a csődhelyzet elhá­rításában, és így kialakulhat egy nem kereskedelmi jellegű, tehát nyugodtabb, kiegyensú­lyozottabb magyar közszolgá­lati tévé. A miniszterelnök leszögezte: szükségesnek tartja a médiatör­vény módosítását. - Remélem, hogy a T. Ház kollektív bölcses­sége előbb-utóbb eléri a kéthar­mados többséget - fogalmazott. MTI A Ház elé kerülhet a médiakuratóriumok ügye MSZP: Törvénytelen tv-kuratórium Az MSZP elnöksége felszólítja a kormánypártokat, hogy haladék­talanul mondassák le azokat a ta­gokat, akiket az alkotmánybírósági határozat a Magyar Rádió és a Du­na Televízió kuratóriumi elnöksé­gébe, valamint a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Testületi Taná­csába alkotmányellenesen dele­gáltnak minősített - mondta a tes­tület tegnapi tanácskozását követő sajtótájékoztatón Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezető-helyettese. A szocialisták szerint ezek a ku­ratóriumok a kormánypártok hibá­jából tavaly december óta törvény­telenül működnek. A párt elnöksé­ge éppen ezért levélben fordul Áder János házelnökhöz, hogy a parlament őszi ülésszaka alatt ezt a kérdést is tűzze napirendre. A leg­főbb ügyésztől pedig azt kéri az MSZP, hogy az MTV közalapít­vány működése körül eddig elha­lasztott vizsgálatokat kezdje meg. Lendvai szerint a szocialisták arra kíváncsiak, hogy egy jogerős be­jegyzés nélküli testület hozhat-e döntéseket, vagy sem. A politikus Orbán Viktor miniszterelnök teg­napi rádiónyilatkozatával is vitába szállt. Mint mondta: a kormányfő az Alkotmánybíróság döntésének egyéni értelmezésével befolyásolni kívánta az igazságszolgáltatás mű­ködését. Hozzátette: az MSZP szükségesnek tartja, hogy a minisz­­terelnök által említett, az MTV és az ÁPV Rt. közötti megállapodás részleteit hozza nyilvánosságra. Kökény Mihály, a parlament szociális bizottságának szocialis­ta elnöke az elmúlt év egészség­­ügyi politikáját az elmulasztott lehetőségek esztendejének ne­vezte. Kijelentette: a jelenlegi, emelkedő gazdasági környezet ellenére mégis kétszer több pénzt vontak ki az ágazatból, mint a Bokros-csomag évében. A kor­mány nem tartotta be a bérígére­teit, ezért az MSZP elnöksége szolidaritását fejezi ki a SOTE sztrájkolóival. Jezsó Ákos - Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese levélben fordult Áder János házelnökhöz, hogy hívja össze az Országgyűlés rendkívü­li ülését a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény egyes rendelke­zéseivel kapcsolatosan kialakult alkotmányossági kérdések ügyében - tájékoztatott az SZDSZ sajtótitkársága tegnap. „Az Alkotmánybíró­ság döntésével megállapított jogellenes helyzet megszüntetésének módját illetően eltérő a parlamenti pártok álláspontja, de ettől függet­lenül a törvénytelen helyzet felszámolása nem várathat magára szep­tember második feléig, az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetéig” - áll Pető Iván levelében. Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja - a levél szerint - a kezdeményezéssel azt kívánja elérni, hogy a szük­séges számú aláírások összegyűjtésével ne egy ellenzéki párt, hanem - megegyezési szándékát is jelezve - az Országgyűlés elnöke hívja össze a rendkívüli ülést. MTI Göncz Árpád kinevezte Mikes Évát Az új államtitkár számít elődje munkájára Göncz Árpád köztársasági el­nök - Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára - tegnap Mikes Évát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnöki Hiva­tal közigazgatási és területpolitikai államtitkárává. Az államtitkári es­kütételen jelen volt a kormányfő, Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Balsay István, a MeH korábbi államtitkára. Mint ismeretes, Balsay István azért mondott le posztjáról, mert aláírta az úgyneveztt Lockheed-levelet. Mikes Éva elmondta: Balsay Istvánnal a Fidesz önkormányzati munkacsoportjában évek óta együtt dolgozik, jó munkakapcso­lat alakult ki közöttük, ezért tevé­kenységére a jövőben is számít. Balsay István gratulál utódjának, Mikes Évának­Fotó: Hatlaczki Balázs MAGYARORSZÁG ^ 3 A tisztesség látszata „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. ” Ez nem Váci Mihály híres-szép verséből vett idézet, abban ilyesmi nem szerepel, nem is Kósáné Kovács Magda bonmot-ja, bár két­ségkívül neki köszönhető, hogy szállóige lett Nagy előszeretettel citálják ezt a szlogent azon körökben, amelyekben az egy fejre ol­vadó vaj mennyisége messze meghaladja a napon sütkérezők át­lagát Nem véletlen, hogy nálunk egy szocialista politikus bá­nyászta ki a közhelyszótárból, s tette az elmúlt másfél esztendő egyik legtöbbet emlegetett „bölcsességévé”. Az egyszerű, normális embereknek, az ország­ többségének más a véleménye. Ők úgy gondolják, bőven elegendő tisztessé­gesnek lenni, annak látszata is van. Persze mindenki - vagy majdnem mindenki - követ el kisebb stikliket, szokott füllenteni olykor, de ezek az apróbb bűnök nem érintik alapvető tisztességü­ket A bűnözés, no meg a politika (semmiképpen nem szabad egy kalap alá venni a kettőt!) már sokkal erősebben a látszatok vilá­ga. A bűnözőknek létérdekük, hogy tisztességesnek látsszanak, azaz ne tegyék hűvösre őket A jogállamiság alapelve, hogy min­denki ártatlan, ezáltal tisztességes a jogerős bírósági ítélet ki­mondásáig. A tolvajok, a rablók, a gyilkosok nyugodtan dönget­hetik a mellüket, hogy ők kifogástalan állampolgárok, mindad­dig, amíg rács mögé nem kerülnek. A jogállamiság furcsa ellent­mondása ez: sokkal több ember látszik tisztességesnek, mint amennyi valójában az Am a bűnözők előbb-utóbb lebuknak, megkapják érdemeik szerinti büntetésüket, így egy idő után hely­rebillen a tisztesség és a látszata közötti egyensúly. A politikai terepen némileg hasonló, de mégis gyökeresen más a helyzet. A tisztességtelen politikusokat általában nem vetik töm­­löcbe, de számukra súlyosabb büntetés réme nehezedik rájuk, el­veszíthetik népszerűségüket, befolyásukat, hatalmukat A tisztes­ség vagy annak látszata nekik „munkaeszközük”. Ám a hazai po­litikai elit egy része, sajátosan kedvezményezett helyzetét kihasz­nálva, meglehetősen lazán értelmezi a tisztesség fogalmát Hatal­mon volt e hazában egy koalíció, amelyik „eredetien új” morális normákat hirdetett meg. Szintén szocialista politikus volt bátor kinyilatkoztatni: „Nem etikus, de törvényes. ” Ez a szemlélet jel­lemezte az abszolút szakértők négy évét, a tisztességből megelé­gedtek ők a látszattal. Ha Kósáné azt mondta volna, hogy elegen­dő tisztességesnek látszani, tisztességesnek lenni fölösleges, ak­kor sokkal találóbban és pontosabban jellemzi az általuk terem­tett közállapotokat. Az a koalíció erkölcsi mélypontra és ellenzék­be küzdötte le magát Ám a fent említett tételükhöz azóta is ra­gaszkodnak. Sőt, továbbfejlesztették! Azon meggyőződés hajtja őket, hogy elég valakiről a tisztességtelenség látszatát kelteni, az besározódik, végső soron megbukik. Valakit megrágalmazni nem etikus, de nem is törvénytelen. Ebből az alapállásból indulnak ki a „nagy leleplezések”, a „szenzációs tényfeltárások”, a „doku­mentumokkal alátámasztott” lejáratási akciók, a „közélet meg­tisztítását” célzó botrányok, a kormányellenes indulatokat ger­jesztő alpári támadások. Vádaskodni, bemocskolni, meghurcol­ni, sárba tiporni - az aktuális ellenzéki taktika elemei ezek. Di­vatos nyelvi fordulattal élve: nyomják ezerrel. Nem számít sem­mi, legkevésbé a tisztesség. Igaz, hol van az már? „Elprivatizálták” rég. S eljutottak odáig, hogy saját tisztességük látszatával sem törődnek. Új szlogen van születőben ellenzéki körökben: nem elég tisz­tességtelennek lenni, másokat is tisztességtelennek kell láttatni. Bánkódhatnak eleget, hogy a Postabank már nem szponzorálja őket ezen újszerű törekvésükben. Ugró Miklós Elmarad az internetvita úgy néz ki, hogy egyelőre az internet oldalain nem vitatkoznak a Hit Gyülekezetének belső ügyei­ről. A mára meghirdetett szellemi párviadal ugyanis a vitatkozók hi­ányában elmaradt. Bartus László, a Fesz van cí­mű kiadvány szerzője csak abban az esetben hajlandó válaszolni az elektronikus világhálón megjele­nő kérdésekre, ha a vitapartnere személyesen Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelké­sze lesz. Az Internettó szerkesztő­ségéhez eljuttatott levelében mindezt azzal indokolta, hogy ne­ki Németh Sándorral van ellenté­te, nem pedig a gyülekezet által kijelölt Tóth Géza lelkésszel, akit ráadásul olyan személynek tart, aki „semmit nem tud azokról a dolgokról”, amelyek a könyvében szerepelnek. Mint írta: „vele nem tudok miről beszélni. Azt pedig nem tartom korrekt eljárásnak, hogy Németh Sándor nem áll oda a kérdések elé. A neki szánt kér­désekre nem válaszolhat más, csak ő”. Bartus végezetül kijelen­ti: ellenkező esetben a világhálón elmarad a „hitgyülis” vita. Morvay Péter, a Hit Gyüleke­zetének sajtófőnöke ezzel szem­ben ismételten jelezte, hogy a fe­lekezet továbbra is Tóth Gézát tartja Bartus méltó vitapartne­rének. Mint írta: Nem Németh Sándor, hanem Bartus László zár­kózott el a nyilvánosság elől. J. Á. Gaál Gyula: nem vettem fel VIP-hitelt Nem vettem fel kedvezményes postabanki hitelt - közölte Gaál Gyula, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet alelnöke tegnap. Az al­­elnök kijelentését alátámaszta a Postabank által saját kérésére kiadott nyilatkozat is. Eszerint az ÁPTF alelnökét sem kedvezményes adós­ként, sem exkluzív betét kedvezményezettjeként nem tartják és nem tar­tották nyilván a pénzintézetnél. Rendőrségi készenlét a Balatonon A Készenléti Rendőrség július 1-jétől ismét megkezdi az idegenforga­­lommal összefüggő feladatainak ellátását a Balaton térségében - tájékoz­tatott Németh Ildikó hadnagy, a szervezet sajtóreferense tegnap. Fő felada­tuk a nyári idegenforgalmi szezonban - a helyi rendőri erőkkel együttmű­ködve - a közbiztonság, valamint a lakosság és a turisták vagyonbiztonsá­gának, anyagi javainak, testi épségének védelme, a bűnözés elleni haté­kony fellépés, a terror- és robbantásos cselekmények megakadályozása. Ellenőrzésük a tóparti strandokra is kiterjed. Munkába állnak a tavaly nyá­ron a nyaralók által megismert „strandrendőrök”, akiknek kihelyezett állo­mányát négyhetente váltják. A tájékoztatás szerint a Készenléti Rendőrség a tavalyi szezonban elérte célját. A bűnügyileg „fertőzött” területeken ugyanis állandó volt a rendőri jelenlét, és ez nagy segítéget jelentett a Ba­laton partján működő rendőrkapitányságoknak. MTI Hamis titkos iratok A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) rövid időn belül feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mivel egyértelműen megállapítható, hogy közönsé­ges hamisítványok a Népszabadsághoz és Népszavához a múlt héten eljut­tatott, a Nemzetbiztonsági Hivatalban készült dokumentumok látszatát keltő iratok - tájékoztatott Szabó Gábor, a polgári titkosszolgálatokat irá­nyító tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője. Az NBH jogi szakértői álláspontja szerint az eddigi viszgálatok alapján - többek között - felme­rülhet a rémhírterjesztés, az államtitoksértés, a közokirat-hamisítás, a jo­gosulatlan adatkezelés és a különleges adatokkal való visszaélés gyanúja.

Next